Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-01 / 102. szám, péntek

v. Csehszlovák felszólalás a leszerelési értekezleten Világszerte május elsejére készülnek Elfajul a terror om Genf — A leszerelési bizott­ság tavaszi ülésszakának utolsó ülésén tegnap Nagy-Britannia, Csehszlovákia, Svédország, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok küldötte szólalt fel. - Miloš Vejvoda nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője az általános és teljes leszere­léssel foglalkozott. Rámutatott, hogy a reális politikai és kato­nai helyzetből' kell kiindulnia, továbbá e problémát nem lehet kielégítően megoldani az ösz­szes atomnagyhatalom részvéte­le nélkül. Egyelőre azonban ki lehetne dolgozni azoknak az in­tézkedéseknek a javaslatát, amelyek megvalósíthatók az általános és teljes leszerelés kezdeti szakaszában. E javas­latnak elsősorban az atomfegy­verek felhasználásának, esetleg fejlesztésének, gyártásának és tárolásának tilalmát kellene tartalmaznia. Vejvoda nagykövet ugyanak­kor elítélte a NATO tervezési bi­zottságának azon mérlegelését, hogy atomfegyvereket használ­nának fel csehszlovákiai, len­gyelországi és NDK-beli célpon­tok ellen. E mérlegelést nem­régen közölte a tőkés sajtó. A leszerelési bizottság követ­kező ülésszaka jülius 16-án kez­dődik. néhány sprban ZDENEK ČERNÝ, Csehszlová­kia ENSZ nagykövete az ADN­nek adott interjújában amellett foglalt állást, hogy az NDK-t vegyék fel az Egészségügyi Vi­lágszervezetbe. Kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaságot fel kell venni az Európai Gazdasági Bizottságba MOSZKVÁBAN befejeződött Bajbakovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökhelyettesé­nek Schürerrel, az NDK minisz­terelnök-helyettesével folyta­tott tanácskozása a két ország 1971—75 évi népgazdasági ter­vének egybehangolásáról. A KGST tudományos-műszaki együttműködési munkacsoportja április 27—29-én Moszkvában ülésezett. A tanácskozás részt­vevői a KGST 23. rendkívüli ülésszakán elfogadott határoza­tok teljesítésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. KIJEVBEN tegnap leleplezték Sztanyiszlav Koszior neves köz­életi személyiség emlékmüvét. Az emlékmű leleplezésén részt vettek az Ukrán KP és az ukrán kormány képviselői. FRANZ JONAS, osztrák elnök csütörtökön megnyitotta a gráci tavaszi vásárt. A 142 000 négy­zetméternyi területen több mint 1000 hazai és 800 külföldi cég mutatja be termékeit. A VARSÓI Kultúra és Tudo­mány Palotájának kiállítási he­lyiségében Csehszlovákia fel­szabadulása 25. évfordulója al­kalmából nagy csehszlovák gép­ipari kiállítás nyílt meg. AZ OLASZ szakszervezetek újabb öt tartományt szólítot­tak fel általános sztrájkra, te­kintettel arra, hogy Róma kör­zetében sikeresnek bizonyult a szerdai munkabeszüntetés. Má­jus l-re a szakszervezetek 14 városban hirdettek nagygyűlést. A BRAZIL parlamenti ellen­zék követelte a kongresszustól, hogy indítsanak vizsgálatot a politikai foglyokkal szemben alkalmazott bánásmód és a kín­zások ügyében. Mint ismeretes, számos nemzetközi szervezet emelte fel tiltakozó szavát a brazil politikai foglyok sorsa miatt. JAPÁNBAN csütörtökön mint­egy 21 millió ember nem ju­tott el munkahelyére az ország történelmének legnagyobb köz­lekedési sztrájkja miatt. Tokió­ban a vasút- és metrotársaság 11 vonalán szünetelt a forga­lom. A sztrájk kiterjedt Oszaká­ra, az EXPO 70 városára, és más nagy japán centrumokra is. A LÁZADÓ naga törzs 14 in­diai katonát ölt meg és hetet ejtett fogságba egy összecsa­pás során, közölték Üj-Delhi­ben. Jóllehet a szeparatista nadák és az indiai központi kor­mány között tüzszüneti megál­lapodás van érvényben, gyak­ran kerül sor szórványos össze­csapásokra. A KUBAI párt- és kormány­küldöttség, amely Raul Castró­nak, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, miniszterelnök-helyettesnek és a forradalmi fegyveres erők miniszterének vezetésével hiva­talos látogatást tett Mongóliá­ban, tegnap hazautazott. Moszkva — Ünnepi díszbe öltözött a szovjet főváros má­jus l-e tiszteletére. A felhőkar­colók, az óriásdaruk tetején vörös zászlókat lobogtat a ta­vaszi szél. Hatalmas dekorá­ciók, Lenin-portrék, színes tab­lók díszítik a házak homlokza­tát. Már csütörtökre virradó éjszaka is díszkivilágításban úszott a Kreml, az egyetem és számos magas épület. Különösen feledhetetlen ké­pet nyújt a Vörös tér, ahol ma reggel — közép-európai idő szerint 8 órakor — nagygyűlés kezdődik, amelyet a szovjet fő­város dolgozói impozánsnak ígérkező színpompás felvonulá­sa követ. A Kreml falán a Szovjetunió és a 15 szövetségi köztársaság címere látható. A GUM áruhá­zon színes tabló jelzi a kommu­nizmus nagy építkezéseit, a vi­lágűr meghódítását. Marx, En­gels és Lenin portréja, vörös zászlók jelképezik a világ kom­munistáinak a marxizmus—le­ninizmus alapján álló egysé­gét. Az idei május l-nek különle­ges jelentőséget ad két jubi­leum: a Lenin-centenárium és a hitleri Németország szétzúzá­sának 25. évfordulója. Budapest — A magyar fővá­ros zászlódíszbe öltözve készült az ünnepre. Fellobogózták az utcákat, tereket, színes dekorá­ciók díszítik a fontosabb álla­mi intézmények, középületek homlokzatát. Űj látványosság: elkészült a budai várpalota teljes díszkivilágítása. Hagyo­mány már a május 1-i ünnepé­lyes zászlófelvonás is; az év­forduló előestéjén katonai tisz­teletadással ünnepi külsőségek között vonják fel az állami zászlót az Országház előtti Kos­suth Lajos téren. Május 1 reggelén a kerüle­tekben fúvószenekarok járják be az utcákat, zenével köszön­tik az ébredőket. A negyedmil­lió felvonuló a főváros 15 ke­rületét képviseli. Szófia — Szófia is ünnepi díszt öltött május l-e tisztele­tére. A középületek homlokza­tát a munkásmozgalom vezé­reinek arcképei, május 1-i jel­szavak és felhívások díszítik. Mint minden évben, az idén is, a május 1-i ünnepségek ré­sze az ország gazdasági fejlő­tlésének seregszemléje. Az év­forduló alkalmával több üze­met adnak át rendeltetésének ünnepi külsőségek között. Valamennyi kerületi város­ban és a nagyobb helységekben is május 1-i nagygyűléseket tartanak. A legnagyobb felvo­nulás — mint rendesen — Szó­fiában, a Dimitrov Mauzóleum előtti Szeptember 9. téren lesz. Gépkocsin Moszkvából Prágába Szokolovo — A csehszlovák és szovjet gépkocslversenyzők Lenin születésének 100. évfor­dulója és Csehszlovákia felsza­badulásának 25. évfordulója al­kalmából gépkocsikon teszik meg a Moszkva—Prága közti útvonalat. Az akció résztvevői szerdán Szokolovóba érkeztek. A vendégeket a párt és szovje­tek képviselői, valamint a zml­jevl kerület dolgozói üvözölték. Megkoszorúzták a fasiszták el­Május 4-én indul el a barátságvonat Moszkva — Vladimír Koucký nagykövet és losef Kafka taná­csos fogadta a moszkvai cseh­szlovák nagykövetségen a má­jus 4-én Csehszlovákiába induló barátságvonat képviselőit. A ba­rátságvonaton Alekszandra Bir­jukova, az SZCSBP titkárának vezetésével 300 szovjetpolgár érkezik Csehszlovákiába. A ba­rátságvonat utasai közt párt és szakszervezeti funkcionáriusok, a termelés, közlekedés, tudo­lenl harcban elesett csehszlo­vák és szovjet katonák sírját, majd nagygyűlésen vettek részt, melyen az SZCSBT szokolovoi szervezetének elnöke ajándékot adott át a csehszlovák vendé­geknek. A gyűlés után az akció résztvevői barátságfákat ültet­tek a szokolovoi parkban, majd megtekintették a Szovjet— Csehszlovák Barátság Múzeu­mát. mány és kultúra dolgozói, a szocialista munka 20 hőse és sok volt katona van, akik 25 év­vel ezelőtt részt vettek a fel­szabadítási harcokban. A szovjet küldöttség Cseh­szlovákiában csoportokra oszlik, melyek ellátogatnak különböző városokba és üzemekbe. Majd valamennyien május 9-én részt vesznek a felszabadulási ün­nepségeken. Most, amikor ezeket a so­rokat írom, befejeződött az Egyesült Államokban a háború­ellenes megmozdulások új sza­kasza. Igaz, ezek az akciók nem mozgósítottak annyi em­bert, mint a tavaly őszi tömeg­méretű megmozdulások. Az is tény azonban, hogy az eddig túlnyomó részben értelmiségi jellegű mozgalom befolyása a munkásosztályra, arra a réteg­re, amelyet Amerikában „alsóbb középosztálynak" neveznek, je­lentősen megerősödött. Ez ösz­szefíigg azzal, hogy ezek az ak­ciók összekapcsolják a háború elleni tiltakozást a fokozódó adóterhek miatt érzett elégedet­lenséggel: a legtöbb megmozdu­lásra április 15-én, az adófize­tési határnapon kerül sor. Bos­tonban sok ezer levelet küld­tek az adófizetőknek: „Fizetett volna ön adót Auschwitzért? Legtöbben közülünk fizettek My Lai-ért": Űgy tűnik tehát, hogy Nixon elnöknek nem sikerült az ame­rikai háborúellenes mozgalmat kiiktatni az ország politikai éle­téből. A csapatkivonásokról szó­ló bejelentéseknek néhány hóna­pig volt hatásuk. Most már azonban egyre világosabb, hogy az amerikai közvélemény vilá­gosan látja: nemcsak arra nem lehet számítani, hogy a belát­ható időn belül hazatérnének az amerikai katonák Vietnamból, V. 1. hanem ellenkezőleg, a háború kiszélesedése a perspektíva. A Nixon-kormányt legalább 1970. ilyen mértékben aggasztja a gazdasági helyzet alakulása. A munkanélküliek számának növekedése s néhány más té­nyező alapján az amerikai köz­gazdászok többsége úgy véli, VAJDA PÉTER WASHINGTONI LEVELE Nixon növekvő nehézségei hogy az amerikai gazdaság a recesszió határmezsgyéjéhez kö­zeledik, ha ugyan még nem lépte át ezt a határt. Az ipari termelés növekedése 1969-ban először lassult, most pedig hat hónapja szakadatlanul csökken. (Ebben jelentős szerepet ját­szik, hogy — noha a katonai kiadásokat lényegében nem csökkentették — a hadiipari megrendeléseket nyilvánvalóan átmeneti jelleggel erőteljesen redukálták a gazdaság „lehű­tése" érdekében.) Ennek meg­felelően lanyhul az aktivitás, a részvénytőzsdén tartósan süly­lyedő tendenciát mutatnak a részvényárak. Csökken a lakás­építés volumene. A kormányki­mutatások szerint egy átlagos új családi ház havi részletei s fenntartási díja 290 dollárt tesznek ki, s ennyit csak olyan család engedhet meg magának, amelynek évi jövedelme meg­haladja a 14 000 dollárt. Az amerikai családok több mint 80 százalékának azonban ennél ľényegesen kevesebb a jövedel­me. A bérből és fizetésből élők, akiknek Jövedelme visszaesik, kevesebbet vásárolnak. Ezzel kapcsolatban különösen kife­jező az autóvásárlások vissza­esése. Ez év első két hónapjá­ban csaknem 20 százalékkal ke­vesebb gépkocsit adtak el az Egyesült Államokban, mint a múlt év azonos időszakában. A gyárak már rég kibocsátották 1970. évi modelljeiket, ugyan­akkor még sok az eladatlan 1969-es modell is. A munkanélküliség fokozódá­sát a kormány az inflációelle­nes stratégia részeként állítja be — csakhogy ugyanakkor az infláció is fokozódik. A Ntxon­adminisztráció legutóbbi félévé­ben az árak gyorsabban emel­kedtek, mint a Johnson-kor­mányzat utolsó hat hónapjában. A postások sztrájkját — amely meghátrálásra kényszerítette a szövetségi kormányt — más közalkalmazottak, ipari mun­kások munkabeszüntetései kö­vetik. Ezek növekvő ellenállást fejeznek ki azzal a gazdaság­politikával szemben, amely az infláció s az infláció elleni küz­delem fő terhét is a munkás­osztályra hárítja. A szakszerve­zeti tagok radikalizálódása ki­hat az egyébként mérsékletet hirdető szakszervezeti vezetők­re is. Mind irreálisabbnak tűn­nek azok a programok, amelyek célul tűzték ki, hogy a fehér munkásokat Nixon pártja, po­litikája mögé állítsák. És végül: az első év „mézes­hetei" után Nixon viszonya ki­éleződött a kongresszussal is. A kongresszus visszautasította Nixon két „déli fajvédő" jelölt­jét — Hyansworthot és Cars­wellt — a legfe.'?jbb bíróság tag­jának megürült posztjára. Hy­answorthról kiderült, hogy ké­tes anyagi ügyletekbe bonyo­lódott. Carswell pedig olyan klu­bok tagja, volt, ahová négerek be sem tehették a lábukat. Az elnöki jelölések visszautasítá­sára Nixon dühödt hangú nyi­latkozattal válaszolt, a „déllel szemben tanúsított megkülön­böztetéssel" vádolta a szená­tust. Az eredmény: továbbá romlott az elnök viszonya a demokrata többségű szenátus­sal, amelynek a közeljövőben több fontos elnöki javaslatról kell szavaznia. Az adminisztráció még egy jellegzetes ellenlépést tett vá­laszképpen Hyansworth és Carswell elutasítására. Akciót indítottak a legfelsőbb bíróság egyik legrégibb bírájának, Doug­lasnak lemondására. Douglas a liberálisok közé tartozik, s •annak idején — a hírhedt hi­degháborús perek idején — az egyetlen volt, aki próbálta megakadályozni az ártatlanul perbefogott és elítélt Rosen­berg házaspár kivégzését. Á Nixon adminisztráció belpo­litikai helyzete ma kétségkívül rosszabb mint bármikor az elnök beiktatása óta. Guatemalában elfajulással fe­nyeget az a terrorhullám, amely a hónap elején a nyugatnémet nagykövet meggyilkolásával kezdődött. Az erőszakcselekmények leg­újabb áldozata egy rendőr, akit géppisztolysorozatok terítettek le, amjkor mégpróbálta feltar­tóztatni egy gerilla-csoport au­tóját. A gerillák, ezt megelő­zően, egy benzinkút mellett tü­zet nyitottak Rodriguez Diaz századosra, a megválasztott el­nök testőrére. Diaz fejsérülé­sekkel került kórházba, de már túl van az életveszélyen. A rendőr az ötödik halálos áldozata annak a kölcsönös bosszúhadjáratnak, amelyet a szélsőjobboldali terrorszerveze­tek és a baloldali gerillák vív­nak néhány hete egymással. A guatemalai megfigyelők a kibontakozott terrorhullámot összefüggésbe hozzák Arana ez­redes, megválasztott államfő közelgő beiktatásával. Arana két évvel ezelőtt véres hadjára­tot vezetett a különböző gerilla­csoportok ellen. SZÉLJEGYZETÜNK Biztonság felárral Ha már egyszer biztonság, akkor legalább legyen drága — tartják a thaiföldi rezsim kori­feusai. Kiderült ugyanis, hogy a bábkormány néhány tagja csekély négymillió dollárt vá­gott zsebre azon a címen, hogy az Egyesült Államok a „Thai Express Transportation-Organi­zation" légitársaság igénybevé­telével szállít hadianyagot Laoszba. Joggal kesereg tehát a Washington Post tudósítója: a szóban forgó fegyverek és hadianyag „természetesen" Thaiföld biztonságát hivatott szolgálni, s mint ilyen éppen elég pénzébe kerül az Egyesült Államoknak. A fonák helyzetre a szenátus külügyi albizottsá­gának egyik ülésén derült fény, amelyen a kíváncsiskodó sze­nátorok a Laoszba irányuló fegyverszállítmányok rejtélyét igyekeztek kibogozni. Nos, mi sejtettük, hogy az amerikai fegyverek és szakta­nácsadók, amelyek rendszerint egy-egy ország „biztonságát" szolgálják, nem pottyannak Laoszba az égből. Sőt, meg vol­tunk róla győződve, hogy Wa­shingtonnak vannak még Indo­kínában hűséges kiszolgálói. Persze a hűségért és a szolgá­latokért fizetni is kell. Még­hozzá busásan. S hogy a thai­földi rezsim több bőrt is lehúz a tengerentúli rókáról, abban teljesen igaza van. Elvégre miért takarékoskodna egy thai­földi miniszter az amerikai adófizető polgárok pénzével? ... Tudja ő nagyon jól, mennyit ér „biztonsága" a Pentagon számárai... A „botrányos szállítmányok­kal" összefüggő konkrét adato­kat a Fehér Házban mind a mai napig felettébb bizalmasan ke­zelik. Annak ellenére, hogy ép­pen eléggé korrupciótól bűzlő ügyletről van szó. S jóllehet Nixon elnöknek kiváló szakta­nácsadói vannak, mégis meg­kockáztatunk néhány szerény javaslatot a helyzet rendezése érdekében. Például: az Egyesült Államok tároljon annyi fegyvert Laosz­ban, hogy ezekből megfelelő mennyiséget szállíthasson Thai­földre ... A laoszi miniszterek se legyenek mostohagyerekek, nekik is jól Jön egy kis „biz­tonsági" zsebpénz. Vagy továbbá: meggondolan­dó, vajon nem lenne-e kifize­tődőbb amerikai légitársaság igénybevételével fegyvereket szállítani az egyik indokínai államból a másikba — így tán csak a légitér használatáért kellene biztonsági felárat fi­zetni. Sőt: mi lenne, ha az Egyesült Államok egyáltalán semmit sem szállítana, csak éppen fizet­ne! ... BALOGH P. IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents