Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-22 / 120. szám, péntek

Skót est vagy a férfiszépség titka A kétezerhatszáz lélekszámú város lakóival egészen váratlanul közölték a hirdetmények a „Skót est" eseményét. Azonban nem skóciai hangulatot árasztó álarcosbálról tudósítottak, hanem a jelenkori skót költők és írók műveit bemutató irodalmi estről. De miért éppen itt, ebben az eldugott, tenyérnyi városkában? Talán egy angol — tehát a skót irodalomért is rajongó tanárember járt erre? Különösnek látszott. Rövidesen kiderült, hogy egyáltalán nem különös, hanem egészen logikus. Ugyanis a morva kisváros — Jevíčko — lakóinak legalábk- három tizede már volt Skóciában, ahol megtanulta egy különös mesterség szakmai fogásait. A szereplők jól beszéltek angolul, polgártársaikat élményeikkel szórakoztatták, és közben részleteket mutattak be a skót irodalomból ls. Persze nagyon sokan — a szereplők munkatársai, a DIU üzem dolgozói — mindezt már ismerték, hiszen ők már előbb beszéltek a „világjárókkal". DIU? Igen. Azelőtt pedig MAKA vagy ESO, vagy ... van egy másik, ma már közismert neve is: ASTRID. Nos, uraim, most már tudják, ugye, melyik üzemről van szó? Vagy kizárólag villanyborotvát használnak és a borotvapengét elavultnak tartják? Ugyanis az Astrid permasharp — „mindig éles" penge, és Csehszlovákiában gyártják a megvásárolt angol szabadalom alapján. A gyárból 1965-ben kerültek ki a svéd acélból, angol gépeken és szigorúan az angol technológia előírásai szerint gyártott első borotvapengék. Az üzem új, levegős, kevésbé zajos csarnokában kedvezőbbek a munkaökológiai feltételek, és ide a legjobb dolgozókat választották ki, mert teljesíteni kellett az angol cég feltételeit, többek között azt, hogy teljesen megbízható munkaerőket osszanak be a különleges gyártási feladat teljesítésére. Ilyeneket viszont könnyen találtak, mert ebben az iparközpontoktól távol fekvő vidéken értékelni tudják a jó munkaalkalmat. Az angol Permasharp cég szigorú volt. Az új műhely gyártmányaiból hétről hétre mintát kellett küldeni Angliába, ahol minden gyártási müveletet elemeztek, és a legkisebb hibát is szóvá tették. Ezért nem vezették és nem vezetik be ezen a részlegen az akkordrenďszert, hanem csak a minőséghez ragaszkodnak. Azonban nem akadt sok kifogásolnivaló. Ma pedig Gabriel Havlíček üzemigazgató már büszkén mutatja a levelet, amiben az angol cég kéri, ne küldjenek több mintát, mert a gyártmány tökéletes. Sőt, a jevíčkói üzemben a selejt engedélyezett százalékaránya alacsonyabb, mint Skóciában. És annak ellenére, hogy nem teljesítménybérben dolgoznak, mindenkor teljesítik a mennyiségi mutatókat is. Az igazgató számtalan dicsérő levelet őriz íróasztalában — még japánból is. A kiváló minőségű acélból készült borot-. vapengéken kívül itt gyártják az olcsóbb és a világpiacon nagyon keresett hagyományos pengéket is, amelyek széntartalmú acélból készülnek. Ugyanis a gyárak teljesen átálltak a svéd acélra, és nem számítottak arra, hogy az előző technológiával gyártott borotvapengék kedvelői a cseh cégre lesznek ráutalva, mivel ilyen pengét az egész világon csak itt gyártanak. Az érdeklődést bizonyítja, hogy évente 505 millió darabot exportálnak. Versenyképes-e az Astrid a világpiacon? Erről nap nap után meggyőződnek a jevíčkói üzemben. Ugyanis a férfilátogatót egy kedves hölgy fogadja, leülteti, beszappanozza az arcát, majd egyik felét Astrid pengével, a másikat pedig egy külföldi világmárkával „szőrteleníti". A látogató valóban a „saját bőrén" érezheti, hogy melyik penge a jobb minőségű. Megjegyzést érdemel, hogy egyre többen szavaznak a hazai gyártmányú Astridra. Hazánkban a belföldi piac szükséglete 35 millió borotvapenge, ebből 32 milliót szállít az ASTRID. Az egyetlen probléma a nem legmegfelelőbb csomagolás. Ezen a csomagolástechnikai szakembereknek kell segíteniük. De hát tulajdonképpen ki kényszerítette a férfiakat a borotválkozásra? Vajon nem a nők kifogásolták a szúrós, borostás arcokat? A történészek ezt az utóbbi feltételezést igazolják. A szakálltalan arc, elsősorban higiéniai szempontból előnyösebb. (Persze a jevíčkói üzemben egyetlen szakállas férfi sincs! Még csak az kellene! j Ütezer évvel ezelőtt a nők farudacskákkal borotválták a férfiakat, majd kővel, kagylóval, cápafoggal és különféle cserepekkel távolították el a férfiarc borostáit, amíg végül a bronzkorban megjelent az első borotva, amelynek egyik példányát ma is láthatjuk a londoni múzeumban. A ránk maradt írásos emlékek bizonysága szerint a babiloniak és az egyiptomiak sima arcúak voltak, a görögöknél pedig a borotvált arc az elegancia jele volt. Nagy Péter cár anynyira haragudott a férfiarc ékességére, hogy 100 rubel pénzbírsággal büntette a szakállasokat ... Erről jut eszembe ... ha nálunk a Nemzetgyűlés és a kormány jóváhagyna egy ilyen rendeletet — meggazdagodna a kincstár! Az első zsilettpengével egy Perret nevű francia polgár ajándékozta meg férfitársait, de a találmány csak 1912 után vált világszerte közkedveltté, amikor az amerikai King. C. Gillette bejelentette „a borotvaacél gyártásának művészetéről" szóló találmányát. Gillette úr találmánya 600 embernek ad kenyeret a DIU üzemben, abban a kis morva városban, amelyről az amerikai bizonyosan semmit nem hallott és nem olvasott, de ahonnan ma 104 országba szállítják a pengéket. LENKA HAŠKOVÄ Sci-fi divat Nyugaton egyes divattervezők — úgy látszik —azt gondolják, hogy a tudományos-fantasztikus utópiáké, az úgynevezett science-fiction filmeké a jövő. Ezt igazolja Arno Eichhammer, München legifjabb divatkreátora is, aki kollekciójában a legutóbb kizárólag sci-fikben használható plasztik-ruhákat mutatott be. A rendkívül élénk és általában egy, de maximum csak két színű ruhák, megfelelnek a jövő technokratikus társadalma és az űrkorszak munkakövetelményeinek. Amellett — állítja az ifjú divattervező — ezek az anyagok Jélegeznek" is, tehát a korábbi műanyagviseletek nagy hátránya, a természetes pórusosság hiánya, már nem játszik szerepet viseletüknél, így kényelmes, nem meleg, de nem is nehéz és roppant könnyen kezelhető, tisztítható, raktározható és javítható ruhák légióját lehet előállítani. Mondják, hogy az új módinak nem sok sikere volt a közönség körében, s a filmeseknek sem tetszettek. A sci-fi rendezők a jövő utópiájáoan nem a műanyagoknak szánták a legnagyobb divat-szerepet, hanem a merészvonalú hagyományos anyagoknak. (fe) Beethoven: Missa Solemnis A Szlovák Filharmónia nagyszabású zenei eseménnyel folytatta tavaszi zenefesztiválunk hangversenysorozatát. „A Missa Solemnis — írja Szabolcsi Bence — nem liturgikus mű, nem is lehet az, hiszen zenéje nem szolgálni akar, hanem maga veti fel a nagy problémákat. A Missában az élet végső kérdéseiről van szó. Beethoven sohasem volt egyházi és felekezeti értelemben vallásos. Minden ízében újszerű és szabad, minden kereten és jóformán minden hagyományon kívülálló mű ez... talán magú a zeneköltő sem tudta, mennyire színleges, kívülről vállalt kátelezettség számára a liturgikus forma. A zene magányos úttörője a jövő élé megy akk^r is, amikor a múltra hivatkozik." Beethoven a Missában csodálatos módon ledönti a válaszfalat a templom és a viláj között. Ameddig szeme ellát, amit értelme átfog ... az a temploma. A világmindenségben állítja hatalmas oltárát. Nem tűr vallási korlátokat. „Szívből fakadt, találjon is utat a szívekhez" — írta a Kyrie elé és ezzel meg is jelölte hallgatóságát. Mindenkihez szól, .aki nyitott szívvel befogadja, amit az ő szíve érez, mindenkihez, akiben emberi hitvallása visszhangra talál. A mester lényének szétágazó forrásai ebben a műben egyetlen óriásfolyammá dagadnak. Beethoven hasonlíthatatlan belső erővel villámszerűén bevilágítja a dolgok legmélyebb magvát, gondolat- és érzésvilágának tisztultsága meghatott áhítattal tölti el a hallgatót. Az est karmestere, Ladislav Slovák érezhetően gondos előkészítő munka után egész karmesteri tudását latba vetve nagy erővel tartotta kézben a hatalmas zenei apparátust. A Szlovák Filharmónia hajlékonyan követte karmestere elgondolásait. A Filharmónia Énekkara, oratóriumi előadásának kiváló hangszere, amely ebben a műben jóformán főszereplői rangra emelkedik, belső erővel és hangzásszépséggel szólaltatta meg a gyönyörű kórustételeket. A betanítás nehéz munkája ezúttal ls J. M. Dobrodinskýt dicséri. A közönségsikerben méltán osztozott a szólistagárda (Maria Oiivares, Kolumbia, szoprán, Hilde Rössler-Maydan, Bécs, alt, Kurt Equiluz, Bécs, tenor és Ondrej Malachovský, basszus.) A művészek nemes színezetű, átélt előadásukkal, kiművelt énekkultúrájukkal stílusosan egészítették ki az előadást. A „szívből fakadt" hatalmas beethoveni alkotás ezúttal is utat talált a szívekhez. HAVAS MÁRTA A szlovák nyelv korszerű oktatásáért AZ UTÖBBI ÉVEKBEN a pedagógiai sajtó hasábjain és a tanítóság körében — a szlovák nyelv oktatásával kapcsolatban — sok szó esett a szóbeli kezdő szakaszról. Bertók Imre központi tanfelügyelő, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma nemzetiségi főosztályának dolgozója összehasonlító nyelvészeti és módszertani kérdések mellett több éve foglalkozik ezzel a problémával is. Az oly sokat emlegetett szóbeli kezdő szakasz megvilágítása feltehetőleg érdelődésre tarthat számot, ezért az alábbiakban közre ad juk Bertók Imre ezzel kapcsolatos véleményét: — Igyekszem tömören vázolni a szóbeli kezdő szakasz történetét. Világviszonylatban már két évtizede cikkezik erről a pedagógiai sajtó. Nálunk az 1961/62-es iskolai évtől az alapiskola II. évfolyamában a második félévtől tanítottuk a szlovák nyelvet jobbára hallás útján, de a tanterv megengedte, hogy a két nyelvben azonos hangképű és írásképű szavakat a tanító a táblára írja. Az 1968/69-es tanévtől kezdve néhány iskolában az I. évfolyamban az első félévtől kísérletképpen áttértünk a tisztán hallás utáni megértés útján történő oktatásra. — Igaz, a szlovák nyelv korai bevezetésével kapcsolatban a magyar tannyelvű iskolákban sok ellenvélemény hangzott el. Ám az idegen nyelvek oktatásának megkezdésében a tanulók életkorát illetően megoszlanak a szakemberek véleményei is. A legtöbb pedagógus, pszichológus és újabban a szociológusok is megegyeznek abban, hogy legmegfelelőbb a 6—8 éves tanulóknál kezdeni az idegen nyelvek oktatását, a szóbeli kezdő szakasz formájában. A szóbeli kezdő szakasz időtartama több tényezőtől függ. Ezek: a tanuló életkora, az osztály létszáma és összetétele, a nyelvi környezet, a tanító felkészültsége, az idegen nyelv és az anyanyelv közötti strukturális különbségek, a tanulók képessége és tehetsége és még sok egyéb. Nálunk a szóbeli kezdő szakasz időtartamát fél évről 2 évre toltuk ki, s teljesen mellőzzük az írás- és olvasástanítást. Mi a szóbeli kezdő szakasz lényege? — A tanulónak hallás útján két év alatt beszédtevékenységi formákra (jártasság, készség) kell bizonyos szinten szert tennie. A folyamat röviden így vázolható: a tanulónak érzékelnie kell a hangtani síkban a hangok erősségét, magasságát és színét. Szótani síkban a szótagokat, szavakat szókapcsolatokat. Mondattani síkban a szószerkezeteket, szószerkezetláncokat és a magmondatokat. Ugyancsak az összes síkhoz tartozó ún. szupraszegmentális elemet, a hangsúlyt, a hanglejtést, a ritmust és a beszédtempót. Az érzékelést azután folyamatosan követi a felismerés, a megértés, a bevésés, a felidézés és a gyakorlati alkalmazás. Bonyolult élettani és lélektani folyamat ez, amely előbb csak betanult sémák reprodukálásához vezet, majd később a produktív beszédhez. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, nem kötlk-e a tanulót a besulykolt mintamondatok? Az első időszakban nem is törekszünk arra, hogy a tanuló akár analógiás nyelvi formában eltérjen a begyakorolt mintamondatoktól. Később azonban már áttérünk a behelyettesítés, átalakítás és kombinációs formákra is. Alapelvünk, hogy a tanuló a kulcsszavakat értse meg, ezeket bővítse a mondat többi szavának megértésével. Az a cél, hogy a tanuló olyan mondatszerkesztést sajátítson el, amely nagyobb mennyiségű mondatok halmazában adott. •Ki a szóbeli kezdő szakasz bevezetésének világviszonylatban is elismert úttörője, és miben áll a módszer lényege? — Az említett módszer úttörője Petar Guberina, a zágrábi egyetem fonetika tanszékének a tanára. Tömören és egyszerűen fogalmazva a gyakorlatban is bevált módszer lényege: a beszélt nyelv beszédtevékenységi formáinak elsajátítása a hallási idegpályák bejáratásával, amelyet látási ingerek erősítenek még. Majd a szavaknak globális mondatstruktúrákba való rögzítése, utánzással való reprodukálása, s végül önálló alkalmazása. — Petar Guberina módszerének létjogosultsága számos, lélektani és élettani tényezővel megindokolható. A legfontosabb tényezők: a kisgyermekben 6—8 éves korban nagy az utánzási hajlam. A kisgyermekben erős a szereplési vágy, nincsenek erős gátlásai, artikulációs bázisa rugalmas, könnyen formálható, szereti a játékos formákat, szeret orvosra, tanítóra, üzletesre stb. játszani, hallási és látási emlékezőtehetsége ebben a korban erős, sikerélménye hatványozott, gondolkodása tárgyi- és beszédközpontú, nagy az intellektuális kíváncsisága, várakozó feszültsége. Memóriája erősen mechanikus jellegű, hallása kifinomult, hangszervei rugalmasak és minden újdonság vonzza. Mennyiben befolyásolják a módszerek a nyelvoktatást? — A módszerek megítélésében nem szabad kizárólagosnak lennünk, hiszen a klasszikus módszerekkel is megtanítottak idegen nyelveket. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy a klasszikus módszerek nem eléggé rugalmasak, s a nyelvoktatási folyamat hatékonysága a hagyományos szervezési formákkal bizonyos határon túl nem fokozható. Az új módszerek bevezetése a társadalmi igény szükségszerűsége. Igaz az is, hogy a módszerek önmagukban nem oldják meg az idegen nyelvek oktatását. — A szlovák nyelv tanításában különféle visszahúzó tényezők is közrejátszanak. Ilyenek: a két nyelv nyelvtani felépítésének eltérései, a nyelvgyakorlás hiánya, ezt azonban igyekszünk némileg felszámolni azáltal, hogy kisebb és gyakoribb tanítási egységeket iktatunk be a beszédfolytonosság támogatására. S itt van az újabban felismert visszahúzó tényező, amelyet a nyelvszociológusok állapítottak meg: a munkás- és parasztszármazású tanulók köznyelvi beszédhiánya, amely csökkenti az anyanyelvi oktatás szintjét, ily módon kedvezőtlenül befolyásolja az idegen nyelvek tanítását is. Ez arra int és kötelez bennünket, hogy a munkás- és parasztszármazású tanulókat ki kell emelnünk nyelvi elszigeteltségükből. Hogyan vált be a gyakorlatban a Képes Nyelvkönyv és a Tanítói Kézikönyv? — A szóbeli kezdő szakasz alkalmazására szerkesztett Képes Nyelvkönyv (a tanulók számára), valamint a Tanítói Kézikönyv (a pedagógusok számára) átlagon felül megfelel a korszerű nyelvoktatás követelményeinek. Nemcsak nálunk, de Magyarországon és Jugoszláviában is elismerést aratott. A szerzők: Mózsi Ferenc, Szabó Gyula és Brunet Elemér nagy körültekintéssel állították öszsze s minden elfogultság nélkül állíthatom, hogy kisebb fogyatékosságai ellenére is rangos helyet foglal el tankönyveink között. Milyenek az eddigi eredményeik? — Biztatóak. Véglegesen azonban majd a gyakorlat mond ítéletet, ha a III. évfolyamban a hallás útján elraktározott nyelvi anyagot összekapcsoljuk az olvasás- és írástanítással. Az elért eredmények Nagyfödémes és Párkány lelkes pedagógusainak áldozatkész munkáját dicsérik. Hiszen az Oktatásügyi Minisztérium a szlovák nyelv oktatását az I. osztályban a szóbeli kezdő szakasz alapján csak néhány iskolában kísérletképpen vezette be. Ám 1972-ig fokozatosan rátérünk a szóbeli kezdő szakaszra az I. évfolyamban mindenhol, ahol ehhez meglesznek a kellő káder- és helyiségfeltételek. A pedagógusokat és a járási tanfelügyelőket elméletileg és gyakorlatilag is felkészítjük erre. J