Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-29 / 178. szám, szerda

HÚSZÉVES A ZILINAI STAVOPROJEKT Szebbé „varázsolták" É s z a k-S z I o v á k i á t A közelmúltban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a . žilinai STAVOPROJEKT. A Szlovák Műépítészek Szövetsége e jubileum alkalmából az újságírók számára egy egynajios baráti találkozót rendezett a ma már valóban szép eredményekkel és sikerekkel büszkélkedő, országos viszonylatban is az élen „jegyzett" zilinai műépítészekkel. Két évtizeddel ezelőtt Maximilián Scheer építészmérnök magán-tervezőirodájának dolgozói képezték az akkor alakult helyi Stavoprojekt dolgozóinak magvát. A komoly s igényes feladatok vállalása — és elvégzése — azonban csupán néhány esztendővel később kezdődik, amikor a fiatal, tervekkel és ambícióval teli új műépítésznemzedék is bekapcsolódik a Közép- és Felső-Vág vidékének, Árvának, Líptónak s Túróénak müépítészeti átalakításába. Igaz, az ötvenes évek első felének ismert körülményei sok tekintetben károsan befolyásolták a Žilina i stavoprojekt munkáját is, az észak-szlovákiai tájak mégis fokozatosan új külsőt öltenek, és eddig sohasem tapasztalt ütemben kezdődik a lakásépítés is, ami mindmáig az intézet munkájának legfontosabb részét jelenti. A žilinai műépítészek alkotásainak jellegzetességét a környező vidék képe, természeti adottságai szabják meg: állandóan változó égbolttal határolt, szépségekben rendkívül gazdag szlovák táj ez, melyet évről évre keresettebbé, forgalmasabbá a vrátnai, a rohácei, a Fátra és a Tátra üdülőközpontjai tesznek. Nem véletlen, hogy az intézet legszebb müépítészeti megoldásai éppen különböző szállodák, menházak s egyéb hegyi építkezéseken nyernek gyakorlati megvalósulást. Különösen F. Capka műépítész dolgozik sokat e téren. Az ő tervei alapján épült pl. a Kráíová Studňa-\ menház, a Donovaly- és a Trangoška-szálloda. Legérdekesebb alkotásainak egyike a Vrátnaban épült első osztályú Boboty Hotel, melyből gyönyörű kilátás nyílik az István-völgyre. A közeljövőben e 200-ágyas, étteremmel, kávéházzal és bárral is „fölszerelt" szállodához egy fedett uszoda is épül, s így a Boboty az ország egyik legrangosabb száliodája lesz. A hegyi építkezéseknél is nagyobb figyelmet szentelnek azonban a korszerű és gyors lakásépítésnek. Ékes bizonyítéka ennek, hogy az elmúlt két évtizedben az ö terveik alapján Zillnán, Martinban, Liptovský Mikulásban, Cadcán és Dolný Kubínban közel 40 000 új lakás épült. Ezzel nemcsak jelentős fejezet nyílt az északszlovakiai lakáshiány felszámolásában, hanem a divatos és jó minőségű lakások jelentős mértékben járulnak hozzá az új, szocialista életkörnyezet kialakításához is. Az egyéb jellegű munkák közül külön említést érdemel a Matica slovenská leendő új székháza, melynek tervezői D. Kuzma docens és A. Cimmermann műépítész. Az épület belső elrendezését V. Vilhan és G. Cimmermannová tervezték el — egy országos pályázat győztes műveként. A Matica slovenská új székháza — az eredeti elképzelések sze rint — mintegy fél évszázadra megoldja majd e jelentős kulturális intézmény helyiség-, könyvtár- s egyéb teremgondjait. A zilinai Stavoprojekt két évtizedes munkáját értékelve nem szabad megfeledkezni az általuk tervezett iskolaépületekről sem. A nagyszámú alapfokú iskolákon, tanoncintézetekan és gimnáziumokon kívül az ő elképzeléseik alapján épült a žilinai Közlekedéstudományi Főiskola, mélyen hatezer hallgató végezheti heti tanulmányait. A mintegy kilencven hektárnyi területen épült főiskolának saját diákotthona, étkezdéje és több sportlétesítménye is van. Urbanisztikai szempontból is megfelelő, hiszen remekül beleillik a KisFátra képébe. Amennyiben a fentieket még azzal is kiegészítjük, hogy a žilinai Stavoprojekt készítette több nagy szlovákiai ipari létesítmény terveit is, akkor nyilvánvalóvá válik: az utóbbi években ez a negyvenezer lakosú város a hazai műépítészet egyik legjelentősebb központjává fejlődött. így az sem véletlen, hogy a helyi Stavoprojekt dolgozói már számos bel- és külföldi versenypályázatot nyertek. E jó munka és a szép sikerek nemcsak új elképzelések mielőbbi megvalósítására sarkallják a zsolnaiakat, hanem egyúttal arról is tanúskodnak, hogy itt minden probléma és elvégzendő feladat egészséges versengés útján kristályosodik konkrét tetté. MIKLÓSI PÉTER Nemzeti bizottságok versenye A népünk életében jelentős eseményeket minden évben építőmunkánk kiváló eredményeivel szoktuk megünnepelni. így történt a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából is. A Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottság és az általuk irányított üzemek és szervezetek sokrétű kezdeményező lépéseket tettek falvaink és városaink fejlesztése érdekében. A pártszervezetek vezetése alatt álló helyi és városi nemzeti bizottságok jelentős mértékben elősegítették az egyéni és a kollektív kötelezettségvállalások megtételét, összesen 15 820 kötelezettségvállalást tettek 118 millió korona értékben. Járásaink dolgozóinak a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére elfogadott kötelezettségvállalása az alkotó kezdeményezés s annak megnyilvánulása, hogy kialakult a nyugodt élet és az alkotó munka feltétele, és hogy a társadalmunk életének konszolidációja érdekében foganatosított intézkedések a dolgozók mind szélesebb körű támogatásra találnak. A képvi selők és a helyi, valamint a városi nemzeti bizottságok szervező munkájától függ, hogy ez a kezdeményezés hogyan válik tetté. Ez a munka szívósságot, áldozatkészséget, de főleg személyi példamutatást kíván, ám ugyanakkor örömteli munka, amelynek eredménye polgá raink megelégedése és bizalma. Azt hiszem, ez a legfontosabb és ezért érdemes dolgozni. ZDENEK JANKOVIC 80 évvel ezelőtt halt meg Vincent Van Gogh, holland festő, a posztlmpresszionizmus sugárzó egyénisége. Sajátos szín- és tecli nlkai megoldásaival főleg élete utolsó esztendeiben alkotott halhatatlant: festményei a lelki történés, belső dráma egyszeri, me# ismételhetetlen remekei. (Felvételünkön: önarcképe.) A BRATISLAVAI MAGASÉPÍTŐ VALLALAT KOLLEKTiVAJA megtartott a szavát örömmel és büszkén ünnepelte meg az építük napját a Mnnkaérdemrenddcl kitüntetett Bratislavai Magasépítő Vállalat több mint 6000 tagot számláló kollektívája. logosan tehette ezt, mert a hosszan tarló tél és a nagy mun kaeröliiáity ellenére is ez év első hónapjaiban teljesítette a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalá sát. A Bratislavai Magasépítő Vállalat arra kötelezte magát, hogy a tervezett 1232 lakás helyett 1248 lakás építését fejezi be. E feladat teljesítésének biztosítására kidolgozták o lakásépítés befejezésének harmonogramját az év végéig, amelyet azután 10 naponként ellenőriznek. Így elérték, hogy teljesítették a kötelezettségvállalás félévi részét, és az idei lakásépítési terv 41,5 százalékát is elvégezték. A kollektíva továbbá elhatározta, hogy a tervezett 1224 lakás helyett 1513 at ad át. Itt is pon tos harmonngramot dolgoztak kl, amelyet azután a félév folyamán rendszeresen értékeltek. Ez év első hat hónapjában összesen 1540 lakást adtak át, vagyis a tervezett évi 3165 lakás 48,6 százalékát. A termelés első félévi értéke 276 millió 700 ezer koronát tesz ki, ami azt jelenti, hogy az egy munkásra eső termelékenység 90 ezer 126 korona. Így a félévi tervezett egy főre eső termelékenységet 106,4 százalékra teljesítették. Kedvezően befolyásolták ezt azok az intézkedések, amelyeket a munkaidő kihasználása, a jobb munkaszervezés és a munkaidő veszteség csökkentése céljából stb. hoztak. A Bratislavai Magasépítő Vállalat kollektívája továbbá a nem a termelésre vonatkozó kötelezettségvállalását is teljesítette. Meg tartották a felújított szocialista munkalirigád-inozgalom vezetőinek értekezletét. Ebben a mozga lomban már több mint 50 kötlek tiva vesz részt. IVAN POHOVE) PILLANATKÉPEK A SZOVJET GAZDASÁGI REFORM GYAKORLATÁBÓL SZABAD UTAT AZ ÉSSZERŰSÉGNEK II. Mi a szocialista vállalat? /1968 ban nagy viták zajlottak le Csehszlovákiában a szocialista vállalat meg határozásáról. A politikai jobboldal törekvése ún. vál Ialati tanácsok kezébe akarta adni a vállalatokat, mert, úgymond, csak így érvényesülhet a dolgozók érdeke, és ez a szakmailag tökéle tes vállalatvezetés biztosíté ka.l A leningrádi Optikai és Mű szerészeti Művek mammutvállalat, amely az elsők között tért át a gazdasági reform szerinti anyagi ösztönzési rendszerre. A vállalatvezetőség évente 20 millió koronának megfelelő öszszegről minden korlátozás nélkül dönt, ha jónak látja, egy 7000 embert foglalkoztató nagyüzemet egyszerűen szűken specializált részleggé változtat, évi 8 százalék helyett 18 százalékkal növeli a béreket. Külön osztályt tart fenn, amelyre évente 100 000 rubelt fordít, s amelyben pszichológusok, szociológusok és üzemszervező mérnökök dolgoznak. Ez a részleg két osztályra oszlik: az egyik a modern termelési viszonyokban dolgozó emberek pszichológiai megfigyelését végzi, a munkacsoportokon belüli konfliktusok megelőzésének módját oldja meg, az emberek közti viszonyok állandó javításán fáradozik. A másik csoport a munkaszervezési és ésszerűsítési feladatokat tisztázza és összhangba hozza az anyagi lehetőségekkel. A 30 szakembert foglalkoztató Tudományos Munkaszervezés Osztálya évente 2,5—3 millió rubel nyereségnövekedést tesz lehetővé a vállalat számára. Saját jogkörében szükség szerint von be embereket munkájába, legyen az mester, cégvezető, üzemmérnök, könyvelő, statisztikus, igazgató. Az osztály maga csak a vezérigazgatónak felel munkájáért. Viszont sokoldalú felmérései, kutatásai feldolgozását saját jogkörében végezheti a kibernetikai intézettel és akár országos intézményekkel. Egyik legutóbbi intézkedése, amelyet a vezérigazgató jóváhagyott és azonnal megvalósíttatott a termelés nagyvonalú összpontosítása volt: 53 részlegből 17-et csináltak, ami nagy lökést adott a szakosításnak és így a termelésnövelésnek. Az utóbbi négy év alatt 1 rubel tőkebefektetésből 2 rubel értékű gyártmányt „hoznak ki". A szovjet üzemek országos átlagban 50 százalékban alkalmaznak segédmunkásokat, ebben a vállalatban csak 34 százalékban. A termelés itt a régebbi 8 százalékos évi növekedési tempóval szemben 13 százalékkal növekszik, de a dolgozók létszámának változása nélkül! Csak a bérek növekednek. De azok nagyvonalúan. Miközben ezekkel az adatokkal ismerkedem, eszembe jut, hogy mindez látszólag csak a vállalat érdekeit követi. Hiszen úgyszólván minden adat a vállalat gazdagodásának, dolgozói jóléte növelésének azada ta. Hol érvényesül itt a társadalmi érdek? Mit tesz itt a pártszervezet, hogy a társadalmi érdeket védje a vállalati „harácsolással" szemben? Felmerül gondolatban a vállalati tanács kimúlt intézménye is és úgy vélem, ez a tanács sem tehetne többet, pedig célja, mint emlékszem, kizárólag a vállalati érdek védelme lett volna ... A vállalati pártbizottság titkára megnyugtat, hogy semmiféle vállalati tanács és túltengő vállalati érdek itt nincs, hogy a Tudományos Munkaszervezés Osztálya évente kétszer a vállalati pártbizottságon számol be munkájáról és a vállalati pártbizottság támogatja, segíti ennek az osztálynak a munkáját, sőt, felméréseik és szociológiai kutatásaik anyagát nagyszerűen felhasználja a politikai munkában. És mindenekelőtt: az ilyen vállalatfejlesztés egyáltalán nincs ellentétben a társadalmi érdekkel, ellenkezőleg, az ilyen vállalatfejlesztés a társadalom célja. Miért? A- válasz egyszerű: azért, mert csak az ilyen maximálisan hatékony korszerű vállalatvezetéssel lehet teljesíteni a népgazdasági feladatokat. Az tizem csak 75 százalékban képes kielégíteni a termelési profilja iránti keresletet (mikroszkópoktól csillagászati távcsövekig és mozigépekig mindenfélét gyárt ez a vállalat, összesen 000 árufajtát). Emellett nagyon korlátozott a munkaerő-szükséglet kielégítése, hiszen a nagyiparú Leningrádban szabad munkaerő gyakorlatilag nincsen. Ezért minden- ésszerűsítési, szervezési, műszaki fejlesztési, sőt külkereskedelmi intézkedést, amely a piac ellátását szolgálja, a legnagyobb támogatásban részesítik, minden lehetőséget megadnak, korlátozást semmiben sem szenvednek. — Mi szabja akkor meg a vállalati önállóság korlátait? Elvégre ez nem tőkés vállalat, hogy csak saját érdekeit tartsa szem előtt. Erre a kérdésre Nyikolaj Hrisztoforovics Szidorov, a vállalat gazdasági igazgatója válaszol: — Törvénybe iktatott a szocialista vállalat meghatározása. A törvény egyértelműen kimondja, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdont képeznek, továbbá, hogy a tervnek kötelező jellege van. A vállalati érdek a terv teljesítése, tehát a társadalmi megrendelés kielégítése a lehető legeffektívebb módon. De a terv nemcsak megszabja a termelés nagyságát, a tőlünk követelt áruk választékát. A terv segít áthidalni esetleges egyenetlenségeket. Például valamely árufajta termelése számunkra nem rentábilis, de sziľkség van rá. Itt ellentétbe kerülhet a vállalati és a társadalmi érdek, mert mi érdekelve vagyunk a rentabilitásban. De » terv, ha egyszer megszabja a tételt, akkor megszabja a rentabilitás mértékét is. Mivel érdekeltek vagyunk a tervteljesítésben — ettől növekszik béralapunk, de a fejlesztési alap is — kifizetődik az így felállított terv elfogadása. A betervezett gyártmányfajtát mindig érdemes termelnünk. Mert a társadalom, ha szüksége van valamire, azt meg is tudja fizetni. Ha mi mégis képesek vagyunk csökkenteni az önköltséget — az a mi tiszta nyereségünk. A legközelebbi árszabályozás csak 1972-ben lesz. Ez biztos, ezt a társadalom biztosítja számunkra. Addigra mi a ma még kisnyereségű árunál is nagy nyereségre telhetünk szert. De, mint mondottam, csak azzal, hogy a társadalom feladatát teljesítjük. A leningrádi Optikai Műszerészet! Művekben tett látogatásom megerősített abban a meg győződésben, hogy a dolgozók érdeke és a szakavatott vállalatvezetés munkájának színvonala nem függ szükségszerűen a vállalati érdek előnyben részesítésétől a társadalmi érdek előtt, mint azt a „vállalati tanácsok" propagálói igyekeztek bizonygatni. Éppen ellenkezőleg: a szocialista vállalat akkor tesz legtöbbet dolgozói érdekében és a szakszerű vállalatvezetésért, ha a társadalmi érdeket képviseli. Csakhogy ehhez egyértelműen meg kell határozni a vállalat szocialista jellegét és a terv kötelező voltát. Nincs az a vállalati tanács, amely annyi előnyt, vívmányt és anyagi ellátást tudna „kiboxolni", mint amennyit a társadalom képes nyújtani az ő vállalatának, ha az jól végzi munkáját. VILCSEK GÉZA lS'/í, VII 29.