Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-15 / 88. szám, szerda

Mindnyájunknak részt kell vennünk a párt politikájának megvalósításában A Rudé právo interjúja M. Jakeš elvtárssal, a Központi Revíziós és Ellenőrző Bizottság elnökével J. Kofínek, a Rudé právo főszerkesztő-helyettese interjút készített M. jakešsal, a Központi Revíziós és Ellenőrző Bizottság elnökével. A Rudé právo tegnapi számában közölt interjút az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. Jakeš elvtárs megállapította, hogy az elmúlt években súlyosan megsértették a pártélet lenini alapelveit, s ennek következtében megbomlott a párt egysége és csökkent akcióképessége. Mindezt helyre kell hoznunk. Ezzel függ össze a pártigazolvány-csere is, melynek elsődleges célja a párt egységének és akcióképességének megszilárdítása és a pártélet lenini elveinek felújítása. A Központi Revíziós és Ellenőrző Bizottság feladata, hogy biztosítsa: a pártigazolvány-csere a központi bizottság által kitűzött elvek szerint menjen végbe. Nagy feladat áll előttünk, amely megköveteli a párt egészséges derékhadának egységes törekvését. Ez a feladat közvetlenül összefügg minden párttag és minden pártszervezet tevékenységével. Jakeš elvtárs leszögezte, hogy a párt egységének megszilárdítása csak úgy valósítható meg, hogy minden egyes párttag megismerkedik a párt politikájával, és tudatosítja, hogy mindňyájunknak hozzá kell járulnunk a nehézségek kiküszöböléséhez, valamennyiünknek min den munkahelyen részt kell vennünk a párt politikájának érvényesítésében. A párt egysége nem újítható fel anélkül, hogy le ne számolnánk a jobboldali opportunizmus és revizionizmus képviselőivel. Ugyancsak meg kell válnunk azoktól is, akik saját érdekeiket szem előtt tartva párttagságukat személyes, gyakran karrierista célokra használták ki. Egyúttal azoktól is, akik a párt törekvése ellenére sem aktívak a pártpolitika érvényesítésében, vagyis passzívak maradtak. Csak az olyan párt élvezheti a közvélemény támogatását, amely el tudja magát határolni azoktól, akik akadályozzák törekvésében, az a párt, amely betartja a marxista—leninista elveket és nem teszi lehetővé, hogy bárki, bármilyen nézetekkel befurakodjon soraiba. Arra a kérdésre válaszolva: fennáll-e a veszély a pártigazolványcserével kapcsolatban, hogy helyenként nem tartják be a központi bizottság ide vonatkozó határozatát, Jakeš elvtárs hangsúlyozta, hogy a Központi Revíziós és Ellenőrző Bizottságnak az a feladata, hogy fellépjen olyan esetekben, amikor igazságtalanok lennének a párttagokkal szemben, de olyankor is, amikor igazságtalanul járnak el az egész párttal, és érdekeivel szemben. Az igazolványcsere célja teljesítésének biztosítéka, hogy nem tűrjük meg az ösztönösséget és idejében fellépünk az esetleges helytelen lépések ellen. Az elvhü eljárás megköveteli, hogy helyesen válasszák ki a pártigazolványcserét lebonyolító bizottságok tagjait. Ugyancsak fontos annak eldöntése is, melyik szervezetekben végzik el ezeket a beszélgetéseket a magasabb pártszervek. Egyes intézményekben, iskolákban, kutatóintézetekben és másutt a pártszervezetekben a jobboldali opportunista revizionista nézetek voltak túlsúlyban. Az ilyen esetekben a kerületi pártbizottságoknak kell biztosítaniuk a beszélgetést a pártszervezet egészséges derékhadával, és a jobboldali egyének párttagságának megszüntetését. Csakis az elvhű, pártos szellemű eljárás biztosíthatja, hogy a pártigazolványcsere megtisztítja, s eszmeileg, szervezetileg megszilárdítja a pártot. A továbbiakban Jakeš elvtárs a jobboldalt opportunista és revizionista erők vezető képviselőiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a központi bizottságnak a tagkönyvcserére vonatkozó határozata minden egyes párttagra egyformán érvényes. A központi bizottság elnöksége a közelmúltban felülbírálta a jobboldali opportunizmus és revizionizmus vezető képviselőinek tevékenységét és úgy döntött, hogy többségüket, elsősorban azokat, akik magas funkciókat töltöttek be, kizárják a párt soraiból. Hogy kikről volt sző, azt a sajtó közölte. Hasonlóan kellene eljárniuk az alacsonyabbfokú pártszerveknek és szervezeteknek is, a kerületi és járási pártbizottságoknak ki kell zárniuk a pártból a jobboldali opportunizmus helyi szervezőit és képviselőit. Ez még nem történt meg mindenütt és ha azt akarják, hogy az alapszervezetek elvszerűen járjanak el, következetesen teljesíteniük kell ezt a feladatot. Nemcsak arról van szó, hogy tájékoztassanak a jobboldali képviselők egyes tetteiről, hanem rá kell mutatniuk, milyen álláspontból indultak ki, miért volt veszélyes az ő irányzatuk, miben hajlottak el a marxizmus —leninizmus és a proletár internacionalizmus elveitől. Jakeš elvtárs foglalkozott a közvélemény szerepével és ezzel kapcsolatban az értelmiség kérdésével is. Leszögezte, hogy a politikában természetesen figyelembe kell venni a közvéleményt, de a pártnak a mai bonyolult időben sokszor népszerűtlen intézkedéseket is kell hoznia, mivel végeredményben ezzel szerzi meg az emberek támogatását. Ezzel kapcsolatban elutasította azt a nézetet, hogy az igazolványcsere elsősorban az értelmiségieket és az irányító apparátust „sújtja". A párt nem érvényesíthetné vezető szerepét, ha nem használná fel az értelmiség tudását. Ez azonban nem jelenti, hogy a párt elfogadja az értelmiség egy része által képviselt helytelen nézeteket. Ezen a területen elvi harcot kell folytatni a jobboldali, szovjetellenes erők ellen. A párt mindig az értelmiség aktív támogatásának megnyerésére törekedett, de mindenkinek tudatosítania kell, hogy csak akkor teljesítheti feladatát, ha megérti, milyen a funkciója, illetve helyzete a szocialista társadalomban. Mindenkinek újból át kell gondolnia állásfoglalását, döntenie kell, ki mellett áll, milyen úton akar haladni. Ez nemcsak az értelmiségiekre vonatkozik. Mindenki tévedhet, és a párt nem zárkózik el azok elől, akik bebizonyítják, hogy levonták a tanulságokat tévedéseikből, és munkájukkal bizonyítják hűségüket a szocializmushoz. A munkás kommunisták problémájáról beszélve Jakeš elvtárs azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a helyesen végrehajtott igazolványesere hozzájárul a munkáskommunisták aktivizálásához és végeredményben ahhoz, hogy újabb munkások, igazi forradalmárok és fiatalok lépnek a párt soraiba. Az igazolványcsere eddigi ta pasztalatairól beszélve megállapította, hogy sajnos nem mindenütt értették meg az akció hatalmas politikai jelentőségét, és helyenként egészségtelen liberalizmus nyilvánul meg. Véleménye szerint komoly hiányosság, ha a párttag a beszélgetés előtt nem ismerkedik meg a központi bizottság levelével. Ugyancsak alapvető feltétel, hogy mindenki ismerje az alapszervezetek helyzetét. így a beszélgetések előtt elemezni kellene politikailag minden szervezet tevékenységét és az egyes párttagok állásfoglalását. A beszélgetéseket illetően helyes az a követelés, hogy ezeket csakis olyanok vezessék, akik nem kerültek a párttól idegen befolyás alá. Az eddigi beszélgetések során gyakran igénytelenség nyilvánult meg, igazolni próbálják a helytelen tetteket és sok esetban azt javasolják, hogy egyes párttagok tevékenységét vizsgálják ki ahelyett, hogy egyértelmű állást foglalnának. Nem a beszélgetést vezető bizottságnak kell bebizonyítania, hogy ki mit csinált, hanem a párttagnak kell önbírálóan rámutatnia, hogyan harcolt a párt politikájáért, a jobboldal ellen. Ugyancsak hiba, hogy a beszélgetéseken túlnyomórészt a múlttal foglalkoznak, és kevés figyelmet szentelnek a jövőnek. A beszélgetések egyik további célja, hogy áttekintést nyerjünk a káderekről. Célunk, hogy jó káderpolitikát folytassunk, hogy olyan emberek töltsenek be vezető funkciókat, akik politikailag szilárdak, jó szervezők, és szakmai tudásuk magas szinten áll— mondotta. A tapasztalt igazgatókon és funkcionáriusokon kívül fontos feladatokkal kell megbízni a fiatalokat is. Jakeš elvtárs befejezésül foglalkozott a Központi Revíziós és Ellenőrző Bizottság másik fontos feladatával, amely összefügg a központi bizottság januári plénumán elfogadott határozattal: harcot folytat minden olyan rendetlenség, fegyelmezetlenség és mindaz ellen, ami fékezi a szocialista építést, ami kedvezőtlenül befolyásolja az emberek kezdeményezését. Az állami- és munkafegyelmet megsértő kommunisták ellen nemcsak gazdasági téren, de pártvonalon is konkrét intézkedéseket kell hozni. Minden alapszervezetben, minden egyes munkahelyen érvényesíteni kell a párt vezető szerepét. így tehát a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság, valamint az összes járási és kerületi bizottság feladata az, hogy hozzájáruljon a tagkönyvcsere céljának teljesítéséhez, ahhoz, hogy a központi bizottság által kitűzött politika megvalósuljon a gyakorlatban. ITT A TAVASZ (Kovács Árpád felvétele) KRITIKA-FELE a Versbarátok Köre címére Bevezetőül — nem lesz talán szerénytelenség — szeretném megjegyezni, -hogy annak idején, amikor a Versbarátok Köre még csak a „lenni vagy nem lenni?" stádiumában volt, magam is azok közé tartoztam, akik a Hétben akkor lefolytatott vitában amellett kardoskodtam, hogy a Versbarátok Köre mielőbb váljék valósággá. Amikor aztán megalakult, úgy gondolom, nagyon sokkal együtt, végtelenül örültem és arra máig is büszke vagyok, hogy annyira az elsők közt sikerUlt jelentkeznem, hogy tagsági igazolványom 3. sorszámmal lett kiállítva. Most azonban csóválom egy kissé a fejemet, ami velemszületett „kritikai alkatommal", de egyébbel is magyarázgató. Szeretném, ha a Versbarátok Köre biráló megjegyzéseimet úgy fogadná, aminek szánom: baráti segítségnek. Először is nem vagyok éppen elégedett azzal, hogy csupán április elsején kaptam meg a Kör 1970. évi kiadásai tervét, amely egyben megrendelőlap is. Különösnek tar tom, hogy az idén megrendelhető 4 könyv közül egyet (a legdrágábbat), Juhász Ferenc „Anyám" nagyon szép kötetét már vagy két héttel a megrendelésnyomtatvány kézhezvétele előtt — tehát minden rendelés nélkül — megkaptam. Ez — esetemben — nem is baj, hiszen egyébként ls valamennyi idei kötetre igényt tartok. Arra gondolok, azonban, hogy a Versbarátok Körének számos középiskolás tagja ls van, akik nem önálló keresettel bíró egyének és számukra eset leg egy ilyen viszonylag drága könyv kiváltása anyagi nehézségekbe ütközhet. Azt hiszem tehát, hogy az adminisztráció és a posta dolgát is megkönnyitenénk, ha a Versbarátok Köre csak megren delt könyveket küldene tagjainak. S amivel még elégedetlen vagyok kissé: csupán egyetlen hazai költő (Dénes György) kötete (árban a legolcsóbb, tehát terjede lemben bizonyára a legszerényebb) szerepel az idei tervben. Szerény véleményem szerint jobban kellene ügyelni az arányokra és évi legalább 2 hazai kötet mellett mai és klasszikus magyaror szágl és világirodalmi költői müveket is be kellene sorolni a Versbarátok Köre kiadási tervébe. SÄGI TÖTH TIBOR Björnson-emfékest Bratislavában A Szlovák Filharmónia április első bérleti estjét egy nagy író és nagy ember emlékének szentelte. Stílusosan összeállított műsorral Björnstjern Björnson halálának 60. évfordulójáról emlékezett meg. A Filharmónia vezetősége az ünnepélyes alkalomra norvég zongoraművészt hívott meg. Szerencsés gondolat volt, annál is inkább, mert Kjell Baekklund személyében kiváló előadói egyéniséget ismertünk meg. Vendégünk Grieg a-moll zongoraversenyét adta elő. A norvég zeneköltő műve norvég művész tolmácsolásában: ez a tény már egymagában is zenei csemegének ígérkezett, de a valóságban sokkal többet kaptunk: mélyreható zenei élményt. Kjell Baekklund a nagy művészekre jellemző folyamatossággal muzsikál, vagyis pontosabban kifejezve: összefüggően szövi a zenei gondolatokat, és ebben a tudatos szellemi folyamatban a zenei képek töretlen egésszé állnak össze. Nagyszerű mesterségbeli tudással párosulva ez képezi előadóművészetének magvát. Ehhez járul vérségi kapcsolata a muzsikával, jelen esetben a norvég talajban fogant Grieg-művel, és ebből a kettősségből ihletett, szívet-lelket gyönyörködtető, költői muzsikálás született. Hans von Bülow „Észak Chopinjének" nevezte Grieget. Kjell Baekklund, észak fia megízleltette velünk a mű őseredeti ízeit, finom, kissé idegenszérű illatát, egész hangzási varázsát. Talán csak forte regisztere volt néha túl erős. De a már kissé sápadó Grieg-muzsika Baekklund előadásában — akárcsak egy kiváló művészkéz restaurálta régi festmény — eredeti fényében ragyogott fel. Az est karmestere, Ladislav Slovák a hangversenyt Sztravinszkij „Négy norvég kép" című kompozíciójával nyitotta meg. A mű nem tartozik a zeneköltő különösebben megragadó alkotásai közé, de a hangulatos impressziókat mindamellett szívesen hallgattuk. A színvonalas estet Oto Ferenczy „Észak csillaga" címet viselő baritonszólóra és vegyeskarra írt kantátája fejezte be. Ferenczy ezt a művet tíz évvel ezelőtt Björnson halálának 50. évfordulójára komponálta Ján Smrek szövegére. A kantáta igen jő fogalmazású, az őszinte érzés és gondolat eszközeivel ható zene, amely megérezteti a kifejező szándék erejét. A mű a Szlovák Filharmónia, a Szlovák Filharmonikus Énekkar és René Tuček (bariton) közreműködésével szép előadásban hangzott el. HAVAS MÁRTA Szívből ünnepelnek A tornaijai magyar iskola pionírjai sokat hallatnak magukról: különféle járási és kerületi versenyeken vesznek részt. Mozgalmas élet zajlik az iskolában, szép eredményeket érnek el a sport, de a kulturális és a politikai élet területén is. Járásukban elsőnek rendeztek baráti beszélgetést szovjet katonákkal. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából elhatározták, hogy újra meghívják a szovjet katonák képviselőit. Érdekes beszélgetéssel és ajándékokkal szeretnék felejthetetlenné tenni a találkozást. Gyűlésen úgy határoztak, hogy maguk készítette, ízléses tárgyakkal kedveskednek a katonáknak. A munkát már megkezdték, a tanulók fantáziáját már régen mozgatja az akaraterő. A VII. c fiú tanulói egy régi típusú falusi ház makettjén dolgoznak. Ottjártamkor még hiányzott a fából készült házikó teteje, de a fiúk Dányi János osztályelnök vezetésével boldogan jelentették ki: „Mire átadjuk, ragyogni fog". A VIII. c léánytanulói hímeztek, a minta az osztályfőnök, Molnár Béla terve alapján készült. V. 1. Lenin arcképét ábrázolja, a háttérben a korszerű iparosodás szimbólumául egy vízi erőmű látható. A hímzésen felváltva dolgozik az osztály minden leánytagja. — Délután, tanítás utan dolgozunk rajta — mondja Hubay Lívia —, a pionírszervezet csapattanácsának elnöke. Iparkodnunk kell, mert a többi osztály sem tétlenkedik és szeretnénk, ha a mi munkánk lenne a legszebb. így van ez Tornaiján, az alapiskola 17 osztályában, mert azt tartják: szép dolog kapni, de még szebb szívből adni. A legszebb dísztárgyakat az iskola folyosóján állítják ki, itt válogatják ki azokat a tárgyakat, melyeket odaajándékoznak. Ezek az emléktárgyak a tornaijai magyar tanulók barátságának és figyelmének a jelképei. Juhász Kálmán, a pionírcsapat vezetője arról tájékoztat, hogy jól felkészültek az évforduló megünneplésére. Áprilisban filmvetítést rendeznek a tanulók számára, bemutatják V. 1. Lenin életének és munkásságának néhány mozzanatát. Az egész iskola az évforduló jegyében él. A figyelmes pionírok vörös sarkot létesítettek, középen Lenin elvtárs arcképét helyezték el. A tanulók arcáról, tisztán csillogó szeméből szinte leolvashatók a gondolatok: szívből ünnepelnek. PIERZCHALA JÖZSEF 1S7U. IV. 15.