Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-02 / 155. szám, csütörtök

A CSKP Központi Bizottsága 1970 júniusi VERA DOČKALOVÁ elvtársnő Már a tavalyi januári plénum hangsúlyozta, hogy nagy figyel­met kell szentelnünk az üze­mekben kifejtett pártmunká­nak. A párt elsősorban a mun­kásosztályra támaszkodik. Az eddig elért eredmények azt mu­tatják, hogy a dolgozók és a fiatalok löbbsége megértette pártink és társadalmunk é. dé­liéit. Ki kell használnunk a t'ol­gazók kezdeményezéséi, komo­lyan kell vennünk a munkások hozzászólásait, észrevételeit. Cé­lunk az, hogy pártunk munkás­parasztjel legü legyen. Ezért a fiatal munkásokai funkciókkal kell megbíznunk. Dočkalová elviársnő a továbbiakban a be­szélgetések tapasztalatairól be­szélt, és bírálta azokat a kom munistákat, akik nem mondják meg egyenesen az igazságot. DALIBOR HANES elvtárs A párt Központi Bizottsága teljesítette azt, amit az 1969 áp rilisa után megkezdett politiká­tól elvártunk. Pozitívumokat értünk el, de a válságból még nein lábaltunk ki véglegesen. Ezért tovább kell fejlesztenünk a konszolidálás! folyamatot, es életünkből ki kell küszöböl­nünk a negatív jelenségeket. A Szövetségi Gyűlés elnöke a továbbiakban az értelmiség kér­désével foglalkozott, elsősorban a tagkönyvcserével kapcsolat­ban. A jobboldal el akarja sza­kítani az értelmiséget a part­tól. Az értelmiség egy része csalódást okozott az elmúlt vál­ságos időszakban, a szocialista­ellenes és kommunistaellenes irányzat aktív hordozójává vált. Meg kell azonban említeni, hogy január előtt, hosszú éve­ken keresztül, nem határoztuk meg nyíltan, mik a társadalom igényei az értelmiséggel szem­J>en. Szükségesnek tartom, hogy az elemzések eredményeképpen a gazdaság, az ideológia és a •kultúra valamennyi területén meghatároztuk a megoldandó konkrét feladatokat. Ogy gon­dolom, hogy értelmiségünk ha­ladó része felzárkózik e prog­ram körül, és a munkásosztály, valamint pártunk hatékony se­gítőtársává válik a szocializmus építésében. Pártunk Központi Bizottsága értékeli, hogy az ér­telmiség egy része hű maradt pártunk marxista—leninista programjához. Megfosztjuk a politikai hatalomtól azokat az embereket, akik politikailag csalódást okoztak, akik bebizo­nyították, hogy politikailag nem elég fejlettek az adott funkció betöltésére. A szakembereknek azonban megfelelő munkát, fel­adatokat kell adnunk. Egyre bő vül az értelmiségiek aktív el­kötelezett csoportja. Kötelességemnek tartom be­jelenteni, hogy a Szövetségi Gyűlés megtisztításában is arra törekedtünk, hogy következete­sen teljesítsük a szeptemberi plénum határozatait. Az eddigi elemzések bebizonyították, hogy január után, elsősorban Sinrkov­ský kinevezése után a Nemzet­gyűlésben ellenzéki platform alakult ki a párttal és vezető szerepével szemben. Kriegel és a jobboldali opportunizmus töb­bi képviselője magához akarta ragadni a hatalmat. A becsüle­tes kommunista képviselők egyenlőtlen harcot folytattak a jobboldallal. A Szövetségi Gyű­lésben a széles körű bomlasztó tevékenység következtében ke­letkezelt helyzet miatt mun­kánkban is több fogyatékossá­got észlelünk. Megállapíthatjuk azonban, hogy a Szövetségi Gyűlés, a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája, valamint bizottságai újból akcióképesek. A kommunista képviselők klub­jának segítségével lelepleztük és kizártuk azokat a képviselő­ket, akik a jobboldal platform­ján álltak, vagy pedig politikai­lag kudarcot vallottak. Hanes elvtárs befejezésül a nevelés és az ideológiai munka kérdéseivel foglalkozott. plenáris ülésének vitája JAN PILLÉR elvtárs Pillér elvtárs a szakszervezeti mozgalom konszolidálásáról be­szélt. A szakszervezetekben az osztálvön tudatos, politikailag fejlet' dolgozók létegének meg­erősítésre át kell nevelnünk a dolgozók kevésbé öntudatos ré­tegelt Fzért á szakszervezetek­ben is leváltjuk azokat a funk­cionáriusokat. akik a múltban nem tud'ak helvtállni. valamint azokat az embereket is, akik gyakran még ma is helytelen nézetfík^t vallanak. A szakszei vezetek szerveiben megkezdődött az 1968. és 1969* év'i tevékenység politikai érté­kelése, valamint a jobboldali opportunista erők leleplezése. Saját soraink megtisztításakor szem előtt tartottuk azt a tényt, hogy a lenini szakszervezete­kért folytatott harc döntő ré­szét az alapszervezetekhen kell folytatnunk, ahol a jobboldali erők naponta befolyásolják a dolgozók millióit. A szakszer­vezetekben most fejezzük be a szakszervezeti szervek megtisz­títását. inajd a következő idő­szakban az alapszervezetek megtisztítása lesz a legfonto­sabb feladat. Pillér elvtárs a továbbiakban a népgazdaság problémáiról, a beruházási építkezésekről és a munkaerőkérdésről, valamint a munkaidő kihasználásáról be­szélt. JAROSLAV HAJN elvtárs Jaroslav Hajn elvtárs a tag­könyvcserével kapcsolatos észak-csehországi tapasztala­tokról beszélt, kiemelve a CSKP Központi Bizottsága elnökségé­nek 1970 áprilisi határozatát. E határozat valóra váltásával sikerült lelepleznünk a jobbol­dali opportunizmus ideológiai és szervezeti központjait. Jelentő­sen jobb eredményeket értek el a tagkönyvcsere sorén azok a járások, melyek a legelejétől fogva igényesek voltak, melyek helyesen magyarázták a Köz­ponti Bizottság levelét. Ahol még az átigazolás megkezdése előtt megkezdték a járási párt­bizottságokban, a járási nemze­ti bizottságokban a tisztogatást, ott nagyon Jó feltételeket te­remtettek a beszélgetésekhez. Nehezebb • leleplezni azokat a jobboldaliakat, akik nyilvánosan nem léptek fel, de a jobboldal­lal rokonszenveztek. Ezeknek az embereknek gyakran sikerül a pártban maradniuk, és fenn­áll a veszély, hogy opportunis­ta csoportot képeznek majd a pártban. Komoly problémát je­lent a passzív tagok kérdése. Nagy fogyatékosságot jelent, hogy nem áll rendelkezésünkre minden alapszervezet részletes, alapos elemzése, és ezért nem látjuk a passzivitás objektív és szubjektív okait. A továbbiak­ban a párt szociális összetéte­lének fogyatékosságaira muta­tott rá, majd hangsúlyozta, hogy a mai időszakban Ideológiailag kétségtelenül megszilárdulnak soraink. Észre kell vennünk, hogy komoly fogyatékosságok tapasztalhatók a politikai isme­retek terén. A múlt eseményei megmutatták, hogy a kommu­nisták többsége nem tette ma­gáévá azt, ami a kommunistá­kat összekapcsolja: a kommu­nista világnézetet, a marxizmus —leninizmust. Ez az egyik oka annak, hogy sok párttag nem látta a nyugati ideológia kár­tékony voltát. Ideológiai téren nem érvényesült a demokrati­kus centralizmus, megszánt a pártoktatás rendszere, felosz­latták a kerületi politikai isko­lákat. A továbbiakban a káder­munka fogyatékosságairól be­szélt, majd rámutatott arra, hogy az észak-csehországi ke­rületi pártbizottság hogyan fo­kozza a párt befolyását az üze­mekben. JOSEF ČERNÝ elvtárs Černý elvtárs a gazdasági élet konszolidálásának jelentő­ségét hangsúlyozta. Gazdasági intézkedések eredményeképpen elértük, hogy a piac helyzete stabilizálódott. A mezőgazda­ság és az élelmiszeripar sike­reit csak nagy erőfeszítéssel ér­tük el. A jövőt illetően több probléma merül fel. A mezőgaz­dasági termelésben mozgósíta­ni kell minden tartalékot. A me­zőgazdasági termelésben ko­moly problémát okoznak a szál­lító ágazatok. Nem normális az ipar és a mezőgazdaság kö­zötti helyzet. Nincs biztosítva, hogy a mezőgazdaság megkap­ja mindazt, ami nélkül nem tel­jesítheti feladatalt a lakosság ellátásában. A továbbiakban a munkaerő kérdéséről beszélt. A mezőgazdasági alkalmazottak száma állandóan csökken. E kér­dés megoldásának módját első­sorban a műszaki fejlődésben és a munkatermelékenység nö­velésében látja. Černý elvtárs befejezésül az ellenforradalmi s a jobboldali opportunista erők elleni harc sikeres befejezésének fontossá­gáról beszélt. MILOŠ JAKEŠ elvtárs Kijelentette, hogy egyetért a CSKP Központi Bizottsága el­nökségének beszámolójával, majd a tagkönyvcseréről beszél­ve leszögezte, hogy a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság nézete szerint, különösen a be­szélgetések legelején gyakran liberális irányzat érvényesült, és egyes kommunisták nem ta­nulmányozták át a Központi Bi­zottságnak a pártszervezetek­hez intézeti nyílt levelét. A fo­gyatékosságok kiküszöbölésé­hez jelentősen hozzájárul az el­nökség április 14-i határozata. A beszélgetést vezető egyes bizottságok még mindig elné­zőek. Ahol elvtelenül jártak el, ott megismételjük a beszélge­téseket. A kompromisszumos ál­láspont a kizárt párttagok szá­mában tükröződik vissza. Nem különböztetjük meg elég hatá­rozottan a jobboldali opportu­nista nézetek képviselőit és szervezőit a passzív párttagok­tól. A Központi Bizottság elnök­sége már több ízben felhívta a figyelmet a beszélgetések során megnyilvánuló liberalizmusra. Ezek a figyelmeztetések ma is érvényesek. Még következete­sebben kell harcolnunk a jobb­oldal ellen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a liberális hoz­záállás leple alatt gyakran jobboldaliság és opportunizmus rejtőzik. Hogy hova vezet az elvtelenség, a népszerűség utá­ni vágy, azt az elmúlt évek tra­gikus tapasztalatai megmutat­ták. Ezt bizonyítja az Alexan­der Dubček személye körül ki­alakult kultusz is. A tagkönyvcsere eddigi ta­pasztalatai rámutatnak, mennyi­re elterjedt a pártban a jobb­oldali opportunizmus. Ki kell vizsgálnunk ennek okát, hogy a jövőben elkerüljük az ilyen hibákat és fogyatékosságokat. Ebből a szempontból előtérbe kerül a párt növekedésének és szabályozásának, valamint szo­ciális összetételének kérdése. Nagy figyelmet kell szentelni a párt marxista —leninista jelle­géért folytatott harcnak, ami összefügg szociális összetétele tudatos irányításával, a munká­sok arányának növelésével és a nevelőmunka tökéletesítésével. A múlt időszak elemzésének és a tagkönyvcsere eddigi ta­pasztalatainak egyik legfonto­sabb tanulsága, hogy a pártnak, vezető szerveinek és az összes kommunistának mindig követ­kezetesen érvényesíteniük kell a párt alapszabályzatőt és har­colniuk kell a párt alapszabály­zatát sértő minden jelenség el­len. Mi tette lehetővé, hogy a jobb­oldal megbontsa a pártot? A párt egységének aláásása azzal kezdődött, hogy a jobboldali erők és a Központi Bizottság egyes tagjai nyilvánosan propa­gálták nézeteiket. A vezetőség lehetővé tette, sőt maga is meg­sértette a pártélet alapelveit, a kollektív vezetés, a párton be­lüli demokrácia és a demokrati­kus centralizmus elvét. 1968 ja­nuárja a pártélet lenini normái­nak a felújítását jelentette vol­na. A párttagok többsége is így tekintett januárra, január után azonban ezeket az elveket fi­gyelmen kívül hagyták, s azo­kat, akik az elvek megtartását követelték, dogmatikusoknak, konzervatívoknak nevezték. De­formációnak minősítették a pártszervek olyan határozatait ls, melyek a pártalapszabályzat és a határozatok megsértése el­len tiltakoztak. A pártépítés alapelvei elleni harc, a pártha­tározatok önkényes magyaráza­ta gyakran a progresszív állás­foglalás mércéje volt. A demokratikus szocializmus új modelljének alkotói jól tud­ták, miért támadják elsősorban a pártélet és a pártépítés azon elveit, melyek a pártot mar­xista—leninistává teszik. A jobboldalnak a pártban ki­fejtett tevékenysége súlyos kö­vetkezménnyel járt, s ezzel a beszélgetések során is találkoz­hatunk. Sok párttag tudatában még ma is érezhetők a destruk­ció következményei. A jobboldal elleni harc egyút­tal- harcot jelent a párt alap­szabályzatának rehabilitálásáért és megtartásáért. Ezért a tag­könyvcsere hozzájárul ahhoz is, hogy minden egyes párttag, minden egyes pártszerv és -szervezet számára kötelező, sérthetetlen törvény legyen a pártalapszabályzat. A beszélgetések során gyak­ran meggyőződhettünk róla, hogy egyes pártagok nem isme­rik eléggé a pártalapszabályza­tot. Amennyiben ezek az elv­társak továbbra is párttagok ma­radnak, ki kell küszöbölni ezt a fogyatékosságot, szemináriu­mokat kell rendezni a párt alap­szabályzatáról. A tagkönyvcsere befejezésén kívül ma legfontosabb felada­tunk aktivizálni az átigazolt párttagokat. Több tény figyel­meztet arra, hogy ne engedjük meg a régi hibás megnyilvánu­lások megismétlődését. Ez a ve­szély fennáll, mivel egyes ta­gok nem ismerik alaposan a párt politikáját. Fogyatékossá­gok tapasztalhatók a pártsajtó olvasása terén is. Jobban ki kell hangsúlyoznunk minden egyes párttag felelősségét a pártdoku­mentumok megismeréséért és elsajátításáért, ami feltétele an­nak, hogy minden egyes párt­tag meg tudja védelmezni és érvényesíteni tudja a párt po­litikáját. RADKO KASKA elvtárs Biztonsági szerveinkben a po­litikai konszolidálásnak jó alap­ja volt, mivel a nemzetbizton­sági testület tagjainak többsége nem került a jobboldal befolyá­sa alá és egyértelműen támo­gatta az 1968 novemberi hatá­rozat által meghatározott poli­likai irányvonalat. A nemzetbiztonsági szervek egészséges erőinek aktív politi­kai munkája minden bizonnyal hozzájárult pártunk marxista— leninista magvának az egész társadalmunkért folytatott har­cához. Visszatükröződött a Bel­ügyminisztérium kommunistái­nak párt- és szaktevékenységé­ben, ezért az új pártvezetőség az irányelvekben igényes fela­datokkal bízhatta meg a fegy­veres erők kommunistáit a rend felújításában és szocialista rendszerünk védelmében. 1969 augusztusában az ellenforradal­mi erők végleges kudarca meg­mutatta a politikai kalandorok­nak és az ellenforradalmár erőknek, hogy mennyire előre­haladt társadalmunkban a po­litikai konszolidáció. Kaska elvtárs a továbbiakban a nemzetbiztonsági szervek po­litikai megtisztításának problé­máival foglalkozott. Az elnökség beszámolója jo­gosan mutat rá az állami és a közbiztonsági szerveknek a szo­cializmus ellenségei és a bűnö­zők elleni harca fogyatékossá­gaira. A biztonsági szervek mun­kájának sok évi lebecsülése nem maradt nyomtalan. Most arra törekszünk, hogy minden téren helyrehozzuk a hibákat. Erős ellenséggel állunk szemben. A kommunizmus elleni harc tak­tikája változik. A szocialista or­szágokban az imperializmus el­sősorban a törvényes normák gyengéit próbálja kihasználni, s így sok munkánk akad a dip­loinalaútlevéllel, újságírói iga­zolvánnyal vagy neves tudós­ként érkező kémekkel. A két világrendszer békés egymás mellett élésének politikája az atomkor realitása, nem holmi mese, mint ahogyan ezt a szo­cializmus megújhodásának hí­vei magyarázták. Nem akarjuk, hogy általános bizalmatlanság­gal fogadjuk a nyugatról érke­ző látogatókat, de a tapasztala­tok azt mutatjök, hogy óvatosan kell eljárnunk velük. A párt el­nöksége és a kormány már több­ször felhívta a figyelmet erre a tényre. Az államtitkot képező tények külföldre juttatása tör­vényeink megsértését jelenti. A törvények megsértését pedig törvényesen büntetni fogjuk. Ma már biztosíthatjuk a Köz­ponti Bizottságot, hogy pártunk vezetőségének segítségével po­litikailag konszolidáltuk azokat a nemzetbiztonsági szerveket, melyeknek feladata a szocia­listaellenes erők elleni harc. Senkinek sem engedjük meg, hogy büntetlenül zavarja becsü­letes polgáraink munkáját. A múlt tapasztalataiból tanulva fegyveres erőink készen állnak, hogy idejében meghiúsítsuk a szocialistaellenes ellenforradal­már bűnöző elemek fellépését, melyek talán meg akarják is­mételni a tavalyi augusztusi eseményeket. Ezt vegyék tudo­másul a röpiratok szerzői és terjesztői. Úgy, mint hazánk minden becsületes polgára, mi is egyértelműen támogatjuk az elnökségnek azt a tézisét, me­lyet az ülésen Husák elvtárs is­mertetett: nem haladunk a po­lltikl perek útján, de minden esetben következetesen meg­védjük népünk szocialista vív­mányait, és ennek érdekében minden törvényes eszközt fel­használunk. FRANTIŠEK ČERVENKA elvtárs Kerületi pártszervezetünkben lelepleztük a jobboldali oppor­tunizmus képviselőit és szerve­zőit. Ezek az emberek még nem tették le a fegyvert, különféle­képpen befolyásolni akarják a tagságot, akadályozzák a gaz­dasági életet és szabotálják a konszolidálásra irányuló törek­vést. A konszolidálásban a leg­jobb eredményeket a pártszer­vekben és a pártapparátusban értük el. Gazdasági téren még sok a probléma. Itt az ideje, hogy bevezesssük a vezető dol­gozók előkészítésének komplex rendszeréit. Nehéz munka vár még ránk a társadalmi szerve­zetek, elsősorban a szakszerve­zet differenciálásában. A párt vezető szerepe felújí­tásának terén a legtöbb feladat a politikai nevelőmunka terén vár ránk. Kevés a szakképzett elvtárs, aki hatékony propagan­datevékenységet fejthetne ki. Cervenka elvtárs a továbbiak­ban a népgazdaság problémái­val foglalkozott, majd a tag­könyvcsere tapasztalatairól be­szélt. Kiemelte a Központi Bi­zottság elnöksége április 14-i határozatának jelentőségét. Saj­nos azonban, a beszélgetések során egyes esetek megítélésé­ben liberalizmus érvényesül. Vannak olyan szerveztek is, ahol nem sikerült helyesen differenciálnunk, így olyan elv­társak pőrttagságát is felfüg­gesztették, akiknek szociális helyzete és eddigi állásfoglalá­sa ezt nem tette indokolttá. Nem sikerült megoldanunk a passzív párttagok problémáját. A párt egysége további megszi­lárdításának alapvető feltétele, hogy a pártszerveket és szerve­zeteket káderszempontból meg­szilárdítsuk, s a kádereket megfelelően helyzzük el a tár­sadalmi élet valamennyi terü­letén. 197U VH. 2. 1

Next

/
Thumbnails
Contents