Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-26 / 150. szám, péntek

LATIN-AMERIKAI ESEMÉNYEK Ma van 25 éve az ENSZ megalakulásának. A világszervezet­nek megalakulásakor 51 tagja volt, ma 126 tagja van. A jubi­leum alkalmából az Egyesült Államok elhatározta, hogy a San Franciscóban 1945-ben aláírt eredeti alapító okmányt, a Char­tát átadja U Thant főtitkárnak. Jesse johnson amerikai tisztvi­selő U Thant (jobbról a második) jelenlétében felnyitja a be­cses okmányt rejtő szekrényt. U Thant mellett Charles W. Yost nagykövet, az Egyesült Államok állandó ENSZ-küldötte áll. (UPI felvétele) A fokozódó együttműködés jegyében Mitj'a Ribicsics folytatja moszkvai baráti megbeszéléseit Moszkva — A Kremlben teg­nap folytatódtak a megbeszélé­sek Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke és Mitja Ribicsics, Jugo­szlávia Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke között. A jugoszláv vendég tegnap koszorút helyezett el a Lenin Mauzóleumban és megkoszo­rúzta az Ismeretlen Katona sír­ját. Megbeszéléseik során foglal­koztak a két ország együttmű­ködésének helyzetével és tovább fejlesztésének lehetőségeivei. Mindkét államférfi kicserélte nézeteit az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről köztük az euró­pai biztonsági értekezletről. Tegnap este a Kremlben a szovjet kormány vacsorát adott Mitja Ribicsics tiszteletére. A vacsorán a jugoszláv államfér­fi azon reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi jó kapcsola­tok és együttműködés a jövő­ben még tovább fejlődik. ÜLÉSEZIK A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS Budapest — A magyar or­szággyűlés nyári ülésszakán, amelyet Kállai Gyula csütörtö­kön délelőtt nyitott meg, részt vesz Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő mi­niszterelnök is. A magyar or­szággyűlés jelenlegi ülésszakán megvitatják az 1969-es költség­vetés zárszámadását. A KNDK A BÉKÉS EGYESÍTÉSRE TÖREKSZIK Moszkva — A koreai nép har­cával való szolidaritás hónapja alkalmából számos cikk jelent meg a szovjet sajtóban. A Pravda tegnapi számában V. Sarapov kommentárjában többek között a következőket írja: „A szovjet nép teljes mér­tékben támogatja azt a köve­telést, hogy az Egyesült Álla­mok megszálló csapatai vonul­janak ki Koreából, és támogat­ja azokat a konstruktív javas­latokat, amelyek Korea békés és demokratikus egyesítését cé­lozzák. Sarapov cikke a koreai nép harci szolidaritásának hó­napja alkalmából jelent meg, amely tegnap kezdődött meg a Szovjetunióban. Korea népe az amerikai hadsereg Dél-Koreá­ból történő távozásáért és az ország békés, demokratikus néhány sorban DENVERBEN 25 .személyt tartóztattak ie a kiállítási csar­nok előtt rendezett tüntetés résztvevői közül. A csarnokban Agnew alelnök mondott beszé­de és védte a kambodzsai in­tervenciót. A JAPÁN KORMÁNY újból til­takozott a csendes-óceáni fran­cia atomkísérletek miatt. A ja­pán külügyminisztérium szóvi­vője sajnálatát fejezte ki, hogy Franciaország eddig ignorálta a japán tiltakozásokat. NIXON ELNÖK tegnap Eliot Richardsont nevezte kl egész­ségügyi és Iskolaügyi miniszter­ré. Az eddigi minisztert Ró­bert Finchet a közelmúltban le­zajlott diákzavargások után és a kormány takarékossági intéz­kedései miatt élesen bírálták. AZ OLASZ KÉPVISELŐHÁZ 75 szavazattöbbséggel bizalmat szavazott az új olasz kormány­nak. A bizalmi kérdést Luigi Preti pénzügyminiszter vetette fel az adótörvény első cikke­lyének megvitatásával kapcso­latban. alapokon megvalósítandó egye­sítéséért küzd." • « • A koreai háború kitörésének 25. évfordulója alkalmából a KNDK-ban különféle akciókat rendeznek, amelyeken részt vesz Huang Jung-seng, a kínai hadsereg vezérkari főnöke, a Kínai Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja által vezetett kínai küldöttség is. A küldöttség szerdán érkezett Phenjanba. Ezen a napon ér­kezett Pekingbe a KNDK kül­döttsége ls, amelyet a Kínai Népköztársaság kormánya hí­vott meg. Veszélyes törvényt fogadott el a francia szenátus Párizs — A francia szenátus szerdán a gaulle-ista és cent­rista szenátorok 160 szavazatá­val a kommunisták és a szocia­listák 115 szavazata ellenében elfogadta azt a törvényjavasla­tot, mely lehetővé teszi a rob­banóanyagokat gyártó államo­sított üzemekben a magánberu­házásokat. Az alkalmazottak tüntető sztrájkja ellenére lényeges lé­pés történt ez ipari ágazat ma­gánkézbe való visszajuttatása felé. Michel Debré hadügyminisz­ter „az Irányítás modernizálá­sának" szükségességével indo­kolta a törvényjavaslatot, vala­mint azzal, hogy együttműkö­dést hozzanak létre a külföldi társaságokkal, főleg a Nobel­Bozel tröszttel és a nyugatné­met Höhchsttel. A külföldi tőke jelenléte jelenleg még „kisebb­ségben lesz", ennek ellenére azonban lehetővé teszi, hogy a nemzetközi trösztök ellen­őrizhessék a robbanóanyagok francia gyártását, és érvényre juttathassák szándékaikat. Az új törvény veszélyes pre­cedens lehet, mely indítékul szolgálhat a magántőke beszi­várgására a francia nemzetgaz­daság minden államosított ága­zatába. PERU A perui földreform első év­fordulója alkalmából Barandia­ran tábornok földművelésügyi miniszter három nagy mező­gazdasági és cukoripari komple­xumot adott át paraszt- és mun­kásszövetkezeteknek. Ez alka­lomból nagy ünnepséget rendez­tek Cayaltiban. A tömeg lelkes tetszésnyilvánítással fogadta a miniszternek azt a kijelentését, hogy a perui forradalom célja véget vetni a hazai oligarchia és az imperializmus uralmának és az idegen államoktól való függőségnek. Az Expresso című lap közöl­te, hogy országszerte több mint ezer bizottság alakult a forra­dalom védelmére. A bizottsá­gok, melyeknek eddig már'50 ezer tagja van, „a nép forra­dalmi részvételének szervei­ként", „polgári szervezetekként jönnek létre, melyek a fegyve­res erőkkel együtt védelmezni fogják a forradalmat az oligar­chia és az imperializmus szabo­táló kísérleteivel szemben" — írja a lap. A perui nagybirtokosok ugyanis sajtókampányt indítot­tak a három mezőgazdasági­ipari létesítmény szerdai kisa­játítása ellen. A földművelésügyi miniszter közlése szerint a földreform keretében tavaly három és fél millió hektár földet osztottak ki. A reformot 1972-ig kell be­fejezni az ország területén. Az eddigi gazdasági eredmények rácáfoltak arra a híresztelésre, hogy a földreform után csökken a mezőgazdasági termelés. ECUADOR Ecuadorban feloszlatták az egyetemi diákok szövetségét és letartóztatták annak alelnökét, Eugenio Gijóont. Mindez Velasco Ibarra elnök rendeletére történt. Ibarra, aki vasárnap a katonaság támoga­tásával teljhatalommal ruházta fel magát, hangoztatta, hogy véget vet a diáklázadásnak. Négy rádióállomás élére kor­mánybiztost állított. Az ország egyetemeit továbbra is katona­ság tartja megszállva. Mintegy százra becsülik a többnyire bal­oldali érzelmű letartóztatottak számát. PANAMA Az amerikai kormány szer­dán a Panama-csatornaövezet amerikai zónájában menedék­jogot adott a panamai nemzeti gárda azon három ezredesének, akik decemberben puccsot kí­séreltek meg. Június 8-án sike­rült megszökniük a börtönből, majd eljutottak az amerikai zónába. A panamai kormány hi­vatalosan kérte kiadásukat az amerikai hatóságoktól. Az Egyesült Államok szerdán kö­zölte, hogy nem adja ki a tisz­teket. A brit szakszervezetek a Közös Piacba lépés ellen London — Csütörtökön a ha­jógyári és gépipari dolgozók szakszervezeti szövetsége hatá­rozottan ellenezte Nagy-Britan­niának a Közös Piacba való csatlakozását. A legbefolyáso­sabb brit szakszervezeti szerve­zetről van szó, melynek 3 mil­lió tagja van. A szövetség évzáró konferen­ciáján jóváhagyott egy határo­zatot, melyben hangsúlyozza, hogy Nagy-Britanniának az Eu­rópai Gazdasági Közösséghez való csatlakozása „káros szo­ciális, gazdasági és politikai következményekkel járna". A brit csatlakozás ellen fog­lalt állást nemrégen a közleke­dési dolgozók és segédmunká­sok nagyon befolyásos szövet­sége is. Nagy-Britannia csatlakozásá­ról hivatalosan június 30-án Luxemburgban kezdenek tár­gyalni. HATÁROZAT A REPÜLŐGÉPRABLÓK ELLEN Montreal — A Polgári Légi­forgalmi Nemzetközi Szervezet (ICAOJ kedd esti montreali ülésén jóváhagyta azt a 119 tagállamhoz intézett felhívást, hogy törvényesen büntessék a polgári repülőgépek elhurco­lóit. A határozati javaslatot, me< lyet az Egyesült Államok kül­döttsége terjesztett elő, néhány kiegészítés után 56 szavazattal elfogadták. Egyetlen küldött­ség sem szavazott a javaslat el­len. A határozat felhívja az ICAO tagállamait, hogy foganatosít­sanak hatékony intézkedéseket a polgári légiforgalom lebonyo­lítását akadályozó tényezők ellen. Felkészül a termésbetakarításra a szovjet mezőgazdaság Moszkva — Június 25-én a szovjet sajtó közzétette az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak az 1970. évi betakarítás elvégzésére és a mezőgazdasá­gi termékek beadására vonat­kozó határozatát. A határozat megállapítja minden szerv feladatát, kezdve a szövetségi köztársaságok mi­nisztertanácsaitól, egészen a Madrid katonai intervenciója a Spanyol-Szaharában Raljal — A Franco-kormány to­vábbi ötezer katonát indított út­nak spanyol-szaharai gyarmata lázadó lakosságának megfékezé­sére — Jelentette a marokkói rá­dió. Az akciót további erőfitogta­tásnak minősítette, amelynek 14 hadihajó és a légierő jelenlétével együtt az a célja, hogy megfélem­lítse a lakosságot és visszatartsa a spanyol gyarmati uralom elleni további lázongástól. A spanyol ka­tonák és a bennszülött lakosság a múlt héten több helyütt össze­csapott. A Reuter szerint már mintegy tízezer spanyol katona van a Spa­nyol-Szaharában. m. Elhunyt Galvao kapitány Henrique Galvao kapitány, a portugál emigránsok vezére hosz­szú betegeskedés után tegnap a brazillal San Pauló-i kórházban el­hunyt. Galvao kapitány 1961-ben a Santa Maria portugál személy­hajónak — a Salazar-rendszer el­leni tiltakozás Jeléül — Brazíliá­ba hurcolásával szerzett magának hírnevet. Azóta ls menedékjofjlot élvezett Brazíliában. helyi mezőgazdasági szervekig, a szovhozok és a kolhozok ve­zetőségéig. A határozat említést tesz a mezőgazdasági gépek karban­tartását végző üzemek felké­szüléséről és valamennyi köz­lekedési szerv kötelességeiről. Megkezdődött a Komeito kongresszusa Tokió — A japán fővárosban tegnap megkezdődött a máso­dik legnagyobb ellenzéki párt, a Komeito VIII. kongresszusa. Politikai megfigyelők rendkívü­li fontosságot tulajdonítanak ennek az eseménynek. Ugyanis az erősen vallási színezetű és befolyás alatt álló szervezet egyre inkább függetlenné vá­lik és a „modernizálódás" út­jára lép. A kongresszusi doku­mentumokból kitűnik, hogy az átalakulóban lévő párt huma­nista célokat tűz maga elé, így a szocializmus építését és a világbéke megőrzését. A Ko­meito követeli az ország alkot­mányának szigorú betartását, s nemzetközi viszonylatban a kapcsolatok normalizálását Kí­nával, valamint a japán—ame­rikai biztonsági szerződés foko­zatos felszámolását. A kongresszusnak jóvá kell hagynia a párt alapszabályza­tát és szervezeti felépítésének tervezetét is. MIRKO TEPAVAC jugoszláv külügyi államtitkár háromnapos hivatalos látogatásra Amszter­damba érkezett Háborog Nippcn népe Felháborodás hulláma seper végig a Felkelő Nap Országán. Japán népe tiltakozik. A balol­dali pártok és szakszervezetek, az egyetemi diákság és általá­ban a haladó erők milliós töme­gei követelik a japán—ameri­kai biztonsági szerződés ha­tálytalanítását, amelyet időköz­ben „automatikusan" és meg­határozatlan időre meghosszab­bítottak. A letartóztatottak száma im­már több százra rúg, a kormány szélsőséges megmozdulásoktól tartva mozgósította a belügymi­nisztériumi erőket; a főváros központi épületeit, mindenek­előtt az Egyesült Államok nagy­követségét és a miniszterelnök rezidenciáját erős rendőrkor­don védi. A japán-amerikai biztonsági szerződés a szigetország politi­kájának kulcskérdése. Első ver­zióját lényegében az 1951-es San Francisco i különbéke do­kumentumai tartalmazzák, ame­lyek sokat hangoztatott célja viszont az ország függetlensé­gének visszaállítása volt. Túl drága szuverenitás ez Japán számára, csupán annak az árán sikerült elérni, hogy az Egye­sült Államok, ugyancsak meg­határozatlan időre, különleges előjogokat élvez az ország te­rületén. Itt dőlt el Okinawa és Ogiszavara sorsa, ahol az al­kotmánnyal ellentétben nuk­leáris tömegpusztító fegyvere­ket tárol Washington minden­kori kormánya. Úgy is mondhatnók, „kalan­dos múltja" van a japán—ame­rikai biztonsági szerződésnek, amely érvénybe lépése óta az ellenzék és a haladó erők tá­madásainak fő célpontja. Oly­annyira, hogy 1960-ban módosí­tani kellett. Persze a lényeg maradt, csupán a közvélemény lecsillapítását szolgáló, alapjá­ban véve jelentéktelen javításo­kat eszközöltek rajta. Viszont megszabták az amerikai meg­szállási rendszert biztosító do­kumentum lejártának határide­jét. A módosított szerződés tíz esztendőre szólt s a napokban, pontosan június 23-án kellett volna lejárnia. Nos, nem járt le, hanem „automatikusan" meghosszabbították. Ékes bizo nyítékául annak, hogy a tíz esztendővel ezelőtti megállapo­dás a kedélyek megnyugtatá­sát szolgálta. Persze az amerikai katonai jelenlétnek Japán földjén mé­lyebbek a gyökerei és egyéb in­doklása is van. Az 1946-os ja­pán alkotmány 9. pontja ugyanis ünnepélyesen kinyilat­koztatja, hogy a szigetország lemond a háború minden faj­tájáról, még a védelmi háború­ról is. Ebből eredően, jobban mondva ezt végrehajtva a kor­mány feloszlatta a hadsereg minden fegyvernemét. Kétség­telen, hogy ez a lépés bizonyos gazdasági előnyökkel is járt. Ezzel szemben viszont a kor­mánynak bele kellett nyugod­nia egy „látszat-függetlenség­be", illetve abba, hogy straté­giai fontosságú térségeire az Egyesült Államok rátegye a ke­zét. Washington természetesen ki­fogyhatatlan az ötletekből. Időközben „engedélyezte", hogy távol-keleti szövetségese há­romszázezer főnyi hadsereget állítson fel. S Itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amikor kezd veszélyessé válni a biztonsági szerződés „automatikus" meg­hosszabbítása. Politikai megfi­gyelők tudni vélik, hogy ezzel párhuzamosan a japán haderő létszáma is megnövekszik majd. Erre mutat rá az egyik legna­gyobb tokiói egyetem profesz­szorainak a nyilatkozata, amely többek között hangsúlyozza, hogy az USA be akarja ránta­ni az ország ifjúságát délkelet­ázsiai háborús kalandjaiba. BALOCH P. IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents