Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-19 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

AHOL A FIATALOK VEZETNEK SZÉCSÉNKETOL LESZENYÉIG A nagykürtösi járásnak ezt a részét járva az utas, még ha a rideg kétszerkettő embere is, meghatódik. Az Ipoly mentének rónasága a puszták pásztorköltészetére emlékeztet, bár észak felé tekintve vadregényes, komor tájképeken merenghet a szemlélődő ember. Az Leszenye a számok tükrében Üj iskolát építenek, mely másfél millió koronába kerül. Nincs itt hiány az építkezésekben; nemsokára befejezik a 27 millió korona értékű gabonaraktár és keverő építését, hisz a Leszenye patak szabályozására 1 millió 355 ezer korona jut. A falu szépítésére 55 000 koronát szentelnek. Takarékosak az emberek. Az első negyedévben 389 000 koronát egyik falucskát, Szécsénkét munkásmozgalmi múltja nyomán „Kis Moszkva" elnevezéssel illették ennek a tájnak a lakói. Nem alaptalanul és nem érdemtelenül. Az elnevezéshez méltóan élnek, dolgoznak itt az emberek a felszabadulás óta. Nem hoztak szégyent erre az elnevezésre abban az időszakban sem, amikor sokan megtévedtek, amikor a jobboldali erők által támasztott forgószél a szocializmus vetését megpróbálta kitépni. Érthető, hogy tudósítóink is ebbőt a faluból indultak útjukra. tettek takarékpénztárba. Az újságelőfizetők száma közepes: Új Szó 38, Nő 18, Hét 10, Szabad Földműves 76. A vendéglő havi bevétele 70 000 korona. Sörből 40— 50 hl a havi fogyasztás. Az áruellátás jó,' csak az a bosszantó, hogy a gyufahiány itt még mindég tart. A vendéglő mellett táncparkettet, kerthelyiséget létesítettek. Nemrégen alakult meg Bobál Gyula vezetésével "az Apolló-zenekar. Tehát a létesítményt ki is fogják használni. Érdekes újítást vezettek be most, az aratás idején: a szövetkezeti földeken több helyen sátrakat állítottak fel, ahol frissítőket, dohányárut és egyebet vásárolhatnak önkiszolgálással és minden felügyelet nélkül. Kóvár és Haraszti község egyesített szövetkezete 790 hektáron gazdálkodik. A termelés hektáronként 9324 koronát jövedelmez. Ebből a növénytermesztés 4871, az állattenyésztés pedig 4553 koronát teremt elő. Jónak mondható a szövetkezet gépekkel való felszereltsége is. 15 kerekes, 2 lánctalpas traktorhoz megfelelő munkagépekkel rendelkeznek, s azokon kívül még 3 teherautót is üzemeltetnek. A szövetkezet elnöke, Tandel László már 1963 óta áll a közös élén. Munkatársai főleg fiatalok. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a fiatal szakemberekről, így felelt: „A mi szövetkezetünk vezetőségének dolgozói csaknem kivétel nélkül fiatalok. Tények bizonyítják, hogy ha az Idősebbek kezdetben enyhébben bírálják el a fiatal vezetők gyakorlati tájékozatlanságát, akkor a fiatalok meghonosodnak a szövetkezetben. A mieink közül az egyik a tornaijai, a másik az ipolysági iskolából került ki, de mindkettőjükről csak elismeréssel szólhatunk." Sorra felkerestük a fiatal vezetőket. Bolgár Lukács zootechnikust az állattenyésztés tervei felől kérdezgettük. Magabiztosan magyarázta a tennivalókat: „A sertések napi súlygyarapodása mindöszsze 42 dkg. Ezzel szemben magas an abrakfogyasztás. Ez idei tervünk 550 métermázsa hús eladása. Előreláthatólag teljesíteni is tudjuk. De épp itt volt az ideje annak, hogy Nagycsalomiján több efsz összefogásával megkezdtük egy nagyhizlalda építését. Egyébként távlati terveink között szerepel egy törzskönyvezett szarvasiiiarhaálloinány létrehozása is." Felkerestük Cseri p ét e r gépesítőt is. Kicsit bosszankodott, hogy a Járási Termelési Igazgatóság rábeszélte egy 100 hektáros öntözőberendezés megvásárlására, de nem tudják kellő módon kihasználni, mert néhány szükséges darab hiányzik. De ennél sokkal nagyobb probléma szerinte az, hogy a 25 lóerős Zetor traktorokhoz csak csodával határos módszerekkel lehet megfelelő alkatrészéket szerezni. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy két darab használat lanból szerelnek össze egyet. A „számok mestere" Hegedűs Mária könyvelőnő. Véleménye szerint a két szövetkezet egyesítése előnyös volt. A -gépek üzemeltetése kifizetődőbb, mint három esztendővel ezelőtt. Ugyanakkor az egyesítés óta az egyes munkaágazatokon kiszélesedtek a munkalehetőségek. Balog G áb or, a másik könyvelő alig 14 hónap ja került a szövetkezetbe, de már teljesen otthon érzi magát. Magabiztosan elemzi a gazdasági helyzetet: „Kicsit szorult helyzetben vagyunk. Tavaly sokat fordítottunk a beruházásokra és a bérezésre. Ezért a vezető dolgozók bérét húsz százalékkal csökkentettük. Kevés a fiatal munkaerő. Pedig az évi 35 000 koronás kulturális alapot kirándulások szervezésére, újságok és könyvek vásárlására fordítjuk, tehát igazán törődünk a fiatalokkal." Nehézségek, problémák tehát vannak bőven. Az egyesített szövetkezet fiatal vezetői azonban keresik, kutatják a megoldást. Igyekezetben nincs hiány. Bizonyára sokkal jobb eredményekről adhat nak majd számot legközelebb. Ml ŰJSÁG? A balsgi fiatalok között járva "számtalanszor elhangzott ez a kérdés. A válaszok alapján gyűlt öszsze egy csokorra való hír. A fiatalok szórakozása számára nincsenek nagy lehetőségek, de a problémái az iskola igazgatójának megértő magatartása nyomán megoldották. Ha szabad idejük akad a fiataloknak, akkor az iskola éttermét átrendezik s ott lemezeket hallgatnak, táncolnak. Sportolnak is. Futballcsapatuk a kerületi B. osztályban játszik. Vezetőik: Török Ferenc, Zolcer Tibor és Skelec József. Jól rajtoltak u tavasszal, igaz, hogy a tél folyamán az iskola tornatermében rendszeresen edzettek. A járási asztalitenisz-bajnokságon csapatuk az első helyre került. Jelszavuk: „Nemcsak foci van a világont" És ezért még olyan fiatalok is akadtak, akik sakkcsapatot alakítottak. Járási méretben a harmadik helyre kerüljek. Amikor már kifogytuk a „Mi újság?" kérdésekre a válaszok, az egyik fiatal kérdés nélkül, de annál nagyobb büszkeséggel mondta: „Megírhatod, hogy az év végén nálunk is lesz neonvilágítás az utcákon!" Harasztinak mindössze 244 lakosa van. Az ifjúságot 3—4 fiú s ugyanannyi leány képviseli. A lakosság 15 ember kivételével az efsz-ben dolgozik. Mócz István elvtárs, a hnb elnöke nagyon egyszerűen fogalmaz: „Sok hátránya v áh annak, hogy kicsi a falunk." Valóban! Ha valaki komolyabb ügyet akar elintézni, vagy vásárolni akar, akkor a szomszédos falvakba, vagy Nagykürtösre utazzon. Orvosi rendelő, posta Nagycsalomiján található. 8—9. osztályos iskola Ipolybalogon. A i»ub évi költségvetése 15 600 korona. Tehát minden funkciót másodál lásban kell betölteni. A titkár például traktorista. Vendéglő sincs a faluban. Iskola tavaly épült. Csaknem saját erejükből építették, csak az anyagot kapták hozzá. Harminc tanuló látogatja. Tavaly 16 000 korona költséggel hangszórót szereltek a faluba. Vajon mikor fogja „jelenteni", hogy á problémák megoldódtak?! A rózsabokrokkal díszített környezetben álló balogi iskola csendes. Vakációznak a gyermekek. Érdemes azonban belátogatni ebbe az iskolába, mert ez a nagykürtösi járás legszebb és legfelszereltebb iskolája. Az idén negyven tanuló fejezte be a kötelező iskolalátogatást ebben az iskolában. Hová mentek? Merre mentek? Ha ezekre a kérdésekre választ kapunk, megítélhetjük az oktatás színvonalát. Nos, a válasz így hangzik: a tanulók fele középiskolákban folytatja tanulmányait, mert a felvételi vizsgákon megállta a helyét, bizonyított. A képzőművészeti oktatással Varga Lajos foglalkozik. Járási viszonylatban ez az egyedüli iskola, ahol harmadfokú végzettséggel rendelkező tanerő tanítja a képzőművészeti nevelést. És ráadásul ez a tanerő külön érdekkörben foglalkozik a tehetséges tanulókkal! Nincs hiány a tehetséges tanulókban sem. Bizonyítja ezt az a tény, hogy Varga Lajos tanítványai részt vettek a „Lenin örökké él" című kiállításon, melyen mindhárom kategória első díját megszerezték. Az aszfaltrajz-versenyről szintén elhozták az első díjakat. Az alsó kategóriában Bálint Katalin volt az első helyezett. Ez a kislány még sok-sok évig tanul majd rajzolni, festeni a szakkörben. A kíváncsiság azonban megkérdezteti velünk: Mit rajzolsz a Olyan jó tudni... legszívesebben? Kati nagyon komoly választ ad: Tájképeket. A tanító elvtárs véleményezése bizonyltja a felelet komolyságát: „Kati már kinőtte saját korosztályát, sőt figurális és térábrázoló képessége vetekszik a felső kategóriába tartozó tanulók tehetségével. Bizonyára nagyon sokat rajzol otthon, mert jellegzetes, saját kifejezési stílusa van. Síkban helyezi el a két-három dimenziós tárgyakat. Színskálája inkább a melegebb színek felé fordul, a zöld színek keveréke. Több figurális kompozíciót rajzol. Az utóbbi időben tájképeiről sem hiányoznak az emberek." A felső kategória győztese Pölhiis Árpád volt. Kis korától fogva rajzol ő ts. Véleménye szeriül a képzőművészet élmény, mert alkotás közben bátran elengedheti fantáziáját. Legszívesebben temperával fest. Tervei felől határozottan nyilatkozik: „Pozsonyban fogok továbbtanulni. Gimnáziumba, reál szakra jelentkeztem. Ott is folytatni fogom a rajzolást, belépek majd az ottani rajzkörbe, tanulni fogok, hisz olyan jó tudni!" Két korcsoportban, 14—16 tanú lóval dolgozik Varga Lajos tanító elvtárs. A hangsúlyt a szabadrajzolásra, tehát a tanulók alkotó tevékenységére fordítják. Csendes a vakációzó iskola épülete de azért megtudható, hogy a balogi iskolában más érdekkörök is biztosítják a tehetséges tanulók képzését. Két énekkaruk van. Vezetőik Lánczos Józsefné és Sebény Ferenc. Mindkét énekkar ismert a környéken. A sportélet is élénk. Röplabda-mérkőzéseken rendszerint elsők a balogiak. A járási atlétikai versenyben második helyezést értek el. A tanulók legnagyobb örömére most építik és nemsokára átadják a 25X6 méteres úszómedencét. Hisszük, hogy egyre több balogi gyermek mondja majd: Olyan jó tudni! Hajdú András vezetésével az ol dalt összeállították az ipolysági tudósító kör tagjai: Deák Teréz, Honti Irén, Lalo Káruly.