Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-26 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

Hanva szépei és a pasa Arról nevezetes Hanva község, hogy 1852-től 1868 júliusában bekövetkezett haláláig itt élt Tompa Mihály s itt is van eltemetve. Másik nevezetessége, hogy a török világban — és valószínűleg ma is — világszép lányok, menyecskék termettek Itt. Ringó derekuk, hófehár válluk, büszke járásuk megigézte az egri pasát. 1676ben szigorúan megparancsolta, hogy minden szép hanvai leányt és asszonyt elébe vezessenek, mert ki akarja választani a neki különösen tetsző virágszálakat. Volt nagy jajgatás és sírás a falubanl Csak a vármegye közbelépésére és természetesen megfelelő kárpótlás ellenében állott el tervétől a szerelmes természetű pasa. Ügy látszik, hogy a szép nőknél jobban szerette a csengő aranyakat. A községbeli asszonyok, leányok, tartva a pasa esetleges újabb követeléseitől, az eset után félfiruhába öltözködtek és így jártak-keltek évekig, ezzel akarva a törököt félrevezetni. Meg is szokták ezt a viseletet, végül is a vármegye volt kénytelen a szép nőket a férfiruha viselésétől súlyos büntetés terhe alatt eltiltani. Az esetre talán a község határában levő kút emlékezteti a késői utódokat, melyet a „pasa kútja" néven emlegetnek ma is. Losoncon a fodrászat már szinte művészetnek számít. Erről már több ízben adtak tanúbizonyságot a losonci fodrászok. Legutóbb akkor, amikor megrendezték az I. gyermek- és ifjúsági frizurafesztivált. 74 modell vonult fel a Csillag Kávéház nagytermében. Közülük kettőt bemutatunk a felvételeken. A fesztiválon megjelentek hazánk nevesebb fodrászai is, valamint az illetékes minisztérium küldöttei, akik a közönséggel együtt megállapították, hogy sok szép, divatos gyermek- és ifjúsági frizurát alkották a losonci fodrászok. A felvonultatott modellek mindegyikét lefényképezték s így albumot állítottak össze, hogy hazánk bármelyik fodrászatában kellő választék álljon a fiatalok rendelkezésére. Benyák Mária (Szojovics Katalin felvételei) Szépek, divatosak Leányvásár Szereti a fiatalokat Kránitz Katika a tornaváraljai KAI pionírvezetője. Tanulmányait tavaly fejezte be a losonci óvónőképzőben. A tanév folyamán, első szolgálati évében, megszerették őt az iskola tanulói és tanítói. A kislányok rajonganak érte, mert Katika szépen tud énekelni. Ö is szereti a fiatalokat. Szívesen kiveszi részét a községben most megindult klubélet munkájából. Táncot tanít, szervez, segít, ahol kell. Emellett nagyon szerény, nem szereti, ha dicsérik. Vannak máshol is ilyen tanítónők? Farkas Rózsa Barabás József Előrelátóak Tavaly Érsekújváron lerakták az alapjait hazánk egyik legkorszerűbb, évi 35 000 tonna gyümölcsöt és zöldséget feldolgozó konzervgyárának. Az előrelátó szövetkezetek ezzel a ténnyel már korábban számoltak. A fíiri efsz-ben a gyümölcsös bővítésén kívül még 1,6 hektáron epret is telepítettek. Az idén már 200 métermázsa édes gyümölcsöt szüreteltek. Ügy számítják, hogy 1973-ban, amikorra a gyár megindul, már 8 hektárnyi területről szedik majd az epret a füri asszonyok. Gábris József Reménykednek A Kisgéresi Efsz-ben a kedvezőtlen időjárás ellenére is gazdag zöldségtermelésre számítanak. A

z eddig értékesített káposzta-, karalábé- és uborkatermésből több mint 250 ezer korona volt a bevétel. Előreláthatólag zöldségféléket több mint egymillió korona értékben értékesítenek. Horosz Arpád. A komáromiak közül csak kevesen emlékeznek arra, hogy a volt Klapkatéren kovácsolt vasból készült díszes kút állt, pedig a nyolcvanas évek remekművét mindenki megcsodálta annak idején. Az említett időben Komáromban állomásozott János Szalvátor főherceg, aki később Orth János néven volt ismeretes. A díszes kút a főherceg tetszését is megnyerte. Tárgyalásokat kezdett a város vezetőségével a kút megvásárlásának ügyében. A város vezetősége ajándék gyanánt felajánlotta a kút kovácsolt részeit, a főherceg pedig hálából egy kiváló festővel megfestette néhai Erzsébet királynő arcképét, és a városnak ajándékozta. Alapi Gáspár, volt komáromi polgármester 1936ban Gmundenben járt, ellátogatott Ort János kastélyába is, melynek udvarán megtalálta a gyermekkorában a Klapka-téren megcsodált kutat. Andriskin József Hazánk legfiatalabb fürdőhelye A komáromi járás határain túl még viszonylag alig ismert Pat község fürdője, pedig 25—30 fokos gyógyvizét már a római légiók katonái is ismerték. Abban a korban ugyanis a természet a gyógyvíz feltörése helyén egy 50 négyzetméternyi kis tavat alkotott. Ennek környékét 1953-ban védett területté nyilvánították, majd 1958—59 ben ezen a területen 300 méter mély kutat fúrtak a szakemberek. Másodpercenkénti vízhozama 20—30 liter. A fürdőtelep kiépítése a Komáromi Jnb kezdeményezésére a hatvanas évek elején indult meg. Ahogy Ladislav Kubíktól, a fürdőhely vezetőjétől megtudtuk, jelenleg a szépen parkosított, bekerített területen 43 üzemi nyaraló, étterem, sátortábor és két fürdőmedence található. A fürdő kéntartalmú gyógyvize mozgásszervi bántalmak, anyagcserezavarok, epebántalmak és bőrbetegségek gyógyítására alkalmas. Iszapját egy időben még a pőstyéni gyógyfürdőbe is szállították. Felvételünkön az 50X22 méteres nagv fürdőmedence látható. Németh István Izsa község határában található az egykori római birodalom határának, a limes romanus-nak egyik katonai tábora, az ún. Leányvár (Kelemantia). Régészeti szempontból egyedülálló. Alaprajza négyzet alakú. Egy-egy falának hossza 172 méter. Falvastagsága pedig elérte az 1—1,20 métert. A földsáncokkal és árkokkal körülvett tábort az I. század végén építették, majd a II. században kőerődítménnyé építették át. Négy főút keresztezte egymást a tábor területén, melyek a tábort négy részre osztották. Húsz tornya volt, s kettős árokrendszer vette körül, melybe a Duna vizét engedték. A leányvárba négy kapun át lehetett bejutni. Területén több raktárépület, kórház, parancsnoki épület és fürdő volt. Az ásatások nyomán előkerültek a vízvezeték, a kanalizáció és a központi fűtés maradványai is. Az erődítményre elsőként Rómer Flóris magyar történész figyelt fel 1863ban. Az első tudományos ásatásokra azonban csak 1906—09-ben és 1913-ban került sor, amikor az izsai származású Tóth-Kurucz János történész ásatott a területen. Az utolsó ásatást 1955-ben végezték a Nyitrai Régészeti Intézet szakemberei. Az erődítmény, melynek alapfalai ma is láthatók, az időszámításunk szerinti IV. században szűnt meg. Németh István szőtt, ezért „fejtelen barátoknak" nevezték el őket. Gyakori támadásaik miatt rettegtek az utasok. Ezért Nyitra megye ispánja királyi engedéllyel a várispánság katonáival véget vetett a barátok garázdálkodásának. Lerombolták a kolostort, megölték a barátokat. Mészáros Ildikó Jol szórakoztak Kassa lakosainak figyelmét estéről estére lekötötte • XXI. nyári filmfesztivál. A szabadtéri moziban átlagban 17—18 000 ember szórakozott, Ferenc Ottó 18 hónap alatt Karlovy Varyban új szanatóriumot nyitottak. A neve „SANSSOUCI". Ezt a szép és modern szanatóriumot 18 hónap alatt építették fel a „7. júl — BEOGRAD" nevű jugoszláv építővállalat. Kovács Arpád Fejetlen barátok Hosszúfalutól észak-nyugatra a Miklós-dombokon ásatásokat végeznek a pozsonyi régészek. Egy ősi kolostor maradványait tárják fel. Ez a kolostor valamikor a templomosok rendjének tulajdona volt. A francia Hugó payeusi lovag által 1118-ban alapított rend kolostorát Róbert Károly király idejében lerombolták. A rend ugyanis irigylésre méltó gazdaságra tett szert, de V. Kelemen pápa 1312-ben feloszlatta, mert a franciák uralkodója, Szép Fülöp fajtalanság és eretnekség vádjával illette a rend tagjait, megirigyelve gazdagságukat. A feloszlatás híre eljutott a Miklós-dombi kolostorba is. Csakhogy a rend tagjai nem teljesítették a pápai határozatot. Csöndesen, elszegényedve éltek, s mivel támogatást nem kaptak, annyira jutottak, hogy az addig alaptalan vádak beigazolódtak. Közvetlenül a kolostor mellett vezetett a római út, a táj egyik legjelentősebb kereskedelmi útja. Ez alkalmat adott a barátoknak a fosztogatásra, rablásra és fajtalankodásra. Támadásaikat az éj lepte alatt hajtották végre, így csupán fehér csuhájuk volt felismerhető, fejük nem látHasznosan, kellemesen A kassai magyar ipari iskolában már hagyománynyá vált, hogy a harmadik osztályt legsikeresebben végző tanulók számára lehetővé teszik az üzemgyakorlat külföldön való teljesítését. A diákok, az előbbi évek németországi útjához hasonlóan most magyarországi üzemekbe látogattak el. A budapesti Magyar Rézhengerműben dolgozik jelenleg az a csoport, melynek vezetője Trencsényi és Furik tanár elvtársak. Az üzemgyakorlat két hétig tart. A harmadik héten búcsút vesznek Budapesttől és balatoni nyaralásra utaznak a kassai magyar ipari iskola üzemgyakorlatot végző tanulói. Balga István