Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-09 / 83. szám, csütörtök

nétiány sorban Kitüntetések a Lenin-évforduló alkalmából ANDREJ GROMIKO, a Szovjetunió külügyminisztere kedden fogadta Moszkvában Ján Marko csehszlovák külügyminisztert. A két felet érdeklő kérdésekről tárgyaltak. WALTER SCHEEL nyugatnémet külügyminiszter szerdán 24 órás látogatásra Rómába érkezett, ahol Aldo Moro olasz külügyminiszterrel a Közös Piac politikai és gazdasági problémáiról tárgyalt. NYIKOLAJ NOVIKOV, a szovjet harckocsizó erők nyugalmazott vezérezredese 70 éves korában elhunyt. A BIRMINGHAMI Rover gépkocsigyár 450 alkalmazottjának sztrájkja következtében teljesen leállt a személygépkocsik gyártása. A sztrájkolok jobb munkafeltételeket követelnek. A SZOMÁLI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Nemzeti Forradalmi Tanácsának elnöke, Mohammed jazid Ziad Barre kedden fogadta Ottó Winzert, az NDK külügyminiszterét, aki országa kormányküldöttsége élén érkezett Szomália fővárosába. BELFASTBAN, Észak-Írország fővárosában, szerdán reggel nyugalom honolt. Annál nagyobb volt azonban a vihar az angol parlament kedd esti ülésén. Wilson miniszterelnök és Callaghan belügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy a kormány nem szándékozik viszszavonni a brit csapatokat Észak-Írországból. A KASSAI KORMÁNYPROGRAM kihirdetése 25. évfordulója alkalmából április 7-én Moszkvában a Népek Barátsága Házában emlékestet rendeztek, amelyen szovjet közéleti képviselőkön kivül részt vett V. Horák, hazánk moszkvai nagykövetségének első titkára, a nagykövetség diplomáciai dolgozói, valamint a CSSZBSZ Moszkvában időző aktivistái, és az „Auto Praga" üzem képviselői is. A SZOVJETUNIÓBAN június 14-én választják meg az ország legfelsőbb államhatalmi szervét, a Legfelsőbb Tanácsot, összesen 1517 küldöttet választanak. A választási munkák lebonyolításában a társadalmi szervezeteknek körülbelül 1 millió képviselője vesz részt. BUTEFLIKA, az Algériai Forradalmi Tanács tagja, Algéria külügyminisztere, aki hivatalos látogatáson jugoszláviában tartózkodik, szerdán délelőtt Belgrádból Brioniba utazott, ahol Tito elnökkel hosszabb baráti beszélgetést folytatott. A megbeszélésen jelen volt Mirko Tyepavac, lugoslávla külügyi államtitkára is. Péter János Stockholmban 1970. IV. 1. Stockholm — Pétéi János magyar külügyminiszter kedden este négynapos hivatalos látogatásra Svédország fővárosába érkezett. Látogatásával Torsten Nilsson svéd kollégájának 1967 áprilisában tett magyarországi látogatását viszonozza. A magyar külügyminiszter látogatása folyamán táigyalásokat folytat majd a Kelet és Nyugat viszonyáról, valamint a Varsói Szerződés tagállamai által indítványozott európai biztonsági konferencia összehívásának kérdéseiről. Péter János ezenkívül meglátogat néhány ipari létesítményt és kormányintézményt, látogatásának befejeztével pedig sajtókonferenciát tart. Olasz nemzeti nap az EXPO 1970-en Osaka — Az osakai világkiállításon tegnap tartották az olasz nemzeti napot. A nemzeti nap alkalmából nyitották meg a róma—osakai légi vonalat. Az olasz könnyűzene legkiválóbb képviselői hangversenyt rendeztek a világkiállítás területén. Az olasz nemzeti nap hivatalos vendége volt Giuseppe Pella, az olasz szenátus külügyi bizottságának elnöke. Moszkva — Az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata értelmében kitüntetik mindazokat a katonai alakulatokat és katonai intézményeket, amelyek a Lenin-centenárium tiszteletére a legjobb eredményeket érték el harci és politikai felkészülés ben. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Minisztertanács szívélyesen üdvözölte ez alkalomból a katonai kollektívákat, és köszönetet mondott nekik azért, hogy hozzájárulnak a Szovjetunió védelmi erejének megszilárdításához. London — A Times tegnap terjedelmes cikkben méltatta Lenin születése 100. évfordulóját, külön foglalkozva Lenin londoni tartózkodásával. A cikk új, eddig ismeretlen tényeket közöl Lenin londoni éveiről. Moszkva — A Trud cikkében megállapítja, hogy Lenin óta teljesen megváltozott a nemzetközi szakszervezeti mozgalom, és a bekövetkezett változások mind Lenin tanításának helyességét bizonyítják. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom tagjainak száma 14 millióról 250 millióra növekedett. Gyakorlatilag ma már a világ valamennyi országában dolgoznak a szakszervezetek. Lenin nagy érdeme, hogy kidolgozta a munkásosztály egységéért folytatott harc stratégiáját és taktikáját. Ez képezi a kommunista és munkáspártok tevékenységének alapját. A kapitalista országokban folyó osztályharc törvényszerűségeinek Lenin által történt felfedezése jelenti a politikai alapot ahhoz, hogy megértsük a szakszervezetek szerepét a kapitalizmusban. Ma fokozódik a munkásosztály és a szakszervezetek egységére vonatkozó lenini tanítás jelentősége. A kommunista és munkáspártok harcolnak a dolgozók és a szakszervezetek felzárkózásáért. Novikov látogatása Szato miniszterelnöknél Tokió — Vlagyimir Novikov, a Szovjetunió miniszterelnökhelyettese hivatalos kíséretével együtt tegnap látogatást tett a japán parlamentben. A vendégeket Naka Funada, az alsóház elnöke és Juzo Sigemune, a felsőház elnöke fogadta. Mindkét elnök üdvözlő beszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy V. Novikov jelenlegi japáni látogatása hozzájárul a két ország kölcsönös kapcsolatainak további fejlesztéséhez. Vlagyimir Novikov válaszában hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Japán kapcsolatai évről évre bővülnek. Japán és a Szovjetunió szomszédos országok, és kapcsolataik fejlesztése mindkét félnek érdeke. Szerdán reggel Novikov látogatást tett Szato miniszterelnöknél. Biztosította a japán államférfit, hogy a Szovjetunió kész megbeszéléseket folytatni partnerével a Japántól északra fekvő tengerek halászati jogával kapcsolatos problémákról. A szovjet miniszterelnök-helyettes pénteken utazik Osakába, a világkiállítás szovjet nemzeti napjára. Tegnap fogadta Vlagyimir Novikovot Hirohito japán császár. Letartóztatások Guaťemalában Guatemala — A guatemalai hadsereg, rendőiség és légierő razziát hajtott végre az országban. Több személyt letartóztattak. A kormány ily módon válaszol von Spreti nyugatnémet nagykövet meggyilkolására. A kormánynyilatkozat szeiint a tömeges letartóztatások során sem bukkant a rendőiség a tettesek nyomára. Egyúttal bejelentették, hogy bíróság elé állítanak öt partizánt, akinek szabadonbocsátását követelték von Spreti elrablói. Nyilvánvaló, hogy a kormány bosszút akar állni ezeken az embereken, azzal vádolva őket, hogy részt vettek az előző hasonló emberrablásokba n. TISZTOGATÁS A KÍNAI HADSEREGBEN Veszélyben az Apollo-13 startja Kennedy-jok. — Veszélybe került az Apollo—13 felbocsátásának eredetileg kitűzött időpontja. Az újabb orvosi vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a háromfőnyi személyzet egyik tagja megkaphatja a rubeolát, esetleg a holdutazás közben. Thomas Mattingly vérében nem találtak antianyagot, ami azt jelenti, hogy ki van téve a fertőzésnek. Az orvosi laboratóriumi vizsgálatokat azért koncentrálták erre a fiatal korban ártalmatlan, felnőtteknél azonban kellemetlen lefolyású gyermekbetegségre, mert a három űrhajóssal együtt készülődő tartalékcsapat egyik tagja: Charles Duke rubeolában megbetegedett. A megbetegedés miatt nincs kizárva annak lehetősége, hogy el kell halasztani az eredetileg szombatra, közép-európai idő szerint 20 óra 13 percre tervezett fellövést. A hold és a föld legközelebb május 9-e és 11-e között foglal el olyan helyzetet, hogy megint betervezhetik az Apollo—13 indítását. Kennedyt nem vonják Moszkva — A kínai katonai alakulatok pártszervezeteiben „a munkamódszer megjavítása" folyik. A pekingi sajtó hírei alapján arra következtethetünk, hogy ez a kampány ürügy arra, hogy tisztogatást hajtsanak végre a hadsereg parancsnokai körében. A Renmin Ribao pl. azt írta, hogy tavaly a pekingi helyőiség egyik divíziójában háromszor vizsgálták felül valamenynyi alakulat főparancsnokainak politikai megbízhatóságát. Több magasrangú tisztet „átnevelő munkára" küldenek. így pl. a Wang Csi-juant, az egyik divízió politikai biztosát egy szerelőműhelybe küldték, hogy a sorkatonák között dolgozhasson, és átnevelődjön. Egy másik politikai biztost hasonló céllal falura küldtek. felelősségre Washington — Edward Kennedy szenátort nem vonják büntetőjogilag felelősségre az autóbaleset miatt, amely tavaly Júliusban Mary Jo Kopechne titkárnő halálával végződött. A szövetségi nagyesküdtszék, amely újra tárgyalta az ügyet, kedden bejelentette a bíróságnak, hogy „nincs jelenteni valója." A

z idén valamennyi nyugatnémetországi városnak alkalma nyílna megünnepelni felszabadulásának 25. évfordulóját, mert az amerikai-angol csapatok lényegében 1945-ben lépték át a harmadik birodalom nyugati határait. A németek természetesen nem éltek német megszállás alatt, de a történteket legalább a nácizmus barbár uralma alóli felszabadulásukként foghatnák fel. Ám az idén egyetlen nyugatnémet városban sem ünneplik meg a felszabadulás évfordulóját. Lehet, hogy valaki magánszemélyként megemlékezik róla, eddig azonban ' még nem volt semmilyen nyilvános ünnepség, s a mai Nyugat-Németország fő szövetségesének és védelmezőjének tartott amerikai hadseregről sem emlékeztek meg. Városok egyszerű elfoglalása ... A náci Németország nyugati részein a háború másként folyt le, mint a keleti országrészeken. Az amerikai és brit csapatoknak csak egyes gócpontokon kellett igazi csatákat vívniuk a hitlerista Wehrmacht maradványai ellen, mert a Wehrmacht fő erőit a szovjet hadsereg ellen vetették be. A mai nyugatnémet városok zöme harc nélkül megadta magát, s csak a legmegrögzöttebb nácik voltak veszélyesek, mert orozva támadtak. A második világháború vége nem felszabadulást, hanem csak elvesztett háborút jelentett a szövetségi köztársaságban élő németeknek, akik ma is így néznek az eseményekre. 1945ben ezt így foghatták fel, ma azonban furcsának látom ezt a szemléletet. Az, amit ml méltán tartunk igazi felszabadulásnak, NyugatNémetországban ma több hadtörténész vizsgálatának a tárgya. Elemzik a szövetségesek és a nácik haditerveit, egyik és másik részén is számolják a Ahol a felszabadulás ismeretlen fogalom hadosztályokat, elmefuttatásokba bocsátkoznak arról, mi lett volna, ha másként csinálták volna. Számításaik eredményeként végülis mindig az Jön ki, hogy a harcok legnagyobb terhét a vörös hadsereg viselte. Bonn, a mai nyugatnémet főváros és része, Bad Godesberg még csak meg sem emlékezik a felszabadulásról, illetve megszállásról vagy elfoglalásról. Bizonyos, hogy a 16. amerikai gyalogezred akkor nem a jövőbeni szövetséges fővárosát, hanem lényegében a jelentéktelen egyetemi, bár helyőrséggel rendelkező várost és a még jelentéktelenebb Bad Godesberg fürdőhelyet hódította meg. ... mint a történelemkönyvekben Bonn és Bad Godesberg megszállása szinte Iskolapéldája volt annak, hogyan foglalták el az amerikai és brit csapatok a nyugatnémet városokat. Az amerikaiak március 7-én reggel indították meg a támadást Bonn ellen és ellenállás nélkül behatoltak a városba. A német katonák ellenállás nélkül hagyták magukat lefegyverezni, s egyetlen zavaró körülmény csupán a Rajna túlsó oldaláról a városra irányított tüzérségi tűz volt. Az amerikaiaknak Bonnban hét halottja és 15 sebesültje volt, viszont 1700 Wehrmacht-katonát ejtettek foglyul. Bad Godesbergben még gyorsabb lefolyásúak voltak a harci cselekmények, bár a Dreesen szállóban, ahol a háború előtt Hitler Chamberlain brit miniszterelnökkel Csehszlovákia feldarabolásáról tárgyalt, Schimpj tábornok, ejtőernyősparancsnok hadosztályparancsnoksága székelt. Az amerikaiak március 8-án reggel hat órakor hatoltak be Bad Godesbergbe, s az amerikai parancsnok hét óra után telefonált a városházára a városi rendőrparancsnoknak és megadásra szólította fel őt. A helyi hatóságok már 9 óra után átadták a várost az amerikaiaknak, és Schimpf tábornok vállalta a hadifogságot. A tényleges felszabadulást csak egyes koncentrációs táborok, Dachau vagy Belsen felszabadulásának évfordulója kapcsán ünneplik. A helyi lakosság azonban ezért sem nagyon lelkesedik. A náci börtönökből és táborokból kiszabadult kommunisták és antifasiszták azok, akik ma Nyugat-Németországban egyedül emlékeznek a nácizmus leverésének és a felszabadulásnak 25. évfordulófára. Pedig azt hiszem, éppen a németeknek kellene Jól emlékezniük a negyedszázad előtti eseményekre. ľ ELHIBÁZOTT TAKTIKA Az utóbbi esztendőket méltán nevezhetjük a nemzeti felszabadító mozgalmak megizmosodása időszakának. ígéretesen bontakozik ki a latin-amerikai országok felszabadítási mozgalma is, amelyet a haladó emberek rokonszenve kísér. E harcok módszerelt, taktikáját, stratégiáját és nem utolsó sorban célját több, a nemzetközi munkásmozgalom magas színtű tanácskozásán rögzítették Éppen ezért nem lehet egyetérteni a harcnak azzal a formájával, amelyet a napokban a guatemalai, magát Lázadó Fegyveres Erőknek nevező gertllaszervezet alkalmazott. Von Spreti nyugatnémet nagykövet elrablása, majd meggyilkolása egyszerűen nem egyeztethető össze az igazságos fegyveres harc etikájával. Sőt, mi rosszabb, következményeiben — a jobboldali propaganda-gépezet hathatós közreműködésével — aláássa a felszabadító mozgalmak tekintélyét. Ezen túl pedig mintegy ,Alapot" ad a népnyúző katonai diktatúráknak, hogy szélsőséges, anarchista csoportoknak minősítve, a népük szabadságáért küzdő partizánokat, egyre véresebb és egyre kegyetlenebb terrorakciókat hajtsanak végre. Ismert tény, hogy Guatemala latin-amerikai viszonylatban Is a legelmaradottabb országok közé tartozik. Az Egyesült Államok politikai gyámkodása, Mendez Montenegro diktatúrája (hamarosan Carlos Arana Osorio ezredes, a hírhedt „pacifikátor", illetve a többezer ártatlan ember legyilkolásáért felelős szuperdiktátor váltja fel) végsőkig feszítette az elkeseredés húrját. Ennek ellenére sem érthetünk egyet hasonló terrorakciókkal. Alberto Fuentes Mohr külügyminiszter esetét felidézve láthatjuk, hogy a kormány eleget tett a gerillák követelésének és szabadonbocsátotta a váltságdíjként követelt politikai foglyokat. Jelenlegi makacsságának persze egyéb oka is lehet. A Nyugat-Berlin-i „Telegraf" kommentátora például rámutat: Spreti halálát „bekalkulálták", hiszen ürügyet szolgáltat a rendszer ellenzőinek üldözésére, a haladó erők elleni brutális akciók folytatására. S itt, ezen a szinten tartjuk elhibázottnak a legutóbbi guatemalai gerilla-akciót, amelynek következményeként, a nemzetközi Jogi normák érvényesítése esetében, politikai elszigetelés fenyegeti a latinamerikai országot. A legutóbbi hírügynökségi jelentések is ezt a feltevést igazolják, hiszen a nagykövetségek munkatársai további terrorcselekményektől tartva, sürgősen el kívánják hagyni Guatemalát. Ez viszont még inkább a szélsőjobboldali csoportosulások malmára hajtja a vizet. Alibit, illetve okot szolgáltat, sőt szabad kezet enged a haladó erők elleni kíméletlen fellépésre. Nem szólva arról, hogy a gerilla-akciót azok az országok is elítélik, amelyek a múltban éppen úgy mint ma szolidaritásukról biztosítják a latin-amerikai népek szabadságmozgalmát. Örökérvényű alapelv, hogy a fegyveres harcnak az elnyomó osztályok ellen kell irányulnia. Tehát semmi esetre sem külföldi diplomaták ellen elkövetett terrorcselekmények jelentik a megoldást a guatemalai nép elnyomásának megszüntetése érdekében. Ezt mindenképpen tudatosítani kell, és éppen ezért van rendkívüli Jelentősége az ellenállási mozgalmak elvszerfi, egységes irányításának. BALOGH P. IMRE