Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-18 / 169. szám, szombat

( I Hétvégi hírmagyarázatunk | Az SZKP XXIV. kongresszusának feladatai A békepolitika változatlan V ilágszerte érdeklődés kísérte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának mostani ülésszakát, mely a nemrégen meg­tartott általános választások után ült össze, s megválasztotta az úf kormányt. Helyesebben megerősítette tisztségeikben a választások előtti kormány tagjait, így tehát nem történt sze­mélyi változás a szovjet állam vezető posztjain. Ez azért ts kiemelendő, mert a nyugati propaganda már hosszabb ideje „a szovjet vezetőség egységének megbomlásáról", és rövide­sen várható személyi változásokról, illetve „kurzusváltozás­ról" szavalt, kétségtelenül azzal a szándékkal, hogy félre­vezesse a közvéleményt, s elterelje figyelmét az égető világ­kérdésekről. 1970 VII. 18. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszaka nem any­nyira ünnepélyes, alakuló, mint inkább munkajellegü volt. Köz­vetlenül érintette a soron kö­vetkező gazdasági tennivalókat, konkrét feladatokat jelölt ki a következő ötéves terv össze­állításával kapcsolatban. Az ülésszak belső, közigazgatási és egyéb jellegű kérdésekkel is foglalkozott, s végül jóváhagy­ta a munka törvénykönyvét. Az ülésszak munkájának legr érdekesebb és felfigyeltető mozzanata a szovjet kormány külpolitikai nyilatkozata volt, melyet Koszigin, a tisztségé­ben ismét megerősített kor­mányfő terjesztett elő. A szov­jet kormány nemzetközi kérdé­sekkel kapcsolatos nyilatkoza­tának fő mondanivalója tömö­ren így fogalmazható meg: a Szovjetunió a békés külpolitika híve és szorgalmazza, hogy a vitás kérdéseket, az égető nem­zetközi problémákat a béke és a szocializmus javára oldják meg. Ezt húzta alá Koszigin miniszterelnök azzal a kijelen­tésével, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja programjá­nak szellemében folytatott szovjet külpolitika nem válto­zik. Természetesen a szocialis­ta nagyhatalom külpolitikája figyelemmel követi a megoldat­lan külpolitikai kérdésekben történő változásokat, a változó körülményeket, feltételeket, s ezekhez igazodva választja meg diplomáciai módszereit. A vi­lágot jelenleg leginkább nyug­talanító indokínai és közel-ke­leti helyzettel kapcsolatban a Legfelsőbb Tanács ülésszaka kidomborította annak szüksé­gességét, hogy még szorosabbá váljék a szocialista közösség egysége és nemzetközi együtt­működése, hogy ezáltal még hatékonyabbá váljanak a szov­jet diplomáciának nemzetközi fórumokon tett lépései és kez­deményezései, aminek hasz­nosságát például az európai biztonsági értekezlet összehívá­sának előkészítésében elért eddigi eredmények is bizonyít­ják. A szovjet parlamentnek két külön nyilatkozata is volt az indokínai és a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Mind­két dokumentum újból leszöge­zi a szovjet kormány régi elv­szerű állásfoglalását e két tér­ség problémáinak megoldásával kapcsolatban, ugyanakkor nem zárkózik el a megoldás rugal­mas módszereinek keresése elől. Megmásíthatatlan a szov­jet kormány politikájának az az alapelve, hogy előzetes fel­tételek, kikötések és fenntar­tások nélkül ki kell vonulniuk az amerikai agresszoroknak és bábjaik csatlósainak Indokína térségéből, hogy azután az it­teni népek szabadon, maguk oldják meg vitás kérdéseiket. A nyilatkozat a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország őszinte rokonszenvéről biztosít­ja az indokínai népeket, s egy­idejűleg a világ haladó közvé­leményéhez fordul, gyakoroljon erkölcsi nyomást az Egyesült Államok kormányára, hogy az vessen véget az esztelen há­borúnak, melyben eleve kizárt a katonai győzelem, és csapa­tainak feltétel nélküli kivoná­sával tegye lehetővé az indokí­nai helyzet békés kibontakozá­sát. Ugyanolyan félreérthetetlenül világos a szovjet álláspont az ismét háborúval fenyegető kö­zel-keleti kérdésben is. A szov­jet kormány nem kertel, nem játszik a szavakkal, hanem a következetes lenini külpolitikai elgondolásokból kiindulva szö­gezi le, hogy biztosítani kell a közel-keleti térségben élő összes népek állami létét, nem­zeti függetlenségét és szavatol­ni kell biztonságukat. Ebből ki­folyólag a szovjet kormány — a jövőben is — következetesen ragaszkodik a Biztonsági Ta­nács 1967 novemberi határo­zatának pontos végrehajtásá­hoz. A BT határozata elitélte, megbélyegezte Izrael agresszió­ját és a megszállt területekről való visszavonulásra szólította fel a támadót, hogy azután a konfliktust békés úton, politi­kai eszközökkel rendezzék. Iz­rael mindmáig nem tett eleget a BT felhívásának, sőt az EAK, Jordánia és Libanon elleni mind gyakoribb támadásaival, betö­réseivel egy újabb háborút akar kiprovokálni a rendkívül fe­szült helyzetben. A Szovjetunió következetes álláspontjával ugyanakkor azt az elvet is kép­viseli, hogy az arab államok­nak is el kell ismerniük Izrael állami létét. Ebből következik az is, hogy a szovjet állam nem támogatja az arab világ szélső­séges erőinek olyan akcióit, melyek ellentétben lennének a felvázolt elvekkel. Sem Indokína, sem a Közel­Kelet viszályának megoldását illetően nem bocsátkozhatunk erőltetetten derűlátó javaslatok­ba. Noha ez irányban a szov­jet diplomácia több lépését a hetekben siker kísérte a tár­gyalóasztal mellett, a frontok helyzetét és az imperializmus erőinek cselszövéseit tekintve egyelőre nem sok jó kecsegte­ti a béke híveit. Ennek tudatá­ban kell minden békeszerető embernek támogatnia a szocia­lista közösség kormányainak koordinált akcióit, melyek ko­runk legnehezebb nemzetközi problémáinak békés, politikai megoldására irányulnak. LÖRINCZ LÁSZLÓ Andreotti zsákutcában? Róma — Az olasz kormány­válság tíz nappal Rumor vá­ratlan lemondását követően változatlanul zsákutcában van. Andreotti kijelölt miniszter­elnök továbbra is a szociálde­mokraták hajthatatlanságával találja szemben magát, akik ugyanis semmilyen szinten sem hajlandók együttműködni az Olasz Kommunista Párttal. A szociáldemokraták és a szocia­listák közötti kapcsolatok az elmúlt napokban elmérgesed­tek, aminek következménye­képpen csökkentek a tervezett középbal kormány újbóli meg­alakításának esélyei. Ezért Forlanl, a Kereszténydemokra­ta Párt főtitkára csütörtökön felajánlotta, hogy közvetít a szociáldemokraták és a szo­cialisták között. Andreotti a ja­vaslatot elfogadta, és úgy ha­tározott, hogy ideiglenesen fel­függeszti puhatolózó megbeszé­léseit a tervezett négyes koalí­ció vezetőivel. MOSZKVÁBAN már egy héttel a „Bútor Csehszlovákiából" el­nevezésű kiállítás megnyitása előtt pénteken a szokolnyiki parkban meglátogatták pavi­lonjait a jelentős moszkvai na­pilapok a TASZSZ hírügynök­ség, a rádió és televízió képvi­selői. SABAH kuvaiti miniszterel­nök parlamenti beszédében til­takozott az angol csapatok je­lenléte ellen a Perzsa-öbölben. A DÉL-KOREAI nemzetgyűlés figyelmeztette az amerikai kor­mányt, hogy amíg az ország nem fegyverkezik fel kellőkép­pen, ne csökkentse Dél-Koreá­ban állomásozó csapatainak a létszámát. KNUD THOMSEN dán keres­kedelmi miniszter a szovjet fő­városba érkezett, ahol megnyit­ja majd a dán ipari kiállítást. Moszkva — Az SZKP XXIV. kongresszusa, amely 1971 már­ciusában ül össze, értékeli a párt sokoldalú tevékenységét a kommunista építés irányításá­ban, a szovjet állam bel- és kül­politikáját abban az időszakban, amely alatt fontos események zajlottak le a szovjet ország és az egész világ életében. Ugyan­akkor kitűzi az SZKP program­ja teljesítéséért folytatott to­vábbi harc távlatait és konkrét feladatait. A kongreszus eme feladatai­ról ír a moszkvai Pravda vezér­cikke. Egyúttal hangsúlyozza a kommunizmus anyagi-műszaki alapja építésében elért újabb si­kereket és a szocialista társa­Walter Ulbricht dalmi viszonyok tökéletesítését, valamint a dolgozók kommunis­ta nevelésének eredményeit. A párt a proletár szocialista internacionalizmus elveihez hí­ven a szocialista társadalom erejének és felzárkózottságának megerősítésére, a tőkésországok munkásosztályával és dolgozó tömegeivel való forradalmi szo­lidaritásának bővítésére és a nemzeti felszabadító mozgal­mak támogatására törekszik. A szovjet emberek munkasi­kerei, valamint a gazdasági, kulturális építés sikerei alapján a párt következetesen valósítja meg a nép életszínvonala eme­lésének politikáját. beszéde a balti államok munkáskonferenciáján Berlin — A Német Szövetsé­gi Köztársaság már felmutatott „bizonyos haladást a realitások elismerése terén", amit azon­ban csak az erősít meg, ha alá­írja az NSZK és a Szovjetunió közti szerződést az erőszakról való lemondásról — jelentette ki Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke, a balti ál­lamok 13. munkáskonferenciá­ján tartott beszédében. Beszédében többek között a következőket mondotta: „Re­mélem, hogy az erőszakról való lemondásról szóló szerződést minél előbb aláírják. Mindezt azoknak is mondom, akik úgy vélekednek, hogy a meggonáo­lási időt valamivel le kellene rövidíteni. Ennek az időnek a hosszúsága csupán attól függ, hogy milyen időtartamra van szüksége a szövetségi kormány­nak az erőszakról való lemon­dásról szóló szerződés aláírá­sára a Szovjetunióval". Beszédében Ulbricht elvtárs fi­gyelmeztetett a jobboldali moz­galom növekvő veszélyére az NSZK-ban, mely /osef Strauss, a Keresztényszocialista Unió (CSU) elnöke körül alakul, és egyre inkább neofasiszta jelle­gűvé válik. Scheel moszkvai útja előtt A nyugatnémet külügyminiszter Washingtonba érkezett London — Scheel nyugatné­met külügyminiszter csütörtök este tájékoztatta brit kollégá­ját, Douglas-Home-ot a nyugat­német—szovjet tárgyalások ál­lásáról, amelyek eredménye az erőszakról való kölcsönös le­mondás egyezménybe foglalása lehet. A tájékoztatás egy vacso­ra alkalmával történt. A két külügyminiszter pén­tek délelőtt ismét találkozott. A kelet—nyugati kapcsolatok kérdését és más nemzetközi problémát vitattak meg. Az UPI szerint az NSZK el­nyerte Nagy-Britannia teljes tá­mogatását a Szovjetunióval folytatott tárgyalásaira. Az új konzervatív kormány „teljes bi­zalommal" viseltetik Brandt kan­cellár keleti politikája iránt. Walter Scheel bonni külügy­miniszter pénteken londoni tárgyalásai befejezése után to­vább utazott Washingtonba. A moszkvai tárgyalásra, amely hivatalos bonni bejelen­tés . szerint július 27-én kezdő­dik, Scheel már egy nappal előbb a szovjet fővárosba uta­zik. A nyugatnémet küldöttség 25-tagú lesz. Bonnban nagy figyelemmel követik a moszkvai tárgyalá­sokkal kapcsolatban az NDK ve­zetői részéről elhangzó nyilat­kozatokat. Jól értesült körök­ben úgy vélekednek, hogy Wal­ter Ulbricht csütörtöki beszéde újból megerősíti azt a bonni véleményt, hogy a két német ál­lam viszonyával kapcsolatban „a dolgok mozgásba jöttek:" Bénító sztrájk Angliában London — A dokkmunkások sztrájkja a maga nemében a legnagyobb sztrájk 1926 óta Angliában. Országszerte vásár­lási láz lett úrrá, felmentek a behozott élelmiszerek árai, megbénultak a főbb brit kikö­tők, és nagyarányú katonai ak­ciókat kell előkészíteni a sztráj­koló munkások pótlására. A sztrájk ugyan gazdasági követelésekért folyik — a munkatermelékenység emelke­désének megfelelő béremelésért — de egyre inkább olyan po­litikai eseménnyé válik, ame;y egyesíti a szakszervezeti moz­galomban levő baloldali erőket és leleplezi Heath új konzerva­tív kormányának osztályjelle­gét. Általános számítások sze­rint a sztrájk hosszú ideig el­tarthat, ha ugyan a munkálta­tók nem engednek és nem eme­lik a dokkmunkások bérét olyan arányban, mint ahogy az meg­felel munkájuk tényleges inten­zitásának. Jóllehet a kormány „szükség­állapotot" hirdetett ki és meg­ígérte, hogy nem engedi meg az élelmiszerárak emelését, az árak azonban rohamosan növe­kednek. A pénteki nap folya­mán országszerte a lakosság nagyarányú vásárlásokat esz­közölt, és az üzletekből kezd hiányozni a hús és a vaj. A kiszivárgott hírek szerint a brit hadsereg nagyarányú ak­ciókra készül, hogy átvegye az áruk ki- és behajózását a kikö­tőkben. Eddig már 36 500 kato­nát mozgósítottak. A szükségál­lapot-törvények értelmében a katonai egységeknek joguk van erőszakot alkalmazni a dokk­munkások ellen, ha azok meg­kísérelnék a .sztrájktörés meg­akadályozását. A szükségálla­potból eredő teljhatalom alap­ján a kormánynak joga van be­vezetni az élelmiszerek és más árucikkek adagolását, elkoboz­ni a szállítóeszközöket, megál­lapítani a szabott élelmiszer­árakat, és katonaságot felhasz­nálni a sztrájk következményei­nek kiküszöbölésére. MEGTALÁLTÁK ARAMBURU HOLTTESTÉT? Buenos Aires — Az argentin belügyminisztérium bejelentet­te, hogy a rendőrség Carlos Te­jedor város közelében, amely 400 km-re van a fővárostól, megtalálta egy idősebb férfi, valószínűleg Pedro Eugenio Aramburu volt elnök holttestét. A rendőrségnek eddig még nincsenek végleges bizonyíté­kai. Léteznek azonban bizonyos jelek, amelyek ezt á feltétele­zést igazolják. A holttestet a partizánok fegyvereinek kere­sése közben találták meg. Ha bebizonyosul, hogy Aram­buru holttestéről van szó, hat­hetes intenzív kutatást indíta­nak elhurcolói kézrekerítésé­re. Az argentin rendőrséget állí­tólag néhány partizán vallomá­sa vezette nyomra, akiket a nemrég lezajlott cordobai tá­madás során tartóztattak le. A rendőrség eddigi kusza hí­rei nem teszik lehetővé az el­hurcolás valódi okának megál­lapítását és azt sem, hogy ki volt az akció ösztönzője. LENGYELORSZÁG az ipari termelésben világviszonylatban a tizedik helyet foglalta el; je­lenleg a hagyományos ipari ha­talmak és nagyállamok mögött van. Az országnak jelenleg 32,7 millió lakosa van, ami a világ lakosságának nem egész fél százalékát jelenti, de a világ ipari össztermelésének 2,5 szá­zalékát produkálja. CARLOS LAMARCA dél-ame­rikai gerillavezető a Le Monde* nak adott interjújában kijelent­tette, emberei mindaddig folyi tatják a diplomaták és más közéleti személyiségek elrablá­sát, amíg a brazil kormányzat nem hagy fel a bebörtönzött foglyok rendszeres kínzásával. KUBÁBAN rövidesen befeje­ződik a cukornádaratás. Bár azon a napon, amelyet Fidel Castro a 10 000 000 tonnás ara­tási eredmény elérésére kije­lölt, még csak 8 466 072 tonna cukornád aratása fejeződött be, ez mégis csúcseredménynek számít, mivel meghaladja az 1952. évi 7,2 millió tonnás ara­tási eredményt. FRANCIAORSZÁGBAN 40 fia­tal tüntető hatolt be a görög nagykövetség épületébe. A je­lenlegi görög rezsim ellen til­takozó jelszavakat és horogke­reszteket mázoltak a falakra, és szétverték a követség halljá­nak berendezését. A fiatalok elmenekültek, mielőtt a rendőr­ség a helyszínre érkezett volna. A FEHÉR HÁZ megerősítette azokat a híreket, hogy a jövő kedden összeül a nemzetbizton­sági tanács a Párizsban folyó tárgyalások kérdéseinek megvi­tatására. A NATO állandó tanácsa pén­teken másodízben hallgatta meg a hét folyamán Gerard Smith-t, a stratégiai fegyverek korlátozásáról Bécsben folyó szovjet—amerikai tárgyaláso­kon résztvevő amerikai küldött­ség vezetőjét. Jól értesült kö­rök szerint Bécsben pozitív mó­don halad a munka. MADRID központjában több száz munkás — főként a metró és a vasúti társaságok alkalma­zottai — tüntettek csütörtö­kön délután, követelve a mun­kabérek emelését. A rendőrség félórás közelharcban szétoszlat­ta a tömeget, több tüntetőt őri­zetbe vett és számos munkást letartóztatott. AHMAD BAKR tábornok, ira-° ki köztársasági elnök csütörtö­kön kihirdette az új alkot­mányt, amely szerint Irak „né­pi demokratikus köztársaság" lett. Az alkotmány hangsú­lyozza, hogy Irak törekedni fog a szocialista rendszer létreho­zására, és az összes arab or­szág egységére. Az új alkot­mány rendezi az ország nem­zetközi problémáit is. Megálla­pítja, hogy Irakban „két nem­zet, az arabok és a kurdok" él­nek. INDONÉZIÁBAN kilenc újság­írót tartóztattak le. Azzal vádol­ják őket, hogy összeesküvési tevékenységet folytatnak, amelynek a betiltott kommunis­ta párt felújítása a célja. CARLOS LLEVAS RESTREPO kolumbiai elnök rendelete ér­telmében péntektől rendkívüli állapotot léptetnek életbe az országban. Tájékozott körök szerint az intézkedéssel meg akarják hiúsítani a választáso­kon vereséget szenvedett Gus­tavo Rojas Pinilla állítólagos összeesküvését. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSA­SÁG Legfelsőbb Bírósága meg­erősítette pénteken az elsőfokú bíróság ítéletét, amely szerint Zoboki Sándor volt főhadna­gyot távollétében halálra ítél­ték. Az elítélt március 7-én ka­tonai kötelessége teljesítése közben egy Mig—15 típusú re­pülőgépen elhagyta hazáját és Olaszországba repült, ahol poli­tikai menedékjogot kért. A MAGYAR munkásmilícia há­rom árvízkárosult tagja és csa­ládja számára a komáromi népi milícia harminc tagja családi házat épít.

Next

/
Thumbnails
Contents