Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-18 / 169. szám, szombat

( I Hétvégi hírmagyarázatunk | Az SZKP XXIV. kongresszusának feladatai A békepolitika változatlan V

ilágszerte érdeklődés kísérte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának mostani ülésszakát, mely a nemrégen megtartott általános választások után ült össze, s megválasztotta az úf kormányt. Helyesebben megerősítette tisztségeikben a választások előtti kormány tagjait, így tehát nem történt személyi változás a szovjet állam vezető posztjain. Ez azért ts kiemelendő, mert a nyugati propaganda már hosszabb ideje „a szovjet vezetőség egységének megbomlásáról", és rövidesen várható személyi változásokról, illetve „kurzusváltozásról" szavalt, kétségtelenül azzal a szándékkal, hogy félrevezesse a közvéleményt, s elterelje figyelmét az égető világkérdésekről. 1970 VII. 18. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka nem anynyira ünnepélyes, alakuló, mint inkább munkajellegü volt. Közvetlenül érintette a soron következő gazdasági tennivalókat, konkrét feladatokat jelölt ki a következő ötéves terv összeállításával kapcsolatban. Az ülésszak belső, közigazgatási és egyéb jellegű kérdésekkel is foglalkozott, s végül jóváhagyta a munka törvénykönyvét. Az ülésszak munkájának legr érdekesebb és felfigyeltető mozzanata a szovjet kormány külpolitikai nyilatkozata volt, melyet Koszigin, a tisztségében ismét megerősített kormányfő terjesztett elő. A szovjet kormány nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos nyilatkozatának fő mondanivalója tömören így fogalmazható meg: a Szovjetunió a békés külpolitika híve és szorgalmazza, hogy a vitás kérdéseket, az égető nemzetközi problémákat a béke és a szocializmus javára oldják meg. Ezt húzta alá Koszigin miniszterelnök azzal a kijelentésével, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának szellemében folytatott szovjet külpolitika nem változik. Természetesen a szocialista nagyhatalom külpolitikája figyelemmel követi a megoldatlan külpolitikai kérdésekben történő változásokat, a változó körülményeket, feltételeket, s ezekhez igazodva választja meg diplomáciai módszereit. A világot jelenleg leginkább nyugtalanító indokínai és közel-keleti helyzettel kapcsolatban a Legfelsőbb Tanács ülésszaka kidomborította annak szükségességét, hogy még szorosabbá váljék a szocialista közösség egysége és nemzetközi együttműködése, hogy ezáltal még hatékonyabbá váljanak a szovjet diplomáciának nemzetközi fórumokon tett lépései és kezdeményezései, aminek hasznosságát például az európai biztonsági értekezlet összehívásának előkészítésében elért eddigi eredmények is bizonyítják. A szovjet parlamentnek két külön nyilatkozata is volt az indokínai és a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Mindkét dokumentum újból leszögezi a szovjet kormány régi elvszerű állásfoglalását e két térség problémáinak megoldásával kapcsolatban, ugyanakkor nem zárkózik el a megoldás rugalmas módszereinek keresése elől. Megmásíthatatlan a szovjet kormány politikájának az az alapelve, hogy előzetes feltételek, kikötések és fenntartások nélkül ki kell vonulniuk az amerikai agresszoroknak és bábjaik csatlósainak Indokína térségéből, hogy azután az itteni népek szabadon, maguk oldják meg vitás kérdéseiket. A nyilatkozat a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország őszinte rokonszenvéről biztosítja az indokínai népeket, s egyidejűleg a világ haladó közvéleményéhez fordul, gyakoroljon erkölcsi nyomást az Egyesült Államok kormányára, hogy az vessen véget az esztelen háborúnak, melyben eleve kizárt a katonai győzelem, és csapatainak feltétel nélküli kivonásával tegye lehetővé az indokínai helyzet békés kibontakozását. Ugyanolyan félreérthetetlenül világos a szovjet álláspont az ismét háborúval fenyegető közel-keleti kérdésben is. A szovjet kormány nem kertel, nem játszik a szavakkal, hanem a következetes lenini külpolitikai elgondolásokból kiindulva szögezi le, hogy biztosítani kell a közel-keleti térségben élő összes népek állami létét, nemzeti függetlenségét és szavatolni kell biztonságukat. Ebből kifolyólag a szovjet kormány — a jövőben is — következetesen ragaszkodik a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatának pontos végrehajtásához. A BT határozata elitélte, megbélyegezte Izrael agresszióját és a megszállt területekről való visszavonulásra szólította fel a támadót, hogy azután a konfliktust békés úton, politikai eszközökkel rendezzék. Izrael mindmáig nem tett eleget a BT felhívásának, sőt az EAK, Jordánia és Libanon elleni mind gyakoribb támadásaival, betöréseivel egy újabb háborút akar kiprovokálni a rendkívül feszült helyzetben. A Szovjetunió következetes álláspontjával ugyanakkor azt az elvet is képviseli, hogy az arab államoknak is el kell ismerniük Izrael állami létét. Ebből következik az is, hogy a szovjet állam nem támogatja az arab világ szélsőséges erőinek olyan akcióit, melyek ellentétben lennének a felvázolt elvekkel. Sem Indokína, sem a KözelKelet viszályának megoldását illetően nem bocsátkozhatunk erőltetetten derűlátó javaslatokba. Noha ez irányban a szovjet diplomácia több lépését a hetekben siker kísérte a tárgyalóasztal mellett, a frontok helyzetét és az imperializmus erőinek cselszövéseit tekintve egyelőre nem sok jó kecsegteti a béke híveit. Ennek tudatában kell minden békeszerető embernek támogatnia a szocialista közösség kormányainak koordinált akcióit, melyek korunk legnehezebb nemzetközi problémáinak békés, politikai megoldására irányulnak. LÖRINCZ LÁSZLÓ Andreotti zsákutcában? Róma — Az olasz kormányválság tíz nappal Rumor váratlan lemondását követően változatlanul zsákutcában van. Andreotti kijelölt miniszterelnök továbbra is a szociáldemokraták hajthatatlanságával találja szemben magát, akik ugyanis semmilyen szinten sem hajlandók együttműködni az Olasz Kommunista Párttal. A szociáldemokraták és a szocialisták közötti kapcsolatok az elmúlt napokban elmérgesedtek, aminek következményeképpen csökkentek a tervezett középbal kormány újbóli megalakításának esélyei. Ezért Forlanl, a Kereszténydemokrata Párt főtitkára csütörtökön felajánlotta, hogy közvetít a szociáldemokraták és a szocialisták között. Andreotti a javaslatot elfogadta, és úgy határozott, hogy ideiglenesen felfüggeszti puhatolózó megbeszéléseit a tervezett négyes koalíció vezetőivel. MOSZKVÁBAN már egy héttel a „Bútor Csehszlovákiából" elnevezésű kiállítás megnyitása előtt pénteken a szokolnyiki parkban meglátogatták pavilonjait a jelentős moszkvai napilapok a TASZSZ hírügynökség, a rádió és televízió képviselői. SABAH kuvaiti miniszterelnök parlamenti beszédében tiltakozott az angol csapatok jelenléte ellen a Perzsa-öbölben. A DÉL-KOREAI nemzetgyűlés figyelmeztette az amerikai kormányt, hogy amíg az ország nem fegyverkezik fel kellőképpen, ne csökkentse Dél-Koreában állomásozó csapatainak a létszámát. KNUD THOMSEN dán kereskedelmi miniszter a szovjet fővárosba érkezett, ahol megnyitja majd a dán ipari kiállítást. Moszkva — Az SZKP XXIV. kongresszusa, amely 1971 márciusában ül össze, értékeli a párt sokoldalú tevékenységét a kommunista építés irányításában, a szovjet állam bel- és külpolitikáját abban az időszakban, amely alatt fontos események zajlottak le a szovjet ország és az egész világ életében. Ugyanakkor kitűzi az SZKP programja teljesítéséért folytatott további harc távlatait és konkrét feladatait. A kongreszus eme feladatairól ír a moszkvai Pravda vezércikke. Egyúttal hangsúlyozza a kommunizmus anyagi-műszaki alapja építésében elért újabb sikereket és a szocialista társaWalter Ulbricht dalmi viszonyok tökéletesítését, valamint a dolgozók kommunista nevelésének eredményeit. A párt a proletár szocialista internacionalizmus elveihez híven a szocialista társadalom erejének és felzárkózottságának megerősítésére, a tőkésországok munkásosztályával és dolgozó tömegeivel való forradalmi szolidaritásának bővítésére és a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatására törekszik. A szovjet emberek munkasikerei, valamint a gazdasági, kulturális építés sikerei alapján a párt következetesen valósítja meg a nép életszínvonala emelésének politikáját. beszéde a balti államok munkáskonferenciáján Berlin — A Német Szövetségi Köztársaság már felmutatott „bizonyos haladást a realitások elismerése terén", amit azonban csak az erősít meg, ha aláírja az NSZK és a Szovjetunió közti szerződést az erőszakról való lemondásról — jelentette ki Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, a balti államok 13. munkáskonferenciáján tartott beszédében. Beszédében többek között a következőket mondotta: „Remélem, hogy az erőszakról való lemondásról szóló szerződést minél előbb aláírják. Mindezt azoknak is mondom, akik úgy vélekednek, hogy a meggonáolási időt valamivel le kellene rövidíteni. Ennek az időnek a hosszúsága csupán attól függ, hogy milyen időtartamra van szüksége a szövetségi kormánynak az erőszakról való lemondásról szóló szerződés aláírására a Szovjetunióval". Beszédében Ulbricht elvtárs figyelmeztetett a jobboldali mozgalom növekvő veszélyére az NSZK-ban, mely /osef Strauss, a Keresztényszocialista Unió (CSU) elnöke körül alakul, és egyre inkább neofasiszta jellegűvé válik. Scheel moszkvai útja előtt A nyugatnémet külügyminiszter Washingtonba érkezett London — Scheel nyugatnémet külügyminiszter csütörtök este tájékoztatta brit kollégáját, Douglas-Home-ot a nyugatnémet—szovjet tárgyalások állásáról, amelyek eredménye az erőszakról való kölcsönös lemondás egyezménybe foglalása lehet. A tájékoztatás egy vacsora alkalmával történt. A két külügyminiszter péntek délelőtt ismét találkozott. A kelet—nyugati kapcsolatok kérdését és más nemzetközi problémát vitattak meg. Az UPI szerint az NSZK elnyerte Nagy-Britannia teljes támogatását a Szovjetunióval folytatott tárgyalásaira. Az új konzervatív kormány „teljes bizalommal" viseltetik Brandt kancellár keleti politikája iránt. Walter Scheel bonni külügyminiszter pénteken londoni tárgyalásai befejezése után tovább utazott Washingtonba. A moszkvai tárgyalásra, amely hivatalos bonni bejelentés . szerint július 27-én kezdődik, Scheel már egy nappal előbb a szovjet fővárosba utazik. A nyugatnémet küldöttség 25-tagú lesz. Bonnban nagy figyelemmel követik a moszkvai tárgyalásokkal kapcsolatban az NDK vezetői részéről elhangzó nyilatkozatokat. Jól értesült körökben úgy vélekednek, hogy Walter Ulbricht csütörtöki beszéde újból megerősíti azt a bonni véleményt, hogy a két német állam viszonyával kapcsolatban „a dolgok mozgásba jöttek:" Bénító sztrájk Angliában London — A dokkmunkások sztrájkja a maga nemében a legnagyobb sztrájk 1926 óta Angliában. Országszerte vásárlási láz lett úrrá, felmentek a behozott élelmiszerek árai, megbénultak a főbb brit kikötők, és nagyarányú katonai akciókat kell előkészíteni a sztrájkoló munkások pótlására. A sztrájk ugyan gazdasági követelésekért folyik — a munkatermelékenység emelkedésének megfelelő béremelésért — de egyre inkább olyan politikai eseménnyé válik, ame;y egyesíti a szakszervezeti mozgalomban levő baloldali erőket és leleplezi Heath új konzervatív kormányának osztályjellegét. Általános számítások szerint a sztrájk hosszú ideig eltarthat, ha ugyan a munkáltatók nem engednek és nem emelik a dokkmunkások bérét olyan arányban, mint ahogy az megfelel munkájuk tényleges intenzitásának. Jóllehet a kormány „szükségállapotot" hirdetett ki és megígérte, hogy nem engedi meg az élelmiszerárak emelését, az árak azonban rohamosan növekednek. A pénteki nap folyamán országszerte a lakosság nagyarányú vásárlásokat eszközölt, és az üzletekből kezd hiányozni a hús és a vaj. A kiszivárgott hírek szerint a brit hadsereg nagyarányú akciókra készül, hogy átvegye az áruk ki- és behajózását a kikötőkben. Eddig már 36 500 katonát mozgósítottak. A szükségállapot-törvények értelmében a katonai egységeknek joguk van erőszakot alkalmazni a dokkmunkások ellen, ha azok megkísérelnék a .sztrájktörés megakadályozását. A szükségállapotból eredő teljhatalom alapján a kormánynak joga van bevezetni az élelmiszerek és más árucikkek adagolását, elkobozni a szállítóeszközöket, megállapítani a szabott élelmiszerárakat, és katonaságot felhasználni a sztrájk következményeinek kiküszöbölésére. MEGTALÁLTÁK ARAMBURU HOLTTESTÉT? Buenos Aires — Az argentin belügyminisztérium bejelentette, hogy a rendőrség Carlos Tejedor város közelében, amely 400 km-re van a fővárostól, megtalálta egy idősebb férfi, valószínűleg Pedro Eugenio Aramburu volt elnök holttestét. A rendőrségnek eddig még nincsenek végleges bizonyítékai. Léteznek azonban bizonyos jelek, amelyek ezt á feltételezést igazolják. A holttestet a partizánok fegyvereinek keresése közben találták meg. Ha bebizonyosul, hogy Aramburu holttestéről van szó, hathetes intenzív kutatást indítanak elhurcolói kézrekerítésére. Az argentin rendőrséget állítólag néhány partizán vallomása vezette nyomra, akiket a nemrég lezajlott cordobai támadás során tartóztattak le. A rendőrség eddigi kusza hírei nem teszik lehetővé az elhurcolás valódi okának megállapítását és azt sem, hogy ki volt az akció ösztönzője. LENGYELORSZÁG az ipari termelésben világviszonylatban a tizedik helyet foglalta el; jelenleg a hagyományos ipari hatalmak és nagyállamok mögött van. Az országnak jelenleg 32,7 millió lakosa van, ami a világ lakosságának nem egész fél százalékát jelenti, de a világ ipari össztermelésének 2,5 százalékát produkálja. CARLOS LAMARCA dél-amerikai gerillavezető a Le Monde* nak adott interjújában kijelenttette, emberei mindaddig folyi tatják a diplomaták és más közéleti személyiségek elrablását, amíg a brazil kormányzat nem hagy fel a bebörtönzött foglyok rendszeres kínzásával. KUBÁBAN rövidesen befejeződik a cukornádaratás. Bár azon a napon, amelyet Fidel Castro a 10 000 000 tonnás aratási eredmény elérésére kijelölt, még csak 8 466 072 tonna cukornád aratása fejeződött be, ez mégis csúcseredménynek számít, mivel meghaladja az 1952. évi 7,2 millió tonnás aratási eredményt. FRANCIAORSZÁGBAN 40 fiatal tüntető hatolt be a görög nagykövetség épületébe. A jelenlegi görög rezsim ellen tiltakozó jelszavakat és horogkereszteket mázoltak a falakra, és szétverték a követség halljának berendezését. A fiatalok elmenekültek, mielőtt a rendőrség a helyszínre érkezett volna. A FEHÉR HÁZ megerősítette azokat a híreket, hogy a jövő kedden összeül a nemzetbiztonsági tanács a Párizsban folyó tárgyalások kérdéseinek megvitatására. A NATO állandó tanácsa pénteken másodízben hallgatta meg a hét folyamán Gerard Smith-t, a stratégiai fegyverek korlátozásáról Bécsben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezetőjét. Jól értesült körök szerint Bécsben pozitív módon halad a munka. MADRID központjában több száz munkás — főként a metró és a vasúti társaságok alkalmazottai — tüntettek csütörtökön délután, követelve a munkabérek emelését. A rendőrség félórás közelharcban szétoszlatta a tömeget, több tüntetőt őrizetbe vett és számos munkást letartóztatott. AHMAD BAKR tábornok, ira-° ki köztársasági elnök csütörtökön kihirdette az új alkotmányt, amely szerint Irak „népi demokratikus köztársaság" lett. Az alkotmány hangsúlyozza, hogy Irak törekedni fog a szocialista rendszer létrehozására, és az összes arab ország egységére. Az új alkotmány rendezi az ország nemzetközi problémáit is. Megállapítja, hogy Irakban „két nemzet, az arabok és a kurdok" élnek. INDONÉZIÁBAN kilenc újságírót tartóztattak le. Azzal vádolják őket, hogy összeesküvési tevékenységet folytatnak, amelynek a betiltott kommunista párt felújítása a célja. CARLOS LLEVAS RESTREPO kolumbiai elnök rendelete értelmében péntektől rendkívüli állapotot léptetnek életbe az országban. Tájékozott körök szerint az intézkedéssel meg akarják hiúsítani a választásokon vereséget szenvedett Gustavo Rojas Pinilla állítólagos összeesküvését. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Legfelsőbb Bírósága megerősítette pénteken az elsőfokú bíróság ítéletét, amely szerint Zoboki Sándor volt főhadnagyot távollétében halálra ítélték. Az elítélt március 7-én katonai kötelessége teljesítése közben egy Mig—15 típusú repülőgépen elhagyta hazáját és Olaszországba repült, ahol politikai menedékjogot kért. A MAGYAR munkásmilícia három árvízkárosult tagja és családja számára a komáromi népi milícia harminc tagja családi házat épít.