Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-12 / 111. szám, kedd

illlllil INTERNACIONALIZMUS a A GYAKORLATBAN 1H70 V. 12. Nem szerelnék elméleti fej­tegetésekbe bocsátkozni. Ez a tudósok, a filozófusok, a poli­tikusok dolga. Inkább maradok a gyakorlatnál, ami talán job­ban összefügg az újságírással. Azt szeretném most elmondani, hogyan találtam szemben ma­gam a minap a proletár nem­zetköziség megnyilvánulásával. A helyszín Búcs. A falut talán szükségtelen bemutatnom. Az utóbbi időben gyakran szerepelt lapunk ha­sábjain. Ahogy már tudattuk is, május harmadikán itt sorsoltuk ki felszabadulási rejtvénypá­lyázatunk nyerteseit. Néhány kurta mondatban már elújsá­goltuk, milyen volt ez a benső­séges baráti összejövetel, ame­lyen a kommunista sajtó meg­születése 50., és hazánk felsza­badulása 25. évfordulójának al­kalmából szerkesztőségi kollek­tívánk találkozott az olvasók népes táborával. Hasznos volt a találkozó. A külsőséges megnyilvánulá­sokon kívül a jó megfigyelő, az újságíró itt mással is találkoz­hatott. Az internacionalizmussal, a proletár nemzetköziség, az együvétartozás szívet melen­gető szellemével. Elmondtuk már azt is, illet­Be említést tettünk róla, hogy ezen a baráti találkozón a szov­jet csapatok hetventagú kultúr­csoportja is részt vett, illetve nagyban hozzájárult a bensősé­ges légkör kialakításához. A műsor kitűnő volt. Erre kár is lenne több szót vesztegetni. Számomra azonban ennél fon­tosabb, beszédesebb az a lég­kör, amely hatalmába kerítet­te a jelenlevőket. Mindenki otthon érezte magát. Ha erre nagybetűs jelszavak nem is fi­gyelmeztettek, a kultúrházat az együvétartozás fennkölt ma­gasztos szelleme töltötte be. Ezt csak az nem vette észre, aki nem akarta. Én észrevettem. Itt mindenki mindenkihez tartozónak érezte magát. A műsort követő beszélgeté­sen kiderült, hogy a szovjet katonák gyakori vendégek nemcsak Búcson, hanem a já­rás többi falujában, illetve szövetkezetében is. A kérdéses találkozóra az együttes elhoz­ta magával a szovjet ember lelkületének egy darabkáját: az orosz tánc-, illetve ének­számokon kívül közkedvelt szlovák dalok és ropogós ku­ruckori verbunkos is szerepelt. Mégsem ez a lényeg. Ez csak töredéke annak az együvétarto­zás-tudatnak, amely a csillagos katonák és a környék lakossá­ga között kialakult. A kölcsönös barátság, együ­vétartozás számtalan formáját találhatja meg az, aki keresi. Én kerestem. A komáromi járás népe a hétköznapi munkában is talál­kozik a szovjet katonákkal, például a szövetkezetek föld­jein. Az sem ritkaság, hogy a szovjet katonák vállalják en­nek vagy amannak a fontos mezőgazdasági gépnek a kija­vítását. Akadnak, akik ezt a barátsá­got szeretnék újsütetűnek, po­litikai fogásnak feltüntetni. Aki így véli, igen-igen téved. Ez a barátság független a po­litikai berkekben fúvó szél irányától. Nem, ez a barátság már kiállta a tűzpróbát. Ügy is mondhatnám, a barátság már hagyománnyá vált: apáról fiú­ra száll. Nézzük csak meg közeieb­ről: a munkásmozgalom Komá­rom környéki veteránjai — akárcsak a haza többi tájain — számtalanszor a Szovjetunió él­tetésével az ajkukon vállalták akár a legszigorúbb megtorlást is. Miért? Mert az internacionalizmus, a proletár nemzetköziség nem ismer az ország- vagy nyelvi ha­tárokat. A soknyelvű, de egy szívű proletariátus a világ első munkásparaszt államában lát­ta a jövőt. A Szovjetunió sike­reit a hazai proletár a saját sikerének is elkönyvelte. A kommunisták harcában erőt adó kútforrás volt a Szovjet­unió léte. És ha valaki kezet emelt a Szovjetunióra — a lehetőségeknek megfelelően, szóval vagy tettel a védelmére keltek. Aztán jött a szabadság. A szovjet emberek vérük hul­latása árán hozták el. A ke­zünkbe adták: jól sáfárkodja­tok eme drága kinccsel. S ha bajba jutnátok, ránk biztosan számíthattok. Igazat mondtak. Hatvanötben, amikor árvíz pusztított a komáromi és más járásokban, elsőként jöttek. Ezen a vidéken még nagyon is él az emberek emlékezetében az az áldozatkész munka, amit a szovjet katonák végeztek. Nem, ezt nem felejtik. Aztán jött hatvannyolc. Most nem a megáradt Duna fenye­gette a környéket. Ennél sok­kal többről volt szó: egy or­szág, egy nagy és szent ügy, a szocializmus sorsáról. Augusztusban megkönnyeb­bülten felsóhajtottak. — Végre, itt vannak. A mun­kásosztály, a szövetkezeti pa­rasztság ügyétől el a kezekkel. A rádió, az újság uszított megszállókról papolt. Kiközö­sítéssel, a lomtárból előhalá­szott paragrafusokkal fenyeget te azokat, akik szóba állnak velük. És ők mégis barátként üdvö­zölték a szovjet katonákat, an­nak az árán is, hogy az újsá­gok pellengérre állították azo­kat a szövetkezeteket, amelyek elfogadták segítségüket. A közvetlen veszély elmúlt, a barátság, az egymás Iránti tisztelet, megbecsülés azonban tovább él. Megtörtént, hogy a szovjet egységek — lévén hurci gya­korlat — elvonultak a kör­nyékről. Máris megindult a kérdezősködés: — Csak nem mentek másho va? — Mikor jönnek vissza? Ezt az érdeklődést a szere­tet, a féltő együvétartozás dik­tálta. Nehéz lenne számon tartani, ki ad többet a másiknak. Nem is tartja számon senki. Minek? Amit az ember önzetlenül ad, nemigen tartja szántón. Min­denki természetesnek veszi, hogy amit tesz vagy ad, azzal a másik javát szolgálja. Hogy a szovjet katonák segítenek a szövetkezetekben? Vagy hogy a környékbeliek nevezetes ünne­pek alkalmával az otthontól távol élő katonáknak csomago­kat visznek, televíziót, rádiót ajándékoznak? Barátok eseté­ben az ilyesmi szóra sem ér­demes. Sokszor nehezen értik egymás nyelvét. Ám a cél kö­zös: és ennek a célnak a neve ugyanaz a Dunánál, mint a Volga mentén: internacionaliz­mus, szocializmus. E két fogalom az, amely el­téphetetlen; milliónyi szállal fűzi össze a földkerekség dol­gozóinak milliárdos hadseregét. Aki ez ellen vét, az éppen úgy ellensége a szovjet kato­nának, mint a búcsi szövetkeze­ti parasztnak. SZARKA ISTVÁN Egymásért - együtt A KGST 24. ÜLÉSSZAKA M a nyílik meg a KGST 24. ülésszaka, amelyen érté­kelni fogják az 1969. áprilisá­ban tartott 23. ülésszak határo­zatainak teljesítéséi. A KGST 23. rendkívüli ülés­szaka a tagállamok közti szo­rosabb kapcsolatok problema­tikájával foglalkozott és egyút­tal meghatározta e kapcsolatok fejlesztésének útját. Ez az ülés­szak jogosan kezdeményezőnek tekinthető a tagállamok gazda­sági kapcsolatainak fejlesztésé­ben és a gazdasági kapcsola­tok minőségileg új és magasabb integrációjának kezdetét jelen­ti. A KGST 24. ülésszaka értékel­ni fogja az előző ülésszakon ki­tűzött feladatok teljesítésének eredményét, azt, hogy milyen mértékben sikerült kidolgozni a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás további elmélyíté­sének és tökéletesítésének programját. Az a feladat, hogy kidolgozzák a kölcsönös gazda­sági kapcsolatok integrációja elmélyítésének komplex prog­ramját, arra ösztönözte az egyes tagállamokat, hogy konk­rétabban fejtsék ki nézetüket a kitűzött problémák megoldá­sáról. Vitathatatlan, hogy a szocia­lista gazdasági integráció el­mélyítését és tökéletesítését va­lamennyi tagállam szükséges objektív folyamatnak tartja, amely a KGST országok gazda­sági és politikai egységét is megszilárdítja. A tagállamok ennek az igényes és fontos fel­adatnak a megoldásánál elvi politikai és gazdasági célokból indultak ki, miközben a marxiz­mus—leninizmus és a szocialis­ta internacionalizmus közös ideológiai alapjára támaszkod­tak. A kitűzött feladatok teljesíté­sének igényességét növeli az a tény, hogy jelenleg a tagálla­mok gazdasági színvonala kü­lönböző, gazdasági rendszerük eltér egymástól és ennek követ­keztében különböző gazdasági célokat tűztek ki a népgazda­sági tervek megvalósításánál. A KGST keretében történő egybe­hangolásnál és egyesítésénél respektálni kell a tagállamok gazdaságainak ellentmondásait. A KGST végrehajtó bizottsága ez év áprilisában tartotta 46. ülését, melyen a KGST 23. ülés­szakán kitűzött feladatok telje­sítésével foglalkozott. Ha gondosan áttanulmányoz­zuk az ülés eredményeit, meg­állapíthatjuk, hogy a 23. ülés­szak határozatainak megvalósí­tására kifejtett egyéves munka meghozta gyümölcsét. Az elvég­zett munka lehetővé tette, hogý fokozatosan meghatározzuk a legfontosabb kérdéseket és problémaköröket. Ezek elsősor­ban a következőkre vonatkoz­nak: 1 A népgazdasági tervek • • egybehangolása azzal a céllal, hogy megteremtsük a megfelelő feltételeket a továb bi gyors és tartós gazdasági fejlődéshez. Az egybehangolás elsősorban a korszerű tüzelő­anyag, energetikai és nyers­anyagalap fejlesztésének terü­letére vonatkozik. Ez összhang­ban áll nemcsak az egyes tag­államok népgazdaságával, ha­nem a többi tagállam szükség­leteivel is. Az egybehangolás továbbá biztosítaná a tudomá­nyos-műszaki forradalom köve­telményeinek megvalósítását és biztosítaná egyben azt, hogy egységes gazdasági politikát érvényesítsünk a többi ország­gal szemben, figyelembe véve azt, hogy az integráció fejlesz­tése és elmélyítése a KGST ke­retében objektíven összefügg a nemzetközi munkamegosztással, melyet ki kell használni a szo­cialista társadalmi rendszer érdekében is. A népgazdasági tervek egybehangolása proble­matikájának kidolgozásánál foglalkoznának az egyes ipar­ágazatok távlati tervezésének jelentőségével, miközben figye­lembe vennék az egyes államok szükségleteit, a szakosítást és kooperációt, a beruházási esz­közök összekapcsolását és az új, korszerű üzemek felépítését. E probléma megoldásával kap­csolatos nézetek egybehangolá­sa során teljes mértékben respektálják a tagállamoknak azt a jogát, hogy saját népgaz­daságukat tervezzék. A KGST tagállamok gaz­dasági együttműködésé­nek további fontos problémája, a KGST szerepének növelése a deviza, pénzügyi és hitelkap­csolatok terén. Ehhez a terü­lethez tartozik az a problema­tika is, hogy növelnünk kell a kollektív valuta szerepét a tag­államok közti deviza-kapcsola­tokban és meg kell határoz­nunk a kollektív-valuta arányos aranytartalmát. A kollektív-va-. luta reális kurzusának megha­tározása megköveteli, hogy az egyes nemzeti valuták és a kol­lektív-valuta között indokolt, kölcsönösen jóváhagyott koefi­cienseket vezessünk be. A kol­lektív-valuta reális kurzusának meghatározása és a nemzeti va­luták koeficienseinek meghatá­rozása megteremtené a kedve­ző feltételeket a külkereske­delem hatékonyságának növelé­séhez, lehetővé tenné a nem­zeti valuták kölcsönös beváltá­sát és egyúttal a kollektív va­luta részleges beváltását sza­badon beváltható valutára. 3 A 23. ülésszak által kitíí­• zött feladatok közt szere­pel a nemzetközi beruházási bank megalakítása, melynek célja, hogy jobban koncentrál­ják a beruházási építkezések forrásait a nemzetközi munka­megosztás fejlesztésével kap­csolatos intézkedések megvaló­sításánál, fejlesszék a közös érdekű nyersanyag és tüzelő­anyag alapot és a tagállamok gazdasága fejlesztésének kere­Kürtön a megkezdett munkát folytatják A faluszépítés terén a legtöbb helyen gazdag hagyományokkal rendelkeznek. Ez a 3200 lakosú Kiirt községről (érsekújvári járás) is elmondhatjuk. Az elmúlt eszten­dőt például a szokottnál is jobb eredménnyel zárták, hiszen a já­rás 2000—4000 lakosú községeinek kategóriájában Kiirt végzett az el­ső helyen. Ez a járási verseny nemrég megtartott értékelése so­rán vált ismertté. Hogy konkrétan mivel érték el ezt a figyelemre méltó eredményt, a kürtiek? Vá­laszképpen talán elég megemlíte­ni az eredmények értákét, amely nem kevesebb, mint 1 200 000 koro­na. Cpftettek utakat, járdákat és a lakosság a házak előtt zöldsá­vokat létesített. Ezenkivttl elkezd­ték egy sportpálya építését és be­szerezték a község közvilágításá­nak korszerűsítéséhez szükséges higanygőzlámpákat is. Az idei kötelezettségvállalásaik tulajdonképpen a tavaly elkezdett munkák folytatását jelenti. Vagyis folytatják a közvilágítás korszerű­sítését és a járdák építését. Átad­ják rendeltetésének a sportpályát is. Ezenkívül kiültetnek 300 rózsa­fát. Simsik Béla, a hnb elnüke el­mondotta, hogy a lakosság aktivi­zálására a képviselők bejárták körzeteiket és egy nyomtatványt töltettek ki velük, amelyén az állt, hogy ki és hány órát dolgozik le társadalmi munkában. Ez évre 9300 órát vállaltak a község lakosai. Az egyes munkákból kiveszi részét a helyi szövetkezet is, amely főleg gépeket bocsát az akció rendelke­zésére. Azt is elmondta az elnök, hogy egyelőre még nem tudják, milyen költségvetést hagy jóvá számuk­ra a járás az idei esztendőre. Gondot okoz számukra az űj mo­zi, illetve művelődési ház felépí­tése is, melynek tanulmányi ter­vét az Állami Filmvállalat nem hagyta jóvá. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját tehát a kürtiek is szocialista kötelezettségek vállalá­sával ünnepelték meg. Itt jegyez­zük meg, hogy Kürt község 1945. március 28-án szabadult fel. A ju­bileum alkalmából emléktáblát lepleztek le a községben. — Hi­tében közös érdekű objektumo­kat építsenek a népgazdasag más ágazataiban. Ebből a szem­pontból a bank feladata, hogy pozitívan hasson a szocialista gazdasági integráció elmélyíté­sére, kibővítse és megszilárdít­sa a kölcsönös gazdasági együttműködést. A nemzetközi beruházási bank statútuma hangsúlyozza, hogy a hitelezett objektumoknak maximális haté­konyságot kell kimutatniuk. A bank alaptőkéje kb. i milliárd szabadon átváltható rubel lesz. 4 A KGST országok a tudo­• mányos szervezeteik köz­ti együttműködés és kapcsola­tok megjavítása érdekében úgy döntöttek, hogy megalakítják a szocialista világrendszer gazda­sági problémáinak nemzetközi intézetét. Az intézet elsősorban a közös tervezés módszertani alapjainak problematikájával, a tervek egybehangolásával, a tervek tökéletesítésével, a ter­melés szakosítása és kooperá­ciója komplex formáinak prob­lémájával, a KGST-országok nemzetközi gazdasági szerveze­tei fejlesztésének, valamint a KGST-országok gazdasági szín­vonala kiegyenlítésének kérdé­sével foglalkozna. Az ilyen inté­zet megalakítását a szocialista világrendszer fejlesztése gazda­sági p'-oblémái komplex elméle­ti kidolgozásának szükségessé­ge teszi indokolttá. 5 A KGST keretében törté­" nő integráció fejlesztését célzó intézkedések komplexu­mában jelentős szerepet játszik a tudományos-műszaki együtt­működés. Ezt az feltételezi, hogy a tudománynak és tech­nikának egyre nagyobb a jelen­tősége a népgazdaságok fejlő­dése gyors ütemének biztosítá­sánál, valamint a szociális kér­dések megoldásánál. A tervek szerint a tudomány és.technika területén más irányban is fej­leszteni fogják a szocialista in­tegráció elmélyítését így pl. az adott feladatok megoldásában érdekelt tagállamok tudomá­nyos-műszaki erejének koncent­rációjában, a termelés szakosí­tásában és a tudományos-mű­szaki együttműködés szorosabb összekapcsolásában stb. Azt tervezik, hogy kialakítják a KGST-tagéilamok tudományos­műszaki tájékoztatásának egy­séges nemzetközi rendszerét, mely biztosítaná a tájékoztatá­sok átadását a legkorszerűbb műszaki eszközök alkalmazásá­val. A szocialista gazdasági integ­ráció elmélyítésének program­ja, valamint a problémák meg­oldására kifejtett eddigi munka megmutatta, milyen bonyolult a megoldás. Meg kell értenünk, hogy egy év alatt nem lehet megoldani a problémákat, nem lehet összehangolni a tagálla­mok nézeteit a szocialista in­tegráció elmélyítését illetően. Kétségtelen azonban, hogy a tagállamok megtalálják az utat a nyílt kérdések közös megol­dásához, mivel az a közös szándék vezérli őket, hogy meg­szilárdítsák az egész szocialis­ta világrendszer gazdaságát. E cél nem valósítható meg sike­resen a nemzeti gazdasági koncepciók respektálása és ezek nemzetközi érvényesítése nélkül. A szocialista gazdasági in­tegráció elmélyítésének új kon­cepciója, melyet a 24. üléssza­kon terjesztenek elő, progresz­szív és biztosítja e gazdasági társulás koncepciójának haté­kony megoldását, a reális gaz­dasági és más feltételek figye­lembe vételével. Az eddigi mun­ka eredményei nem értékelhe­tők egy lezárt, befejezett fo­lyamat eredményeként. A KGST 24. ülésszakának határozatai új vonásokat hoznak a tervezett problémák megoldásába, ami visszatükrö­ződik majd abban, hogy •Imé­lyül a tagállamok nézeteinek összehangoltsága és elősegíti a szocialista gazdasági integrá­ció elmélyítésének megvalósítá­sát. ANTON ROZlCKA

Next

/
Thumbnails
Contents