Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)
1970-04-08 / 82. szám, szerda
A kambodzsai ellenállók kiépítették állásaikat néhány Szovjet küldöttség Londonban Phnom Penh — Thong Van Fan Muong ezredes, a kambodzsai első katonai körzet (délvietnami határvidék) parancsnoka kedden tájékoztatta a Phnom Penh-ben akkreditált külföldi katonai attasékat és újságírókat a parancsnoksága alatt álló katonai körzetben kialakult helyzetről. Elmondta, hogy katonái a dél-vietnami határral párhuzamosan négyszáz kilométeres frontvonalon fejlődtek hadrendbe. Közölte, hogy ebben a hónapban 51 különálló ütközet zajlott le a kambodzsai ellenállók és a kormánycsapatok között. A gerillák — jelentette ki — vasárnap a határtól 17 kilométerre elfoglalták a kormánycsapatok egyik állását. A leghevesebb harcokra a fővárostól 100 kilométerre fekvő Svay Rieng tartományban került sor. A Kambodzsában tevékenykedő fegyveres ellenállók ellenőrzésük alá vonták ÉszakkeletKambodzsa gumiültetvényeit és fokozatosan behatolnak a keletkambodzsai falvakba és városokba — tűnik ki Lon Nol tábornoknak, a puccsista kambodzsai rezsim miniszterelnökének az U. S. News and World Report számára adott interjújából. A tábornok szerint mlg a laoszi határnál nyugalom van, az ellenállók a dél-vietnami határ teljes hossza mentén kiépítették állásaikat. Ugyanakkor azt állította, hogy a Phnom Penh-i kormány „kézben tartja a helyzetet". Megerősítette azt a korábbi kijelentését, hogy kormánya „szükség esetén" hadianyagot fog kérni az Egyesült Államoktól. Azt állította, hogy kormányának ez idő szerint pénzbeli segélyre nincs szüksége, a szükséges fegyvereket meg tudja fizetni. Ha viszont — Lon Nol szavaival élve — „a kommunista megszállás kiterjed", Phnom Penh a „baráti országok" segítségét fogja kérni. Az interjúból kitűnik, hogy erre már akkor is sor kerül, ha az ellenállók ellenőrzésük alá vonják az országnak a Mekong-folyótól keletre fekvő területeit. Lon Nol, az amerikai hetilapnak adott interjújában állást foglal az amerikai—kambodzsai kapcsolatok megjavítása mellett. Washingtonban McCloskey, az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja az ENSZ-megfigyelők kiküldésére vonatkozó kambodzsai kérelmet, habár a világszervezet Washingtont hivatalosan még nem tájékoztatta a kérelem megérkezéséről. Heves összecsapások Déi-Vietnamban Saigon — A dél-vietnami kormánycsapatok parancsnokságának közleménye szerint az elmúlt 24 órában heves összecsapások voltak a kormánycsapatok és a szabadságharcosok között. A közlemény szerint mindkét fél jelentős veszteségeket szenvedett. Az amerikai szóvivő közölte, hogy B—52-es bombázók Saigontól északra fekvő területeket bombáztak. A partizánok tüzérségi támadást intéztek egy Saigontól északnyugatra fekvő légi támaszpont ellen. Saigonban kedden reggel ismét heves tüntetésekre került sor. A háborús veteránok ezúttal a nemzetgyűlés épülete ellen támadtak. Egy 60 főnyi csoport terepjárók segítségével áttörte a parlament épületétől mintegy 200 méterre emelt drótakadályt. A rendőrség számított a tüntetés megismétlődésére és brutálisan verte vissza a mankókkal, botokkal és kövekkel védekező rokkantakat. INDOKÍNA A TÁRGYALÁSOK HÁTTERÉBEN? Fraser ausztráliai hadügyminiszter megkezdte konzultatív megbeszélés-sorozatát amerikai kollégájával, Lairddel. A hivatalos program szerint az ausztráliai hadügyminiszter amerikai vadászgépek vásárlásáról tárgyal majd. Megfigyelők azonban hangsúlyozzák, hogy a repülőgépekkel kapcsolatos kérdésben már régen döntés született és csupán a technikai részletekben való megegyezés van hátra. Ezért aligha volt ez a fő ok, amely az ausztráliai hadügyminisztert arra ösztönözte, hogy találkozzék Lairddel és az amerikai kormány más magas rangú vezetőivel. Sokkal valószínűbb, hogy a vadászgépek kérdése háttérbe szorul azoknak a komoly problémáknak a megvitatása mellett, amelyek az utóbbi hónapokban merültek fel a vietnami agresszióval kapcsolatban. Ausztrália ugyanis tagja a SEATO katonai tömbjének, amelynek agresszív jellegét az ország közvéleménye már régóta élesen bírálja. KAVASIMA, a japán Liberális Demokrata Párt alelnöke kedden Moszkvából visszaérkezett Tokióba. Visszaérkezése után a japán kormány és a Liberális Demokrata Párt vezetőinek egyik találkozóján kijelentette, hogy Moszkvában szívélyesen fogadták. A NYUGATNÉMET lakosság 68 százaléka helyesli az európai biztonsági értekezlet megrendezését, mutatja annak a közvéleménykutatásnak az eredménye. amelyet a közelmúltban végezlek az NSZK-ban. LONDONBAN a csehszlovák nagykövetség kereskedelmi osztályán megnyílt a csehszlovák textil- és ruhaipari kiállítás. A kiállítást a Centrotex külkereskedelmi vállalat rendezi. PÉTER JÁNOS magyar külügyminiszter Nilsson svéd külügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra Stockholmba utazott. AZ AMERIKAI szenátus hétfőn jóváhagyta Arthur K. Watsonnak, az Egyesült Államok, új párizsi nagykövetévé történt kinevezését. Watson, Kennedy elnök sógorát, Shrivert váltotta fel ebben a tisztségben. URHO KEKKONEN, a finn köztársasági elnök kedden megbízta Rihtniemit, a Nemzeti Koncentráció Pártjának elnökét az új kormány megalakításával. Koivisto kormánya a március 15 és 16-i választások után lemondott. AZ NDK és a fejlődő országok árucseréje ez évben csaknem 20 százalékkal emelkedik. Az NDK elsősorban Irakkal, Szíriával, Szudánnal és Dél-Jemennel fejleszti kereskedelmi együttműködését. VÁCLAV HŰLA miniszterelnök-helyettes, tervezésügyi miniszter, aki Moszkvában részt vesz a csehszlovák és szovjet népgazdasági tervek egybehangolásáról folytatott tárgyalásokon, tegnap találkozott Nyikolaj Babjakovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesével. OTTO WINZER külügyminiszter vezetésével Mogadisoba érkezett az NDK küldöttsége, amely a szomáliai kormány tagjaival a két ország kapcsolatairól fog tárgyalni. ÉSZAK-ÍRORSZÁG fővárosában hétfőn este két újabb bombarobbanás történt. A bombák egyike egy protestáns főpap rezidenciájának közvetlen közelében robbant fel nem sokkal azután, hogy a kormány bejelentette: 10 000 font jutalmat tűz ki azok számára, akik a pokolgép-merényletek elkövetőinek nyomára vezetnek. London — Az angol külügyminisztérium épületében tegnap szovjet—angol tárgyalások kezdődtek. A szovjet küldöttséget Szemjon Kozirev külügyminiszter-helyettes, az angol küldöttséget Wedgwood Benn műszaki miniszter vezeti. A két küldöttség az angol— szovjet kapcsolatokról és az európai politikáról tárgyal. Valószínű, hogy az angol küldöttség ismerteti kormánya álláspontját az európai biztonsági értekezlet kérdésében. Nagy-Britannia álláspontja ebben a kérdésben változatlan. London halogatja az értekezlet összehívását és azt állítja, hogy a tanácskozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszas előkészítés előzi meg. Nagy-Britannia azt is követeli, hogy az értekezleten vegyen részt az Egyesült Államok és Kanada. Kozirev találkozik lord Chalfonttal a leszerelés kérdéseivel megbízott külügyminiszter-helyettessel is. Politikai megfigyelők valószínűnek tartják, hogy megvitatják a közel-keleti helyzetet és más nemzetközi problémákat is. Butef lika Belgrádban tanácskozik Belgrád — Jugoszlávia fővárosában tegnap délelőtt megkezdődtek a hivatalos jugoszláv—algériai tárgyalások Mirko Tepavac, jugoszláv külügyi államtitkár és Buteflika algériai külügyminiszter között. Buteflika este a belgrádi Jugoszlavijaszállóban vacsorát adott vendéglátói tiszteletére. Mirko Tepavac pohárköszöntőjében rámutatott a Jelenlegi nyugtalanító világhelyzetre, amikoris az imperialista erők igyekeznek megállítani vagy lelassítani a népek nemzeti, gazdasági és társadalmi felszabadulásának folyamatát. A továbbiakban elítélte Izrael agresszív politikáját és hangoztatta, hogy a Közel-Keleten fontos tényezővé vált a palesztinai felszabadít ási mozgalom. Buteflika válaszában rámutatott, hogy a békés együttélét politikáját nem lehet összeegyeztetni politikai vagy földrajzi korlátozással. Ez a politika feltételezi a nagy és kis országok, a fejlett és a fejlődő országok szövetségének kialakítását. Svéd—angol megbeszélések London — Palme svéd miniszterelnök Londonban Wilson miniszterelnökkel és az angol kormány tagjaival tárgyal. Elsősorban Nagy-Britannia közös piaci tagságáról s az európai helyzetről folytatnak eszmecserét. Jói tájékozott körök szerint a svéd miniszterelnök NagyBritannia közös piaci tagságának különböző szempontjait tanulmányozza. A keddi tárgyalások során a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok kérdését, valamint az európai biztonsági értekezlet problémáját is megvitatták. Politikai megfigyelők azért tulajdonítanak nagy jelentőséget Palme londoni látogatásának, mivel Nagy-Britanniából a svéd miniszterelnök Franciaországba, az Egyesült Államokba és a Szovjetunióba utazik. Nem változik az olasz kormány külpolitikai irányvonala Róma — Mariano Rumor olasz miniszterelnök a szenátusban és a képviselőházban ismertette az új kormány programját. A program foglalkozik a június 7-én megtartandó kerületi, tartományi és a községi választásokkal. Jelentős figyelmet szentel az előkészületben levő törvényhozási reformoknak és a gazdasági fejlesztés problémáinak. Meghatározza továbbá a kormány külpolitikai irányvonalát. Rumor megemlítette azokat a nehézségeket is, melyekre a 1970 IV. 3. öt héttel a parlamenti választások után Ausztriának még mindig nincs új kormánya. Továbbra is a régi néppárti kormány maradt hivatalában, sőt pénzügyminisztere készíti elő az 1971. évi költségvetést, vagyis a Szocialista Párt beleegyezésével a pénzügyminisztérium kiadta a költségvetés kidolgozásának irányvonalait. Kreisky, a Szocialista Párt vezetője a Néppárt főtitkárával tárgyaláso kat folytat. Ám nem maguk a tárgyalások, hanem a körülöltük végbemenő alkudozások jellemzőek. Titokban folynak, hogy a nép ne tudja meg: a Szocialista Párt kész feladni választási ígéreteit, hogy ennek fejében több miniszteri tárcát kapjon. Kreisky még mindig nem közölte, hogy a Szocialista Párt mit javasol a koalíciós tárgyalások során. Számtalan manőverezésnek vagyunk tanúi a kormányalakítási tárgyalásokkal kapcsolatban. A két nagy párt egymást vádolja azzal, hogy titokban tárgyal a Szabadságpárttal (FPÖJ. A Néppárt (ÖVP) azért, hogy talán mégis sikerül „kiskoalíciót" létrehoznia, a Szocialista Párt (SPÖJ, pedig azért, hogy biztosítsa az FPÖ támogatását egy szocialista párti kisebbségi kormány számára. A két nagypártot az sem zavarja, hogy tárgyalásaikkal „felértékelik" a nagy német nacionalista, osztrákellenes és szélsőségesen reakciós Szabadságpártot. E játék mindkét változata azonban igen valószínűtlen, biztosra vehető, hogy „nagykoalíció" megalakítására kerül sor. A Szocialista Párt olyan célzásokat tesz, hogy a parlamenti együttműködés árán hajlandó a választási rendszerben néhány változást eszközölni a néppárt javára. A választási rendszer valóban igazságtalan. Az ÖVP csaknem ugyanolyan szavazatszázalékkal 1966-ban 85 mandátumot és így abszolút parlamenti többséget kapott, míg az SPÖ a mostani választásokon 81 mandátumot, vagyis csak viszonylagos többséget szerzett. A két nagy párt képviselői által szorgalmazott módosítások a nyugatnémet választási rendszerhez Idomulnak, amely megszünteti a nagy pártok közötti egyenlőtlenséget, de az ötszázalékos határral (vagyis a szavazatoknak legalább öt százalékát kell kapnia egy pártnak, hogv a parlamentbe kerüljön), a kis pártok épp úgy hátrányos helyzetben vannak, mint a jelenlegi osztrák választási jog alapján. A burzsoáziának és a Szocialista Pártnak elsősorban az a célja, hogy megakadályozza kommunista képviselők bejutását a parlamentbe. A két párt már csak azért sem siet a kormányalakítással, hogy feledésbe menjenek választási IgéreteL Kreisky máris bejelentette, hogy a megígért „nagy" adóreform most állítólag az állam pénzügyi helyzete miatt nem valósítható meg, és amint a Néppárt lapja írta, az ÖVP e reformot 1972-re akarja elhalasztani. Az ÖVP csupán néhány „azonnali intézkedésbe" hajlandó belemenni, amelyek azonban igen csekély könnyítéseket hoznának és nem felelnének meg a munkásság jogos követeléseinek. A két párt egyike sem beszél a fokozódó drágaság elleni intézkedésekről, nyilvánvaló, hogy ez a kérdés nem is szerepel a tárgyalások napirendjén. Ellenkezőleg: a hírhedt, úgynevezett paritásbizottság, amely a szövetségi kancellár elnökletével a vállal kozők és a szakszervezetek képviselőiből áll, már a választások után számos áremelésbe beleegyezését adta, többek között a sör árának a felemelésébe, habár ez fantasztikus óriásprofitot biztosít a nagy sörgyárosoknak. Az újonnan megválasztott parlament már megtartotta első ülését. Ezen az ülésen azonban csak a parlament elnökét és helyetteseit, valamint a „tisztségviselőket" választották meg. Az osztrák demokráciára jellemző, hogy a kormány megalakításáig a parlament úgyszólván munkanélküli, habár igen sür gős problémák vannak. A 165 képviselő már megkapja fizetését, de nincs joguk beszélni, még kevésbé határozatokat hozni mindaddig, míg a két párt vezérei meg nem alkudtak egymással. Már most bizonyos, hogy a Nagyiparosok Szövetsége nagy befolyást fog gyakorolni az új kormány belpolitikájára, főként a gazdasági és szociálpolitikára. Igen elgondolkoztató az is, milyen külpolitikai terveket sző Kreisky. A Szocialista Párt nyilvánosságra hozott javaslatai a semlegesség mellett foglalnak állást. Ugyanakkor azonban fokozott törekvés mutatkozik a Közös Piaccal való megegyezésre. A legfontosabb azonban hiányzik e külpolitikai megnyilatkozásokbői: egy szóval sem említik az európai biztonsági értekezletet, viszont a mostani kormány állást foglalt e konferencia, valamint az európai biztonsági rendszer létrehozása mellett. Egyébként Kreisky a — választások után — Ismételten az NDK és az NSZK közötti rendezésre irányuló kísérletek ellen nyilatkozott. Jogos a kérdés: Meg akarja-e változtatni Kreisky Ausztria külpolitikáját, leértékeli-e a semlegességet? Vajon Kreisky az osztrák külpolitikát egyoldalúan az amerikai kormány szolgálatába akarja állítani? Méltán állapítja meg ezzel kapcsolatban a Volksstimme. „Nem ls szorul bizonyításra, milyen ártalmas, sőt veszélyes az ilyen politika Ausztriára nézkoalíciós kormány felújításánál került sor. Hangsúlyozta, hogy a kormány hajlandó a parlamentben elfogadni minden párt támogatását, de egyúttal kizárta annak a lehetőségét, hogy bármiféle közeledésre" ls sor kerüljön az Olasz Kommunista Párttal. Az ő nézete ls az, hogy a koalíciós kormány felújításával összefüggd nehézségeket az Olaszországban uralkodó politikai és szociális feszültség okozza. A kormányprogram gazdasági részének lényege a szilárd valuta, a foglalkoztatottság biztosítása s a termelés további fejlesztése. A kormány Ígéretet tett, hogy a lehető leggyorsabban kidolgozza az olasz gazdasági fejlődés tervét, az 1971— 1975-ös évekre. Rumor közölte, hogy az új kormány külpolitikája az előző irányvonalhoz igazodik. A jelenlegi nemzetközi helyzet pozitívumaként említette meg az USA és a Szovjetunió megbeszéléseit a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról, az NSZK tárgyalásait a Szovjetunióval, Lengyelországgal és az NDK-val. Ügy nyilatkozott, hogy az efféle kezdeményezés számíthat az olasz kormány támogatására. Hangoztatta, hogy az olasz kormány támogatja az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívását. A kormány meggyőződése, hogy az indonéziai béke helyreállítása a konfliktus résztvevőin múlik. Vállalja a közvetítő szerepet, amennyiben ez hozzájárul a cél eléréséhez. Megkezdődött a KGST ülésszaka Moszkva — A szovjet fővárosban kedden megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 46. ülésszaka. Az ülésszak munkájában a tagállamok miniszter-elnökhelyettesei vesznek részt. Az első ülésen Plotr Jaroszewlcz Lengyelország képviselője elnökölt.