Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-07 / 107. szám, csütörtök

(Folytatás az 1. oldalról) amelyekkel hozzájárultak Cseh­szlovákia felszabadításához. Az ő személyükben szeretnénk ki­fejezni tiszteletünket az egész hősi szovjet nép iránt. Azokban a napokban, amikor felszabadulásunk 25. évforduló­ját ünnepeljük, amikor mérle­get készítünk az elmúlt 25 év munkájáról, új szövetségi szer­ződést kötöttünk az első és leg­nagyobb szocialista állammal, amely távlatot és biztosítékot ad népünknek és nemzeteink­nek az alkotómunka és sokol­dalú fejlődés elkövetkező évei­re. Ebben az értelemben törté­nelmi dokumentumról van szó, mely fontos a jelen és a jövő szempontjából is. A Szovjet­unióval kötött új szerződés biz­tosítja a csehek és szlovákok és egész népünk szabad nemze­ti életét, államunk szuverenitá­sát, biztosítja szocialista fejlő­désünket, és lehetőséget bizto­sít, hogy együttműködjünk gaz­dasági, tudományos, kulturális, műszaki és más téren. Büszke­séggel tekintünk vissza arra az útra, melyet népünk az elmúlt 25 év alatt a szocialista társa­dalom építésében tett meg, és leszögezhetjük, hogy remény­nyel és biztonsággal nézünk a jövőbe. A prágai nép nagygyűlése ki­fejezi munkásaink, parasztjaink és értelmiségünk barátságát a Szovjetunió iránt, amely már az elmúlt év során több alkalom­mal is megnyilvánult. Ilyenek voltak az idei május elsejei ün­nepségek, amikor csaknem ezer városban 4 millió dolgozó fejez­te ki barátságát és szeretetét a Szovjetunió iránt, és háláját a 25 év előtti felszabadításért. Dolgozó népünknek a Szov­jetunióhoz, a szovjet néphez és kommunista pártjához fűződő barátságának mély gyökerei vannak. Vlagyimir Iljics Lenin halhatatlan tanítása, az Októ­beri Forradalom nagy eszméi és a világ első szocialista ál­lamának hősi küzdelme a ki­zsákmányolás kiküszöböléséért és az igazságos szocialista rendszer felépítéséért a legele­jétől fogva mély hatást gyako­rolt munkásosztályunkra és a dolgozók többi rétegére. Nem­zeteink újkori történelme meg­bonthatatlanul összefügg ezek­kel. A Nagy Október példája ösztönzőleg hatott, és erőt adott kommunista pártunknak, munkásosztályunknak és a töb­bi dolgozónak a München előtti burzsoá köztársaság kizsákmá­nyoló rendszere elleni, a dol­gozók jobb és igazságosabb éle­téért folytatott harcban. Már ebben az időben nálunk a Szov­jetuniónak sok őszinte, odaadó barátja volt. A Szovjetunió népünk nagy reménye és támasza lett álla­munk fasiszta veszélyeztetése idejében. München, valamint a nyugati nagyhatalmak és saját burzsoáziánk gyalázatos árulá­sa idején a Szovjetunió volt az egyedüli ország, amely hajlan­dó volt sokoldalú segítséget nyújtani a nemzeti és állami szabadság megtartásáért foly­tatott küzdelmünkben. Nehéz szívvel emlékezünk vissza a csehszlovák állam szétesésére 1938—39-ben, a ná­ci megszállásra és nemzeteink leigázására. Népünk sohasem tö­rődött bele a megszállásba, a nemzeti, demokratikus és az emberi jogok elnyomásába, és a legelejétől fogva kitartó har­cot folytatott nemzeti és állami élete felújításáért. A második világháború alatt népünk minden reménye a Szovjetunióhoz fűződött, amely­nek hősi hadserege magára vállalta a náci ellenség elleni küzdelem fő súlyát, és amely­nek népe határtalan áldozato­kat hozott az európai nemzetek szabadságáért. Közismert tény, hogy a Szovjetunió közvetlen segítséget nyújtott hazai és külföldi fasisztaellenes küzdel­münknek, segített abban, hogy a Szovjetunió területén Ludvík Svoboda elnökünk vezetésével csehszlovák katonai egységek 1970. alakuljanak, és közvetlen segít­séget nyújtott a Szlovák Nem­zeti Felkelésnek, valamint a te­3 rületünkön működő partizán­egységeknek. A háború évei­ben Csehszlovákia népe szívé­Husák elvtárs beszéde a prágai nagygyűlésen ben szilárd harci barátság ala­kult ki a szovjet nép iránt, amelyet a közösen ontott vér még inkább megpecsételt'. A szovjet felszabadító hadse­reg 25 évvel ezelőtt befejezte heroikus harcát, végső csapást mért a hitlerista nácikra. A szovjet csapatok győzelmes elő­renyomulásukat fővárosunk, Prága felszabadításával fejez­ték be. Szabadságot hoztak nemcsak nekünk, hanem szá­mos európai és ázsiai országnak is, és megmentették a civilizá­ciót a fasiszta zsarnokságtól és barbárságtól. Népünk, amely megismerte a náci megszállás brutalitását, so­hasem felejti el a szovjet nép becsületes harcát és felszabadí­tó szerepét. Mély tisztelettel és hálával emlékezünk meg arról az áldozatról, amelyet a Szov­jetunió nemzetei hoztak azért, hogy megmentsék a világot a fasizmus veszélyétől. Sohasem felejtjük el, hogy köztársasá­gunk területén több mint 150 ezer becsületes szovjet ember áldozta fel életét a mi szabad­ságunkért. A közös fasisztaellenes küz­delem, a cseh és a szlovák nép vágyai és reményei kifejezést nyertek az 1943. évi szövetségi szerződésben. Ez a szerződés, amely kifejezi nemzeteink lét­érdekeit és vágyait, a felszaba­dulás után egyértelműen a Szovjetunió felé irányuló kül­politikai orientációnk alapja lett. Az 1945—48-as években folyó osztályharcban a Szovjetunióval való barátságra és szövetségre támaszkodtunk, ebben láttuk külpolitikai biztonságunkat és garanciánkat a szocializmus építésének további éveiben is. A Szovjetunióval való szövetsé­günk védte országunkat az im­perialista világ nyílt interven­ciójától, lehetővé téve, hogy pártunk és népünk a szocializ­mus építésének bonyolult prob­lémáira összpontosítsa a figyel­mét. Az elmúlt 25 év alatt figye­lemreméltó sikereket értünk el az ipar, a szövetkezetesített me­zőgazdaság, a tudomány, a technika, a kultúra és más ágazatok fejlődésében. Nyíltan meg kell mondani, hogy né­pünk és pártunk nem érte vo'ma el ezeket a sikereket a Szovjet­unió sokoldalú támogatása és segítsége nélkül. A hideghábo­rú, a nemzetközi feszültség és a Nyugat gazdasági blokádja időszakában a Szovjetunió gaz­dasági, tudományos, műszaki és kulturális segítségére, valamint a szükségleteink és érdekeink iránt tanúsított maximális meg­értésére támaszkodtunk. Népünk néhány szóval el­mondott tapasztalataiból azt az egyértelmű következtetést von­hatjuk le, hogy nemzeti és ál­lami szabadságunk felújítása, a csehszlovák állam léte, a szo­cializmus építésének elmúlt időszaka bebizonyította azt a megcáfolhatatlan tényt, hogy Csehszlovákia nemzetei számá­ra nincs szabadság, független­ség és szocializmus a Szovjet­unióval való szoros testvéri szövetség nélkül. Az elmúlt évek tapasztalatai is meggyőztek minket erről az igazságról, amikor a jobboldali­opportunista és szocialistaelle­nes erők tömbje a külföldi el­lenséges erők széles körű se­gítségével — kihasználva az 1968 januárja előtti párt- és ál­lami vezetés hibáit, hiányossá­gait, túlkapásait, valamint pár­tunk január utáni vezetőségé­nek gyengeségét és súlyos hi­báit — nyílt harcot indított szocialista államunk alapjai el­len. A különböző csábító jelsza­vakkal leplezett egységbontó erők meg akarták dönteni a munkásosztály és a dolgozók hatalmát, alá akarták ásni a kommunista párt vezető szere­pét, és Csehszlovákiát ki akar­ták ragadni a szocialista tá­borból. Bár egyes csoportoknak bármiféle terveik is voltak, a hazai és külföldi reakciós erők küzdelme végeredményben pol­gárháború és ellenforradalom felé vezettet. Nem véletlen, hogy ezek az erők minden esz­közzel nacionalista és szovjet­ellenes hisztériát akartak ter­jeszteni népünk között. Be akar­tak szennyezni mindent, ami becsületes, és tiszta volt orszá­gunk, valamint a Szovjetunió kapcsolatában, amit népünk év­tizedeken keresztül nem felej­tett el. Az idő múlásával és számos dokumentum közzététele után az emberek egyre inkább rá­döbbennek, hogy a reakciós erők milyen mély társadalmi válságba juttatták társadalmun­kat és államunkat, milyen ka­tasztrófa felé kergették nemze­teinket. Azok az árulók és szö­kevények, akik abban az idő­szakban pártigazolványukat lo­bogtatták és jelenleg Nyugaton tevékenykednek, ma már egész nyíltan beszélnek ellenforradal­mi céljaikról és ugyanazt a hangnemet használják, mint a náci kollaboránsok és az 1945 —1948. évi burzsoá képviselők. Nyíltan beismerik, hogy a szo­cializmus és a dolgozó nép ha­talmának ellenségei. Ezek a reakciós erők, amelyeknek a gyenge és opportunista pártve­zetőség egyre nagyobb teret biztosított, megtévesztettek és félrevezettek sok becsületes embert. Ezért sok becsületes ember nem értette meg mind­járt helyesen a Szovjetunió és a többi szocialista ország 1968 augusztusi, népünk forradalmi vívmányainak megőrzését és a szocialista rendszer megvédé­sét célzó internacionalista se­gítségnyújtását. Sokan nem is érthették meg helyesen e segít­ség jelentőségét, hiszen a leg­magasabb párt- és állami funk­ciókban is voltak opportunis­ták, akik közvetlenül a szocia­listaellenes és szovjetellenes célok, valamint propaganda malmára hajtották a vizet. Csak most, amikor pártunk Központi Bizottsága tavaly ápri­lisban véget vetett pártunk és társadalmunk válságos helyze­tének, amikor nagy politikai harcot folytatott a pártban és a társadalomban a szocialistaelle­nes, opportunista erők ellen, amikor megtisztította sorait, valamint az állami és társadal­mi szervek vezetőségét a revi­zionista és szocialistaellenes erők képviselőitől, amikor té­nyeket és dokumentumokat kö­zölt a revizionista és szocialis­taellenes erők tevékenységéről és terveiről, amikor leleplezte, hogy ezek az erők milyen el­lenséges tevékenységet folytat­tak népünk és a szocialista rendszer ellen, érti meg né­pünk túlnyomó többsége a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország 1968 augusztusában nyújtott internacionalista segít­ségének jelentőségét, és úgy látja ezt, mint a népünknek, pártunknak és államunknak nyújtott testvéri segítséget. Ahhoz, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja újból megszi­lárdítsa a marxista—leninista elveken nyugvó egységét, hogy társadalmunk meggyógyuljon, hogy megszilárduljon a dolgo­zók szocialista hatalma, hogy Központi Bizottságunk megnyer­je a munkásosztály és a dolgo­zók bizalmát és támogatását, így küzdve le politikhi és gaz­dasági téren a válságos hely­zetet, szükséges volt a felisme­rés és türelmes magyarázás fo­lyamata. Pártunk és sok becsületes pártonkívüli egyéves intenzív munkája után a helyzet telje­sen megváltozott. Valamennyi területen új helyzet alakult ki. Megváltozott a széles néptöme­gek viszonya a Szovjetunióhoz is. Minden téren felújítottuk hagyományos baráti szövetsé­günket a szovjet néppel, foly­tatjuk baráti és szövetségi kap­csolataink sokéves hagyomá­nyát, és megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évek súlyos tapasz­talatai után Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek barátsága még mélyebb, átéltebb és szi­lárdabb. Dolgozóink milliói a május elsejei felvonulásokon meggyőző választ adtak az im­perialista uszítóknak és a so­rainkból kikerült árulóknak, akik újból fel szeretnék élesz­teni az elmúlt évek nacionalista és szovjetellenes előítéleteit. Népünk ma újból helyesen ér­telmezi és megérti a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolataink jelentőségét és lényegét, a szov­jet nép és a Szovjetunió rend­kívül fontos szerepét felszaba­dításunkban, az elmúlt évtize­dekben és a jövőben is. Boldogok vagyunk, hogy bel­politikánk és külföldi kapcsola­taink súlyos válsága után ma a politikai és a gazdasági kon­szolidáció magas fokáról be­szélhetünk és leszögezhetjük: teljes mértékben rendeztük kapcsolatainkat szocialista szö­vetségeseinkkel, elsősorban a Szovjetunióval. Párt- és állami küldöttségünk, amely tavaly ősszel járt a Szovjetunióban, meggyőződött arról, hogy a szovjet nép milyen mély barát­ságot érez Csehszlovákia népe iránt. Meggyőződésem, hogy a je­lenleg nálunk tartózkodó szov­jet párt- és kormányküldöttség meggyőződik arról, hogy Cseh­szlovákia népe őszinte barátsá­got érez a Szovjetunió iránt, hogy népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével megvédi és sokoldalúan meg­szilárdítja barátságát és szövet­ségét a Szovjetunióval. Ilyen szellemben léptetjük életbe az új szövetségi szerző­dést, amelyet ma írtunk alá, an­nak tudatában, hogy országunk létezésének, államunk szuvere­nitásának, biztonságának, szo­cialista rendszerének legmeg­bízhatóbb biztosítéka a Szovjet­unió, és hogy gazdasági, tudo­mányos, műszaki és kulturális téren határtalan lehetőségeink vannak arra, hogy anyagi és szellemi értékeinket népünk javára fejlesszük. A napokban több gazdasági megállapodást írtunk alá. Ezek atomerőművek építésére, a prá­gai földalatti vasút építésére és egy lakáselemeket gyártó üzem felépítésére vonatkoznak. Ez is azt mutatja, milyen lehe­tőségek nyílnak a csehszlovák­szovjet gazdasági együttműkö­dés fejlesztésére. Az ötéves terv előkészítése keretében, amikor tovább akarjuk bővíteni gazda­sági kapcsolatainkat, további kérdéseket is megvitatunk. A ma aláírt szövetségi szer­ződés biztonságot és ój távlato­kat ad népünknek. A szerződés­ben foglaltakat hűen megtart­juk és abban a tudatban, hogy Csehszlovákia nyugati határa egyben a szocialista tábor ha­tára is, és hogy államunk fej­lődése csakis a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista ál­lammal való szoros szövetség­ben és barátságban lehetséges, szilárdan a Szovjetunió oldalán állunk. Ilyen értelemben még egy­szer köszöntöm a mai nagygyű­lés résztvevőit, köszöntöm Csehszlovákia népét és a leg­őszintébb üdvözleteimet küldöm a szovjet népnek és kommunis­ta pártjának. Éljen a szovjet nép, felsza­badítónk és leghűbb szövetsé­gesünk! Éljen Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek örök, megbonthatatlan szövetségei Testvéri üdvözlet u szovjet népnek Csehszlovákia dolgozóinak nevében a prágai nagygyűlés résztvevői V. 7. A SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉ GE DOLGOZÓ NÉPÉNEK! Amikor egész országunk meghatottan, örömmel és a mély hála érzetével emlékezik meg felszabadulásunk 25. év­fordulójáról, ez a felszabadulás tudatunkban és szívünkben el­választhatatlan a Szovjetunió és Vörös Hadserege győzelmétől, s ebből az alkalomból őszinte testvéri és elvtársi üdvözletün­ket küldjük önöknek. Mi, csehszlovák dolgozók ezekben a pillanatokban ma gunk előtt látjuk munkásosztá­lyunk, dolgozóink küzdelmeit, kommunista pártunk egész har­cos útját. Szemünk előtt lebeg, hogy milyen szorosan összefügg a csehek és a szlovákok sorsa Október hagyományaival, Vla­gyimir Iljics Lenin nagy művé­vel, a Szovjetunióval, a szocia­lizmus első államával és annak vezető erejével, a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Nehéz, sorsdöntő pillanatok­ban népeink nemegyszer for­dultak eredményesen megerő­sítésért és testvéri segítségért a Szovjetunióhoz. Így történt ez a válságos harmincas években és a nehéz antifasiszta küzde­lemben is. A fasiszta elnyomás ellen vívott küzdelem, a közö­sen kiöntött vér és feláldozott élet igazolta e testvéri szövet­ség szilárdságát. Senkinek sem engedjük meg, hogy ezt gya­lázza és gyengítse. Népünk szilárdan bízott ab­ban, hogy a fasiszta hordára az utolsó csapást azok mérik, akiknek sapkáján az osztály­testvériség jelképe, a Szovjet­unió ötágú vörös csillaga ra­gyogott. E reményeink 1945­ben teljesültek. Ettől a naptól kezdte írni dolgozó népünk Csehszlovákia Kommunista Párt­ja vezetésével történelmének legfényesebb fejezeteit. Okulva a pozitív tapasztala­tokból, de okulva a reakciós és a jobboldali erők 1968. évi fel­lépéséből is, ezekben az ünnepi napokban különösen hangsúlyo­zottan érezzük, hogy hazánk biztonsága és függetlensége csak a CSKP vezetésével és a Szovjetunióval, valamint a Szov­jetunió népével szoros együtt­működésben és barátságban sza­vatolható. Fogadják, kedves barátaink, népünk őszinte köszönetét azért az önzetlen testvéri segítségért, amelyet 1945-ben hazánk fel­szabadításához nyújtottak, kö­szönetet mindazért, amivel or­szágunkat a szocialista építés éveiben segítették, testvért kö­szönetet az 1968 augusztusában nyújtott internacionalista segít­ségért. Számunkra nagy öröm és elégtétel, hogy országaink és népeink hagyományos barátsá­ga éppen ma jut kifejezésre az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásával. Ebben látjuk nemzeti és állami létünk, or­szágunk felvirágoztatásának és nemzetközi biztonságának tar­tós szavatosságát. Kedves elvtársaink, baráta­inkl Elválaszthatatlan része va­gyunk annak a szocialista vi­lágrendnek, amely a Szovjet­uniónak a második világhábo­rúban aratott döntő győzelme áltál kialakított kedvező felté­telek között született. Annak tudatában, hogy a szocialista táborhoz tartozunk, mindent el­követünk, hogy becsületesen teljesítsük internacionalista fel­adatainkat. Kommunista pártunk vezeté­sével, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt valósítjuk meg a szociá­lis igazságosság, a szocialista humanizmus, a haladás és az emberiség valamennyi alkotó­erői fejlesztésének ideáljait. Ezen az úton haladunk Kle­ment Gottwaldnák, az első mun­káselnöknek ránk hagyott pa­rancsa szerint: „A Szovjetunió­val örök időkre és soha más­képp!" Megdönthetetlenül bizakodva a leninizmus végső győzelmé­ben, a Szovjetunió által tör­tént felszabadulásunk jelentős évfordulójának alkalmából osz­tályharcos és testvéri üdvözle­tünket küldjük önöknek, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége dolgozó népének. Prága, 1970. május 6. A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG DOLGOZÖ NÉPE

Next

/
Thumbnails
Contents