Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-16 / 141. szám, kedd

MEGÉRDEMELT ELSŐSÉG NAGYBALOGI EREDMÉNYEK ÉS TERVEK Nagybalog távol esik az országutak forgalmától. A határában található dúvadállományáró), jól gazdálkodó szövetkezetéről azonban a járás határain túl is ismerik. Jő nevüket még egy tény öregbíti: tavaly a községek közötti versenyben járási elsőségre tettek szert, s ezért a napokban az SZSZK kormányától átvették a 100 000 ko ronás pénzjutalmat. — Régen lakom a faluban, de állíthatom, hogy az utolsó választási időszak hozta községünkbe a legnagyobb változást — ezekkel a szavakkal fogadott Koleszúr János, a hnb elnöke. — A járási elsőség és a jutalom arra kötelez bennünket, hogy ez idén még jobban dolgozzunk, szebb eredményeket érjünk el, vagyis tovább épüljön, szépüljön községünk. Mit is csináltak, mivel érdemelték ki a járási elsőséget? Ebben a 1534 lakosú községben az SZNF 25. évfordulója tiszteletére 116 egyéni és 16 kollektív kötelezettségvállalás született, amelyek 1891 800 korona értéket képviseltek. Mindjárt hozzá kell tenni, hogy vállalásukat 414 510 koronával túlteljesítették. A község lakosai csupán a Z-akció keretében 18 316 órát dolgoztak le, s e téren 180 000 korona befektetéssel — nagy részét a fejlesztési alapból biztosították — 466 000 korona értéket alkottak. — A legnagyobb tétel a művelődési otthon volt — mondja az elnök. — Tavaly még csak a tető került fel rá, jelenleg a vakolási munka folyik. Ha minden jól megy, az év végén már átadjuk rendeltetésének. A strandfürdő területén — amelynek értéke 1,2 millió korona és 1968-ban készült el — tekepályát kezdtünk építeni. így majd mindenki megtalálja itt a szórakozást, csak az időjárás embereiné meg végre magát. A múlt évi értékelés arról is számot ad, hogy 520 folyóméter utat portalanítottak, 300 méter járdát készítettek, két autóbusz-várótermet építettek, 450 méter árkot tettek rendbe, átépítéssel vendéglőt kapott a falu és 160 000 korona befektetéssel rendbe tették, illetve kiszélesítették a helyi hangosbeszélő hálózatát. Elkerítették az iskolaudvart, a református temetőt, az utak mentén fákat, virágokat ültettek ki. A szövetkezet 1394 mázsa gabonát és 2000 mázsa takarmányt termelt terven felül és. 40 000 liter tejjel meg 30 000 tojással teljesítette túl évi tervét. A tojás eladása a falu lakosainak érdeme, mivel a szövetkezetnek tavaly nem volt baromfitenyészete. Ezeket az eredményeket érték el tavaly a nagybalogiak. Persze egyes dolgok kimaradhattak a felsorolásból. De nem is ez a fontos, hanem az, hogyan sikerült mindezt elérniük. Erre a kérdésre a hnb elnöke a következő választ adta: — A képviselők körzeteikben maguk szervezték meg a munkát. Előre meghatároztuk, melyik körzet lakói mikor és hol fognak dolgozni. Itt kell megemlítenem, hogy régebben hoztunk egy olyan határozatot, amely szerint 50 koronát fizet az a lakos, aki nem vesz részt a társadalmi munkában. Ha hiszi, lia nem, eddig nem került rá sor. A „Kovo" járási Ipari Vállalat dolgozói — Lakatos József, Marko Gyula és a többiek — is mindenkor készek voitak segíteni rajtunk. Az 1969-es évet magunk mögött hagytuk. A nagybalogiak nem szándékoznak babérjaikon pihenni. A hazánk felszabadulása 25. évfordulójának tiszteletére 3,5 millió korona értékű kötelezettségvállalást tettek. S bár még az első félévből is hátra van még két hét, máris arról számolhatnak be, hogy a felét teljesítették. — Az idén, amint már említettem, befejezzük a művelődési otthon, a tekepálya építését, az SZNF utcában a Jednotával víkendházszerű üzletet állítunk fel. Ezt az utcát portalanítjuk, s ezzel lényegében be is fejezzük a falu utcáinak portalanítását — újságolja az elnök. — Épül az új iskola is, amelynek kazánháza a művelődési otthon fűtését is biztosltja majd. A strandfürdő mellett elkezdjük a sportpálya építését is. Elkészült a szolgáltatási ház terve is, amelynek építésére jövőre kerül majd sor. Itt kap helyet a posta, az új automata telefonközpont és a különféle szolgáitatások. Szó van arról, hogy a hnb és a szövetkezet közös beruházással -épít egy épületet, amelyben a hnb, az efsz irodái, illetve szociális berendezései és a gyógyszertár kap helyet. Jövőre egy korszerű tűzoltőszertár építésére is számítanak, úgyhogy a női és a férfi tűzoltók megfelelő otthonra találjanak. — A következő időszakban szeretnénk a fiatalokat is bevonni a társadalmi munkába, hiszen amit építünk, annak ők veszik majd hasznát. Eddig ugyanis a közép- és az idősebb korosztály vette ki jobban a részét a társadalmi munkákból — mondja az elnök. — Nemrég kaptak 100 000 koronát, mire szándékoznak elkölteni? — Régi vágyunk, hogy a „Cifra" kert felét (öt hektárt) megkapjuk, s itt egy szabadtéri színpadot építsünk ezer ember befogadására, a parkban pedig felújítsuk az egykori sétányokat. Ha ez sikerül, jó befektetés lesz, s emlékeztetni fog mindnyájunkat a múlt évi jó munkára. Egy-egy falu életéről és munkájáról átfogó képet adni igen nehéz feladat, s nem is volt szándékom. Csupán néhány példán, elért eredményen azt szerettem volna kidomborítani, hogy a nagybalogiak megérdemelték az elsőséget. Ha még jobban összefognak, kiküszöbölik az ellentéteket, ha a falu szépítését és építését a falu minden lakosa magáénak tekinti, akkor ez idén is hasonló, sőt jobb eredményeket érhetnek el. NÉMETH JÁNOS LÁTOGATAS A LUBENIKI ÜZEMBEN A mi aranyunk A dicséretet nem hagyták válasz nélkül Verőfényes májusi napon látogattunk el a Szlovák Magnezitüzemek lubényi (lubeníki) üzemébe. Oda, ahol — minek is tagadnánk — még nemrégiben is több volt a probléma és a gond, mint az öröm. Amikor felszabadulásunkat követően a partizánok visszatértek a hegyekből, hogy elfoglalják helyüket az elhagyott üzemekben, volt mit tenniük, hogy eltakarítsák a romokat és mielőbb helyreállítsák a termelést. A hazai acélipar állandó növekedése sürgette őket, és persze a magnezittermékek iránti nagy érdeklődés a világpiacon. Ezért is építették fel Lubényban az új magnezitfeldolgozó üzemet, mely 1956 óta termel és rendszeresen további részlegekkel bővül. A szovjet földgázzal fűtött 3. és 4. korszerű alagútkemence a gyártmányok égetésére még az idén elkészül. Ez a biztosítéka annak, hogy az 500 fajtánál is több, 25 féle minőségű magnezittermék 60 százaléka ebből az üzemből kerül ki. Tehát főleg a murányvölgyi üzemek érdeme, hogy magnezitterntelésünk a Szovjetunió és az USA mögött a harmadik a világon. — A párt Központi Bizottságának felhívása idejében érkezett és termékeny talajra talált itt is ... — így vélekednek az üzem dolgozói, akik megértették, hogy hazánk gazdasági nehézségeinek gyors leküzdése tőlük is függ. Kisebb vállalásokkal, a termelési feladatok túlteljesítésével kezdték. Am az egyre sokasodó szocialista munkabrigádok lelkes kezdeményezésének köszönhetően az 1969. utolsó negyedére vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítették, és ezt az eredményt dr. Peter Colotka, az SZSZK miniszterelnöke a dolgozók hazafiasságának megnyilvánulásaként nagyra értékelte. Minthogy pedig a jó szó, az elismerés mindenkire buzdítóan hat, a dolgozók úgy érezték, a megérdemelt dicséretet sem hagyhatják válasz nélkül. Felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére újabb kötelezettségeket vállaltak, melyeknek eredményei a nehézségek ellenére már az idei első negyedévben konkrét formát öltöttek. A termelést a vállalat 8 üzeme majdnem 2 millió koronával túllépve, a termelékenységet 104,2 százalékra teljesítette. Ugyanakkor az átlagos kereset nem haladta meg a 100,9 százalékot. Ez a siker tette lehetővé — a Szlovák Magnezitüzemek hazai és külföldi vevőinek teljes megelégedésére — azt, hogy az áruértékesítési tervet mintegy 11 millió koronával túlteljesítették. Emellett az önköltségben 3 millió 600 ezer korona helyett 4 millió 850 ezer koronás megtakarítást mutattak fel. Olyan eredmények ezek, melyeket bárki megirigyelhetne, ám a lubényiak — noha az idei második félév feladatai még sokkal igényesebbek — nem bízzák el magukat. Senki sem kételkedik benne, hogy ígéretüket a jövőben sem szegik meg. Biztosíték erre a szocialista munkabrigádok egyre növekvő száma, munkájuk rendszeres kiértékelése és az újítók munkamódszereinek terjesztése. És még valami: az a mozgalom, melynek segítségével a vállalat valamennyi üzemével együtt bekapcsolódott a felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából folyó országos versenybe. Nem elégszenek meg azzal, hogy az elsők közt is az elsők legyenek, célkitűzéseik sokkal magasabbrendűek ennél. A népgazdaság érdekeit mindennél előbbre helyezik. Ahhoz persze, hogy elérjék céljukat, teljesíteniük kell a bruttó termelés és az árutermelés tervét, de a minőséget sem hanyagolhatják el. Olyan követelmények ezek, melyek a dolgozókkal szembeni igényeket is fokozzák. A munkaidő teljes kihasználása, a túlórák csökkentése, a távolmaradások kiküszöbölése, röviden a munkaerkölcs helyreállítása, vagyis a személyes felelősség fokozása nélkül elképzelhetetlenek az eredmények. — A termelékenység emelését a műszaki felszerelés biztosítja mondják itt is, ott is az üzem dolgozói, akik tisztában vannak azzal, hogy a gépek és gépberendezések élettartamának meghosszabbítása rendszeres, gondos karbantartásukat igényli. Az újítókat, a feltalálókat, kiváló dolgozókat is jobban megbecsülik ezentúl, hogy minél többen legyenek azok, akik minősítésükkel, szakismereteikkel, lelkiismeretességükkel biztosítják a zavartalan munkát, a selejt kiküszöbölését. Igaz, nincsenek kevesen, hiszen csak a lubényiak közül több mint 120an vonultak fel május elsején magas kitüntetésekkel a mellükön, példát mutatva hazai ós külföldi társaiknak: a kisegítő magyarországi bányászoknak, valamint a vietnamiaknak, akik itt sajátítják el gyakorlati és elméleti ismereteiket. Az idei jubileumi esztendő jó alkalomnak bizonyult arra, hogy a történelmi eseményekre való visszaemlékezésen kívül a magnezitipar dolgozóinak eredményeire is rávilágítsunk. Mondanunk sem kell, hogy ez a számvetésünk nem véletlen műve, hiszen a nagy jelentőségű napok összefüggnek és kiegészítik egymást a mával. Ezért is volna felesleges hangsúlyoznunk, hogy egész életünkre, szabadságunkra és jövőnkre is nagy befolyást gyakorolnak a múlt nagy horderejű eseményei, melyekről — valamennyiünkkel együtt — a lubényi üzem dolgozói hálatelt szívvel emlékeznek meg. KARDOS MARTA KÉT ÚJ KÖNYV Csehszlovákia felszabadításónak negyedszázados évfordulója kiváló alkalom arra, hogy történészeink, figyelembe véve kutatómunkásságuk újabb eredményeit, visszatekintsenek népeink gigászi antifasiszta küzdelmére, ami elválaszthatatlan a szovjet hadseregnek hazánk felszabadításáért vívott hősi harcaitól és pótolhatatlan veszteségeitől. ilyen vállalkozás Čestmír Ámort cseh történész müve „A Szovjetunió szerepe Csehszlovákia lel szabadításában". A szerző, aki egyébként a cseh antifasiszta ellenállási mozgalom történetének kútfőként elismert személyisége (a német megszállás alatt tevékenyen részt vett a kommunisták áltál szervezett ellenállási mozgalomban), újabb adatokkal alátámasztva bizonyítja: A Szovjetunió az 1935-ben megkötött csehszlovák—szovjet szövetségi szerződésből eredő kötelezettségeit mindig kész volt teljesíteni, s nem rajta múlott, hogy a burzsoá csehszlovák politikusok inkább a szovjetellenes propagandának hittek. Ez a könyv végigvezeti az olvasót a csehszlovák—szovjet antifasiszta együttműködés jelentős szakaszain, a Szlovák Nemzeti Felkeléstől kezdve, a duklai harcok, a kárpáti—ungvári hadművelet, Kassa felszabadítása és a budapesti hadműveleten keresztül egészen Prága felszabadításáig. A könyvben közölt dokumentum-idézetek és autentikus visszaemlékezések, valamint a korabeli harctéri sajtóhírek felelevenítése emberközelbe hozza e hősi korszak légkörét. Számunkra, szlovákiai magyarok számára, figyelemre méltóak a könyv anja fejezetei is, amelyek a dél-szlovákiai területek felszabadítását elevenítik fel. A szerző a szovjet katonai levéltárak anyagából érdekes adatokat hoz napvilágra, pl. Kassa, Ipolyság és környéke, a Garam mente és Komárom környékének felszabadításáról. A Léváért folyó harc jellemzésénél ezt olvashatjuk: „Amíg a szovjet katonák a város felszabadításáért küzdöttek, a város kommunistái és antifasiszta gondolkozású lakossága nagyszerű ' fogadtatást készítettek elő. Szlovákok, magyarok, németek — nemzetiségre való tekintet nélkül, internacionalistákhoz méltóan, vörös zászlókkal siettek köszönteni a felszabadítókat." Korabeli szovjet lapok haditudósítóinak cikkeiből szerzünk a könyvből ismét tudomást a Komárom környéki falvak — Yi sa, Szőgyén, Dunaradvány stb. lakosságának helytállásáról, s a fasisztákkal szemben tanúsított ellenállásuk áldozatairól. A könyvben vannak utalások a német és nyilas kényszerre hazájukat elhagyó magyar katonaság együttműködésére a cseh ellenállási mozgalommal és a szovjet partizánokkal. Čestmír Ámort könyvének zárszavában kitér a közelmúlt eseményeire is, amikor olyan légkör alakulhatott ki, hogy becsületes embereket, a Szovjetunió igaz barátait «rulóknak és kollaboránsoknak bélyegeztek. Elismerő szavakkal ír legmegbízhatóbb szövetségesünkről, a Szovjetunióról, amelynek katonái kétszer szabadították fel hazánkat: először a fasiszta elnyomás alól, másodszor pedig 1968-ban, amikor a többi szövetséges szocialista országgal együtt meghiúsították az ellenforradalmi cselszövéseket. (Čestmír Ámort: SSSR a osvobozenl Československa. Nakladatelství Svoboda. Praha. 1970. Ara: 15,50 Kés.l Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és az SZLKP KB Párttörténeti Intézete közös szerkesztésében „Dokumentumok a Szlovák Tanácsköztársaságról — 1919" címmel figyelemre méltó kiadvány jelent meg. A kötettel a két pártintézmény a szlovák, a magyar és a cseh nép közös harcának, internacionalista küzdelmének kíván emléket állítani. Elismerés illeti ezért a munkáért a könyv szerkesztőit, illetve összeállítóit: Milei György, Anton Smutný, Boros Ferenc, Surányi Róbert, Gecsényi Lajos, Michal Dvozník, Štefan Toman és Jozef Husár történészeket, akik nagy figyelmet szenteltek azoknak a dokumentumoknak, amelyek híven tükrözik a magyar, szlovák és cseh kommunisták nézeteit és internacionalista állásfoglalásait. A kötetben közölt dokumentumok bizonyítják a Szlovák Tanácsköztársaság vezetőinek kapcsolatait Leninnel és a szovjetország más vezetőivel. A gyűjtemény összesen 138 dokumentumot, nagyobbrészt a Magyarországon őrzött levéltári és könyvtári forrásokból, a Budapesten akkor cseh és szlovák nyelven megjelent kommunista lapokból, továbbá szlovákiai levéltárakból felkutatott iratokat és sajtóanyagokat közöl. Nagyon tanulságosak a két tanácsköztársaság együttműkö-. dését dokumentáló anyagok,, közöttük pl. Kun Béla és Antonín JanouSek politikai koncepcióját és megnyilatkozásait tartalmazó dokumentumok. Izgalmas olvasmány ez a dokumentumkötet. Közel hozza ae olvasóhoz azt a korszakot,, amikor népeink proletariátusa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására óriási erőfeszítéssel megteremtették a néphatalmat, s megdöntötték a kizsákmányoláson alapuló rendszert. A közzétett iratok, beszédek és újságcikkek az öntudatra ébredő proletariátus harcos osztályszemléletét, az internacionalista eszmékért, a nemzetek közti egyenjogúságért harcba induló szlovák, magyar és cseh proletár páratlan összefogásának korszakát idézik fel. Több olyan dokumentum is napvilágot lát a kötetben, melyek a magyar, a cseh és a szlovák burzsoáziának a proletárhatalom elléni tevékenységét leplezi le A dokumentumgyűjtemény Bratislavában még ebben az évben szlovákul is megjelenik. Kiadása jelentős lépés a közös forradalmi múlt és a proletár nemzetköziség eszméinek alaposabb megismerése, a népeink forradalmi hagyományainak ébrentartása szempontjából. (Kossuth Könyvkiadó, 1970.) SOMOGYI MÁTYÁS Az alapításának 70. évfordulóját ünneplő kolíni Tatra-üzemben modern kazánokat gyártanak, amelyek olaj- és gázfűtésre alkalmasak. A képen: A BK 2,5 és a BK 6-os kazánok szerelése. (Foto: Šaroch — ČSTK) 14/ti VI. 16. 4