Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-09 / 83. szám, csütörtök

nétiány sorban Kitüntetések a Lenin-évforduló alkalmából ANDREJ GROMIKO, a Szovjet­unió külügyminisztere kedden fogadta Moszkvában Ján Marko csehszlovák külügyminisztert. A két felet érdeklő kérdésekről tárgyaltak. WALTER SCHEEL nyugatné­met külügyminiszter szerdán 24 órás látogatásra Rómába érke­zett, ahol Aldo Moro olasz kül­ügyminiszterrel a Közös Piac politikai és gazdasági problé­máiról tárgyalt. NYIKOLAJ NOVIKOV, a szov­jet harckocsizó erők nyugalma­zott vezérezredese 70 éves ko­rában elhunyt. A BIRMINGHAMI Rover gép­kocsigyár 450 alkalmazottjának sztrájkja következtében teljesen leállt a személygépkocsik gyár­tása. A sztrájkolok jobb munka­feltételeket követelnek. A SZOMÁLI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Nemzeti Forra­dalmi Tanácsának elnöke, Mo­hammed jazid Ziad Barre ked­den fogadta Ottó Winzert, az NDK külügyminiszterét, aki or­szága kormányküldöttsége élén érkezett Szomália fővárosába. BELFASTBAN, Észak-Írország fővárosában, szerdán reggel nyugalom honolt. Annál na­gyobb volt azonban a vihar az angol parlament kedd esti ülé­sén. Wilson miniszterelnök és Callaghan belügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy a kormány nem szándékozik visz­szavonni a brit csapatokat Észak-Írországból. A KASSAI KORMÁNYPROG­RAM kihirdetése 25. évforduló­ja alkalmából április 7-én Moszkvában a Népek Barátsága Házában emlékestet rendeztek, amelyen szovjet közéleti képvi­selőkön kivül részt vett V. Ho­rák, hazánk moszkvai nagykö­vetségének első titkára, a nagy­követség diplomáciai dolgozói, valamint a CSSZBSZ Moszkvá­ban időző aktivistái, és az „Au­to Praga" üzem képviselői is. A SZOVJETUNIÓBAN június 14-én választják meg az ország legfelsőbb államhatalmi szervét, a Legfelsőbb Tanácsot, össze­sen 1517 küldöttet választanak. A választási munkák lebonyolí­tásában a társadalmi szerveze­teknek körülbelül 1 millió kép­viselője vesz részt. BUTEFLIKA, az Algériai For­radalmi Tanács tagja, Algéria külügyminisztere, aki hivatalos látogatáson jugoszláviában tar­tózkodik, szerdán délelőtt Belg­rádból Brioniba utazott, ahol Tito elnökkel hosszabb baráti beszélgetést folytatott. A meg­beszélésen jelen volt Mirko Tyepavac, lugoslávla külügyi államtitkára is. Péter János Stockholmban 1970. IV. 1. Stockholm — Pétéi János magyar külügyminiszter ked­den este négynapos hivatalos látogatásra Svédország főváro­sába érkezett. Látogatásával Torsten Nilsson svéd kollégá­jának 1967 áprilisában tett ma­gyarországi látogatását viszo­nozza. A magyar külügyminiszter látogatása folyamán táigyalá­sokat folytat majd a Kelet és Nyugat viszonyáról, valamint a Varsói Szerződés tagállamai ál­tal indítványozott európai biz­tonsági konferencia összehívá­sának kérdéseiről. Péter János ezenkívül meglá­togat néhány ipari létesítményt és kormányintézményt, látoga­tásának befejeztével pedig saj­tókonferenciát tart. Olasz nemzeti nap az EXPO 1970-en Osaka — Az osakai világ­kiállításon tegnap tartották az olasz nemzeti napot. A nemzeti nap alkalmából nyitották meg a róma—osakai légi vonalat. Az olasz könnyűzene legkivá­lóbb képviselői hangversenyt rendeztek a világkiállítás terü­letén. Az olasz nemzeti nap hivatalos vendége volt Giusep­pe Pella, az olasz szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke. Moszkva — Az SZKP Közpon­ti Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek és a Szovjetunió Miniszter­tanácsának határozata értelmé­ben kitüntetik mindazokat a katonai alakulatokat és katonai intézményeket, amelyek a Le­nin-centenárium tiszteletére a legjobb eredményeket érték el harci és politikai felkészülés ben. Az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a Mi­nisztertanács szívélyesen üdvö­zölte ez alkalomból a katonai kollektívákat, és köszönetet mondott nekik azért, hogy hoz­zájárulnak a Szovjetunió védel­mi erejének megszilárdításához. London — A Times tegnap terjedelmes cikkben méltatta Lenin születése 100. évforduló­ját, külön foglalkozva Lenin londoni tartózkodásával. A cikk új, eddig ismeretlen tényeket közöl Lenin londoni éveiről. Moszkva — A Trud cikkében megállapítja, hogy Lenin óta teljesen megváltozott a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom, és a bekövetkezett változások mind Lenin tanításának helyes­ségét bizonyítják. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom tagjai­nak száma 14 millióról 250 mil­lióra növekedett. Gyakorlatilag ma már a világ valamennyi or­szágában dolgoznak a szakszer­vezetek. Lenin nagy érdeme, hogy kidolgozta a munkásosz­tály egységéért folytatott harc stratégiáját és taktikáját. Ez ké­pezi a kommunista és munkás­pártok tevékenységének alap­ját. A kapitalista országokban fo­lyó osztályharc törvényszerűsé­geinek Lenin által történt fel­fedezése jelenti a politikai ala­pot ahhoz, hogy megértsük a szakszervezetek szerepét a kapi­talizmusban. Ma fokozódik a munkásosztály és a szakszerve­zetek egységére vonatkozó le­nini tanítás jelentősége. A kom­munista és munkáspártok har­colnak a dolgozók és a szak­szervezetek felzárkózásáért. Novikov látogatása Szato miniszterelnöknél Tokió — Vlagyimir Novikov, a Szovjetunió miniszterelnök­helyettese hivatalos kíséreté­vel együtt tegnap látogatást tett a japán parlamentben. A vendé­geket Naka Funada, az alsóház elnöke és Juzo Sigemune, a fel­sőház elnöke fogadta. Mindkét elnök üdvözlő beszédében an­nak a reményének adott kife­jezést, hogy V. Novikov jelen­legi japáni látogatása hozzájá­rul a két ország kölcsönös kap­csolatainak további fejlesztésé­hez. Vlagyimir Novikov válaszában hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió és Japán kapcsolatai évről évre bővülnek. Japán és a Szov­jetunió szomszédos országok, és kapcsolataik fejlesztése mind­két félnek érdeke. Szerdán reggel Novikov láto­gatást tett Szato miniszterel­nöknél. Biztosította a japán ál­lamférfit, hogy a Szovjetunió kész megbeszéléseket folytatni partnerével a Japántól északra fekvő tengerek halászati jogá­val kapcsolatos problémákról. A szovjet miniszterelnök-he­lyettes pénteken utazik Osaká­ba, a világkiállítás szovjet nem­zeti napjára. Tegnap fogadta Vlagyimir No­vikovot Hirohito japán császár. Letartóztatások Guaťemalában Guatemala — A guatemalai hadsereg, rendőiség és légierő razziát hajtott végre az ország­ban. Több személyt letartóztat­tak. A kormány ily módon vá­laszol von Spreti nyugatnémet nagykövet meggyilkolására. A kormánynyilatkozat szeiint a tö­meges letartóztatások során sem bukkant a rendőiség a tettesek nyomára. Egyúttal bejelentették, hogy bíróság elé állítanak öt partizánt, akinek szabadonbocsátását követelték von Spreti elrablói. Nyilvánva­ló, hogy a kormány bosszút akar állni ezeken az embere­ken, azzal vádolva őket, hogy részt vettek az előző hasonló emberrablásokba n. TISZTOGATÁS A KÍNAI HADSEREGBEN Veszélyben az Apollo-13 startja Kennedy-jok. — Veszélybe került az Apollo—13 felbocsá­tásának eredetileg kitűzött idő­pontja. Az újabb orvosi vizsgá­latok ugyanis kimutatták, hogy a háromfőnyi személyzet egyik tagja megkaphatja a rubeolát, esetleg a holdutazás közben. Thomas Mattingly vérében nem találtak antianyagot, ami azt jelenti, hogy ki van téve a fer­tőzésnek. Az orvosi laboratóriumi vizs­gálatokat azért koncentrálták erre a fiatal korban ártalmat­lan, felnőtteknél azonban kelle­metlen lefolyású gyermekbeteg­ségre, mert a három űrhajóssal együtt készülődő tartalékcsapat egyik tagja: Charles Duke ru­beolában megbetegedett. A meg­betegedés miatt nincs kizárva annak lehetősége, hogy el kell halasztani az eredetileg szom­batra, közép-európai idő szerint 20 óra 13 percre tervezett fel­lövést. A hold és a föld leg­közelebb május 9-e és 11-e kö­zött foglal el olyan helyzetet, hogy megint betervezhetik az Apollo—13 indítását. Kennedyt nem vonják Moszkva — A kínai katonai alakulatok pártszervezeteiben „a munkamódszer megjavítása" folyik. A pekingi sajtó hírei alapján arra következtethetünk, hogy ez a kampány ürügy ar­ra, hogy tisztogatást hajtsanak végre a hadsereg parancsnokai körében. A Renmin Ribao pl. azt írta, hogy tavaly a pekingi helyői­ség egyik divíziójában három­szor vizsgálták felül valameny­nyi alakulat főparancsnokainak politikai megbízhatóságát. Több magasrangú tisztet „átnevelő munkára" küldenek. így pl. a Wang Csi-juant, az egyik diví­zió politikai biztosát egy sze­relőműhelybe küldték, hogy a sorkatonák között dolgozhas­son, és átnevelődjön. Egy másik politikai biztost hasonló cél­lal falura küldtek. felelősségre Washington — Edward Kennedy szenátort nem vonják büntetőjogilag felelősségre az autóbaleset miatt, amely tavaly Júliusban Mary Jo Kopechne titkárnő halálával végződött. A szövetségi nagyesküdtszék, amely újra tárgyalta az ügyet, kedden bejelentette a bíróság­nak, hogy „nincs jelenteni va­lója." A z idén valamennyi nyugat­németországi városnak alkalma nyílna megünnepelni felszabadulásának 25. évfordu­lóját, mert az amerikai-angol csapatok lényegében 1945-ben lépték át a harmadik birodalom nyugati határait. A németek természetesen nem éltek német megszállás alatt, de a történte­ket legalább a nácizmus barbár uralma alóli felszabadulásuk­ként foghatnák fel. Ám az idén egyetlen nyugatnémet városban sem ünneplik meg a felszaba­dulás évfordulóját. Lehet, hogy valaki magánszemélyként meg­emlékezik róla, eddig azonban ' még nem volt semmilyen nyil­vános ünnepség, s a mai Nyu­gat-Németország fő szövetsége­sének és védelmezőjének tar­tott amerikai hadseregről sem emlékeztek meg. Városok egyszerű elfoglalása ... A náci Németország nyugati részein a háború másként folyt le, mint a keleti országrésze­ken. Az amerikai és brit csa­patoknak csak egyes gócponto­kon kellett igazi csatákat vív­niuk a hitlerista Wehrmacht maradványai ellen, mert a Wehrmacht fő erőit a szovjet hadsereg ellen vetették be. A mai nyugatnémet városok zöme harc nélkül megadta magát, s csak a legmegrögzöttebb nácik voltak veszélyesek, mert oroz­va támadtak. A második világháború vége nem felszabadulást, hanem csak elvesztett háborút jelentett a szövetségi köztársaságban élő németeknek, akik ma is így néznek az eseményekre. 1945­ben ezt így foghatták fel, ma azonban furcsának látom ezt a szemléletet. Az, amit ml méltán tartunk igazi felszabadulásnak, Nyugat­Németországban ma több had­történész vizsgálatának a tár­gya. Elemzik a szövetségesek és a nácik haditerveit, egyik és másik részén is számolják a Ahol a felszabadulás ismeretlen fogalom hadosztályokat, elmefuttatások­ba bocsátkoznak arról, mi lett volna, ha másként csinálták volna. Számításaik eredménye­ként végülis mindig az Jön ki, hogy a harcok legnagyobb ter­hét a vörös hadsereg viselte. Bonn, a mai nyugatnémet fő­város és része, Bad Godesberg még csak meg sem emlékezik a felszabadulásról, illetve meg­szállásról vagy elfoglalásról. Bizonyos, hogy a 16. amerikai gyalogezred akkor nem a jövő­beni szövetséges fővárosát, ha­nem lényegében a jelentékte­len egyetemi, bár helyőrséggel rendelkező várost és a még je­lentéktelenebb Bad Godesberg fürdőhelyet hódította meg. ... mint a történelem­könyvekben Bonn és Bad Godesberg meg­szállása szinte Iskolapéldája volt annak, hogyan foglalták el az amerikai és brit csapa­tok a nyugatnémet városokat. Az amerikaiak március 7-én reggel indították meg a táma­dást Bonn ellen és ellenállás nélkül behatoltak a városba. A német katonák ellenállás nél­kül hagyták magukat lefegyve­rezni, s egyetlen zavaró körül­mény csupán a Rajna túlsó ol­daláról a városra irányított tü­zérségi tűz volt. Az amerikaiak­nak Bonnban hét halottja és 15 sebesültje volt, viszont 1700 Wehrmacht-katonát ejtettek foglyul. Bad Godesbergben még gyor­sabb lefolyásúak voltak a har­ci cselekmények, bár a Dreesen szállóban, ahol a háború előtt Hitler Chamberlain brit minisz­terelnökkel Csehszlovákia fel­darabolásáról tárgyalt, Schimpj tábornok, ejtőernyősparancsnok hadosztályparancsnoksága szé­kelt. Az amerikaiak március 8-án reggel hat órakor hatoltak be Bad Godesbergbe, s az ame­rikai parancsnok hét óra után telefonált a városházára a vá­rosi rendőrparancsnoknak és megadásra szólította fel őt. A helyi hatóságok már 9 óra után átadták a várost az amerikaiak­nak, és Schimpf tábornok vál­lalta a hadifogságot. A tényleges felszabadulást csak egyes koncentrációs tábo­rok, Dachau vagy Belsen felsza­badulásának évfordulója kap­csán ünneplik. A helyi lakos­ság azonban ezért sem nagyon lelkesedik. A náci börtönökből és táborokból kiszabadult kom­munisták és antifasiszták azok, akik ma Nyugat-Németország­ban egyedül emlékeznek a ná­cizmus leverésének és a felsza­badulásnak 25. évfordulófára. Pedig azt hiszem, éppen a né­meteknek kellene Jól emlékez­niük a negyedszázad előtti ese­ményekre. ľ ELHIBÁZOTT TAKTIKA Az utóbbi esztendőket méltán nevezhetjük a nemzeti felszaba­dító mozgalmak megizmosodása időszakának. ígéretesen bonta­kozik ki a latin-amerikai orszá­gok felszabadítási mozgalma is, amelyet a haladó emberek ro­konszenve kísér. E harcok mód­szerelt, taktikáját, stratégiáját és nem utolsó sorban célját több, a nemzetközi munkásmoz­galom magas színtű tanácsko­zásán rögzítették Éppen ezért nem lehet egyetérteni a harc­nak azzal a formájával, ame­lyet a napokban a guatemalai, magát Lázadó Fegyveres Erők­nek nevező gertllaszervezet al­kalmazott. Von Spreti nyugat­német nagykövet elrablása, majd meggyilkolása egyszerűen nem egyeztethető össze az igaz­ságos fegyveres harc etikájával. Sőt, mi rosszabb, következmé­nyeiben — a jobboldali propa­ganda-gépezet hathatós közre­működésével — aláássa a fel­szabadító mozgalmak tekinté­lyét. Ezen túl pedig mintegy ,Alapot" ad a népnyúző katonai diktatúráknak, hogy szélsősé­ges, anarchista csoportoknak minősítve, a népük szabadsá­gáért küzdő partizánokat, egy­re véresebb és egyre kegyetle­nebb terrorakciókat hajtsanak végre. Ismert tény, hogy Guatemala latin-amerikai viszonylatban Is a legelmaradottabb országok közé tartozik. Az Egyesült Álla­mok politikai gyámkodása, Mendez Montenegro diktatúrá­ja (hamarosan Carlos Arana Osorio ezredes, a hírhedt „pa­cifikátor", illetve a többezer ár­tatlan ember legyilkolásáért fe­lelős szuperdiktátor váltja fel) végsőkig feszítette az elkesere­dés húrját. Ennek ellenére sem érthetünk egyet hasonló ter­rorakciókkal. Alberto Fuentes Mohr külügyminiszter esetét felidézve láthatjuk, hogy a kor­mány eleget tett a gerillák kö­vetelésének és szabadonbocsá­totta a váltságdíjként követelt politikai foglyokat. Jelenlegi makacsságának persze egyéb oka is lehet. A Nyugat-Berlin-i „Telegraf" kommentátora pél­dául rámutat: Spreti halálát „bekalkulálták", hiszen ürügyet szolgáltat a rendszer ellenzői­nek üldözésére, a haladó erők elleni brutális akciók folytatá­sára. S itt, ezen a szinten tart­juk elhibázottnak a legutób­bi guatemalai gerilla-akciót, amelynek következményeként, a nemzetközi Jogi normák ér­vényesítése esetében, politikai elszigetelés fenyegeti a latin­amerikai országot. A legutób­bi hírügynökségi jelentések is ezt a feltevést igazolják, hiszen a nagykövetségek munkatársai további terrorcselekményektől tartva, sürgősen el kívánják hagyni Guatemalát. Ez viszont még inkább a szélsőjobboldali csoportosulások malmára hajtja a vizet. Alibit, illetve okot szol­gáltat, sőt szabad kezet enged a haladó erők elleni kíméletlen fellépésre. Nem szólva arról, hogy a gerilla-akciót azok az országok is elítélik, amelyek a múltban éppen úgy mint ma szolidaritásukról biztosítják a latin-amerikai népek szabad­ságmozgalmát. Örökérvényű alapelv, hogy a fegyveres harcnak az elnyomó osztályok ellen kell irányulnia. Tehát semmi esetre sem kül­földi diplomaták ellen elköve­tett terrorcselekmények jelen­tik a megoldást a guatemalai nép elnyomásának megszünte­tése érdekében. Ezt mindenkép­pen tudatosítani kell, és éppen ezért van rendkívüli Jelentősé­ge az ellenállási mozgalmak elvszerfi, egységes irányításá­nak. BALOGH P. IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents