Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-05 / 105. szám, kedd

Emelik az alacsony nyugdíjakat A szövetségi kormány a napokban jóváhagyta az alacsony nyugdíjak-módosítására vonatkozó törvény alapelveit. A ČSTK tudósítója ezzel kapcsolatban néhány kérdést tett fel fosef John munka- és népjóléti miniszterhelyettesnek. • Mi a célja az alacsony nyűg díjak rendezésének? — Sok az olyan nyugdíjas, aki csak alacsony nyugdíjára van ráutalva. Sokan a nyugdíj mellett más, kisebb bevétellel is rendelkeznek, de ez a jövedelem is nagyon alacsony. Elsősorban ezek a nyugdíjasok szorulnak a társadalom segítségére. Az alacsony nyugdíjak tervezett emelése a nyugdíjbiztosítás terén hozandó szociális intézkedésekhez tartozik. Ebből az következik, hogy ez az intézkedés nem hoz előnyöket azon nyugdíjasok és családtagjaik számára, akik nem igyekeznek arra, hogy saját munkájukkal biztosítsák létfenntartási költségeik fedezését, amennyiben ebben nem akadályozzák őket komoly okok, mint pl. koruk, egészségi állapotuk, a munkalehetőség hiánya vagy más komoly ok. A javasolt rendezés ezért nemcsak a nyugdíj eddigi öszszegét, hanem más körülményeket is figyelembe vesz. A nyugdíj összege nem mutatja mindig megbízhatóan a nyugdíjas életszínvonalát. Vannak olyan személyek, akik ugyan alacsony nyugdíjat kapnak, de nem csupán ebből élnek, mivel a nyugdíjon kívül valamilyen jelentősebb bevételhez jutnak, Illetve házastársuk magasabb nyugdíjat kap, és így nem szorulnak arra, hogy a társadalom segítse Okét. • Kire vonatkozik majd a javasolt módosítás? — Az új intézkedések az öregségi járadékokra, a rokkantsági, az özvegyi, az árvasági járadékra, a szülőknek és a testvéreknek kifizetett járadékra, valamint a szociális járadékra vonatkozik. Az emelés feltétele, hogy az egyedülálló nyugdíjasnak, akinek járadéka havi 500 koronánál alacsonyabb, nincs más bevétele, vagy pedig nyugdíja és más bevétele összesen nem több havi 500 koronánál. Ha a nyugdíjason kívül valamelyik családtagja is nyugdíjból él, az a feltétel, hogy a két nyugdíj összege, illetve a nyugdíjak és a nyugdíjas, valamint a családtag más bevétele összesen ne legyen több havi 850 koronánál. Ha az egyedülálló nyugdíjasnak nincs más bevétele, nyugdíjét havi 500 koronára emelhetik, ha van más bevétele is, nyugdíját olyan összegre emelhetik, hogy a nyugdíj és a különbevétel összege ne haladja túl a havi 500 koronát. Annak a nyugdíjasnak, akinek nincs más bevétele és nyugdíjából él valamelyik családtagja is, járadékét havi 850 koronára emelhetik, ha családtagja nem kap nyugdíjat, s más bevétele sincs. Amennyiben a nyugdíjasnak vagy a családtagnak más bevétele is van, illetve a családtag is kap nyugdíjat, nyűg díja olyan mértékben emelhető, hogy a nyugdíj és más bevétel nem haladhatja túl a havi 850 koronát. — A felemelt nyugdíjba nem számítják bele a családi pótlékot, a fekvő beteg ápolásáért juttatott pótlékot és a kiegészítő szociális segélyt. Nem veszik figyelembe a. hyugdíjas ,vagy családtagja munkából eredő olyan bevételét, amelyet egy évben csak két hónapig fejt ki. Amennyiben a nyugdíjas, vagy családtagja 70 évesnél idősebb és még dolgozik, nem veszik figyelembe a munkából eredő bevételt, még akkor sem, ha egy 'évben több mint két hónapig dolgozik. Ebben az esetben a kiegészített járadékba beleszámítják az 1969 januárja óta odaítélt nyugdíjpótlékot. A javasolt módosítás értelmében emelt nyugdíjakra nem vonatkozik az adókötelezettség, még akkor sem, ha túlhaladják a havi 700 koronát. • Hogyan döntenek majd a nyugdíjak emeléséről? — A nemzeti bizottságok dolgozói felkeresik azokat a nyugdíjasokat, akiknél számításba jöhet a járadékuk emelése, kivizsgálják körülményeiket és ezek alapján döntenek a módosításról. Ezért általában nem szükséges, hogy a nyugdíjasok kérvényezzék nyugdíjuk rendezését. A Cseh Szocialista Köztársaság területén lakó nyugdíjasok járadékának emeléséről a prágai Nyugdíjbiztosító Hivatal, a Szlovák Szocialista Köztársaság területén élő nyugdíjasok nyugdíjáról a bratislavai Nyugdíjbiztosító Hivatal dönt. — A nyugdíjakat 1970 októberétől emelik, de a nemzeti bizottságok máris megkezdik az emeléshez szükséges adatok összegyűjtését, hogy a nyugdíjasok, vagy legalább túlnyomó többségük, már októberben az emelt járadékot kapják. • A javasolt rendezés előnyösebb, mint az alacsony nyugdíjaknak az elmúlt években eszközölt emelése? — 1968 végéig az alacsony nyugdíjak problematikáját az individuális eirielés formájában oldották meg. Az egyedülálló nyugdíjasok járadékát havi 400 koronára, a házaspárok járadékát havi 600 koronára, illetve 700 koronára emelték abban az esetben, ha a családtag a nyugdíjat élvező egyén felesége volt. 1959-től 1968-ig hét ilyen akciót valósítottak meg, melyek évi 1,5 milliárd korona költséget követeltek meg. — A kormány ismeri az alacsony járadékokból élő polgárok nehéz helyzetét, s ezért — a bonyolult gazdasági helyzet ellenére is — úgy döntött, hogy 1970 októberétől az említett el vek értelmében emelik a legalacsonyabb nyugdijakat. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt év végén befagyasztották az árakat, feltételezhetjük, hogy az az összeg, amellyel emelik a nyugdíjakat, hozzájárul a nyugdíjasok életszínvonalának emeléséhez. — Az alacsony nyugdíjak emelése évi 1,2 milliárd korona összeget követel meg. Ez lényegesen nagyobb összeg, mint amennyit a múltban évente a járadékok individuális emelésére fordítottak. Tudjuk, hogy ez az intézkedés sem oldja meg véglegesen az alacsony járadékok problémáját. A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium továbbra is figyelmet szentel e kérdésnek, és az állam gazdasági lehetőségeinek megfelelően újabb intézkedéseket javasol majd. Magatartás kérdése Van-e jövőjük a szocialista munkabrigádoknak? Jó „partiban" mindenki szívesebben dolgozik, mint széthúzó, konfliktusoktól feszített GSOportban, ahol a felszín alatt ellentétek lappanganak. Ha a szocialista munkabrigád megjelölés egyenlő a munkacsoporton belüli tisztázott emberközi viszonyokkal, az összetartással, a megbízhatósággal az -egymásrautaltságban, a konfliktusok megelőzésével, illetve nyílt tisztázásával a csoporton belül — tehát mindazzal, amit „jó partinak" nevezünk a munkahelyeken —,. akkor a szocialista munkabrigádoknak nemcsak hogy jövőjük van, hanem egyenesen elengedhetetlenek a termelés egészséges fejlesztéséhez. A szocialista munkabrigádok többsége — a szervezésükben megnyilvánult gyakori alakiság, divatosság vagy kampányszerűség ellenére is — úgynevezett jó partivá formálódott. Ezt tényekkel tudjuk bizonyítani: cseh szociológusok 142 kollektívában folytattak felmérést és megállapították, hogy a brigádok tagjainak 83 százaléka, tehát döntő többsége akkor sem hagyná el munkacsoportját, ha a brigádmozgalom megszűnne. A brigádoknak azonban más céljaik is vannak, mint azöszszetartás. E célok eléréséről is tájékoztat az említett szociológiai felmérés eredménye: a megkérdezettek 42,2 százaléka úgy véli, hogy csoportja jobb eredményeket ér el, mint más csoportok, 50,6 százaléka meggyőződött róla, hogy egyéni sikerei elérését a brigádhoz tartozás tette lehetővé, 50 százaléka úgy véli, hogy az emberek közti kapcsolatok a brigádban jobbak, mint más csoportokban, 45,6 százalék bevallja, hogy a brigádtagok közti véleménycsere, vita, beszélgetés segít egyéni problémáinak megoldásában is. Figyelemre méltó, hogy az emberek közti viszonyt illető kérdésekre általában a megkérdezettek fele válaszólt pozitív értelemben. Ebből arra következtethetünk, hogy kb. a brigádok fele a munkafeladatok teljesítésére alakult csupán és nem sikerült a csoportok tagjainak egymáshoz fűződő viszonyát lényegesen befolyásolniuk. Ismerve a brigádok megalakulásának körülményeit, tisztázhatjuk ennek okát is: az üzemvezetőségek egy időszakban az úgynevezett égető problémák megoldására ösztönözték a brigádokat, a „tűzoltó" szerepét szánták nekik és ide-oda irányították aszerint, hol égett talpuk alatt a föld. Ež rendszerint különjutalmakkal járt és így a brigádhoz tartozás rendkívüli juttatásokhoz segített hozzá. És ez volt az összetartás, a brigádtól való megválni nem aka rás gyakori motívuma. Ahol ez az összetartás egyetlen motívuma — mint láttuk, a brigádok felében ez a helyzet —, ott inkább munka rohambrigádokról beszélhetünk, mintsem szocialista brigádokról. Viszont a brigádok másik fele — ahol a válaszok az egymáshoz fűződő viszonyok tisztázottságát bizonyítják — elérte eredeti célját: kollektívát kovácsolt, a modern termelés egyik alapvető feltételét teremtette meg, csökkentette az elidegenedést, szocialista munkához való viszonyt formált és emberséges légkört teremtett a gépkoloszszusok között. Jelenleg tanúi vagyunk a brigádmozgalom kérdése újbóli felvetésének. Az üzemvezetőségiek előtt a konszolidálás és fokozott célok elérésének feladata áll. Erre két lehetőség kínálkozik: 1. felszámolni a ha-, nyagságot, feltárni a tartalékokat, fokozott felelősségtudatra nevelni az embereket, növelni a vezetők tekintélyét és szakképzettségét, megkövetelni a feladatok maradéktalan teljesítését, szigorúan ellenőrizni, konkrét és hatékony módon kiosztani a feladatokat, javítani a szervezömunkát; 2. ismét „munka rohambrigádokat" szefvezni, hogy oltsák a „tüzet" ott, ahol baj van és ezek segítségével kilábalni a nehézségekből. Több üzem helyzetének ismepetében engedtessék meg nekem a gyanú, hogy a brigádmozgalom újbóli forszírozásának motívuma számos üzemvezető részéről ez az utóbbi lehetőség: önfeláldozó, öntudatos emberek segíteniakarását kihasználva az üzemszervezési fogyatékosságok rohammunkával való kiküszöbölése, vagy legalább a fogyatékosságok kedvezőtlen hatásának semlegesítése. Az üzemek életében, mint ismeretes, nincsenek egyértelmű negatívumok és egyértelmű pozitívumok (de könnyű lenne akkor kritizálni!). Minden törekvésnek van jó és gyenge oldala, nem vádolhatjuk a fentebb vázolt gyanú alapján rosszakarattal az üzemvezetőket. Nem rosszakarat ez, csak a könynyebb (és így rosszabb) út választása a göröngyösebb (de jobb) helyett, lényegében a kisebb ellenállás gyakorlata. £gető és sürgős problémák minden termelésben akadnak és kellenek öntudatos és segíteniakaró emberek, akikre a problémák megoldását bízzuk. Ez természetes, és természetes az is, hogy ilyen munkacsoportok elsősorban a szocialista munkabrigádok lehetnek. De: nem ez a szocialista brigádmozgalom célja és értelme, nem ezért forszírozzuk újra a brigádmozgalmat, ne ez legyen a brigádok újraszervezésének vagy felélesztésének motívuma! A lényeg a modern szocialista termelés. viszonyaiban olyan munkacsoportok kialakítása, amelyekben a felelősségtudatra nevelés, a szakmai továbbképzés, jellembeli pozitív befolyásolás, a belső konfliktusok megelőzése a munka szerves része, s ennek segítségével nyugodt légkör és rendezett viszonyok megteremtése a munkahelyeken. Az ilyen csoport munkájának eredményét azután mér nem is kell külön felajánlásban rögzíteni: természetes, hogy ilyen kollektíva jó munkát nyújt, megbízható lesz és teljesíti célját. Az emberek közti kapcsolatok a csoportban felette bonyolult kérdéskomplexum és ne higgyük, hogy egy brigád — legyen az bármilyen jó parti — e téren mindent jól meg tud oldani. Tudósok és üzemszervező mérnökök, j>szichológusok és szociológusok sem tudnak egyértelmű receptet adni arra, hogy mindenütt megjavuljanak az emberek közti kapcsolatok. E kérdés problematikája munkahelyenként és kollektívánként változó. A brigádokat rendszerint a szakszervezeti bizottságok szervezik az üzemekben. Két ségbe vonható: e választott és évente változó szerv, amelynek tagjai a legkülönfélébb szak mák képviselőiből tevődnek össze, elég illetékes-e a brigádszervezésre, ha ez — lévén szo ciológíai, pszichológiai és vezetéselméleti problémákról szó — felette képzett szakembereket kíván. A helyzetismeret alapján arra következtethetünk, hogy a brigádszervezés amatőr színvonalon történik az üzemekben. Kérdés, megengedhe tünk-e magunknak műkedvelői tevékenységet olyan téren, amely a legérzékenyebb, legfinomabb és legkényesebb dolog ra, az emberek közti kapcsolatokra vonatkozik. A cikkünk elején említett felmérés azonban. azt bizonyítja, hogy a brigádoknak kb. a felében sikerült e kényes problémák tisztázása is, pedig itt is „csak" a szakszervezeti bizottság „műkedvelői" szervezték a brigádokat. Merem állítani, hogy ezekben a brigádokban ráhibáztak a legmegfelelőbb módszerre. Az ehhez szükséges ismereteket a brigádok szervezői, vezetői és tagjai élettapasztalataik, kommunista öntudatuk és nem utolsósorban józan belátásuk alapján sajátították el. Összegezve az eddigieket megállapíthatjuk: a szocialista munkabrigádokra igenis nagy szükség van, épp olyan nagy szükség, mint szocialista öntudatos munkához való viszonyra, felelősségérzetre, nyugodt légkörre a munkahelyeken, megértésre, emberek közti jó viszonyokra. A brigád megalakítása tehát a szocialista öntudat kérdése elsősorban. A brigádok értékelése, vezetése, a cím oda ítélése azonban már több ennél. Itt már különbséget kell tenni a között, amit „munka rohambrigádnak" neveztünk és létezésének fő motívuma a jobb kereset és a „tűzoltás", és a között, amit az egymás közti viszonyok tisztázása, öntudatosság, felelősségérzetre nevelés, jellembeli befolyásolás és emberi állásfoglalás fogalmaikkal Jellemezhetnénk. Amely csoportban a fő hangsúlyt ezekre az utóbbi kérdésekre helyezik, (ehhez felhasználhatják a szakszerű üzemszervezési, szociológiai és pszichológiai felmérések eredményeit), ott méltán nevezhetik magukat szocialista brigádnak. Ilyen brigádban embereket formálnak és ez a szocialista bennük. A „rohambrigádokat" meg nevezzük csak rohambrigádoknak, nem elmarasztaló kifejezés ez, szükség van rájuk. Csak vigyázzunk, nehogy üzemszervezési fogyatékosság takargatására, elsimítására használják fel őket és még büszkélkedjenek, hogy szocialista brigádjuk van. Mert ez végképp nem szocialista öntudatról tanúskodna. VILCSEK GÉZA Mintegy negyvenmillttí korona költséggel korszerű fedett uszodát építenek Bratislavában. A te.nek szerint 1971 októberében adjak át rendeltetésének. (š. Petráš felv. — ČSTK) Magyarországon, az erdő borította, 408 méter magas Tenkes hegylánc aljában, 24 kilométerre Pécstől fekszik Harkányfürdő. Ax utóbbi években torgalma jelentősen megnövekedett. A múlt év novemberében hozott minisztertanácsi határozat értelmében Har kányfiirdőt nemzetközi fürdő hellyé fejlesztik. Még ebben az évben 200 millió forint berubázási hitelt kap, melyből máris meg kezdik a gyógyfürdő átépítését és egy 300 ágyas gyógyszálló építését. Harkányfiirdőben egyrészt a korszerűen berendezett kórházban és a hozzáépített gyógyszállóban gondoskodnak a betegekről, másrészt a parkban a 24 hold területen fekvő,, korszerűen felszerelt strandfürdő áll az érdeklődők rendelkezésére. A fürdő nemcsak a reumások, a csúz ban és izületi fájdalmakban szenvedők Mekkája, hanem termálvize gyógyítja a női betegségeket és a meddőséget is. Nem vitás, hogy a látogatókat elsősorban a harkányi szép Keressük fel Harkányfiirdot strandfürdő vonzza. Van öt medencéje, közülük egyben télen is lehet fürdeni. A medencék körül gondozott utak, zöldellő gyepágyak teszik kellemessé a pihenést. Mindenütt pálmák, délszaki növények, virágágyak. A strandfürdőt két kút látja el gyógyvízzel. Percenként 3800 liter 63 fokos víz tör elő olyan kémiai vegyületet tartalmazva, amely Európában alig található a gyógyvizekben. Ezek a kéntar talmú carbolszulfid-ion és a fluorid-ion. Együttes kémiai és fizi kai összetételük adja a kiváló gyógyhatást. Nem véletlen, hogy csodavlznek nevezik a betegek. A terv szerint a gyógytelepen kívül fekvő nagy területen egész Siklósig több szálló fog épülni. Minden jel arra mutat, hogy a következő üt évben nemcsak a gyógyfürdő fog kiépülni, hanem a fürdő körüli területek is. A für dőpark körül épült szebbnél szebb villák is Harkányfürdö gyors fejlődését és népszerűségét igazolják. Harkányfürdő sok szeretettel felkészülten várja külföldi, tehát csehszlovákiai vendégeit is. —at— 1970 V. 5. )