Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-18 / 143. szám, csütörtök

Az ötmilliomodik látogató a csehszlovák pavilonban OLAF PALME MOSZKVÁBAN Csehszlovákia a tizedik helyen Oszaka — Az Expo—1970 csehszlovák pavilonjában szer­dán fogadták az ötmilliomodik látogatót. A 32 éves fukihiro Suga, egy elektrotechnikai gyár munkása feleségével és gyermekeivel kereste fel a pa­vilont. A világkiállítás csehszlovák részlege vezetőinek, valamint számos japán újságírónak és fotoriporternek a jelenlétében Kristína Hanzalová — Miss Csehszlovákia emléktárgyakat nyújtott át a jubileumi látoga­tóknak. Szerda délutánig az oszakai világkiállítást 28 300 000 ember tekintette meg. Ez annyit je­lent, hogy a csehszlovák pavi­lont az Expo—1970 minden ötö­dik-hatodik látogatója felkeres­te. „Az Expo—1970 melyik pa­vilonja gyakorolta önre a leg­nagyobb hatást?" — ezt a kér­dést tették fel egy hónapon keresztül a világkiállítás sajtó­központjában dolgozó idegen­vezetők a külföldi látogatók­nak. Az összegyűjtött és feldolgo­zott válaszokból újból egyértel­műen kitűnt, hogy a világkiál­lítás legsikeresebb és a látoga­tók számára legvonzóbb részle­ge a szovjet pavilon, utána pe­dig 15 százalékos „szavazatkü­lönbséggel" az Egyesült Álla­mok pavilonja. A harmadik he­lyen a japán pavilon, a negye­dik helyen Kanada pavilonja áll. A csehszlovák pavilon az an­két értékelése alapján a tize­dik helyen áll, egyvonalban a svájci és a holland pavilonnal, a hetedik helyre került Brit­Kolumbia pavilonja, amely szá­mára a csehszlovák művészek és technikusok audiovizuális programot készítettek a prágai Artcenter közvetítésével. Az ankétból továbbá kitűnik, hogy a külföldi látogatók 83 százaléka az Expót „nagyszerű­nek" tartja, a megkérdezettek 7,5 százaléka elégedetlen. Kö­zülük a legtöbb arra panaszko­dik, hogy a kiállítási térség zsúfoltan népes, az elenyésző kisebbség pedig „általában vé­ve csalódott" a világkiállítás láttán. A szovjet—svéd együttműködés a béke fontos tényezője Moszkva — Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke szerdán a Kremlben Olaj Palme svéd minszterelnök­kel tárgyalt, aki hivatalos lá­togatáson a Szovjetunióban tar­tózkodik. Szovjet részről a megbeszélé­seken részt vett V. Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, A. Gromiko külügyminiszter és további hi­vatalos személyiségek. Svéd részről Kari Lidbom tárcanélkü­li miniszter és Gunnar jarring, Svédország moszkvai nagyköve­te és mások. A szovjet kormány tegnap Olaf Palme svéd miniszterelnök tiszteletére ünnepi ebédet adott a Kremlben. Az ünnepi ebéden Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ki­jelentette: „Az európai bizton­ság szavatolásáért és a többi nemzetközi kérdésnek a béke megszilárdítása érdekében tör­ténő megoldásáért a Szovjetunió hajlandó fejleszteni együttmű­ködését Svédországgal, amit nagy jelentőségűnek tartunk." Alekszej Koszigin megelége­dését fejezte ki a Svédország és a Szovjetunió együttműködé­sének bővítésével kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy a kölcsö-' nös kereskedelem jelentős mér­tékben növekedett. Svédország hagyományos semleges politi­kájában fontos tényezőt látunk, mely elősegíti az európai erő­viszonyok egyensúlyának meg­tartását, különösen Európa észa­ki részén. Jő hatással van a szovjet—svéd kapcsolatok fej­lesztése feltételeinek kedvező kialakulására. Szabadon bocsátották von Holleben nyugatnémet nagykövetet Vallomások a brazíliai politikai foglyok kínzásáról Egységes akciók a japán-amerikai szerződés ellen Rio de Janeiro — A szerdára virradó éjszaka szabadon en­gedték Rio de Janeiróban Eh­renfried von Hollebent Nyugat­Németország brazíliai nagykö­vetét. A brazíliai partizánok, akik a múlt csütörtökön rabolták el a nagykövetet, 24 órával az­után, hogy a brazil kormány teljesítette követeléseiket és le­hetővé tette negyven brazíliai politikai fogoly távozását Algé­riába, szabadon engedték a 60 éves nyugatnémet diplomatát. A Guardian című brit lap tegnap megállapította: „A bra­zil rendszer képviselői kétség­telenül kínozzák a politikai fog­lyokat." A lap állításait a sza­badon engedett brazil politikai foglyok vallomásaival igazolja. Hozzáfűzi, hogy az értesülések ebben az esetben minden két­séget kizárnak, mivel az áldo­zatok testén láthatók a kínzá­sok nyomai. A Guardian leszö­Kommentárunk L egutóbb nehéz választási küzdelmet jósoltunk Juan Carlos Ongania argentin elnöknek, aki a közelgő válasz­tásokon a következő négy évre is jelöltetni kívánta magát az államfői tisztre. Onganiát június 8-án a három fő fegyvernem ve­zetői megbuktatták. Most már bizonyos, hogy Ongania nem lesz köztársasági elnök, s bu­kásával lezárult egy eléggé vi­haros, gazdasági pangásba, majd szociális megrázkódtatá­sokba torkolló korszak. Ongania sorsa — Latin-Ame­rikában megszokott jelenséggé vált puccsal történő felemelke­dés, majd bukás. Mint ahogy ő megbuktatta elődjét, Ilia köztár­sasági elnököt, ugyanúgy buk­' tatta meg őt az a junta, amely­nek élén állott az 1966. évi ál­lamcsíny idején. Sőt azok, akik Onganiát lemondatták, legköz­vetlenebb köréhez tartoztak, mint például Alejandro Lamus­se altábornagy, a szárazföldi hadsereg főparancsnoka, Pedro Gnavi tengernagy, a haditenge­részet és Carlos Alberto Rey dandártábornok, a légierő főpa­rancsnoka. Az előző kettő 1968 októberében foglalta el mosta­ni tisztét, Rey tábornok pedig az idén márciusban. Mindhár­man Ongania bizalmas barátai­nak számítottak, ám a történ­tek pikantériája, hogy az állam­fordulat előtt egy hónappal Rey és Gnavi Washingtonban fárt. Feltételezhető, hogy Washing­tonból jött az impulzus Onga­nia elmozdítására, miután az el­nök diktátori módszerei, majd újabban látszatreform-politiká­ja képtelennek bizonyult az erő­södő demokratikus tömegmoz­galom feltartóztatására, és Wa­shington nagyobb társadalmi robbanástól tartott. Washington háttér-szerepére vall az is, hogy miután a junta vezetői az állam­fői tisztség gyakorlásával kap­gezi, hogy a brazíliai katonai rendszer az utóbbi hat évben megszüntetett minden polgári szabadságjogot, s így sok bra­zil hazafit erőszakos akciók elkövetésére kényszerített. A brazil politikai foglyok kín­zásával kapcsolatban bizonyíté­kok gyűjtése végett kedden Al­gériába utazott Maurice Butin, a nemzetközi jogi bizottság francia képviselője. Butin találkozott a nemrég szabadlábra helyezett brazil foglyokkal. Az algériai rádió riporterével folytatott beszél­getése során elmondotta, hogy mélyen megrendítették a kín­zások részletei. Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter tegnap hivata­losan köszönetet mondott a brazil kormánynak azért, hogy felelősségteljes és humánus magatartást tanúsított az elra­bolt von Holleben nagykövet kiszabadítása ügyében. Tokió — A Japán Szocialista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Japán Szakszervezetek Általá­nos Tanácsa és további nyolc haladó, valamint demokratikus szervezet között kedden meg­egyezés jött létre* hogy egysé­ges akciókkal lépnek fel a ja­Nixon összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot Washington — Nixon elnök tegnap összehívta a nemzetbiz­tonsági tanácsot. Washingtoni politikai körök feltételezik, hogy a tanács a közel-keleti helyzetről és főként az Izrael­nek szállítandó repülőgépek kérdéséről tárgyal. Nyugati hírmagyarázók véle­ménye szerint Nixon valószínű­leg nem szállítja le Izraelnek mind a 125 kért harci repülő­gépet, hanem újból diplomáciai akciót kísérel meg a Közel-Ke­leten. Hivatalos körök utaltak arra, hogy Nixon esetleg sze­mélyes üzenetet küld Nasszer elnöknek. csolatban kezdetben felmerült rotációs rendszert elvetették (felváltva töltötték volna be; az elnöki tisztet), és állandó ál­lamfő személyében egyeztek meg, olyan személyt állították az állam szélére, aki az ország katonai attaséja volt Washing­tonban, Argentínát az Amerika­közi katonai bitottságban képvi­selte. A középkorú, ötvenéves Roberto Marcelo Levingston dandártábornok észak-amerikai nevelésű tiszt, aki előzőleg az argentin katonai titkosszolgálat vezetője volt. Ez nagyon emlé­ERJEDÉS keztet a brazíliai őrségváltásra, ahol Costa e Silva marsall ha­lálát követően az ugyancsak washingtoni nevelésű Medici tábornok, a brazil katonai tit­kosszolgálat előző vezetője ke­rült az államfői posztra. A veszélyes hasonlatból kü­lönféle következtetések vonha­tók le. Levingston tábornokot közeli szálak fűzik Lanttsse al­tábornagyhoz, s vele együtt erős kezű emberként emlegetik. Továbbá bizonyos, hogy a junta tetszetős ígéretei, többek között szociális felvirágoztatás kilátás­ba helyezése stb. mellett kaput nyit a külföldi, elsősorban észak-amerikat töke beáramlá­sa előtt, ami Ongania kormány­zása idején eléggé lelassult. A Buenos Aires-i őrségváltásból tehát arra következtetünk, hogy Latin-Amerika egyik eléggé problémás és viharos országá­ban erősödni fog a yankee be­folyás. Latin-Amerikával kapcsolat­ban egy másik tapasztalatot is megemlíthetünk. Miután sok or­szágban radikalizálódott a de­mokratikus mozgalom, viszont a politikai rendszerek gyakori személycserék és ígéretek foly­tán sem képesek vagy hajlan­dók eleget tenni a tömegek kö­veteléseinek, a szabadságharco­sok egy, úgy látszik beváló mód­szert alkalmaznak: külföldi dip­lomaták elrablásával próbálják rákényszeríteni a kormányokat a bebörtönzött politikai foglyok szabadon bocsátására és más engedményekre. Ez történt a napokban Brazíliában is, ahol Holleben nyugatnémet nagykö­vetet rabolták el, s váltságdíjul kikényszerítették a rendszer negyven politikai ellenfelének szabadlábra helyezését és Algé­riába szállítását, ahol politikai menedékjogot kaptak. Uruguayban viszont — való­színűleg a tupamaros csoport­hoz tartozó — partizánok ked r den az Ubur bankház montevi­deői fiókját támadták meg és 28 ezer dollárt zsákmányoltak. Minden jel arra vall, hogy La­tin-Amerika a felszabadító moz­galmak aktivizált területe lesz. A szabadságharcosok nem egy országban megelégelték a pasz­szív várakozást, s mivel a poli­tikai módszerek nem vezettek a kívánt eredményre, radikális akciókhoz folyamodnak. A fegyveres harc mellett, ter­mészetesen, nem rekeszthető ki a politikai megoldás sem. Ott, ahol a szabadságmozgalmak élén a kommunista pártok áll­nak, mindkettőt ügyesen kom­binálják. Argentínában az em­lített változások után például a kommunista párt felhívással fordult az ország népéhez, hogy küzdjön a szabadságjogo­kért, a közélet demokratizálásá­ért, a szakszervezeti demokrá­ciáért, a politikai pártok szabad működéséért, az ország pozitív külpolitikájáért. LŐRINCZ LÁSZLÓ pán—amerikai ún. biztonsági szerződés ellen, amely június 22-e után automatikusan továb­bi tíz évig érvényben marad. Június 23-án a tokiói Jojogi­parkban nagyarányú tüntetést szerveznek „a demokratikus kormányért, amely megszünte­ti a biztonsági szerződést" jel­szóval. További 120 japán város­ban és prefektúrában ugyan­csak tüntetéseket és tiltakozó gyűléseket szerveznek. Csökken Edward Kennedy népszerűsége New York — A Harris Inté­zet májusi közvéleménykutatá­sának eredménye szerint az amerikai közvélemény a tavalyi autószerencsétlenség után elfor­dult Edward Kennedy szenátor­tól. A megkérdezettek többsége (53 százalék) kételkedik a sze­nátor vallomásának őszintesé­gében és őt okolja a fiatal nő haláláért. Ugyancsak a többség (55 százalék) úgy vélekedik, hogy a szenátor a szerencsét­lenség idején pánikba esett, és ezért nem lehet rábízni olyan magas tisztséget, mint az elnöki hivatal. Hasonló eredményeket jelen­tenek Kennedy szülőföldjéről, Massachusetts államból is, ahol a szenátor mindig igen kedvelt volt. A közvéleménykutatás megállapította: a megkérdezet­tek 48 százaléka úgy vélekedik, hogy Kennedy a bíróság előtt nem vallotta be a teljes igaz­ságot. Kennedy szenátor a múlt hé­ten jelentette be, hogy ismét pályázik Massachusetts állam szenátori tisztségére, mégpedig az egész hatéves hivatali idő­re. Szövetségeseket keres a világjáró Vorster Moszkva — Baltazar Vorster, a Dél-afrikai Köztársaság mi­niszterelnöke e hónapban láto­gatott el első ízben Európába. Az utazási láz csak nemrég fog­ta el. A „fehér parlament" áp­rilisi választásai után májusban villámlátogatást tett Rhodesiá­ban és Malawiban, júniusban pe­dig Portugáliában és Spanyol­országban tett látogatást. Innen folytatta útját Párizson keresz­tül Genfbe. Korovikov, a moszkvai Pravda tegnapi számában Vorster láto­gatásaival kapcsolatban többek között rámutat: Vorster európai körútjának az a célja, hogy eny­hítse a Dél-afrikai Köztársaság növekvő nemzetközt elszigetelt­ségét és új szövetségeseket ke­ressen. A fajgyűlölő miniszterelnök útja mindenütt a demokratikus közvélemény határozott tiltako­zását váltotta ki. Portugálián kf­vül Vorster valamennyi ottftíág­ban nem hivatalos látogatást tett, és még a burzsoá kormá­nyok sem merészelték hivatalos vendégként fogadni. 11 Thant Moszkvában Moszkva — U Thant ENSZ-fő­titkár a szovjet kormány meg­hívására tegnap Moszkvába ér­kezett. A seremetyevói repülőtéren Vlagyimir Vinogradov, a Szov­jetunió külügyminiszter-helyet­tese, Thakchin Tyjo Tun, Bur­ma moszkvai nagykövete és to­vábbi hivatalos személyiségek fogadták. U Thant öt napig tar­tózkodik Moszkvában. Ezt köve­tőem a belorusz fővárosba, Minszbe utazik. „Szándékom találkozni a ve­zető szovjet személyiségekkel" — mondta az ENSZ-főtitkár az újságíróknak. Már negyven ország jelentette be részvételét a plovdivi vásáron Szófia — Az idei, sorrendben már a XXVI. plovdivi vásár, szeptember 20-án nyílik meg, s tíz napig fog tartani. Június 15­ig, vagyis három hónappal a vá­sár megnyitása előtt 40 ország jelentette be részvételét. Továb­bi országok jelentkezése is vár­ható. A csehszlovák külkereske­delmi vállalatok az idén is ön­álló kiállítással és pavilonnal szerepelnek az őszi plovdivi vá­sáron. nétiány sorban GIOVANNI ANGELI, a Fiat ve­zérigazgatója a szovjet külke­reskedelmi minisztérium meghí­vására Moszkvába érkezett. Moszkvából Togliatti városba utazott, hogy megtekintse a gépkocsigyár építését. SUKARNO volt indonéz elnök a djakartai katonai kórházban fekszik. Lánya szerint Sukarnő­nak magas a vérnyomása és ve­sebántalmak kínozzák. LINUS PAULING átvette a Szovjetunió washingtoni nagy­követségén a Lenin-békedíjat. Pauling kétszeres Nobel-díjas már az ötvenes években szem­beszállt a nukleáris fegyverke-. zés és a nukleáris fegyverkí­sérletekkel. AZ FKP Központi Bizottsága a Louis Aragonnak küldött részvéttáviratában leszögezte, hogy Elsa Trióiét halálával nagy veszteség érte a francia irodalmat, s nagy elismeréssel méltatta a neves írónő életmű­vét. HUNGAROTEX — ESPANOLA névvel magyar—spanyol keres­kedelmi vállalatot alapítottak, mely biztosítja a magyar textil­es ruhaipar termékeinek kül­földi piacát. BELFASTBAN egy kávéház­ban tegnap reggel bomba rob­bant. Jelentős anyagi károk keletkeztek, a merénylet azon­ban emberáldozatot nem köve­teit. VARSÓBAN megkezdődött a lengyel—szovjet gazdasági tu­dományos-műszaki együttműkö­dési bizottság 10. ülésszaka. A lengyel küldöttséget Piotr Jaro­szewicz miniszterelnök-helyet­tes, a szovjet küldöttséget Mi­hail Leszecsko, a Miniszterta­nács elnökhelyettese vezeti. BAUDOUIN belga király teg­nap Harmel külügyminiszter kíséretében hivatalos látoga­tásra a Kongói Demokratikus Köztársaságba utazott. A bel­ga király részt vesz Kinshasá­ban Kongó függetlensége 10. évfordulójának ünnepségein. NEWARKBAN KENNETH GIBSON négert választották polgármesterré. Gibson az első néger polgármester az Egyesült Államok északkeleti partvidé­kén. VÁRNÁBAN megkezdődött a KGST-tagállamok gazdasági problémáival foglalkozó újság­írók tanácskozása. A háromna­pos tanácskozás résztvevői a népgazdaság új irányítási rendszerének kérdéseit vitatják meg. A PERUI KORMÁNY azonnali hatállyal kiutasította az or­szágból Eudocio Ravlnest, az Amerika-barát La Prensa szer­kesztőjét, aki „egzaltált nacio­nalizmus szításával, külföldi beruházások öngyilkos vissza­utasításával és törvénytelen meggazdagodással" vádolta a perui kormányt

Next

/
Thumbnails
Contents