Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-09 / 83. szám, csütörtök

REVICZKY GYULA Al űs NYOLC BOLDOGSÁG Boldog, ki nem na/szol iziiaetlenül Téged, szomjat nem oltó gyönyörűség! Ki mértéket tart, higgadtan hevül S iárt utadon halad, középszerűség. Boldog, kit röpke vér, híg agyvelő Eszmék lidércnyomásitól megóvnak; Ki a gyönyör kertjében vakmerő. Közelségét nem sejtve a kígyónak. Boldog, ki mint az óraszerkezet Szabályszerűen jár le minden órát, Egyformán ütve delet, éjfelet, Mert gép törvénye hajtja mutatóját. Boldog, kinek nyugvást jelent az éj, Ha rendben van veséje, mája, gyomra! Kinek, mint kit természet olta bé, Fogékonysága sincs más fájdalomra. Boldog, ki csak nősz, alszik és emészt. Vak ösztönét követve, mint az állat. Es nem vesz ama küzdelembe részt, Mely új Bábel-toronyt épitni fárad. Boldog, ki elveket könnyen cserél; Igazságot tipor, ha ez a haszna; Ki megfogadja, hogy szemet szemér S a sértést kamatostul visszaadja. Boldog, ki cudarok közt cudarabb, S tanulva emberek rossz fajzatátul, Magának útat fölfelé harap Furfangosan, fortélyosan, falánkul. Oh boldog, aki mer, boldog, ki mar! lehetsz igaz, lehetsz bölcs, jó, erényes; Önzés az élet, háború, vihar, S pusztítnod kell a gyöngébbet, hogy élhess. Ö volt a századvég legboldogtalanabb magyar költője, és mondhatjuk azt is, egyik legbátrabb költője is, aki szembe szállt nagy elődei nemzeti kizárólagosságával, s meghirdette az általánosabb emberi érdeklődés igényét. Mindenkinek, aki csak középiskolai szinten is tanult valaha magyar irodalomtörténetet, emiékeznie kell nevezetes vitájára Arany Jánossal, s mi már tudjuk, hogy vitázó heve nem anynyira Arany Jánost vette célba, hanem az ő költői nagysága árnyékában elburjánzó epigonizmust és leromlott irodalmi közÍzlést. Húszéves korában tűnt fel esszéivel. Egyikük, „A humor pszichológiája" cimü, Rákosi Jenő lapjában, a Reformban jelent meg, s nagy feltűnést keltett, olyannyira, hogy Vadnai Károly felkérte, dolgozzék a Fővárosi Lapok számára is. Reviczky ekkorra megélte már élete két nagy csalódását: 1874ben a katonai sorozás alkalmával kiderült, hogy ő tulajdonképpen nem is Reviczky Gyula, csak egy kis szlovák cselédlány, Balek Veronika fia. A második csalódás Dentán érte, a rendkívül csinos és egy ideig megértést tanúsító Balákovich Emma végül mégis elutasította az élhetetlen költőt. Reviczky Vadnai Károly felkérése után siet föl Budapestre. Itt is csalódás éri. Azt kell tapasztalnia, hogy az irodalom klikkek martaléka, nem számolhat irodalmi sikerrel, ahogy ő feltételezte. A lapok ritkán közlik prózai írásait és esszéit. Verseit csak „potyára" akarják közölni. E csalódások hatására alakul ki végül arisztokratikus költői magatartása. Ogy véli, hogy a tömeg képtelen megérteni és befogadni a finomabb költői lelkületű embert. Szinte elviselhetetlen nyomorba kerül. Közben Turgenyevért és Tolsztojért rajong, s egyre-másra írja verseit. Esztétikája Jórészt Schopenhauer filozófiájának hatása alatt alakul ki, de nem fogadja el annak végső következtetését, a kilátástalan peszszimizmust. Tragikus élményeiből fakadó belső ellentmondásait szánakozó, szelíd humorban oldja föl. Talán ezért becsüli annyira Arany Jánost és Mikszáth Kálmánt, bár előbbivel erősen vitába szállt. Nyolcvannégyben írta meg régen tervezett regényét, az Apai örökség-et, melyben sok az önéletrajzi motívum. Hősének apai öröksége u dzsentri réteg viszolygása a munkától, mely annak osztálytudatában gyökeredzik. Nem a meseszövésre, hanem a jellemábrázolásra veti a hangsúlyt Nagy orosz mintái ihletik, akik az emberi élet legmélyén is megtalálják az igazságot és emberséget. Hosszú hányódás után végre a Pesti Hírlap színikritikusa lesz. Így 1887-től kezdődően viszonylag rendezett körülmények között él. Megírja Helén és Selyembogár című elbeszéléseit és a Margit szerencséjét. Mindhármat a vármegye urait leleplező szándékkal írta s e2t a szándékot sikerült is megva lósítani. így vált Móricz Zsigmond, Kaffka Margit és Kosztolányi Dezső elődjévé. Verseit Ifjúságom és Magány című köteteiben adta közre. A minden ellentmondást szelíd szánakozásban feloldó humora olykor keserű szatírává élesedett bennük, mely felrúgja egykori rajongását, s erősen a kor arcába csap. így érthető, hogy Ady Endre az ő hatása alatt nőtt költővé, hogy eljusson végre az Oj versek erőteljes hangjához. Mindezért megérdemli megbecsülésünket, de számunkra, szlovákiai magyarok számára azért is kedves, mert a ml tájainkról származott el. Vitkócon született — 1855. április 9-én — Léván és Pozsonyban töltötte ifjúkorát, s ennek sok kedves nyomát őrzi költészete. Budapesten halt meg: 1889. július 11-én — tuberkulózisban. Nyomora és halála is apai örökségének egyik következménye volt. BABI TIBOR |]Íllillliililll!li!llllillllill...nt,. • AZ ÉVAD legjobb színdarabja címet nyerte el az 1968— 69-es színházi évad végén a Rabelalsról írt színmű. Gore Vidal foigatókönyvet írt a drámából. Ez Idén tavasszal JeanLouis Barrault rendezésében kezdik meg az új film forgatását. A színdarabot is Barrault rendezte. • A PLANETA-DljAT ebben az évben emigráns spanyol tegényíró, Ramon J. Sender Los Angeles-i egyetemi tanár En la vida de Ignacio Morei című regénye nyerte. A hatvannyolc éves író az egyik legnagyobb élő spanyol elbeszélő, aki már száműzetése előtt harminc kötettel írta be nevét hazája irodalomtörténetébe. FALIKÁRPITOK TARLATA Valašské Mezifíői, morvaországi városka, goblenszövő műhelye több mint hét évtizedes múltra tekint vissza. 1956 óta a prágai iparművészeti központ vezetése alatt áll. Tizenkilenc szlovák és cseh- képzőművésznek az utolsó tizenöt esztendőben ott kiUtelezett alkotásaiból mintegy harminc darabot — 1 "Szőttük két szőnyeget —láthatunk a Dosztojevszkij sori kiállítási csarnokban. A monumentális textilképnek alapvető tulajdonsága a dekoraťvitás. Egyre gyakrabban szerepel a mai belső építészetb n. Hiszen „a modern architektúra nagy terei, hatalmas felületei az emberi szív számára üresek. Azért az embernek kell ebekbe a rideg, puszta falakba II.álságot vinni. A matematikai alakzatod ba zárt, absztrakt helyiségedet humanizálva a szívhez közelebb állő fákkal, virágokkal, repülő állatokkal benépesíteni a falakat — mondta a..iv»k Idején Lurcat, a francia szövőmüvészet huszadik századi megújítója s legnagyohb alkotója. A tárlat változatos, színes, választékos ízléssel elrendezett anyaga két csoportra oszlik: az 1955—60 közötti, és az azóta készült művekre. Az anyag sajátos nyelvén szóló munkák fényt vetnek az e^/es művészek kísérletez ?2>re, ö leteire, szemléletmódjára, technikai megoldásaira és újításaira. Időrendben első helyen áll Antonín Kybal 1956-os sima szövésű, dúsan színezett kompozíciója, amelyen még némi nyoma van a klasszikus fogalmazásnak. Lírai telítettségű falikárpitját a hazai erdők üde virágaiból összeszőtt keret fogja körül. Ľudmila Kybalová 1957es sűrű szőnyegszövésű, vörösfekete melegtónusú goblenje, a francia játékkártya szívkirálynőjét szellemes átfogalmazással tünteti fel, a kártya motívumait mutató kerettel. Matilda Cechová, a hegyvidék pásztorát szilárd körvonalakkal, letompított színekkel rögzíti ornamentálls keretben Ernest Zmeták a szlovák néphagyományból meríti az ötletesen stilizált, dekoratív felépítésű Második balladája témáját. A régi cseh falusi szokások egyikét Vladislav Vaculka eleveníti meg mozgalmasán élénk színekben. A második csoport fali szőnyegei új formavilágot éreztetnek. Alkotóik a természeti látványt jóformán megtagadva, azt elvont jelekké sűrítik, melyek gyakran szimbolikus hangsúlyt kapnak, mint Hana Lendrová leszűkített színskálájú — az Élet fája című műve. Jaroslav Králik alkotó biztonsággal, korunknak megfelelő nyelven alakította a Verőfényes dalt, melynek derűs színű síkformáit fényes, arany s ezüst lurexszálból formált égitestek és karcsú madarak váltják fel. Egyik legkiválóbb monumentálistánk, a nemrég elhunyt fiatal Juraj Krén kiterjesztett szárnyú Tátrai pillangója a puha, finomszálú gyapjúnak, a nyersanyagnak költői átlényegítése. Katarina Sujanová Zöld földjének bolyhos anyaga finoman összehangolt színeivel vonz. Feder Matejka szőtt képei: a Tánc és a Fürdő fehér alapon lila s fekete színek nonfiguratív formahullámzásával szenvedélyt éreztet. Sylvia Repková Erdőjén a durvább szövésű anyag is hozzájárul a formák módosításához. Ľudovít Hanák érzelmi indíttatású, eleven és színes Tánca dinamikus alkotás. A falhoz simuló kárpitoktól merőben elüt fifí Tichý Kísérleti goblenje, mely több különálló, íves formájú, meghajlított, egymás alá függesztett darabból áll. Mozgalmas, plasztikus jellege van, természetesen csak megfelelő környezetben hathat, faromír Hanzelka munkái a legújabb kslatűsk. Teremtő nyugtalansággal, kísérletező kedvvel használja kl a gyapjú omlósságát vagy természetes burjánzását. A Textilhúrok dallama az anyag teljesen szabad felhasználását példázza. A sima szövést nyitott részek szakítják mag. Vastag, csavart, kötözött, bordázott robusztus fonalak keltenek reliefszerű s egyben drámai hatást. A kárpit alja szabálytalan, ívelt formákban és egyenlőtlenül csomózott rojtokban végződik. A két utóbbi művész a modern európai textilművészet új áramába kapcsolódik. BARKÁNY jenöné S Z ü L Ö K, N E V E L Ő K BECSÜLETESSÉGRE ÉS FONTOSSÁGRA NEVELÉS A SZOCIALISTA ERKÖLCS felöleli a becsületességre és pontosságra nevelést is. A személyiség nagyon jelentós tulajdonságairól van szó, ezért már a kisgyermekkorban el kell kezdeni azok kialakítását. Az egyes fejlődési szakaszokban azonban nem azonosak a feltételek, ezért a nevelés során mindig alkalmazkodni kell a gyermekek életkori sajátosságaihoz. A becsületesség lényegét tekintve mindig valamilyen társadalomhoz és történelmi korhoz kötődik. Ez azt jelenti, hogy a fogalom által jelölt tartalom konkrét jellege attól függ, milyen történelmi korban élö etnikai csoportról vagy nemzeti, társadalmi közösségről beszélünk, mely a fejlettség bizonyos fokán áll, s amelynek többé-kevésbé kialakult, s állandóan változó szokásrendszere van. A fejlődés során beállott változások hatására kialakult egy eszmény, mely az igazság, az erkölcs és az emberiesség szellemében irányítja az egyén vagy a közösség magatartását. A viszonylag lassan változó szokásokkal és erkölcsi normákkal egyidőben módosul a becsület, a becsületesség fogalma is. Mást tartottak becsületesnek a rabszolgatartó társadalmakban, mint például mi. A szocialista erkölcs elítéli és becstelennek tartja embertársaink elnyomását, megalázását, s a munkát sem tartja megvetendőnek, hanem a legszentebb, a társadalom minden tagja számára kötelező feladatnak. A becsületesség nem öröklött tulajdonság, a többi jellembeli tulajdonságokhoz hasonlóan azt is úgy kell kialakítani a gyermekekben. Az, hogy becsületes ember lesz-e -belőle vagy a társadalom perifériájára kerül, nem végzetszerűen meghatározott. Nagyon sok függ a neveléstől és a környezettől. Az erkölcsi követelményeket kezdetben a család, később az iskola és a társadalom tárja fel előtte. Az erkölcsi nevelésnek — bármennyire is furcsán hangzik — már a kisgyermekkorban meg kell kezdődnie. Természetesen az arányosság és a fokozatosság elvét mindig szem előtt kell tartani. A pontosságra nevelés kezdete szorosan összekapcsolódik a gyermek életritmusának kialakításával; annak megalapozása pedig már a csecsemőkorban kezdetét veszi. Az étkezés és alvás, a pihenés és az ébrenlét idejének rendszeresen ismétlődő ritmusa, s annak pontos betartása jelenti a rendszeresség és pontosság szokássá alakításának alapját. A BECSÜLETESSÉG a kisgyermekek számára — érthetően — nem sokat jelent. A fogalom megszabta követelmények csak később, az óvódás-, majd az Iskoláskorban válnak számukra többé-kevésbé érthetővé. Az igazságosság és az emberiesség talán hozzáférhetőbb számukra fiatalabb korban is. A mesék világa azonban szinte kimeríthetetlen lehetőségeket kínál a becsületesség követelményeinek megértetésére és hasznos következtetések levonására. Nagy előnyük — a fogalmi szinten történő erkölcsi kioktatással ellentétben —, hogy minden egészséges gyermek természetes módon vonzódik hozzájuk. Mélyen átélik a mese szereplőinek tetteit, osztoznak sorsukban, s ennek eredményeként megszerzik az első élményeket, amelyek kezdetben érzelmi szinten rögzítődnek bennük. A becsületességre nevelést tehát már ebben a korban kellő pedagógiai tapintattal megalapozhatjuk. A fejlődés későbbi szakaszában már nem elégedhetünk meg csupán az egyre halványuló emlékképekkel. A családi és az iskolai nevelés során arra kell törekedni, hogy ezek az élmények erős érzelmi telítettségük mellett világosan, erkölcsi tartalommal telítődjenek meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermekeknek segíteni kell erkölcsi érzelmeik minél pontosabb megfogalmazásában. Természetesen csak hosszantartó nevelőmunka eredményeképpen alakul ki az, hogy a közösség erkölcsi normáihoz igazodjanak. Ennek során ki kell alakítani náluk az egészséges önbecsülés képességét is. Csak ennek révén képesek arra, hogy az általános érvényű eszmék és normák szerint értékeljék társaik vagy a felnőttek és saját maguk magatartását. A becsületesség kialakításában szinte felbecsülhetetlen értéke van a szülők és a család többi tagja, valamint a nevelők példamutatásának. Az első erkölcsi tapasztalatot a gyermekek rendszerint a családban szerzik meg. Ezért nagyon fontos, hogy a szülők és a hozzátartozók mindig az adott közösség által elfogadott és megkövetelt normák szerint viselkedjenek és cselekedjenek. Tetteikkel mindig hitelt kell adni erkölcsileg kifogástalan szavaiknak. A családban lezajló hétköznapi események, a felnőttek beszélgetése, annak témája és részletes megtárgyalása formálják a gyermekek erkölcsi arculatát. Erre gondolniok kellene a felnőtteknek is. Különösen jelentős az apa és az anya szerepe, hiszen a legnagyobb mértékben befolyásolják gyermekeik becsületérzésének kialakítását. A családban beszélgetnek munkájukról, az ott szerzett élményekről, munkatársaikról, a munkához való viszonyukról, a tisztességről, az emberségről, a pontosságról és kitartásról. Egyszóval mindarról, ami hat a gyermekek nézeteinek, érzelmeinek és magatartásának kialakítására. Sokszor látszólag nem is figyelnek oda, mit beszélnek a felnőttek, mégis megjegyzik a hallottakat és ha erkölcsi cselekedetet vagy állásfoglalást követelnek tőlük, azok szerint nyilatkoznak vagy cselekszenek. ISKOLÁSKORBAN a gyermek értelmi fejlődésével egyidőben fejlődik a személyiség többi összetevője is. önállóbbak és tapasztaltabbak lesznek, új közösségbe kerülnek, gazdagabb lesz érzelmi világuk, s fejlődnek akarati tulajdonságaik. A közösségi élet számtalan lehetőséget kínál a becsületesség gyakorlására. Számukra nagyon komoly munkát jelent a tanulás. A tanulással járó feladatok pontos és becsületes elvégzése biztosítja számukra a társadalmi együttélés során később kifejezésre jutó becsületességük és pontosságuk megalapozását. Iskoláskorban a nevelés feladata megoszlik a nevelők és a szülők között, de nem lehet figyelmen kívül hagyni és megfeledkezni a gyermekközösség jellemformáló erejéről sem. A becsületesség mindig magába foglalja a közösséghez való jó viszonyt, az igazságosságot és az emberiességet is. A közösségi nevelés során tehát ilyen irányban is kell hatni a pedagógusnak. Az igazmondás, az önzetlenség, erkölcsi tisztaság, szerénység, kellő öntudat, mások megbecsülése és munkájának elismerése azok a jellemvonások, amelyek kialakítása szükséges ahhoz, hogy a gyermekekből valóban becsületes embereket neveljünk. FELTÉTLENÜL szólnunk kell még röviden a pontosságról is. Az iskola a növendékektől megköveteli, hogy a tanulással járó feladatokat pontosan teljesítsék, és a jó pedagógusok következetesen számon ls kérik a lelkiismeretes munkát. Ilyen irányú nevelőmunkájuk azonban a szülők támogatása nélkül hamar kudarcra lehet ítélve. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a modern társadalmakban a pontosság egyre inkább létszükséglet lesz. A pontos munkával sok erkölcsi és anyagi kártól óvhatjuk meg a társadalmat. Ezért a pontosságra nevelést nem lehet dresszúrával megoldani, hanem csak egységes elvekre épített tudatos nevelési ráhatásokkal, s olyan módszerek segítségével, melyek meggyőzik a gyermekeket annak társadalmi szükségességéről. K. D. 1970. IV. 1.