Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-23 / 147. szám, kedd

AZ IRÁNI KOMMUNISTA PÁRT félszázados harcos útja Perzsia nem veit részt az I. világháborúban, semlegességre törekedett, mégis hadszíntérré vált. A háború vége táján a brit haderő jelenléte következtében angol politikai törekvéseket támogató kormány jött létre. Az 19X9 augusztusában aláírt brit—perzsa szerződés lényegében az angol befolyás fokozódását eredményezte. Perzsia valójában angol protektorátussá vált. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása és az idegen térhódítás nemzeti felszabadító mozgalmat váltott ki. Félszázaddal ezelőtt, 1920. június 22—25 között Rest iráni városban megalakult az Iráni Kommunista Párt. Az ország népének tömegharca oly erősen befolyásolta a kormány politikai irányvonalát, hogy az 1921 februárjában hatálytalanította a Nagy Britanniával kötött szerződést. Reza khán irányításával azonban államcsínyt hajtottak végre. Az 1924-es népi felkelést követően, 1925 decemberében Reza khán felvette a Pahlevi nevet és sahként uralkndott az országban. Uralkodásának szomorú mozzanataként említhetjük meg a kommunista párt betiltását és a demokratikus, valamint a hazafias mozgalmak elnyomását. Az imperialista és reakciós törekvések elleni küzdelem eredményeként alakult meg a Hezbe Tudeh (Tömegpárt) 1941 szeptemberében. Haladó jellege és célkitűzései az 1920-ban létrejött kommunista párt utódjává emelték. A Tudeh párt irányításával újra fellángolt a nemzeti felszabadító mozgalom. A pártot 1948 ban ille galitásba kényszerítette az akkori uralom, központi bizottságának titkára — Reza Radmanes pedig emigrációba kényszerült. Az iráni nép igazságos, haladó küzdelmeivel kapcsolatban érdemes megemlíteni az ország kapcsolatait a Szovjetunióval, melyek két jelentős szerződés megkötését eredményezték. Irán és a Szovjetunió 1921. február 26 án szerződést kötött Moszkvában a kölcsönös baráti kapcsolatok megszilárdításáról, 1927. október 27-én pe dig ismét Moszkvában garanciális és semlegességi szerződést írtak alá, amely egyúttal a korábbi szerződés megerősítését is szolgálta. Még javában folyt a II. világháború, amikor 1943 decemberében, Irán fővárosában, Teheránban ta lálkoztak a szövetséges országok képviselői, hogy megtárgyalják a háború okozta nehézségek kérdéseit s a háború utáni politikai átalakulás módozatait. Bár Irán politikáját az imperialista hatalmi törekvések állandóan befolyásolták, az 1950— 51-ben kibontaknzó népi megmozdulások hulláma, valamint a hazai burzsoá körök érdeke mégis az iráni olajipar államosításához vezetett. Meggyőződésünk, hogy Irán ha ladó erői, a kommunista és szocialista érzelmű néprétegek mozgalma változtat az ország elma radott társadalmi rendjén, s a nép nem engedi meg, hogy Perzsia az imperialista manőverezések háló jában maradjon. [Ginzery) Mi várható az új angol kormánytól? Folytatódott a Varsói Szerződés mi ni sz tereinek tanácskozó sa A barátság nevében London — A 18-tagú angol kormányban a legfontosabb funkciókat olyan politikusok töltik be, akik a szocialista országokkal szemben elfoglalt negatív álláspontjukról ismeretesek, vagy pedig a felsőbb osztályokhoz tartoznak. Alec Douglas Home, az új külügyminiszter régi családból származik, mely már évtizedek óta szoros kapcsolatban áll a Konzervatív Párttal. 1938-ban Chamberlain titkáraként jelen volt a müncheni szerződés aláírásánál. Választási beszédeiben támadta a szocialista országokat. Reginald Maudling, az új belügyminiszter az ipari burzsoáziához tartozik és több igazgatótanács tagja. A konzervatív kormány 15 nagyvállalkozót akar az államapparátus szolgálatába fogadni, akik „megerősítenék a minisztériumokat". Heath a kormány tagjain kívül rövidesen kinevezi a kormány 40—50 alacsonyabb beosztású tagját is. Ezek természetesen a Konzervatív Párt képviselői és funkcionáriusai közül kerülnek ki. Az új miniszterelnök a minisztériumokban is változásokat akar eszközölni. Megszünteti a technológiai minisztériumot, valamint a foglalkoztatásügyi minisztériumot, mivel ezek lehetővé tették ai államnak, hogy ellenőrizze a vállalkozókat és az üzemek tulajdonosait. A külpolitika terén várható, hogy meglazulnak a kapcsolatok Nagy-Britannia és a szocialista országok között. Várható, hogy Home felújítja a fegyverszállítmányokat Dél-Afrikába. Megfigyelők azzal a lehetőséggel is foglalkoznak, hogy NagyBritannia esetleg fegyvert szállít majd Izraelbe. Biztosnak tartják, hogy a konzervatív kormány a közeljövőben bejelenti: elmélyíti együttműködését a nukleáris fegyverkezés terén Franciaországgal és fenntartja nukleáris támaszpontjait a Szueztől keletre fekvő területeken. Budapest — A magyar fővárosban tegnap délelőtt folytatódott a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozása az európai biztonsági értekezlet összehívásáról. Hétfőn délben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő miniszterelnök fogadta a taMoszkva — Tegnap a szovjet fővárosban nemzetközi találkozó kezdődött, amelyen a külföldi szovjet baráti társaságok, szervezetek és hasonló kulturális intézmények, mintegy 70 küldöttsége vesz részt. Az elnöki asztal mellett ennek a mozgalomnak a legkiválóbb és legnevesebb képviselői foglalnak helyet: szovjet részről Borisz Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Ivan Szpiridonov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke és mások. A csehszlovák küldöttséget a találkozón Zdena Kudrnova, a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Szövetség Központi Bizottságának titkára vezeti. Tagjai Gustáv Cech, a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Szövetség szlovákiai Központi Bizottságának titkára és Ivan Hrüza, az CSSZBSZ prágai városi bizottságának tagja. A találkozót Nyina Popova, a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szovjet Társasági Szövetsége elnökségének elnöknője nyitotta meg. A háromnapos tanácskozást megnácskozáson résztvevő külügyminisztereket. A szívélyes beszélgetésen részt vett Ivan Basev Bulgária, Ján Marko Csehszlovákia, Péter János Magyarország, Ottó Winzer az NDK, Stefan Jedrychowski Lengyelország, Corneliu Manescu Románia és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. nyitva Nyina Popova felolvasta Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének üdvözletét. Az ülést dr. Lothar Bolz, a Német— Szovjet Baráti Társaság elnöke vezette. Nyina Popova az első ülésen beszédet mondott, amelyben kifejtette, mennyire termékenyítően hatnak az emberi társadalom fejlődésére, a béke megszilárdítására és a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztésére Vlagyimir Iljics Lenin eszméi. Kitért arra a sokrétű tevékenységre is, amelyet a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szovjet Társaságainak Szövetsége végez, s rámutatott, hogy mindez a leninizmusból eredő kötelesség. A szövetség nem kevesebb, mint 5000 kulturális szervezettel és számos aktivistával, tudósokkal, művészekkel stb. működik együtt a világ 134 országában. A szövetség egész sor nemzetközi szervezetben képviselteti magát. Csupán uz utóbbi esztendőkben több mint 50 szovjet baráti társaság alakult szerte a világon. AHMED SZUKARNO Vasárnap 69 éves korában elhunyt Szukarno volt indonéz államelnök. Hétfőn a nyugatjával Blitarban állami tiszteletadással temették el. A három évvel ezelőtt megbuktatott elnököt, aki azóta házi őrizetben élt, óriási tömeg búcsúztatta. Az első indonéz elnök 1901ben született Kelet-Jáván. Már fiatal korában bekapcsolódott a politikai életbe, és 1927-ben megalapította az Indonéz Nemzeti Pártot, mely a holland gyarmati uralom ellen harcolt. Tevékenysége rövidesen olyan méreteket öltött, hogy a gyarmati rendőrség betiltotta a párt tömeggyűléseit. 1928-ban Szukarno elnökségével megalakult a Nemzeti Politikai Pártok Szövetsége. 1930-ban politikai tevékenysége miatt négyévi börtönbüntetésre ítélték, majd egy szigetre száműzték. A japán uralom éveiben Szukarno az indonéz nép képviselőjeként tárgyalt a japán hatóságokkal. 1945-ben, amikor Indonézia független lett, köztársasági elnökké választották. 1946-ban, miután a hollandok több helyen partra szálltak Indonéziában, Szukarno partizánharcot szervezett ellenük. A holland kormány 1947-ben kénytelen volt egyezményt kötni Indonéziával, s 1949-ben végleg elismerte az ország függetlenségét. Szukarno ettől az időtől egészen 1967-ig az ország élén állt. ' Az elnök és a szárazföldi hadsereg vezetői között évről évre fokozódtak az ellentétek, melyek 1965-ben az Untung ezredes által vezetett puccshoz vezettek. Szukarno elnök fokozatosan a politikai élet peremére került. A reakciós tábornokok ellenforradalmi terrort szerveztek a kommunisták és a baloldali erök ellen. 1967-ben Szukarno kénytelen volt átadni a tényleges hatalmat Suhartőnak. Azóta visszavonultan élt, a fővárostól távol, házi őrizetben. Szukarno nevéhez fűződik az el nem kötelezett országok első értekezlete, melyet 1955-ben Bandungban rendeztek. 1966ban Lenin-békedíjjal tüntették ki. A ROMÁN parlamenti küldöttség, amelyet Stephan Voitec, a Román Nagy Nemzetgyűlés elnöke vezet, tegnap ötnapos látogatásra Stockholmba utazott. A küldöttség tagjait Olof Palme svéd miniszterelnök fogadja. Meghosszabbították a japán—amerikai biztonsági szerződést Tokió — 1960. évi japánamerikai biztonsági szerződést automatikusan meghosszabbították. A japán kormány rövid nyilatkozatban tájékoztatta a közvéleményt erről a döntéséről. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szerződés meghoszszabbítása összhangban áll Japán biztonsági érdekeivel. A nyilatkozat felhívja a közvéleményt, hogy tudatosítsa azt, hogy felelős az ország védelméért, de ugyanakkor azt hangoztatja, hogy továbbra is a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszik. A konzervatív körök úgy jellemzik a szerződés meghosszabbítását, mint a japán—amerikai barátság új szakaszának kezdetét. A haladó közvélemény azonban folytatja harcát a szerződés hatálytalanításáért, japán függetlenségéért és semlegességéért. A Japán Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki, amelyben megerősíti, hogy politikájának célja egy népi kormány megalakítása, amely felmondaná a japán—amerikai biztonsági szerződést. Okinawán tegnap 30 ezren tiltakoztak a szerződés meghosszabbítása ellen. A két legnagyobb okinawai lap alkalmazottjai tegnap 24-órás tiltakozó sztrájkba léptek. 29 évvel ezelőtt, 1941. június 22-én hajnalban a fasiszta Németország hadüzenet nélkül, hitszegő módon megtámadta a Szovjetuniót. A német fasizmus, mely hatalomrajutását és a katonai diktatúra bevezetését csak a nemzetközi imperialista körök engedékenységének és közvetlen támogatásának köszönhette, a Szovjetunió megtámadásával messzemenő célokat tűzött ki: a világ első szocialista államának felszámolását, a Szovjetunió népeinek leigázását, az ország területének elfoglalását. A Szovjetunió feletti győzelmet Hitler az egyik legfontosabb célkitűzésnek tartotta világuralomi terveinek megvalósításában. A német hadvezetés villámháborúra számított, és feltételezte, hogy a „Barbarossa-terv" (Szovjetunió elleni haditerv) hasonló sikerrel jár majd, mint a korábbi nyugat-európai akciók az 1939—1940-es években. A hitlerista stratégák legkésőbb 1941 őszéig ki akarták vívni a katonai győzelmet. A párt- és a szovjet kormány gondosan felkészült az esetleges háborúra. A támadás azonban túlságosan gyorsan következett be. Több intézkedés megvalósítása késett. A határterületek seregeinek idejében történő harci előkészítése hiányos volt, a háború első pillanataiban. A háború előestéjén megvalósított intézkedések, valamint a párt- és kormány háború alatti tevékenysége, főleg annak kezdeti stádiumában lehetetlenjajn né tette az ellenség kalandor i Irt'

) terveinek megvalósulását. Szétzúzta a fasizmust, az imperialg7

0 lizmus legsötétebb termékét, megmentette a Nagy Októberi VI. 23. Szocialista Forradalom vívmányait és az emberiséget a fa3

siszta leigázás veszélyétől. A győzelem felé vezető út azonban rendkívül nehéz volt. A kat idejében mozgósították a Szovjetunió elleni támadásra. A Szovjetunió elleni harcra 190 hadosztályt (5,5 millió katona), 3712 tankot, 4950 repülőgépet, 47 260 ágyút és aknavetőt, valamint 193 hadihajót vetettek be. Ilyen hatalmas hadsereget az emberiség történetében még egyetlen állam sem vetett be egy másik ország ellen. jet emberek a legnehezebb napokban is szilárdan hittek a győzelemben. A kommunista párt igyekezetének az érdeme, hogy az egész ország hatalmas katonai táborrá változott, melynek egyetlen vágya az ellenség legyőzése volt. A szovjet katonák bátran, erőiket nem kímélve harcoltak minden talpalatnyi földért. A ,. mm Foion győzelemnek nagyon magas volt az ára: 20 millió ember pusztult el a harcokban, a rombadőlt városokban és községekben, valamint a koncentrációs táborokban, a gestapo kínzókamráiban. A hitlerista megszállók 1710 szovjet várost és települést pusztítottak el, több mint 70 ezer községet és falut, 32 ezer ipari üzemet, 98 ezer kolhozt és többezer szovhozt tettek tönkre. A Szovjetunió a fasiszta Németországgal vívott háború során nemzeti vagyonának 30 százalékát veszítette el. Rendkívül sokat szenvedett a szovjet nép a háború első fázisában, amikor az agresszor ideiglenesen nagy előnnyel rendelkezett. A fasiszta Németország a háborút megelőző években hatalmas hadigépezetet, óriási mennyiségű haditechnikát és fegyverzetet hozott létre. Hadiereje tovább nőtt számos európai ország leigázása következtében. A német fasiszta hadaA fasiszták, akik hitszegő orvtámadást hajtottak végre, a meglepetés előnyét is élvezték. A Szovjetunió nyugati határmenti hadserege 170 hadosztályból (2,9 millió katona), 1540 új típusú repülőgépből, 34 695 ágyúból és aknavetőből, 1800 tankból állott. Az ellenség tehát minden szempontból felülmúlta a szovjet haderőt a támadás pillanatában. Ha tekintetbe vesszük, hogy a német fasiszta hadsereg jelentős harci tapasztalatokra tett szert a már két éve tartó európai háború során és számos más előnnyel is rendelkezett, valóban jelentős hadifőléayt élveztek. Mindez következtében a szovjet hadseregnek a legkedvezőtlenebb feltételek mellett kellett megkezdenie e nehéz harcokat. A rendkívül kedvezőtleu helyzet ellenére sem veszítette el a szovjet nép önbizalmát. A Kommunista Párt gigászi erejével a szocialista haza védelmében munkálkodott. A szovmegszállt területeken hatalmas partizánmozgalom bontakozott ki. A német fasiszta megszállók csak kimondhatatlanul nagy veszteségek árán voltak képesek behatolni a Szovjetunió belterületére. A szovjet nép hallatlan hőslességének köszönhető, hogy a frontokon egészen másképp alakult a helyzet, mint ahogy azt a hitlerista tábornokok elképzelték. A hitlerista seregek Löningrád elleni támadását megállították. Az ellenségnek, mely az egész leigázott Európa erőforrásaival rendelkezett, nehéz veszteségek árán sikerült elérnie a Moszkvához vezető utat. Annak ellenére, hogy az ellenség mindent elkövetett 1941. őszén, hogy egyetlen hatalmas támadással elfoglalja Moszkvát, ez az elképzelése végkép meghiúsult. A szovjet hadsereg 1941. decemberében teljesen kimerítette a fasiszta hadakat, majd hatalmas ellentámadásba lendült. A moszkvai harcok so• rán a Vörös Hadsereg 50 ellenséges hadosztályra mért halálos csapást. Moszkvánál több mint 400 ezer katonát vesztettek a németek. A sikeres szovjet támadások és a megszállók hatalmas veszteségei alapjaiban rendítették meg a hitlerista hadigépezetet. A villámháború fasiszta terve végkép csődöt mondott. Moszkvánál szertefoszlott a német fasiszta hadsereg legyőzhetetlenségének mítosza. Meghiúsult tehát, a Führer elképzelése, mely szerint Moszkvát elfoglalása után vízzel akarta elárasztani és a szocialista haza fővárosa helyén tengert akart létesíteni. A szovjet haderő 1941—42-es téli győzelmei hozzájárultak a Hitler elleni koalíció megszilárdításához. A szovjet győzelmek lelkesítették, és az agreszszorok elleni harcra ösztökélték a világ békeszerető népeit. Biztonságérzetet kölcsönöztek nekik abban, hogy sor kerül a fasizmus végső legyőzésére, és erősen befolyásolták a második világháború alakulását. A Moszkva előtti győzelem komoly figyelmeztetésként szolgált Törökországnak és Japánnak, s keresztülhúzta a hitlerista vezetés terveit, mely arra számított, hogy e két ország háborúba lép a Szovjetunió ellen. A hitleri hadvezetés arra törekedve, hogy átvegye a harci kezdeményezést és hogy döntő vereséget mérjen a szovjet hadseregre, kihasználta azt a tényt, hogy 1942-ben még nem jött létre a nyugat-európai (Folytatás az 5. oldalon)