Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-13 / 139. szám, szombat

100 ÉVVEL EZELŐTT tárták fel a dobsinai jégbarlangot Közép-Európa egyik legsajá­tosabb természeti érdekessége a dobsinai jégbarlang. Éven­ként közel százezer látogató keresi fel ezt a „csillogó föld alatti jégpalotát". Ezelőtt 100 esztendővel tár­ták fel a barlangot, Dobsina bá­nyavároska határában, a Gölnic patak völgyének mészkősziklás, fenyőerdőkkel borított oldalán már ennél régebben ismertek ®gy „jéglyuk"-nak nevezett töb­röt (karsztvidéki víznyelő gö­dör-), amelynek fenekén a kő­törmelékekkel borított nyílás körül még nyáron sem olvadt el a jég. Erről Hunfalvy János, egykori neves magyar földrajz­tudós 1865-ben éppen csak meg­emlékezett Gömör megyéről írt monográfiájában. Akkoriban a „jéglyuk" arra szolgált, hogy benne tárolják a vadászlako­mák söritalát!... Mindezt a jégbarlanghoz ve­zető, kanyargós hegyi úton fel­felé haladva, kísérőnktől, Mi­chal Baumgürtne r-től, a jégbarlang gondnokától tudjuk meg... Tizenegy óra felé jár az idő, magyar turisták népes csoportjával találkozunk, a bar­langból jönnek, élményeikről, a látottakról beszélgetve „eresz­kednek alá" az autóbuszmegál­lóhoz. Nekünk még néhány emelke­dőn kell felkapaszkodnunk, amíg elérjük célunkat. Mi ta­gadás, ki kell fújnunk magun­kat ... A jégbarlang körüli épü­letet hetek óta csinosítják, ju­bileumra készülnek, festékszag terjeng az egyébként fenyőil­latú levegőben. A jégbarlang bejáratának kövezete új, a le­vezető lépcsők is újak. Kísérőnkkel már a „jégpalo­tában" járunk, az ő tájékozta­tója alapján felelevenednek az évszázados események ... 1870. június 15 :.ét írtak, ami­kor dobsinai férfiak kis cso­portja: Ruffinyi fenő bánya­mérnök, dr. Fehér Nándor vá­rosi orvos, két természetbarát, Láng Gusztáv és Mégp Endre, valamint négy bányász, köte­lekkel, létrákkal, lámpákkal felszerelve leereszkedett a tö­bör alján tátongó nyíláshoz. A kőtörmelék és a fatorlaszok között egyre a jég irányát kö­vetve mind mélyebbre hatoltak, majd egy rövid jéglejtőn le­ereszkedve tágas barlangtérbe értek, ahol a bányászlámpa fé­nye ragyogó jégfalakat, jég­oszlopokat világított meg. Ruffinyi még azon a nyáron feltérképezte a barlangot. A tö­bör alját rendbehozatta és el­készítette az első lépcsőlejára­tol a barlang belsejébe. Még abban az esztendőben számos látogató tekintette meg a ter­mészet adta nevezetességet. A barlangból és környékéről az 1880-as évek elején adták ki az első részletesebb, képek­kel is gazdagon díszített „tu­ristakalauzt", egy dobsinai or­vos: dr. Pelech szerkesztésé­ben.. .Jó ideig csupán petróle­umlámpa és magnéziumszala­gok világították meg a barlan­got. A fáklyák használatát kez­dettől fogva megtiltották. 1886­ban bevezették a villanyt is. — És ilyen ma a világítás! Sok európai barlangban meg­fordultam már, de ilyen töké­letes „nappali" világítást sehol sem láttam — büszkélkedik kí­sérőm. és tegvük hozzá, ÍORKBI Michal Raumgärtner Michal Bannigärlner két évti­zede gondnoka már ennek a barlangnak, és szavaiból ki­cseng a barlang iránti szere­tete, de az is, ha tőle függne, bőkezűbben gondoskodna a fej­lesztéséről . . . Beszélgetésünk során megtud­juk, hogy száz évvel ezelőtt a dobsinai jégbarlang híre or­szág-világ elolt ismertté vált, és bár a barlang nehezen volt megközelíthető, ennek ellenére a kilencvenes években már ez­rek keresték fel... Az elsők között tekintette meg Jókai Mór, aki a „Lőcsei jehér asszony" című regényének egyik fejeze­tében költői szárnyalással szá­molt be élményeiről. Beírta ne­vét a látogatók könyvébe Pa­vol Országh Hviezdoslav költő és még sok más kiváló szemé­lyiség. Ugyancsak itt jártak a világhírű francia zeneszerzők: llelibes és Massenet, valamint Lesseps, a Szuezi-csatorna meg­alkotója, továbbá Nansen, a ne­ves sarkutazó és mások ... A szokottnál több látogató kereste fel a barlangot 1893 nyarán, amikor a Budapesti Korcsolyázó Egylet harminckét „mintakorcsolyázó párral" jég­ünnepélyt rendezett itt, nagy nézőközönség jelenlétében. A „nagyterem" kitűnő, sima jég­felülete alkalmasnak bizonyult arra, hogy annak idején a nem­zetközi versenyekre itt készül­jön fel például Karol Divin, neves műkorcsolyázónk is. Csodálatos ez a barlang, va­lóban olyan, mint egy csillogó jégpalota. De hogyan képző­dött és miképpen maradhat fel évszázadokon át a barlang je­ges belseje? Válaszként megtudtuk, a mészkőben keletkezett óriási üreg valószínűleg még a nagy eljegesedések idején, a régebbi földtörténeti időszakban töltő­dött meg fokozatosan jéggel. A jégképződés évről évre foko­zódott. Ezt bizonyítja a barlang jegének réteges felépítése. A rétegek alapján — akárcsak a fa évgyűrűi szerint — megál­lapítható a jégképződés időtar­tama . . . A barlang nyílása az üreg legmagasabb pontján, 970 mé­ternyire a tenger szintje felett van. Az évi középhőmérséklet itt meglehetősen alacsony, nem több mint plusz 5 C fok. A ter­mészeti tényezők szerenlsés ta­lálkozásaként keletkezett a dobsinai jégbarlang, ahol mint egy hatalmas „jégveremben", az évszázadok óta felhalmozódott jég megmarad és a mennyisé­ge sem csökken észrevehetően. Európa-szerte azért vált híres­sé, mert nincs nagy magasság­ban és a mérete, gazdag jég­képződménye mégis felejthetel len élményt nyújt. / kulik l Dobsina bányabizoUságónak tagjai | '-gal megjelölve Ruffinyi Jenő) 01 KÖNYVEK BARABÁS TIBOR: ÉJJELI ŐRJÁRAT (Rembrandt élete) Rembrandtnak, a íestészet és az emberi művelődés kimagasló alakjának élete a halála óta el­telt három évszázadban mindig vonzotta a művészettörténé­szek, történészek, sőt az írók érdeklődését. Viharos, nagy élet volt ez: a holland molnár­fiú pályája szívós felemelkedé­sével, rövid ragyogásával, le­gendás szerelmeivel, tragikus összeomlásával — a róla szóló regény megrendítő olvasmány, emellett izgalmas kortörténeti dokumentuma a tizenhetedik század holland társadalmának. Az Éjjeli őrjárat műfaji szem­pontból regényes életrajz és felkelti az olvasók becsvágyát a rembrandti életműbe való el­mélyedésre. Ára: 19 korona jlftl MUCHA: HIDEG ÉGBOLT ALATT A szerző új könyve műfaját tekintve napló. Pontosabban tá­bori napló. A munkatábor s az ezt kitöltő fegyencmunka azon­ban csupán kerete a könyvnek, tárgya tulajdonképpen, mint njinden naplónak: az író lelki­világa. Megrendítő vallomások, mélyenszántó elmélkedések és az irodalmi kvalitások teszik Mucha könyvét az utóbbi évek egyik legnagyobb olvnsóélmé­nyévé. Ára: 15 korona PETER KARVAS: BEFEJEZETLEN — GYERMEKHANGRA A szlovák szatirikus műfaj élenjáró képviselőjének leg­újabb könyve rendhagyónak is mondható. Az ebben foglalt írá­sok Karvaš cseperedő kél fiá­nak a világgal, a dolgokkal, az emberi élet fonákságaival való ismerkedését mondja el. A kis kötet váratlan, tragikus befeje­zése a Búcsúszó, amelyben az író megrázó, rövid sorokban búcsúzik elhunyl kamaszfiától. Ára: 12 korona CSERNA JÓZSEF: DRÁMA A HOLDON A hazánkban ismeretlen ne­vű magyarországi szerző e könyve tudományos-fantaszti­kus novellákat tartalmaz. El­beszéléseiben valamely aktuá­lis problémához kapcsolódva igyekszik a túicsapongásokra hajlamos képzeletet a valószí­nű lehetőségek keretei között tartani és — saját szavai sze­rint — annak a hitének ad han­got, hogy az Ember a jövő szé­dítő technikai ígéretei és fe­nyegetései között is ember ina rad, természete jó és rossz adottságai közé zárva. Az iro dalml igényességü és izgalmas cselekményben bővelkedő könyv különösen a nyári szabadságok idején sokaknak kedvenc ol­vasmánya lesz. Ára: 11 korona JOHN BALL: FORRÓ ÉJSZAKA Mit keres éjnek idején az amerikai Dél egy városkájának pályaudvarán egy magányos, jól öltözött néger fiatalember — zsebében degeszre tömött pénztárcájával? Mi szakítja meg az éjszakai rendőrjárőr unalmas szeinleútjáuak egyhan­gúságát egy kánikulai éjjelen? Ezekre a kérdésekre és sok másra — felel a kalandos életű szerző regénye, amely számos irodalmi dijat nyert már és a világ csaknem valameny­nyi nyelvére lefordították. Ára: 22 korona EMIL V ACH EK: A GYILKOS ÁRNYAK A detektívregény cselekmé­nye egy volt milliomos híres képtára körül bonyolódik. Kö­zéppontjában az író detektlv­történeteinek jól ismert alakja, a rokonszenves Klubiéko fel­ügyelő áll. A detektívregény igazi értéke — az izgalmas cse­lekményen kívül — társadalmi szempontú igényességében és sajátos humorában rejlik. Ára: 23 korona A felsorolt könyvek a Ma dách Könyvkiadó gondozásá­ban Jelentek meg és valameny­nyi szlovákiai könyvesboltban kaphatók. — y—f a nyári filmszemle SZÓRAKOZTATÓ, IZGALMAS ÉS TANULSÁGOS FILMEK A MŰSORON Jó szórakozási lehetőséget ígér a Szlovákia-szerte megrende­zett filmszemle nyári szakasza, amely immár 21 éves múltra tekint vissza. A kulturális rendezvény keretében a moziked­velők népes tábora 11 ország 15 Játékfilmjét tekinheti meg, jobbára látványos, szórakoztató és tanulságos filmeket. A műsor színes palettáján szereplő filmek közül elsőként említjük meg a Jurij Ozerov rendezte Felszabadítás című szovjet hőskölteményt, mely Európa-szerte nagy visszhangot váltott ki. Az öt részesre terve­zett filmeposz első két része — Lángoló ív, Áttörés címmel ke­rült vetítésre — a kurszki csa­tát és a dnyeperi átkelést eleveníti fel. A nagyszabású há­borús film iránt hazánkban élénk az érdeklődés: csaknem egy hónap leforgása alatt az alkotást Bratislavában több mint 30 000-en tekintették meg, ami azt jelenti, hogy a filmet állandóan telt ház előtt vetítet­ték (tekintettel arra, hogy a filmet a felszabadulásunk ne gyedszázados évfordulója alkal­mából rendezett díszbemutatót követően már részletesen is­remtettük, tömören csak ennyit jegyzünk meg.) Ugyancsak szovjet produkció A sivatag fe­hér napja című film, mely a baszkok elleni harcot jeleníti meg. A történet hőse a vörös­gárdista Szuhov; az az ember, aki mindig tudja, hol a helye, még akkor is, ha a szíve inast mond. Odaadóan harcol a szov­jet kormányért s ádáz ütköze­tet íolytat a baszk banda el­len. Leleményessége és nagy kötelességtudata u legnehe­zebb helyzetben sem hagyja cserben. Vlagyimir Motil ren­dező a töszerepeket A. Kuznye­cov, P. Luszpekajev, Sz. Misulin és R. Kurkma színészekre bíz­ta. Az ifjúság minden bizonnyal örömmel fogadja majd a Német Demokratikus Köztársaság in­dián-filmsorozatának újabb al­kotását, a Fehér jarkasok-at. Izgalom, rablótámadások, gyil­kosság, vérbosszú, egyenetlen küzdelem . . ., de az igazság vé­gül diadalt arat. A népes sze­replőgárda közül •• két vendég­művész, a rézbőrű indián törzs­főnököt alakító jugoszláv Goj­ko Mitics és a női főszereplő, a lengyel Barbara Brylska nevét említjük. Az NDK filmgyártását képviseli a Flórián, a hajtman című színes, látványos történel­mi film is, melynek cselekmé­nye a 19. században játszódik le. Flórián a Napóleon elleni győzelmes hadjáratból hazatér­ve ismét munkához akar látni, szeretné tizembe helyezni a szélmalmot. A hivatalok azon­ban különféle akadályokat gör­dítenek elé, szándékát nem si­kerül valóra váltani, ezért Bécs­be kényszerül. Útközben várat­lan kalandokat és veszélyeket él át. Szerelem, bátorság, int­rikák ... A Werner W. Wallroth rendezte vígjáték főszereplői Manfréd Krug és Regina Beyer. Régi nyár u címe a magyar— svéd koprodukcióban készült operett-filmnek, mely az 1920-as évek végére kalauzolja a nézőt. Keleti Márton rendező egy nagybirtokos- szerelmi történe­tét kelti életre színes szalagon. Lajtai Lajos népszerű, könnyed operett-muzsikájával aláfestve. A zenés vígjátékban számos is­mert magyar színészt látha­tunk: Ruttkay Évát, Venczel Ve­rát, Kiss Manyit. i.utinovits-Zol­tánt és T urny Évűt. A filmben szerepel Ulla Sallert svéd mű­vésznő is. Színes történelmi al­kotás a Henrych Sienkiewicz: Pan Wolodyjowski című regé­nye alapján — A kis lovag címmel — forgatott film. mely­nek központi alakja Michal Wo­lodyjowski. a „lengyel kard hőse". A 17. században va­gyunk: Lengyelországot a tö­rökök ostromolják. Wolodyjow­ski elszántan és keményen har col az ellenséggel, de a túlerő­vel nehéz megbirkózni. . . Ta­deusz Lomnicki. a film fősze­replője alakításáért :>zámos kül­földi elismerésben részesült. Carlo Lizzum rendezte A be­tyár kedvese című bolgár— olasz koprodukciós filmet, melynek története a 19. század ötvenes éveiben Szicíliában ját­szódik. A Garibaldi-féle lázadás elfojtását követően a szicíliai kisparasztok ismét ki vannak szolgáltatva a nemesek kénye­kedvének. Az önkényeskedés, a gúzsbakötöttség azonban kiéle­zi az ellentéteket és törvény­szerűen lázadásba torkollik. A filmben ismert olasz színészek: Gian Maria Valonte, Štefániu Sandrelli és lvo Garrani vállal­tak szerepet. Réztorony a címe a Magas­Tátra festői szépségű környeze­tében játszódó szlovák filmnek, mely balladikus képekben mu­tatja be három jó barát történe­tét. Martin Hollý rendező Ivan Bukovčan forgatókönyve alap­ján készítette a szomorkás tör­ténetet, melyben Ivan Mistrik, Ivan Rajniak, Michal Doéolo­manský, Vlado Müller és Emí­lia Vášáryová figyelemre melléi alakítást nyújt. Az első világháború legendás kémnőjének sorsáról szól a ju­goszláv—olasz együttműködés­ben készült Névtelen kémnő cí­mű film. A Fraulein Doktor fe­dőnéven ismert német kémnő bájos egyéniségének, józan eszének, bátorságának és hi­degvérének köszönhette számos kockázatos és veszélyes akcié sikeres végrehajtását. Ám sor­sát nem kerüli el: káros szen­vedélye, a kábítószerélvezet a vesztét jelenti... A drámai tör­ténetben Suzy Kendall, Ken­neth More és a rendkívül von­zó Capucine alakítja a főbb szerepeket. A felsorolást A hongkongi grófnő című angol filmmel foly­tatjuk, melyet Sophia Loren és Marion Brando neve fémjelez. A romantikus, igénytelen ko­médiát — mely egy elszegénye­dett orosz grófnő és egy ame­rikai diplomata történetét tárja elénk —, Charles Chaplin, a filmművészet kivételes tehetsé gű egyénisége 77 éves korában rendezte s a forgatókönyvet és a zenét is ő szerezte. A íenJ­kívül sokoldalú művész a film­ben lehetőséget adott négy leá­nyának is, hogy megcsillant­hassa képességét. A vígjáték egyik szereplőjeként magát Charlie-t is lát dtjuk. Deborah Kerr, Dávid Niben, Róbert Coo­te, Irina üemich a Felesleges óvatosság című angol vígjáték­ban bemutatja a nézőknek, hogy a túlzott óvatosság és az aszpirin (melyet antikoncep­ciós pirulákkal cseréltek fel) milyen bonyodalmakat és félre­értéseket okoz egy jellegzetes angol „úri családban". A meg­lepetés ugyan nem éppen kel­lemes — de nem is annyira tragikus —, igyekszik bennün­ket meggyőzni Fielder Cook rendező. Madarak a címe Alf­réd Hitchcock amerikai horror­jának, melyben a szörnyfilmek nagymestere az emberiségre le­selkedő váratlan katasztrófát természetfelettivé nagyítja fel, ily módon a rémület az elvisel­hetőség határán is túlnő. Egy békés, nyugc'dt életet élő vá­rost éhes madarak raja lepi el, melyek ellen nincs védekezés, pusztítanak, emberi szemeket vájnak ki. Nincs menekvés . A nagy rutinnal készített film közvetve figyelmezteti az em­beriséget a váration veszélyre, óv a háborútól. Jerry Cotton /George Nader személyében) a Dinamit zöld­ben és a Halál a vörös jaguár­ban című nyugatnémet film rettenthetetlen FBl-iigynöke újabb, rendkívül veszélyes ak ciók hőseként jelenik meg a filmvásznón a Lövések o Brooda>ay-n című nyugatnémet filmben. Science-fiction, tudományos­fantasztikus film a Franklin f Schaffner rendezte Majmok bolygója című amerikai film,­melynek főszereplője Charlton Heston, a nagy közönségsikert aratott CID címszereplője. A Pierre Bóulle regénye alapján forgatott alkotás három hőse űrhajóval kényszerleszállást hajt végre a nyílt tengeren. Csakhamar azonban rádöbben nek, hogy valamilyen ismeret­len bolygóra tévedtek, ahol majmok uralkodnak. Az ember a majom fogságába esik... A film hőse kétségbeesetten esz­mél rá,- hogy az ismeretlen bolygó a mi „szűkebb pátriánk" kétezer év múltán. TÖLGYESSY MÁRIA l»i J VI. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents