Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-12 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1970. július 12 A NAP kel: 3.58, nyugszik: 19.40 órakor. A HOLD kel: 13.06, nyugszik: 23.04 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük IZABELLA - NINA nevű kedves olvasóinkat • 1730-ban született fOSIAH WEDGWOOD angol keramikus, a keménycserépgyártás jeles kutatója (+1795). • 1770-ben szabadalmaztatta JAMES HARGREAVES angol takács a fonógépet, a Jennyspinninget. EGY MEGJEGYZÉS Több héttel ezelőtt a Család-otthon és a Halló Fiatalok című rovatunkkal kapcsolatban kértük olvasóink megjegyzéseit, javaslatait. A beérkezett levelek tartalma sok pontban megegyezik, ezért ezen a helyen csupán egy levelet ismertetünk. Bratislava! olvasónk — Asztalosné többek között megjegyzi: „Hát bizony a Halló Fiatalok c. rovat lehetne nívósabb is ...". Annak ellenére, hogy eddig is igyekeztünk a fiatalok számára jó rovatot szerkeszteni — egyetértünk olvasónk véleményével. A jövőben arra fogunk törekedni, hogy több helyet kapjanak a fiatalokat érintő problémák, s főleg, hogy a rovat keretében mélyebben foglalkozzunk a munkás- és parasztfiatalok problémáival, szorgalmas munkájukkal, s az őket érintő közérdekű kérdésekkel. Olvasónk ezután a következőket írja: „A Család-otthon c. rovatban olyan recepteket közölienek, amit a háziasszonyok nem nagyon ismernek, ami olcsó és gyorsan elkészíthető. A dolgozó nőnek ez a fontos. Jó lenne valami tanácsadó a fiatalasszonyoknak is, mert nemigen értenek a háztartási munkához, s a takarékossághoz. Az eddigi „Hasznos tanácsok" jók voltak — csak kevés. A keresztrejtvényt máshová helyezhetnék..." A Vasárnapi ebéd-del kapcsolatos megjegyzésnek igyekszünk a jövőben eleget tenni — bár az eredeti elképzelésünk is összhangban van e javaslattal: sajnos minden esetben valóban nem sikerül valóra váltanunk. Űgy gondoljuk, a háztartással és a takarékossággal kapcsolatos javaslat márrealizálódik lapunkban: rovat keretében ezt hivatott szolgálni a Női szemmel címmel közölt írás. A keresztrejtvényt illetően: e javaslatot jelenleg nem tudjuk megvalósítani, de nem zárjuk ki annak áthelyezési lehetőségét. A következő imnapi] ÚJ szú tartalmából AZ IGÉNYEKET CSAK FOKOZATOSAN ELÉGÍTHETJÜK KI (Štefan Šutka szlovák közlekedés- és postaügyi miniszter válasza) EGY ÉVAD MÉRLEGE (Gondolatok a Magyar Területi Színház idei tevékenységéről] Az anyanyelvi oktatás politikai jelentősége Az SZNT nemzetiségi bizottsága legutóbbi iiléséa foglalkozott az uktán iskolák jelenlegi helyzetével, s ennek kapcsán olyan tényeket is megállapított, melyek a nemzetiségi iskolákra általában érvényesek. Az Oktatásügyi Minisztérium a bizottság elé terjesztett egy tájékoztató anyagot, mely az ukrán iskolák helyzetének részletes elemzése alapján készült, fiz az aayag leszögezi, hogy az ukrán •kiatási ayelvti kilencéves iskolákat látogat* tanulók száma 1955 és 1959 közt még növekedeti de a kivetkező években már csökkeat. 1955 ken 17 281 tanuló látogatta ax ukrán kilencéves iskolákat. 1959-ben pedig 1B 385. Annál elgondolkoztatóbb, hogy az 19B9 —1970-es tanévben már csupán 2702 tanuló járt az ukrán kilencéves iskolákba. Az, hogy a szülók milyen nyelvű iskolába íratták gyermekeiket, rajtuk múlott. Önkéntes elhatározásukat azonban igen gyakran különféle mesterségesen kiváltott körülmények károsan befolyásolták. A bizottság tagjai konkrét példákon mutattak rá, mi minden befolyásolta károsan a szülök választását, illetve ártott az ukrán iskolák fejlődésének — ellenpropaganda, megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógusok elbocsátása és helyükbe kvalifikálatlan erők alkalmazása. Egyes nacionalista és szocialistaellenes elemek az 1968-ban kiéleződött szovjetellenességet is felhasználták az ukrán iskolák ellen — például úgy, hogy az azbuka betűivel írt könyveket tüntetőleg elégették. Sőt, az ukrán iskolát látogató tanulók szüleinek a Szovjetunióba történő kitelepítésével való megfélemlítésre is sor került .. . Ezek után mondani sem kell, hogy az önkéntesség, a szülők szabad választása bizony nagyon is viszonylagos. S ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az illetékesk nem fejtettek ki kellő felvilágosító munkát az anyanyelvi oktatás érdekében, akkor könnyen megértjük az ukrán iskolák tanulói száma nagyarányú megcsappanásának okát. Az anyanyelvi oktatás jelentőségét mind az Oktatásügyi Minisztérium által beterjesztett anyag, mind a bizottság tagjai egyöntetűen kiemelték. Az említett anyag leszögezi: „Az ukrán iskolarendszer kérdésének megoldásánál a lenini elvekből kell kiindulni és a gyakorlatban azt az alapelvet kell érvényesíteni, hogy a köztársaság nemzetei és nemzetiségei egyenértékűek és egyenjogúak . . . minden nemzetnek, nemzetiségnek biztosítani kell a feltételeket jogaik érvényesítésére politikai, gazdasági és kulturális életük területén, s magától értetődően művelődésük szakaszán is." Az anyag azt is kiemeli, hogy az ukrán iskolák helyzetének kérdése nem csupán iskolaügyi kérdés, hanem az egész társadalom ügye. A bizottság tagjai hangsúlyozták, hogy a nemzetiségi iskolák kérdésének megoldása óriási politikai jelentőségű feladat. Ezért a magyar iskolák helyzetét is mielőtt elemezni kell. Az ukrán iskolák ma nem egységesek. Némely iskolában minden tantárgyat ukrán nyelven tanítanak, némely iskolán a természettudományi tantárgyakat a hatodik osztálytól kezdődően szlovák nyelven tanítják. Olyan iskolák is akadnak, ahol a hatodik évfolyamtól minden tárgyat szlovák nyelven tanítanak. Más iskolákban viszont a negyedik, illetve az ötödik évfolyamtól kezdve a számtant és a honismeretet szlovák nyelven tanítják. A leglehetetlenebb a helyzet azokon az iskolákon, melyeken az anyanyelv egyáltalán nem, vagy csak nem kötelező tantárgyként szerepel. Érthető tehát, hogy az Oktatásügyi Minisztérium az új tanévtől kezdődően olyan intézkedéseket foganatosít, amelyektől az ukrán iskolák fellendítése várható. Mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás biztosításáról van szó. FÜLÖP IMRE LONDONI „FORRÓ KÁSA" Nagy-Britannia közös piaci tagságának a kérdése immár hosszú évek óta foglalkoztatja kontinensünk közvéleményét. Kétségtelen, hogy rendkívül bonyolult gazdasági problémák áthidalásáról van szó, nem utolsósorban az angol népgazdaság átszervezéséről, átállításáról, s ez viszont a közgazdászok egybehangzó véleménye szerint nem lesz éppen fájdalommentes. Luxemburgban ünnepélyes keretek között vette kezdetét az a tanácskozás, amelynek napirendjén az Európai Gazdasági Közösség kibővítése, pontosabban új tagok felvétele szerepel. Mint ismeretes Nagy-Britannián kívül Írország, Dánia és Norvégia is be szeretne jutni a Közös Piacba. Nyilvánvaló, hogy hosszas tárgyalásokra van kilátás, a hat tagállamnak jól meg kell fontolnia, kikkel társul, hiszen nem titok, hogy e gazdasági integráció gyümölcsei eléggé későn, éppen a jelenlegi időszakban kezdenek beérni. Nem vitás, hogy a legtöbb nyílt kérdés Nagy-Britannia belépésével függ össze. Rár a konzervatív kormány „kozmikus sebességgel" vette fel a kapcsolatot a Közös Piac tagállamaival, feltétlenül számolnia kell a hazai ellenzékkel, amelynek sorai egyre bővülnek A közvélemény kíváncsian várja tehát, vajon milyen álláspontra helyezkedik a Munkáspárt, ugyanis annak idején éppen VVilson kormánya mondott igent. Most azonban olyan hangok hallatszanak a csatorna túlsó oldaláról, hogy az árnyékkormánynak bizonyos fenntartásai is vannak. Valószínű tehát, hogy a közeli hónapokban, persze más előjellel, de megismétlődik az a politikai tűzijáték, amelynek egyszer már tanúi lehettünk. Amikor ugyanis Wilsonnak ki kellett mondania a „végső szót", a toryk szinte örültek, hogy nincsenek hatalmon. S ebben igazuk is volt, hiszen a közös piaci tagság az angol politikában az ún. kényes kérdések közé tartozik. Sőt, mindmáig az, bár Heath kormányának van alibije, az angol közvélemény előtt még mindig takarózhat a munkáspárti döntéssel. Persze ennek a problémakörnek van fonákja is. Tény az, hogy De Gaulle politikájában annak idején nehezen volt beilleszthető Anglia közös piaci tagsága, hiszen az a valójában a tengerentúli tőke beáramlását, végül is korlátlan hatalmát jelentette volna az Európai Gazdasági Közösságben. Pompidou — úgy tűnik — jóval engedékenyebb. Ez viszont korántsem jelenti azt, liogy az angol belépés teljesen „sima ügy", illetve, hogy ezt a tényt mind a luxemburgi tanácskozás, mind a szigetország közvéleménye egész egyszerűen elkönyveli. Ugyanakkor világos, hogy a csatlakozás folyamata is eléggé hosszas lesz. Kételyek merülnek fel, vajon az angol népgazdaság helyzete, a font sterling elbírja-e az integrációból következő megterheléseket. Világos, hogy egy gyors fordulat rendkívül kedvezőtlenül hatna, s maximális erőfeszítést követelne a jelenlegi életszínvonal megtartása érdekében. Magától érthető, hogy Wilson — a kormánykeréknél maradva — szintén csatlakozott volna a Közös Piachoz. Viszont kérdéses, hogy az ebből származó, s bár jóllehet időszaki hátrányok nem okozták volna e a bukását. Nos, ez a kérdés jelenleg is fennáll. Nem tudni, vajon Wilsonnak és a Munkáspárt vezetőinek mennyire sikerül megnyergelnie azt a lovat, amelyen eddig Heat ült... Bm - //í A Duna és a Morva folyók találkozásánál magasodó Dévény vára vasárnap a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetisé• gek egységét jelképező nagyszabású békeünnepség színhelye volt. Az ünnepség nagy politikai jelentőségét aláhúzta a magasrangú párt- és kormányküldöttség, valamint a Szovjetunió, Bulgária, Magyarország, az NDK és Lengyelország küldöttségének jelenléte. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség nevében dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára köszöntötte a békeünnepség résztvevőit. (Štefan Petráš — ČSTK felvétele) Az EX PLZEŇ országos gasztronómiai kiállítást kedden, megtekintette a Gustáv Husák vezette párt és kormányküldöttség. A küldöttség tagjai voltak Ľubomír Štrougal miniszterei' tök, Vasil Bilak, a CSKP elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, Miloslav Hruškovič, a CSKP Központi Bizottságának titkára is. Képünkön Husák elvtárs megízleli a bratia lavai Figaro nemzeti vállalat gyártmányait. (Telefoto - C STK) Észak-Írországban polgárháború fenyeget „Szemtől szembe" Ulsterral (Oganov rajza a Komszomolszkaja Pravdában)