Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-23 / 147. szám, kedd

Mestere a szakmának Naponta tél hat körül köszönt „jó reggelt" az éjjeliőröknek a Farnadi Efsz-ben Koncz Ernő, a műhely vezetője. Mire a többiek megérkeznek, ö már készen várja őket, hisz gondolatban már előzőleg megszervezte a tennivalók sorrendjét. Este pedig rendszerint ő az utolsó, aki kezet mos. Ügy mondják a műhelybeliek, hogy nem tartozik azok közé, akik „csak parancsolgatni tudnak", hisz az asztalosmunkától a kovácsoláson keresztül az esztergapadig mindenhez ért, s szívesen segít a nehezebb munkáknál. Az idősebbek előtt pedig nagy a becsülete, mert ha kell, még a lovat is megpatkolja. A Farnadi Efsz-ben már tizennegyedik éve műhelyvezető. Nem véletlenül. Az efsz vezetősége és tagsága nagyon jól tudja, hogy miért! A farnadi szövetkezet egyike azoknak az efsz-eknek, melyek elsőként alakultak. A géppark nagyobb része már kissé „divatját múlta". Viszont Koncz Ernő vezetésével a gépjavító csoport a már kivénült gépeket néhány száz, vagy ezer korona ráfordítással újra használhatóvá varázsolja. Bogdány Endre gépesítővel nagyon megértik egymást. A közösnek szüksége is van erre, mert bizony kettőjük talpraesettségén és szoros együttműködésén múlik, hogy egy-egy nehezen nélkülözhető, de elromlott gép mennyi időre esik ki a termelésből. Rendszerint a legrövidebb időre: amíg megjavítják. Koncz elvtárs kommunista. Egyidőben elnöke volt a CSISZ falusi szervezetének. Életenergiája fogyhatatlan. A CSEMADOK megalakulása óta fáradhatatlanul dolgozik kulturális téren. Telente, amikor nem nagyon sürget a munka, gyakran tort szakelőadásokat a műhely dolgozóinak, a szövetkezet traktorosainak. Téma: A különböző mezőgazdasági gépek szakszerű kezelése, karbantartása. Az elméleti oktatást rendszerint gyakorlati bemutatással is kiegészíti. Célja: a szövetkezetbe kerülő fiatal gépjavítókból jó szakembereket nevelni. Szerény ember. Önmagáról csak ennyit mond: „Munkásember vagyok. Olyan, mint az ország bármely géplakatosa." Ahogy ezt mondja, megértjük, hogy tisztességet, rangot jelent ez. Olyan többgyermekes családban született, ahol csak egyetlen életcélt látott: a talpKoncz Ernú munka közben. Tóthpál Gyula felvétele alatnyi földön megvetni a lábat, nehogy a nincstelenségbe sodorja az élet. Kiváló tanuló volt. A gépek iránti határtalan érdeklődése korán jelentkezett, már gyermekkorában. Szülei nem is fogták be mezei munkára, hanem a Tanóczky-félé műhelybe adták inasnak. Majd Zselízen, Léván tanulta, gyakorolta a szakmát. A felszabadulást követő években a nagysallói UMEZ cégnél, mely amerikai traktorok és cséplőgépek javításával foglalkozott, már elismert és megbecsült mesterként dolgozott. A felkészülés, a tanulás éveiről így vall: „Ezernyi szaladjide-ugorjoda közben, szinte lopva kellett ellesni a szakmát, a mesterfogásokat, hisz akkoriban minden valamire való mester féltette a tudományát." Fiatal volt, tanulnivágyó, megbirkózott a feladattal. Közben nemcsak tanulta, hanem meg is szerette szakmáját. Furcsa dolog a tanulás, aki egyszer belekóstol, rájön az ízére, abba sem tudja hagyni. Ezt magyarázta ő is, mondván: „Öt évvel ezelőtt a vezetőség gépészeti technikumba akart küldeni. Régi vágyam teljesült volna ezzel. Sajnos, a száj- és körömfájás miatt semmi sem lett a tanulásból. Most ezt úgy próbálom pótolni, hogy szakirodalmat olvasok. Ha új gépet vásárol a szövetkezet, már előre áttanulmányozom lechnikai adatait, hogy szükség esetén bátrabban kezdhessek a javításához." Ilyen ember Koncz Ernő. Ha valahol az élet forgatagában találkozom vele, talán fel sem tűnik. Szerencsémre a műhelyben találkoztunk. Ott pedig hamar kitűnt, hogy ő mestere a szakmának! LALO KAROLY Tartalékosok felkészültségének próbája A napokban fejeződött be a topolcanyi járásban a tartalékos tisztek és zászlósok céllövő versenye, amelyet a topolcanyi járás katonai parancsnokság és a bratislavai kerületi katonai parancsnokság illetékes funkcionáriusai közösen rendeztek. A lövészverseny Podlužany községben volt, ott, ahol 25 évvel ezelőtt a partizáncsapatok és a Vörös Hadsereg katonái nehéz harcot vívtak szabdaságunkért. Az elért jó eredmények igazolják tartalékos tisztjeink és zászlósaink alapos felkészültségét. Ugyancsak nagyban hozzájárultak a sikerek eléréséhez az illető vállalatok, üzentek és hivatalok igazgatói, amelyek lehetővé tették, hogy tartalékosaink részt vegyenek e tervezett gyakorlatokon. jozef Páleník ezredes, kerületi katonai parancsnokság parancsnoka és több helyi funkcionárius jelenlétében osztotta ki a lövészverseny végén Ján Kovái: ezredes, a topolcanyi járás katonai parancsnokság pa rancsnoka a legjobbaknak a dijakat és az emléktárgyakat. I mičátek 1 Királyhelmeci jegyzetek Június végén rendezik meg a „Szenei nyarat" A szlovák fővárostól 25 kilométerre eső Szenc fürdővárosban már hagyományosan megrendezik a „Szenei nyár" néven ismert népünnepélyt. Az idén június 27-én és 28-án (szombaton és vasárnap) kerül sor erre. — Természetesen az ismert Napfényes tó partján, melyet máris számos fürdőző keres fel, hogy élvezze kitűnő vizét. A Lenin születésének 100. évfordulója jegyében megrendezésre kerülő „Szenei nyár" műsora ezúttal is mindkét napon valóban gazdag lesz. Például szombaton zenekarok hangversenyére, vízi modellek versenyére, táncmulatságra és vitorlások lampionos felvonulására kerül sor. Vasárnap egyebek közt tornabemutatót, ejtőernyős parádét, szépségversenyt, divatbemutatót láthatnak a vendégek. Ezenkívül lesz virágkiállítás, sportszerek és vadásztrófeák kiállítása. —

f— A városkép nem gazdag az olyan terekben, amelyeket valamely különösség, jellegzetesség emelne ki a többi közül, de a póstatiivatal előtt megállnak az induló és érkező autóbuszok, a járdákat vaskorlátok szegélyezik, melyre könnyedén rátámaszkodva élvezettel bámészkodhat az ember. Három utca torkollik itt össze, három jelöl sereglenek a járókelők, az üzleteket sorrajáró vásárlók. Ha még nem nevezték el ezt a helyet, ajánlanám a korzó elnevezést, hisz annyi szép lány és asszony sétál errefelé. Illatos város ez ilyenkor. A kertekben virágzanak a jázminbokrok. Az utcákon a hársfák. A domboldalon levő akácos is illatjelhőt küld a város fölé. Olajfák és bodzabokrok illatával keveredik. Részegítő a levegő. Különösen a meleg, fülledt estéken. A szállóból az étterem felé vezető ösvényen ereszkedek alá. A sötétlő bokrok között egy fiú és egy leány beszélget. Nem látni őket, de hangos beszédüket jól lehet hallani-. — Hol tanultál meg ilyen jól magyarul, mondd csak kedves? — kérdezi a lány. A mienk faluban is vannak sokan, akik tudnak magyart beszélni — válaszolja a fiú. Nem is sejtik, hogy az illatfelhő bódulatában milyen hangosan beszélgetnek.'Kíváncsiságomat csak az illendőség győzte le, azért siettem tovább. Persze ők észre sem vettek. A város egyetlen éttermében hétköznapi estén közepes a forgalom. Ennek ellenére fél kilenckor már ezt mondják a vendégeknek: ,,Az üveges sör elfogyott." Nem mertejn megkérdezni, hogy miért, hogyan lehetséges ez, mert az egyik asztalnál a társaság hangosan tárgyalt az Üj Szóban megjelent tudósításról. Főleg ezek a kérdések foglalkoztatták a társaságot: Ki írta a tudósítást? Lehetséges az, hogy királyhelmeci az illető? Ma már diákok is írhatnak az újságba? Hallgattam, figyeltem. Érdekes volt a vita. Nem érte meg a sörfogyasztás ügyében megzavarni, hisz oly ritkán jár errefelé újságíró s ritka alkalommal hallhatja a tudósítás visszhangját. Itt is úgy vannak a napsugárral, mint az asszonyokkal. Szidják, ha hideg, szidják, ha meleg. Nincsenek vele megelégedve sehogy sem. Persze, meglenni nélküle mégsem tudnak. Valósággal asszonyi módon viselkedik a napsütés. Hónapokig hiába hívogatták, édesgették', most meg egyszerre úgy u helmeciek nyakába szakad!, hogy már nem is bánnák' ha egy kicsit engedne tüzes hevéből. Éjfél utáni záporok enyhítik csak a forróságot. A reggeli napsütésnek persze ilyen körülmények között nagy a becsülete. Különösen a határban dolgozók szemében. A reggeli szellő és verőfény hamar az utcára csábítja az embereket. Duzzadó életkedv teszi koránkelővé a helmecíeket. Látszik a járókelőkön, hogy idegen tőlük a lustálkodás. Felesleges adatokkal bizonyítani ezt. Csak az emberekre kell nézni. Ilyenkor, korán reggel. Fürgék a járókelők, és milyen ügyesen kikerülik a járda szélén levő felfordított szemetes kukákat! Ügyelnek s akkor nem botlanak bele a kukák mellé kiborított szeméthalmazokba seml Dehát ez mégsem járja! Rendetlenség ez a javából. Meg is kérdezem az elsS szembejövőt: Mondja kérem, ki k'ivette el ezt a rendetlenséget? ' Bosszús legyintéssel és kinós mosollyal felel az illető: Hja kérem, a fiatalok nem tudnak mit kezdeni jelesleges erejükkel! A válasz nyomán könnyen formálódik a kérdés: Nem volna hasznos a királyhelmeci fiatalok felesleges erejét valamilyen más célra felhasználni? Tiszta, kedves a királyhelmeci vasútállomás. Friss erővel száguldanak Csernyő és Kassa felé a villamos mozdonyok által húzatott vonatsorok. Érdekesek az emeletes személyszállító kocsik. Az utasok nyugodtak. Senki sem idegeskedik, senki sem tolong a felszállásnál. Ügy látszik, hogy a helmeciek megszokták az utazást, a vonatozást. Csak az a kérdés, hogy valóban meg lehet ezt szokni? A látszat gyakran csal. A vonat ablakából visszanéztem a kedves vasútállomásra és önkéntelen mozdulattal búcsúi intettem. Mintha valaki visszavárón felém intett volna. Azóta úgy képzelem, hogy nekem szólt az a mozdulat s engem visszavárnak, hisz olyan kedves volt• a város. De az is lehet, hogy egyszerűen beképzelt vagyok. HAJDÚ ANDRÁS (Folytatás a 3. oldalról) front, és a szovjet—német harcvonal déli szárnyán próbálkozott áttörni. Eközben Hitler feladatul tűzte ki a Szovjetunió elleni háború, 1942-ben történő befejezését. A sztálingrádi fronton óriási küzdelem bontakozott ki, melynek elején a hitlerista hadak kétségtelen eredményeket értek el. Sztálingrád azonban nem esett el. Az egész világ, Roosevelt és Churchill csodálatát fejezte ki a szovjet nép hősiessége felett. A fasiszták sztálingrádi támadásában 22 hadosztály vett részt, melynek szárnyait 31 hadosztály biztosította a heves harcok során júliusban, a Volga és a Don közti térségben. 1942. novemberében az ellenségnek 700 ezer halottja és sebesültje volt, 1000 tankot, több mint 2000 ágyút és aknavetőt, valamint 1400 repülőgépet veszített. A fasiszták teljesen lerombolták á várost, de mégsem sikerült letörniük a város hősi védőinek ellenállását és elfoglalni a várost. November derekán az ellenség védekezésre kényszerült. Ez idő táji 49 ellenséges hadosztály hajtott végre hadműveleteket a sztálingrádi fronton. A Szovjetuniónak nem volt lényegesebb fölénye ebben az ütközetben; csak a mesteri manőverezésnek, u töretlen hősiességnek és a győzniakarásnak köszönhető, hogy a fő frontszakaszon a szovjet hadsereg fölém be került az ellenséggel szemben. A szovjet ellentámadás, mely 1942. november 19 ér kezdődött, nagy sikerrel járt. Sztálingrádnál véglegesen a szovjet haderő vette át a harci kezdeményezést és többé azt nem engedte ki kezei közül. A világtörténelem legnagyobb csatája Sztálingrádnál fényes szovjet győzelmet eredményezett. A hat és fél hónapig tartó sztálingrádi küzdelem során a fasiszta német hadsereg körülbelül másfél millió katonát veszített, vagyis a szovjet—német fronton harcoló német haderő egynegyed részét elvesztette. Sztálingrád és a kaukázusi hegyvonulatok voltak az ellenséges haderők utolsó támadási vonalai. Pont ezen a fronton állította meg őket a szovjet hadsereg, s így megmentette a közel-keleti népeket a német fasiszta barbárok igájától. A sztálingrádi győzelem megalapozta a német betolakodók teljes vereségét, kiűzésüket a Szovjetunió területéről. Ez a győzelem alapvető fordulatot jelentett a Nagy Honvédő Háború alakulásában, valamint az egész második világháborúban. Annak ellenére hogy qjapos leckét kaptak Sztálingrádnál u fasiszták, a hitlerista hadvezetés még ezután sem mondott le őrült terveiről. A német agresszor 1943. nyarán Kurszknál próbálta áttörni a frontot. Kurszk térségében 900 ezres hadsereget, 2700 tankot, 2000 repülőgépet összpontosított abban a reményben, hogy ismét sikerül megszereznie az elveszített stratégiai kezdeményezést. Az ellenség próbálkozásai azonban hiábavalók voltak. A szovjet hadvezetés a kurszki körzetben is mesteri intézkedéseket hajtott végre, melyek az ellenséges hadak feletti teljes győzelemre irányultak. Az 50 napig tartó kurszki küzdelem során 30 ellenséges hadosztályt teljesen szétzúzott a szovjet hadsereg. A hitlerista hadvezetés képtelen volt ezeket a súlyos veszteségeket gyorsan pótolni, és az egész szovjet—német fronton áttért a védelemre. A milliós fasiszta hadicsoportosulás likvidálása után Kurszknál a vörös hadsereg kibontakoztatta legnagyobb stratégiai offenzíváját, mely lényegében a fasiszta Németország fölötti győzelemre vezetett. A szovjet haderő becsületesen teljesítve internacionalista kötelezettségét, az ellenség szovjet földről való kiűzése után tovább pusztította a fasisztákat, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország területén, s így ezeknek a népeknek hatalmas segítséget nyújtott a felszabadulási küzdelmükben. A szovjet—német front, mely o második világháború fő hadszíntere volt, rohamosan közeledett a fasiszta Németországhoz. A nyugat-európai második front létrehozására csupán 1944. június 6-án került sor. A fasiszta-ellenes koalíció ereje egyre növekedett, és többé nem volt hatalom, mely megállíthatta volna a győzelmes előrenyomulást. Berlinnél gigantikus erők összpontosultuk, melyekkel a német hadvezetés már többé semmilyen hatékony erőt sem tudott szembeállítani. Berlin eleste Hitler birodalmának végét jelentette. Berlinben 1945. május 8-án aláírták a feltétel nélküli kapitulációt, s így május 9-e Európa első békés napja volt. Európában befejeződött a háború, de Ázsia keleti részén a Csendes-óceán térségében még folytatódott. A Szovjetunió, teljesítve szövetségesi kötelezettségeit, 1945. augusztus 8-án hadat üzent az imperialista Japánnak. A Vörös Hadsereg hatalmas támadásokkal szétzúzta a majd egymilliós kwantungi hadsereget, és felszabadította Kína észak-keleti tartományait, Észak-Koreát, Dél-Szahalint és a Kuril-szigeteket. Ez döntő mértékben befolyásolta a militarista Japán vereségét és jelentősen meggyorsította a második világháború befejezését. Megkönnyítette Ázsia népeinek felszabadító harcát, s elsősorban Kína, Korea, Vietnam és további országok forradalmi erőinek harcát. A japán kormány 1945. szeptember 2-án aláírta a feltétel nélküli kapitulációt. A második világháború az agresszorok teljes szétzúzásával fejeződött be. A második világháború során a haladás és a szocializmus erői győzelmet arattak a legreakclósabb imperialista-fasisz-ta erőkön, s így a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az imperializmus második legnagyobb katonai-politikai és erkölcsi vereségét is elszenvedte. A hitlerista Németország feletti győzelem megvédte a szocializmus vívmányait, bebizonyította annak életképességét és felsőbbrendűségét a kapitalizmussal szemben. A háború utáni erőviszonyok a szocializmus javára megváltoztak. Létrejött a szocialista tábor, mely eredményes harcot folytat napjaink imperialista törekvései ellen is, és döntő módon befolyásolja az egész emberiség sorsát. Ez a második világháború legfontosabb eredménye. A Szovjetunió győzelme a Nagy Honvédő Háborúban világraszóló történelmi jelentőségű. A szovjet nép és hősies fegyveres ereje saját szabadságán kívül más népek szabadsá gát és függetlenségét is kivívta. Kedvező körülmények jöttek létre a szocialista forradalmak kibontakozására és győzelmére. Szilárdabb lett a béke, szo eializmus és demokrácia nemzetközi ereje. Az imperializmu.«. pozíciói egyre gyengülnek. A kommunista- és munkáspártok 1969. júniusában Moszkvában megtartott ülésén a következőket hangsúlyozták: „Az im perializmus képtelen visszaszerezni az elveszített történelmi kezdeményezést, és visszafelé fordítani a mai világ fejlődését. Az emberiség fejlődésének fő útvonalát a szocialista v i lagrendszer, a nemzetközi munkásosztály és az összes forradalmi erő határozza meg".