Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-16 / 141. szám, kedd

Az NSZEP Politikai Bizottságának beszámolója Érdekességek Lengyelországbél NÉGYEZER ÉVES TELEPÜLÉS A kairói mediterrán lengyel régészeti állomás munkatársai a Nílus mentén egy, az időszá­mításunk előtti harmadik évez­redből származó halásztelep nyomaira bukkantak. Sok kvarctárgyat találtak ott, így például nyílhegyeket és külön­féle szerszámokat, melyek va­don növő gabonafélék őrlésére szolgáltak. Több darab díszke­rámia is fennmaradt. A településen egyebek .közt halászattal foglalkozó emberek is laktak. A település fenn­állásának korszaka egybeesik az ősi egyiptomi állam korsza­kával. E település az egyiptomi civilizáció peremén állott. MINIRADAR Lengyel szakemberek egy olyan zsebradart szerkesztet­lek, amely nem nagyobb egy közönséges lámpaelemnél. Ez a tadar több száz méter távol­ságba „lát", függetlenül a nap­szaktól és az időjárástól. A miniatűr radart a Lengyel Tudományos Akadémia Elekt­rón-technológiai Intézetének munkaközössége dolgozta ki modern dióda-konstrukciő alap­ján. Találmányuk lehetővé te­szi a radarberendezések előál­lítási költségeinek lényeges csökkentését, s utat nyit házi hordozható miniatűr radarok gyártása felé. A miniradar sok­oldalúan érvényesülhet. Az au­tóiparban például fokozhatja a közlekedés biztonságát. A mini­radarral összekötött fék auto­matikusan működésbe jön, mi­helyt az autó valamilyen aka­dályhoz közeledik. RENDÖRASSZONY AZ EXPÓN Elzbieta Bek rendőrszakasz­vezető (a képen) az egyetlen lengyel női rendőr, aki részt vett az EXPO 70 osakai világ­kiállításon rendezett közleke­dés irányítási szemlén és nem­zetközi értekezleten. A kiállí­táson naponta kétszer bemutat­ja, hogy tudja irányítani a kiál­lítás forgalmát. Berlin — A Neues Deutsch­land tegnap több mint öt olda­lon közölte az NSZEP KB Po­litikai Bizottságának beszámo­lóját, amelyet az NSZEP Köz­ponti Bizottságának 13. üléssza­kán Albert Norden professzor, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára adott elő. A beszámoló foglalkozik az NDK-nak a Központi Bizottság 12. plénuma óta végbement fej­lődésével és hangsúlyozza, hogy az NSZEP határozottan és új kezdeményezéssel folytatta po­litikai és eszmei harcát a béké­ért és az európai biztonságért. A beszámoló többek között rámutat, hogy a Központi Bi­zottság 12. plénuma óta a nyu­gatnémet imperializmus válto­zatlan módszerekkel folytatja revansista ellenforradalmi poli­tikáját a szocialista országok­kal, elsősorban az NDK-val szemben, továbbá az imperializ­mus megkísérli, hogy az új erő­viszonyokhoz és a tudományos­műszaki forradalom követelmé­nyeihez idomulva szálljon szem­be rendszerének egyre élesedő ellentmondásaival szemben, s minden erejét a szocializmus el­leni fokozott harcra mozgósít­sa. A beszámoló hangoztatja, hogy Közép-Európában a szocia­lista NDK és a monopolkapita­lista Német Szövetségi Köztár­saság formájában két teljesen ellentétes összeegyeztethetetlen társadalmi rendszerű állam áll egymással szemben. Magától ér­tetődő, hogy közöttük nem le­hetséges sem „belnémet" ren­dezés, sem egyesítés. De lehet­séges és szükséges a két külön­böző társadalmi rendszerű ál­lam békés egymás mellett élé­sének megteremtése. „A kasseli találkozó körülményei és kísérő jelenségei újból az egész világ előtt leleplezték a bonni állam jellegét és azt, hogy terjed az újnáci mozgalom — hangoztatja végül a beszámoló. A CDU előretörése a tartományi választásokon Bonn — Észak-Rajna—Vestfá­liában, Alsó-Szászországban és a Saar-vidéken vasárnap válasz­tások voltak. A nem végleges eredmények szerint az ellenzéki CDU újabb szavazatokat szer­zett, a szociáldemokraták sza­vazatokat vesztettek, míg a koa­líciós FDP vereséget szenvedett. Willy Brandt televíziós inter­jújában kijelentette, hogy a vá­lasztások eredménye nem lesz befolyással a bonni koalícióra. Az alsó-szászországi és Saar-vi­déki ellenzék szavazatainak emelkedését azzal magyarázta, hogy az újnáci NPD eddigi vá­lasztói a CDU-hoz pártoltak át. A. Scheel, az FDP elnöke be­ismerte, hogy a választási ered­mények nehézségeket okozhat­nak pártjában, és ez a szövet­ségi kormány politikájában is visszatükröződhet. A belgiumi Le Soir a válasz­tási eredményeket kommentál­va megállapítja, hogy ezek sú­lyos csapást mértek Scheelre és veszteséget okoztak Brandtnak is. Ceausescu Párizsban TERMÉKENY EGYÜTTMŰKÖDÉS 1970. VI. 13. A Lengyel Tudományos Aka­démia 18 egyezményt valósít meg 12 szocialista ország aka­démiájával és tudományos in­tézeteivel. Az egyezmények a tudományos kutatásra, a tudo­mányos dolgozók csere-látoga­tásaira, a tudományos megbe­szélések kölcsönösségére, tön y v és folyóiratcserére, va­Kommentárunk A Szovjetunió és az Egye­sült Államok április vé­gén új szerződéstervezetet ter­jesztett elő, mely megtiltaná atomfegyverek és egyéb tömeg­pusztító fegyverek felhalmozá­sát a tenger fenekén, az egyes • államok felségvizeinek határán túl. Mivel a genfi leszerelési bi­ziottság április 30-án befejezte tárgyalásait, a tervezet új vál­tozatát nem vitathatták meg. A genfi bizottság tagállamai­nak kormányai tanulmányozták a javaslatot, hogy kidolgozhas­sák a vele kapcsolatos állás­foglalásukat. Ma összeül a gen­fi bizottság nyári ülésszaka, hogy többek között a tenger­fenék atommentesítéséröl és az úf szovjet-amerikai javaslatról tárgyaljon. A következő hetek­ben tehát elválik, számítha­tunk-e a tengerfenék atommen­tesítésére vonatkozó mielőbbi megállapodásra. Ez a kérdés 1968-ban került a nemzetközi tanácskozások napirendjére. Foglalkozott vele az ENSZ közgyűlése is, s olyan határozatot hozott, amely intéz­kedéseket javasol a tengerfe­nék katonai célú felhasználá­sának megakadályozására, fő­ként annak meghiúsítására, hogy a tenger fenekén tömeg­pusztító fegyvereket halmozza­nak fel. Az ilyen intézkedések több okkal magyarázhatók. Tö­megpusztító fegyverek felhal­mozása a tenger fenekén fo­kozná egy katonai konfliktus ve­szélyét, megváltoztatná egy esetleges háború jellegét, ve­szélyeztetné a tengerhajózást, megfertőzhetné az óceánokat a vegyi és baktérium-hadviselés eszközeivel, lehetetlenné tenné ásványkincsek bányászását a partvidékeken és számos továb­lamint a fiatal tudományos dol­gozók nevelésére vonatkoznak. Az egyezmények keretén be­lül évente 2500 lengyel tudo­mányos dolgozó szerez tudomá­nyos ismereteket, vagy vesz részt ezen országok tudomá­nyos központjainak kutatómun­kájában. Párizs — Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársa­ság Államtanácsának elnöke tegnap ötnapos hivatalos láto­gatásra Párizsba érkezett. Láto­gatásával viszonozza De Gaulle volt francia elnök 1968 májusá­ban tett romániai látogatását. Ceausescu három ízben is ta­lálkozik Georges Pompidou francia elnökkel, ellátogat a Párizs melletti Renault gyárba, megtekinti a dél-franciaországi Sud Aviation repülőgépgyárat és a Nimes környéki mezőgaz­dasági területet, valamint a Marseille melletti Cadarache atomfizikai központot. A francia sajtó jelentős figyel­met szentel a román államférfi látogatásának. Valószínű, hogy a fejlődő kölcsönös gazdasági együttműködés kérdésein kívül a megbeszélések során a jelen­tősebb nemzetközi problémák megvitatására is sor kerül. A román államférfit és kísé­retét Jasques Chaban—Delmas, a francia kormány elnöke, Mau­rice Schumann külügyminiszter és további hivatalos személyisé­gek fogadták. A fogadtatást követően Nico­lae Ceausescu és a román kül­döttség helikopterbe szállt, amely Párizs centrumába, az Invalidusok Háza előtti térre szállította őket. Innét autóval az Elyseé-palotába mentek, ahol Georges Pompidou francia elnök fogadta a román küldött­séget. bi bonyodalmat, okozhatna. Mi vei jelenleg csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok képes nagyobb mértékben katonai cél­ra felhasználni a tenger fene­két, elsősorban hozzájuk intéz­ték a tilalmi felhívást. Mindkét nagyhatalom megragadta a kez­ra vonatkozó közös egyezmény­tervezetet dolgozott ki, s 1969 októberében a genfi bizottság elé terjesztette. A közös terve­zet értelmében a tilalom az atomfegyverekre és egyéb tö­megpusztító fegyverekre, vala­mint e fegyvereknek a parti A TENGERFENÉK ATOMMENTESÍTÉSE deményezést és elkészítette sa­ját egyezménytervezetét. A genfi leszerelési bizottság tavaly tavaszi ülésszakán szé­les körű vita folyt a két terve­zetről, mely három lényeges pontban különbözött egymástól. A szovjet tervezet kilátásba he­lyezte a tengerfenék teljes atommentesítését, tehát vala­mennyi fegyverfajta elhelyezé­sének megtiltását, az amerikai tervezet viszont abból • indult ki, hogy csak a nukleáris, ve­gyi és biológiai fegyverek ten­gerfenéki elhelyezését tiltják meg. A második lényeges kü­lönbség abban rejlett, hogy a tilalom a szovjet tervezet sze­rint 12 tengeri mérföldnyi parti övezet határán túl, az amerikai tervezet szerint három tengeri mérföldnyi övezeten túl lenne érvényben. Végül harmadszor abban is lényeges különbség volt, hogy az amerikai tervezet — a szovjet javaslattal szem­ben — nem helyezte kilátásba az elfogadott intézkedések nemzetközi ellenőrzését. A kétoldalú vita, valamint a genfi leszerelési bizottság ta­laján folytatott vita alapján a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok az atomfegyverek és a többi tömegpusztító fegyverfaj­ták tengerfenéki felhalmozásá­övezeten és a felségvizek hatá­rán túli felhalmozását, kipróbá­lását és felhasználását szolgá­ló berendezésekre vonatkozik. A partmenti övezet és a felség­vizek kijelölését illetően a ter­vezet az 1968-as genfi megálla­podásból indul ki, amely a partvidéktől számított 12 mér­földes övezetet tekinti felség­vizeknek. A közös tervezet a jóváhagyott intézkedések el­lenőrzésére számít. 1969 októ­ber végén két jelentős ponttal egészítették ki a szovjet—ame­rikai közös tervezetet. Az első kiegészítés az a rendelkezés volt, hogy évekkel a szerződés életbe lépése után összehívják a szerződés aláíróinak értekez­letét, amelyen megvizsgálják az ellenőrző rendszer hatékonysá­gát. A másik kiegészítés az a rendelkezés, hogy az aláírók­nak a szerződés szövegének mó­dosításáról folytatandó esetle­ges későbbi tárgyalások során le kell mondaniuk a vétójogról. Az ENSZ-közgyülés tavalyi ülésszaka megvitatta a szerző­déstervezetet és számos meg­jegyzést fűzött hozzá. Mivel a közös tervezet nem kapta meg a szükséges 80 küldöttség egyetértését, a tervezetet át­dolgozás végett visszaadták a a bizottságnak. A legtöbb fenn­Az osztrák elnök Budapesten Budapest — Franz Jonas oszt­rák elnök bulgáriai hivatalos útjának befejezése után tegnap négynapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Az osztrák elnök bulgáriai lá­togatásával foglalkozott a saj­tó. Franz Jonas és Todor Zsiv­kov közzétett beszédeiből ítélve nyilvánvaló, hogy mindkét fél meg van elégedve a látogatás­sal és a megbeszélésekkel. Meg­győződésüket fejezték ki, hogy mindez hozzájárul majd a két ország baráti kapcsolatainak ki­bővítéséhez és elmélyítéséhez. Az osztrák elnök meghívta Georgi Trajkovot, a Bolgár Nemzetgyűlés elnökségének el­nökét Ausztriába. Választási siker Párizs — A francia főváros 12. kerületében megtartott ki­egészítő nemzetgyűlési válasz­tások második fordulója igazol­ta az első forduló eredményeit. Ebben a hagyományosan bur­zsoá választási körzetben a gaulle-ista jelölt az 1968-as utolsó választásokhoz viszonyít­va 12 százaléknyi szavazatot vesztett. A leadott szavazatok­nak csupán az 56 százaléka alapján választották meg, míg a kommunista jelölt 44 százalé­kot szerzett az 1968-as 32 szá­zalékkal szemben. néhány sorban tartás az ellenőrzési mechaniz­mussal és a felségvizek széles­ségével szemben merült fel. Noha a Szovjetunió és az Egye­sült Államok leszögezte, hogy a szerződés semmiesetre sem foglalkozik a felségvizek kér­désével, s a 12 mérföldes öve­zet csak a tengerfenék atom­mentesítéséről szóló egyez­ményt érintő kérdésekre vonat­kozik, egyes államok, főként azok, amelyek szélesebb öve­zethez ragaszkodnak, kifogá­sokkal éltek. Az ENSZ-közgyü­lés tavalyi ülésszakán elhang­zott megjegyzések arra késztet­ték a Szovjetuniót és az Egye­sült Államokat, hogy most elő­terjessze a felülvizsgált szerző­déstervezetet. Mindkét nagyhatalom főként az ellenőrzésre vonatkozó ren­delkezéseken változtatott. Az ellenőrző mechanizmusba beso­rolták az ENSZ Biztonsági Ta­nácsát, mely a szerződésszegés bizonyos eseteiben a döntőbíró szerepét játssza. A felségvizek 12 mérföldes övezetét mint olyan határt, amelyen túl az államoknak a tenger fenekén nem szabad atomfegyvert és más tömegpusztító fegyvereket elhelyezniük, azonban meg­hagyták, mert az övezet bővíté­se folytán lényegesen csökken­ne az egyezmény jelentősége. Ha a genfi bizottság elfogadja az újonnan módosított terveze­tet, az egyezményt belátható időn belül, talán még az idén, aláírhatnák. Ezzel jelentősen hozzájárulnának a béke szilár­dításához, s ez lelkesítő siker lenne a leszerelés részletkérdé­seinek megoldására irányuló törekvésekben. JAN BLANSKÝ MOSZKVÁBAN aláírták a Szovjetunió és Bolívia tudomá­nyos és műszaki együttműkö­déséről szóló kormányközi megállapodását. Az egyezmény szerint a két ország szakembe­reket bocsát egymás rendelke­zésére és sor kerül az ipari és kereskedelmi szervezetek kép­viselőinek kölcsönös látogatá­saira is. A FRANCIÁK 58 százaléka meg van elégedve Pompidou el­nökkel, míg az előző évben csak 54 százalék volt „megelé­gedve" vele — állapítja meg az egyik legutóbbi közvéle­ménykutatás. A BRIT HADITENGERÉSZET 8000 tengerésze vesz részt a napokban Kelet-Malaysia part­jainál tartandó „Bersatu Padu" elnevezésű gyakorlaton. PÁRIZS közlekedését teljesen megbénította a metró és autó­buszközlekedési vállalat alkal­mazottainak a sztrájkja. A for­galmat katonai teherautók pró­bálják lebonyolítani. A WROCLAWI nemzetközi konferencián a szocialista or­szágok tudósai a közös űrku­tatás legfontosabb problémái­val foglalkoznak. A konferen­cián csehszlovák szakemberek is részt vesznek. A NÉMET Demokratikus Köz­társaság és a Lengyel Népköz­társaság árucsereforgalma 1970-ben két és félszeresére növekszik 1960-hoz viszonyítva. Az adatok az NDK—Lengyelor­szág gazdasági vegyes bizottsá­gainak záróközleménye alapján váltak ismeretessé. TOKIŰBAN VASÁRNAP a ja­pán—amerikai biztonsági szer­ződés „automatikus meghosz­szabbítása" ellen tüntettek, melynek során 250 embert le­tartóztattak. Az összetűzések­kor 19 rendőr is megsebesült. A MÜNCHENI ZSINAGÓGA értékes műtárgyait pusztították el eddig ismeretlen tettesek a tegnapra virradó éjszakán. DZSAFAR MUHAMMED NU­MEIRI, Szudán Forradalmi Ta­nácsának és kormányának el­nöke hétfőn négynapos hivata­los látogatásra Jugoszláviába utazott. Jugoszláviai tartózko­dása során a két ország kap­csolatairól és az el nem kötele­zett országok politikájáról tár­gyal. Jugoszláviai látogatásával kezdetét vette az európai szo­cialista államokban tervezett körútja, melynek során meg­látogatja Csehszlovákiát, Bulgá­riát, Magyarországot, Lengyel­országot és az NDK-t.

Next

/
Thumbnails
Contents