Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-19 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

AZ ÚJSÁGÍRÁS KEZDETEI A XVIII. század első felének legnevesebb magyarországi tudósa, a félig szlovák, félig magyar iparos családból származó Bél Mátyás volt az, aki 1721ben megindította a Nova Posoniensiát. E lntin' nyelvű újság nemcsak Pozsonyban, hanem az egész akkori Magyarországon ls úttörő jelentőségű volt, hiszen ezt megelőzően csak a II. Rákóczi Ferenc által kiadott Mercurius Hungaricus elmű hadi újság létezett, de e lap nem jelent meg még rendszeresen, hanem csupán alkalmanként, amint a szabadságharc viszonyai ezt lehetővé tették. Bél Mátyás lapja viszont már rendszeresen: hetenként megjelenő újság volt. Bél Mátyás tanulmányait magyar, szlovák és német környezetben végezte: Losoncon, Besztercebányán, és Pozsonyban, majd — a magyar nyelvtudás tökéletesítése végett. — Veszprémben és Pápán. Hazai tanulmányai befejeztével németországi tanulmányútra indult. Halléban a német korai felvilágosodás kiemelkedő alakjának, Thomasiusnak lett a tanítványa. Itt sajátította el azt a pedagógiai realisztikus irányzatot, amelynek segítségével — visszatérése után — újjászervezte a pozsonyi evangélikus iskolát. Továbbment pietista lelkésztársainál, akik az evangélikus egyházon belül, az ortodoxiával szemben képviseltek haladóbb felfogást: csakhamar felhagyott egyházi vonatkozású tevékenységével, és egész erejét a laicizált tudomány művelésének szentelte. Célja az volt, hogy a német egyetemeknek már virágzó, úgynevezett Allamismereti iskola irányzatát itthon is meghonosítsa. Magyarország történeti és földrajzi leírását kívánta kidolgozni, s e végett — beutazva az egész országot — megfigyelte a különböző társadalmi osztályok életmódját, és saját tapasztalatai alapján készítette el gazdasági és társadalmi rajzait, kora társadalmának „szociográfiai" felmérését. Munkálkodásának legfőbb célja, — a felvilágosodás eszméinek megfelelően — a közboldogság és a közjólét növelése volt. Hírlapalapitása is szorosan kapcsolódott a felvilágosult, tudományos programhoz. Magának az újságkiadásnak az eszméjével szintén Németországban ismerkedett meg. A német korai felvilágosodásnak ugyanis az újságok és folyóiratok igen jelentős tényezői voltak. Különösen a pietizmus fellegváraiban, Halle és Jéna iskoláiban fektettek nagy súlyt az újságokra; itt ismerték fel először a sajtó történetében a nyomtatott „tömegkommunikációs eszközök" nagy szerepét és jelentőségét az ifjúság és általában a társadalom nevelésében. Az újságolvasó órák terve a luteránus megújulási mozgalomnak, a pietizntusnak a központjában, Francke hallei iskolájában valósult meg először. Magát azt a gondolatot, hogy az iskolákban újságokat olvastassanak a tanulókkal, Comenius vetette fel először egyik munkájában. Célja az volt vele, hogy ezzel az újszerű eszközzel szemléletesebbé tegye az oktatást. Bél Mátyás is a német államismereti Iskola — az akkori szociográfia — legfontosabbnak tartott tárgyai, a földrajz és a történelem iránti érdeklődést hozta magával németországi tanulmányútjáról. És amint Pozsonyban a hanyatlásnak indult evangélikus iskolát a hallei iskola tanterve alapján lendítette fel, éppenúgy Francke iskolájának hatására szánta el magát hírlap kiadására is, 1720/21ben. A Nova Posoniensia (Pozsonyi Újdonságok) tartalmából is kitűnik, hogy azt szerkesztője elsősorban a tanuló ifjúságnak szánta. A rövid, referáló hírek mellett, amelyek úgy voltalí csoportosítva, hogy a legtávolabbi országokból származók voltak elől, a magyarországi és a pozsonyi hírek pedig az újság végén, jelentős helyet foglaltak el a lapban a különböző tudományos közlemények ls. Az olvasók számára ismeretlennek látszó fogalmakhoz gyakran fűzött jegyzeteket ós magyarázatokat. Ezeknek egy részét havonta egyszer külön mellékletben adta ki. Maga a főlap hetenként egyszer Jelent meg, fél ív terjedelemben, negyedrét nagyságban, négy oldalon. Sorszámozása nem volt, az egyes számok címlapján a megjelenés dátiima olvasható. A helyi hírek főleg az országgyűlési bizottságok és a vármegyék üléseiről tudósítottak. De találunk közleményeket a kereskedelemről és a közlekedésről is. Bár megjegyzéseket — a kor újságírói stílusának megfeleően — többnyire nem fűz a szerkesztő az egyes hírekhez, néha mégis nyomát találjuk Bél Mátyás felvilágosiiltságáivak. t-ágúkban a száraz hírekben is. Égy németországi eredetű hír kapcsán például a szerkesztő burkoltan elítéli a jobbágyok sanyargatását. Találkozunk a lapban könyvhirdetésekkel is. Az újság előfizetési ára événként 5 forint volt. Többször olvashatjuk a lapban a kiadó-nyomdász felszólítását, amelyben az előfizetéssel elmaradókat kéri, küldjék be a pénzt. Az évi előfizetés összege nem volt alacsony — hozzávetőleg tíz mázsa búza ára. A Nova Posoniensia azonban nem iett hosszúéletű újság. Hiányoztak még nálunk azok a társadalmi feltételek, amelyek Nyugat-Európában e korban már meghonosították a rendszeres hírlapirodalmat. Míg Nyugaton elsősorban a polgárság fellépéséhez fűződött az időszaki sajtó kifejlődése, Közép- és Kelet-Európában a XVIII. század folyamán gyakori jelenség volt az, hogy — a polgári erők hiánya és gyengesége miatt — bizonyos egyházi körök próbálkoztak először újságot kiadni. Míg ugyanis az egyházak konzervatív és ortodox szárnyal ellenségesen tekintettek a sajtóra és rosszallták a világi ismereteknek és a politikai híreknek a terjesztését, addig a felvilágöspdás világnézetétől 'megérintett irányzatok hívei maguk álltak élére a hírlapok és folyóiratok létesítését és elterjesztését kívánó törekvéseknek. A katolikus restauráció nem nézte jó szemmel, hogy az evangélikus iskola vezetői hírlapot szerkesszenek az ifjúság számára. Bél Mátyás és szerkesztőtársai a lap indulását követő évben — mint ezt a pozsonyi evangélikus liceum tulajdonában lévő példány címlapjára írt feljegyzés bizonyítja — „a jezsuiták áskálódásai miatt kénytelenek voltak az alig megkezdett' munkát abbahagyni és nekik átengedni, folytatás végett." 1722 július 29-től kezdve az újság a jezsuiták kezébe került, ettől kezdve a címlapon megjelent a császári címer. A jezsuita iskola azonban nem tudta formai isztikus tanmenetébe beilleszteni az újságolvasást, és ezért hamarosan el Is sorvadt kezükben az újság. A jezsuiták egyébként sem szorgalmazták e században az újságkiadást. A 250 esztendővel ezelőtt megindított Nova Posoniensia azért is nagy jelentőségű kezdeményezés- volt, mert az első pozsonyi újságot a század folyamán még számos újabb hírlap követte. E lapok azonban már a három különböző nemzeti nyelven jelentek meg. Leghamarább a német nyelvű hírlap indult meg, Pressburger Zeitung címmel, majd ezt követte a század vége felé az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó, és a szlovákok akkor még cseh nyelvű lapja a Presspúrské Noviny. E lapok szerkesztői is szoros kapcsolatban álltak a pozsonyi evangélikus líceummal: legtöbbjük ott végezte hazai tanulmányait, és ott ismerte meg Bél Mátyás utódaitól az újságok nagy Jelentőségét a felvilágosult eszmék terjesztése szempontjából. A magyarországi hírlapirodalom úttörői legnagyobbrészt Bél Mátyás által megreformált líceum hallgatói közül kerültek ki, és Bél Mátyás felvilágosult szellemének voltak az örökösei. Amikor a pozsonyi újságírás kezdeteiről emlékezünk, nemcsak egy művelődéstörténetileg érdekes eseményre gondolunk vissza, hanem arra is, hogy a Nova Posoniensia és szerkesztője, Bél Mátyás, felvilágosult humanizmusával, s az itt élő népek sorsa iránt érzett felelősségtudatával értékes örökséget hagyott utódaira. KOKAY GYÖRGY Tadeusz Rózewicz, lengyel költő, próza- és drámaíró 1927. október 9-én született Radomskban. Középiskolai tanulmányait a háborús körülmények közepette nem fejezte be. A háború alatt egy ideig az illegális sajtó munkása volt: 1942-ben titkos tanfolyamon tiszti kiképzésben részesült és utána két éven át a Hazai Hadseregben harcolt. A háború után sorra megjelentek a lengyel költészetben új hangot képviselő verseskötetei. Költészetének nyelvi konkrétsága, a mindennapi élet egyszerű eseményeinek tompított hangvételű rögzítése mélységesen átélt tragikus élményeket rögzít. Két elbeszélés-kötete jelent meg. Ám színpadi alkotásai, amelyeket bizarr gondolatmenet, szürrealisztikus költőiség Jellemez, nagyobb jelentőségűek, s több idegen nyelvre is lefordították őket. Egyik-másik az avantgardista és rutin-dráma paródiájába csap át. ' Tadeusz Rózewicz: A TANÚ Tudod hogy itt vagyok de ne lépj be hirtelen a szobámba meglátnád hogyan hallgatok a fehér papír előtt lrhat-e űz ember szerelemről amikor hallja hogyan kiabálnak a meggyilkoltak és a meggyalázottak írhat-e az ember halálról amikor gyermekek arcába néz Ne lépj be hirtelen a szobámba Meglátod a néma és gúzsbakötött tanút tanúját a szerelemnek melyet legyőz a halál. K erényi Grácia fordítása t VÁZLAT EGY MODERN EROTIKUS VERSHEZ De hiszen a fehérséget legjobb szürkeséggel leírni a madarat kövei a napraforgót decemberben a hajdani erotikus versek a test leírásai voltak leírták ezt meg ozt például a szempillákat de hiszen a vöröset szürkeséggel kell leírni a napot esővel a pipacsokat lombhulláskor az ajkakat éjjel a kenyér legérzékletesebb leírása az éhséget írja le benne van a kenyér nedves lyukacsos közepe a meleg bél az éjszakai napraforgók Kybele combjo hasa keble a víz forróstiszta áttetsző leírása a hamut a sivatagot a szomjúsóogt írja le délibábot idéz elő felhők és fák lépnek a víztükörbe a test távolisága hiánya éhe ez a szerelem leírása ez a modern erotikus vers Cservenits Jolán fordítósa KI A KÖLTŐ Költő az aki verset ír és oki nem ir verset költő az aki széttépi kötelékét és aki köteléket vesz magára költő az aki hisz és aki nem tud hinni költő az aki hazudott és az akinek hazudtak költő az aki kézből evett és az oki levágta a kezét költő az akinek szája van és az aki lenyeli az igazságot az aki elbukott és aki fölkel költő oz aki elmegy és aki elmenni nem tud Kerényi Grácia fordítása