Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-11 / 85. szám, szombat

Hétvégi hírmagyarázatunk A leszerelés határozott lépéseket kíván Február derekától Ismét működik Genfben a leszerelési ér­tekezlet, mely a héten csütörtökön tartotta meg 463. plénumát. Az ülések számát tekintve tiszteletreméltó tevékenységet fej­tett ki a szervezet, ám munkájának eddigi eredményei nincse­nek összhangban az ülésezési aktivitással. így aztán nem meg­lepő, ha a nem hivatalos jelentések szerint eléggé közönyös a tanácskozások légköre, nem egy küldött unalmas időhúzásnak tartja a tárgyalásokat. Ha ez így is van, akkor sem az érte­kezlet küldetésében, hanem abban kell keresni eddigi tevé­kenysége meddőségének okát, hogy bizonyos imperialista hatal­mak szándékosan mellékvágányra akarják terelni a tárgyalá­sokat, s így a napirenden szereplő fő kérdés megoldása he­lyet szétforgácsolják e szerv munkáját. 0 Atomsorompó után BC-stop? Az atomsorompó-egyezmény életbe lépése óta a népek to­vábbi határozott lépéseket vár­nak a békés jövő megteremté­se felé. Miután az atomsoroin­pó-egyezménnyel — legalább is formailag — nemzetközi jogi „kényszerzubbonyba" zárták az atombomba lémét, rendjén vol­na, ha most már sor kerülne más félelmetes fegyverek tény­leges vagy potencionális alkal­mazóinak megzabolázására is: arról van szó, hogy nemzetközi megállapodás alapján el kell tiltani a biológiai és vegyi fegyverek fejlesztését, gyártá­sát és használatát. Nem először vetődik fel a kérdés, nem új probléma. Az 1925-ös genfi jegyzőkönyv meg­tiltotta ugyan a vegyi fegyve­rek használatát, ezt azonban többször is megszegték, s füg­getlenül attól, hogy az egyez­ménynek több fogyatékossága volt, ami miatt ki lehetett ját­szani, a tömegpusztító fegyve­lek fejlődése olyan nagy hala­dást ért el, hogy az 1925. évi egyezménynek csak az alapel­vei jók, technikai szempontból ki kell bővíteni és pontosabbá kell tenni tiltó rendelkezéseit. Az ENS2-közgyűlés decem­berben befejeződött XXIV. ülés­szakának határozata a szocia­lista országok javaslatai, a szovjet szerződéstervezet alap­ján a kibővített 25 tagú lesze­relési bizottság feladatává tette, hogy készítse el megfelelő nem­zetközi egyezmény tervezetét, melynek értelmében a biológiai (baktérium] és vegyi fegyvere­ket kiiktatnák az államok mo­dern fegyverzetéből. A szeiződéstervezet kidolgo­zása körül hosszú és meddő vi­ta folyik, melyben egyes kapi­talista államok, mint Anglia, szeretnék felaprózni a kérdést, például különválasztani a bio­lógiai fegyverek kérdését a ve­gyi fegyverekétől stb., hogy az értekezlet minél távolabb kerül­jön az érdemleges megoldástól. Más küldöttségek meg az ellen­őrzés kérdésénél feneklettek meg. Nem kétséges, hogy az Egyesült Államok politikai be­folyása alatt álló küldöttségek azért akaiják elválasztani egy­mástól a BC-fegyverek kérdé­sét, mert rést látnak, amelyen ker észtül az egyezményt aláíró fél kibújhatna vállalt kötelezett­ségeinek teljesítése alól. 0 „Titkos fegyvertárak"? A közelmúltban McCarthy szenátor leleplező tényeket kö­zölt az amerikai fegyverkezési programi ól. Nem arról van szó, hogy az amerikai csapatok Vietnamban már alkalmaztak mérges gázt és baktériumfegy­vereket is, hanem arről, hogy titkos bázisokat és kutatóköz­pontokat létesítenek e fegyver­fajták tökéletesítésére. Tavaly például csak erre egymilliárd dollárt irányoztak elő. Egyes kísérleti objektumok külföldön vannak, például Kanadában és az NSZK-ban. Az előző, Kiesin­ger-kormány maga is 42 millió márkával járult hozzá a bioló­giai és vegyi fegyverek fejlesz­téséhez, amelyet a Pentagon megbízottjai a nyugatnémet Bayer Hoechs, BASF és más konszernekkel karöltve végez­nek. Csupán az NSZK teiületén négy hatalmas „szupertitkos" IV. 11. BC-fegyverraktár van. Nixon elnök nemrégen beje­1970 lentette, hogy az Egyesült Álla­mok csatlakozik az 1925-ös gen­fi jegyzőkönyvhöz, ám ugyan­akkor a Pentagon szekértői mindent elkövetnek, hogy ki­játsszák az említett tilalmi megállapodást. Gyomtalanltő, lombtalanító és egyéb, tömeg­pusztító fajtákra osztályozzák a mérgező vegyszereket, s en­nek megfelelően akarják módo­sítani az egyezményt is. 0 Kétarcú elnök — kétarcú politika Nem véletlen, hogy nagyon sok karikatúra kétarcú politi­kusként ábrázolja Nixont, s ez­zel aligha emeli tekintélyét és népszerűségét. Nixon kétarcú­sága, mely a vietnami kérdéstől az USA belső problémáiig min­denben visszatükröződik, a va­lóságban sokkal tragikusabb, mint ahogy a karikatúrák ábrá­zolják. Az Egyesült Államok ugyanis akkor latífikálta az atomsorompó-szerződést, akkor csatlakozott az 1925-ös genfi jegyzőkönyvhöz, amikor a Pen­tagon — nyilván az elnök tud­tával és beleegyezésével — sö­tét, titkos terveket agyai ki háború esetére. Nem egyeztet­hető össze az atomsorompó­egyezmény ratifikálásával az, amit a közelmúltban a nyugat­német Stern leplezett le, hogy az Egyesült Államoknak titkos atomtámadási tetve van, mely a támadás pillanatában nagyon sok európai várost, köztük az USA-val szövetséges országok és semleges országok városai­nak megsemmisítését feltétele­zi. 0726 M — elég a pilótának betekintenie a titkos instruk­ciókba, s megtudja, a Kiell-csa­torna közelében keresendő a cél­pont, gátat vagy zsilipet kell elpusztítania gyilkos terhével, a 0737 E jelzés pedig ugyanabban a kerületben katonai objektív megsemmisítését rendeli el. Ugyancsak egy lap leleplezé­sei folytán még korábban fény derült a 10—1 jelzésű amerikai „pestisháboiús" tervre, mely a baktériumfegyverek szörnyű bevetésére vonatkozott... Nehezen fogható fel, hogy a helsinki szovjet—amerikai esz­mecsere után Nixon még úgy döntött, fejleszteni fogják az így is milliárdokat felemésztő Safeguard elnevezésű rakétael­hátltásl programot. Azaz érthe­tő, ha felfigyelünk a vezető amerikai lapok hangjára. Ápri­lis 16-án ugyanis Bécsben foly­tatódniuk kell a helsinki szov­jet—amerikai tárgyalásoknak, melyeknek fő tárgya a straté­giai fegyverek korlátozása, s ezzel kapcsolatban a Daily News ilyen véleményen van: „Ilyen rendszer (a M1RV kazet­tás atomgyújtófejű rakétarend­szer) birtokában tárgyalhatunk a Szovjetunióval a stratégiai fegyverek korlátozásáról". A Washington Post and Times Hé­ráidban Chalmers Roberts ezt még világosabban fejti ki, ami­kor megjegyzi, hogy a tárgyalá­sok kimenetele attől függ, mennyire fog változni a szovjet álláspont a közel-keleti és a vietnami kérdésben. Téves számítás. A nagy fur­kósbot és a politikai zsarolások koiszaka végleg letűnt. A vi­lágbéke zavaróinak rá kell döb­benniük, hogy a szocialista kö­zösség tényleges erőt képvisel, s ezt a világpolitikában sem le­becsülni, sem figyelmen kívül hagyni nem lehet. LŐRINCZ LÁSZLÓ A Lenin-évforduló előtt Moszkva — A Moszkvai Prav­da pénteki számában Knud Jes­persen, a Dán Kommunista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a Lenin-évforduló előestéjén a Dán Kommunista Párt fokozza harcát a kommunista és mun­káspártok értekezletén hozott határozatok megvalósításáért. Pártjának harcairól szólva Jespersen megcáfolta Dánia NATO-barát pártjainak azt az állítását, amely szerint a NATO­politikának nincs reális alter­natívája. A Dán Kommunista Párt el­nöke hangsúlyozta, hogy pártja „továbbra is a Szovjetunióhoz fűződő viszonyt tekinti a kom­munisták igaz internacionalista, marxista—leninista álláspontja próbakövének. Mi a Szovjet­unióban látjuk a népek békéért, szabadságért és szocializmusért vívott harcának döntő erejét." Budapest —- A Lenin-centená­rium alkalmából a magyar könyvkiadás sok érdekes mű­vet, Lenintől való vagy Lenin­ről szóló kötetet juttat el az olvasókhoz. Nyolc kiadó jelen­tet meg jubileumi kötetet. Varsó — Lengyelország-szer­te folytatódnak Lenin születése 100. évfordulójának ünnepsé­gei. Varsóban csütörtökön tu­dományos értekezlet kezdődött Lenin műveiről. Lublinban 10 lengyel főiskola diákszerveze­teinek képviselői háromnapos szeminárium keretében foglal­koznak a társadalom szocialis­ta átépítéséről szóló lenini kon­cepcióval. Ezenkívül számos ki­állítás nyílt meg a lengyel vá­rosokban. Walter Scheel Guatemalában Washington — Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön este Bonnból Wa­shingtonba érkezett. A külügy­miniszter pénteken délelőtt Brandt kancellárral folytatandó megbeszélése után továbbutazik Guatemala-Citybe, hogy átnyújt­sa Montenegro elnöknek a nyu­gatnémet kormány hivatalos tiltakozását, majd hazavigye von Spreti, az NSZK meggyil­kolt nagykövete holttestét. Alberto Fuentes Mohr guate­malai külügyminiszter csütörtö­kön ünnepélyes keretek között átnyújtotta von Spreti özvegyé­nek a legmagasabb guatemalai kitüntetést. A külügyminiszter hangoztatta, hogy Guatemala az NSZK-hoz fűződő hagyományos barátság folytatását kívánja és a nagykövet meggyilkolását az ország történelme legsötétebb fejezetének minősítette. Időközben Guatemalában olyan nyilvánvalóan célzatos hírek terjedtek el, amelyek sze­rint Montenegro elnök és a guatemalai külügyminiszter el akarta fogadni a nagykövet el­rablóinak feltételeit, a kormány többi tagjának tiltakozására azonban kénytelenek voltak megváltoztatni álláspontjukat. Szovjet nap az osakai világkiállításon Osaka — Az Expo 1970-en pénteken tartották meg a Szov­jetunió nemzeti napját. A központi fesztivál téren délelőtt, röviddel a kiállítás megnyitása után felsorakoztak a hoszteszek és a szovjet pa­vilon dolgozói nemzeti viselet­ben és az egyes szövetségi köz­társaságok zászlóival. Az orosz, a moldvai, és az üzbég nemze­ti táncegyüttesek fellépése után kb. 10 000 látogató vett részt az ünnepi szertartáson, mely a himnuszok hangja és az állami lobogók felvonása köze­pette ment végbe. A szovjet nemzeti nap meg­nyitásán részt vett a Vlagyimir Novikov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese által vezetett hivatalos szovjet küldöttség. A szocialista orszá­gok diplomáciai, képviselői kö­zött a tribünön helyet foglalt dr. Rudolf KožuSník, Csehszlo­vákia tokiói nagykövete és a csehszlovák pavilon vezető dol­gozói is. Vlagyimir Novikov az ünnepi megnyitón mondott beszédében kijelentette: „A Szovjetunió kö­szönettel fogadta az oszakai vi­lágkiállításra szóló meghívást. Az Expo 1970-en több mint 70 ország vesz részt, és ez kifeje­zi a nemzeteknek a mélyebb, kölcsönös megértés, a nemzet­közi kapcsolatok kibővítése es az együttműködés utáni vá­gyát." A Vlagyimir Novikov vezette szovjet küldöttség Oleg Troja­novszkij, a Szovjetunió japáni nagykövete társaságában meg­tekintette a csehszlovák pavi­lont. Pavilonunk megtekintése során végigkísérte őket dr. Ru­dolf KožuŠQík, Csehszlovákia tokiói nagykövete és Miroslav Galuška, a csehszlovák pavilon főmegbízottja. A pénteki napon a csehszlo­vák pavilon vendége volt Taka­macu, a japán császár öccse és felesége is. A Zycie Warszawy a helsinki tárgyalásokról Farső — A hadászati fegyve­rek korlátozását célzó ápiilis 16-án Bécsben kezdődő szovjet —amerikai tárgyalásokkal fog­lalkozó cikkében a Zycie War­szawy kommentátora megálla­pítja, hogy a finn fővárosban folytatott megbeszélések legna­gyobb eredménye a tárgyalá­sok folytatásáról szóló döntés volt. Aligha lehetett volna vár­ni, hogy Helsinkiben ennél na­gyobb eredmény születik. A szovjet fél több ízben bebizonyí­totta, hogy komolyan viszonyul az előkészítő tárgyalásokhoz. A cikk befejezésül megállapítja, hogy az Egyesült Államoknak Bécsben többet kell mutatnia, mint a kérdéssel kapcsolatos jőszándékát. Bécsben meg kell születniük az első konkiét ered­ményeknek, amelyeknek meg kell győzniük a kétkedőket is arról, hogy a hadászati fegyver­rendszerek korlátozása nem­csak elméletileg szükségszerű, hanem reális lehetőség is. Újabb politikai háború Nixon és a szenátus liberális tagjai között Washington — Ojabb politikai háború robbant ki az amerikai fővárosban Nixon elnök és a szenátus libeiális tagjai között. A törvényhozás elvetette ugya­nis Nixon jelöltjét, G. Harold Carswelt, akit az elnök a leg­felsőbb bíróság üresen álló he­lyére kívánt küldeni. Nixon 24 órás hallgatás után csütörtök délután megjelent a Fehér Ház sajtószobájában és éles hangon támadta a szenátusi döntést. „Arra a következtetésre vagyok kénytelen jutni, hogy a tör­vényhozás nem fogad el olyan jelöltet, aki szigorúan alkotmá­nyos gondolkodású és ugyan­akkoi déli származású. — mon­dotta az elnök az újságíróknak közölve, hogy legközelebbi — „alkotmányos gondolkodású" — más szóval konzervatív beállí­tottságú — bírójelöltje nem lesz déli származású. Az amerikai szenátus csütör­tökön túlnyomó többséggel ja­vaslatot fogadott el, amelyben kimondja, — hasznosnak és szükségesnek látja, hogy a nuk­leáris nagyhatalmak szüntessék meg a Salt-tárgyalások idejére újabb nukleáris rakéták telepí­tését. A javaslatot eredetileg a külügyi bizottság terjesztette elő, több szenátor köztük a ie­publikánus Brooke kezdeménye­zésére. A javaslat elfogadásának semmiféle kötelező ereje sincs a kormány és Nixon elnök szá­mára. Ebben csupán a törvény­hozók véleménye nyilvánul meg. sorban A KGST-ORSZÁGOK szabvá­nyosítási munkájának jelenlegi helyzetét és távlatalt vitatják meg azon az értekezleten, amely csütörtökön nyílt meg Moszkvában. A konferencián Csehszlovákia, a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és Románia szakemberei vesznek részt. AZ ÚJVIDÉKI nemzetközi me­zőgazdasági vásárra, melynek megnyitására hagyományosan május első felében kerül sor, 22 ország — köztünk hazánk is — jelentette be részvételét. Jugoszláviát 1400 kiállító kép­viseli a nagyszabású bemutatón. A SZOVJETUNIÓ külkereske­delmi árucsere-forgalmának ér­téke 1969-ben megközelítette a 20 miliárd rubelt. A szocialista országokkal lebonyolított áru­csere-forgalmának értéke pe­dig tavaly elérte a 13 milliárd rubelt. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK khar­túmi nagykövetségének keres­kedelmi attaséját csütörtökön nemkívánatos személynek nyil­vánították — közölte a kairói rádió. A diplomatát felszólítot­ták, hogy 40 órán belül hagyja el az országot. AZ OSAKAI földalatti vasút megállóhelyén történt szerda esti gázrobbanásnak a legutób­bi hírek szerint összesen 88 ha­lálos áldozata és 307 sebesültje volt. A tragédia színhelye a vi­lágkiállítás területéről 15 km­nyire van. WILLY BRANDT nyugatnémet kancellár csütörtökön este az amerikai légierő helikopterén Camp Dávidból a Washington melletti Andrews légi támasz­pontra érkezett. Brandt pénte­ken kezdte meg tárgyalásait Nixon amerikai elnökkel a NA­TO stratégiájának kérdéseiről, a kelet-nyugati kapcsolatokról, az Európai Közös Piac és az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatairól. PÉTER JÁNOS külügyminisz­ter és kíséretének hivatalos svédországi látogatása pénte­ken véget ért. A pénteki nap folyamán Péter jános találko­zott Torsten Nilsson svéd kül­ügyminiszterrel, majd sajtóér­tekezletet tartott. A NAGY-LONDONI csütörtöki körzeti képviselőtestületi taná­csokba történő választások eredményei alapján az angol Munkáspárt 3 százalékkal több szavazatot kapott, mint az 1967-es választások során. En­nek ellenére sem sikerült meg­szerezniük a többséget, és így a brit főváros vezetése továbbra is Konzervatív Párt kezében marad. Papadopuiosz kormánya az engedmények útján? Athén — Jorjts Papadopuiosz, a görög katonai kormány elnö­ke pénteken megszüntetett né­hány korlátozást, amelyet a ka­tonai rendszer az 1967 április­ban történő puccs után vezetett be. Egyúttal azonban hangsú­lyozta, hogy a kormány nem hajlandó visszatérni a parlamen­táris rendszerhez. Az említette­ket Papadopuiosz pénteken egy athéni sajtókonferencián jelen­tette ki, melyet közvetített a görög rádió és televízió is. Az egyik ilyen intézkedés az új, 1968-as görög alkotmány 10. cikkelye érvényességének fel­újítása, mely szerint senkit sem lehet bebörtönözni bírósági pa­rancs nélkül. Az Intézkedés egész sor kivételt tartalmaz és nem vonatkozik a közrend, a biztonság és a rendszer elleni vétségekre, s így az eddigi helyzeten nem sokat változtat. Papadopuiosz továbbá meg­ígérte, hogy a hatóságok ápri­lis 21-ig — a katonai puccs harmadik évfordulójáig — 350 deportált foglyot helyeznek szabadlábra. Ha teljesíti Is a katonai kormány az ígéretét, a görög börtönökben és táborok­ban még több száz további po­litikai fogoly marad, akik sor­sáról a görög katonai kormány elnöke, a tüzérség volt ezrede­se egyáltalán nem tett emlí­tést.

Next

/
Thumbnails
Contents