Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-04 / 79. szám, szombat

A kassai kormányprogram új történelmi korszakot nyitott ĽUBOMÍR ŠTROUGAL miniszterelnök beszéde a kassai ünnepi gyűlésen Elvtársak, drága BarátaimI Huszonöt évvel ezelőtt ebben • régi városban beteljesedett nemzeteink nagy reménye. A hatéves háborús dráma a Szovjetunió érdemeként a végéhez közeledett. Cjkori történelmünk újabb dicső oldalakkal gazdagodott. A felszabadító harcok jelentős szakasza Itt Kassán játszódott le. Huszonöt évvel ezelőtt Kassa lett köztársaságunk felszabadított területének fővárosa. A csehek és szlovákok Nemzeti Frontja első kormányának megalakítása és a kassal kormányprogram kihirdetése olyan aktus volt, mely történelmünk új korszakának volt az előhírnöke. Megragadom ezt az alkalmat, hogy újból rávilágítsak újkori történelmünk alapvető kapcsolataira, szocialista utunk feltételeire és kiindulópontjaira. A kassai kormányprogram jóváhagyása megfelelt a második világháború fejlődésének. A Szovjetunió és hadserege döntő részvétele a német fasizmus legyőzésében, valamint ellenállásunk következetes, fasisztaellenes és demokratikus irányzata határozta meg az utat a csehszlovák állam felújításához. Jellemző volt, hogy Bene§ elnök elhagyta Londont és a kormánnyal együtt Moszkvából érkezett a felszabadított hazába. Mint ismeretes a londoni emigráció képviselői más kiutat kerestek a jövőbeli nemzetközi helyzetet és a köztársaságon belüli rendet illetően. A háború gyors befejezése, a szovjet csapatok győzelmes előrenyomulása és a hazai ellenállás keresztülhúzta ezeket a terveket. Ez a fejlődés határozta meg az új csehszlovák kormány megalakítását és programját, melynek alapját a CSKP moszkvai vezetősége által kidolgozott Javaslatok képezték. Pozitív hatással voltak ebben a Szlovák Nemzeti Tanács kommunista képviselői, Gustáv Husák, Laco Novomeský és mások, akik a Szlovák Nemzeti Felkelés tapasztalataira és a felszabadított szlovákiai területek forradalmi helyzetére támaszkodtak. Az időseknek és a középnemzedék tagjainak saját tapasztalataik vannak a háború előtti és a háborús időszakbői. Többségükben tisztán látják, mik voltak azok az okok, amik országunk náci leigázásához és mesterséges kettéválasztásához vezettek. München és minden ami előtte és utána volt, nemzeteink számára figyelmeztető marad. A fasizmus elleni harc folyamatában kialakult nálunk a demokratikus erők csoportosulása, és ebben döntő szerepet játszott Csehszlovákia Kommunista Pártja. Ez a csoportosulás osztály- és szociális rétegeződését illetően nagyon széles körű volt. Részt vett benne a munkásosztály és a többi dolgozó, valamint a burzsoázia egy része, kommunisták és nem kommunisták egyaránt. Természetesen a hazai fasisztaellenes front harcának tartalmát csak a nemzeti és állami szabadságért folytatott harc képezte. Ennek a küzdelemnek osztály- és szociális szempontjai voltak. Ez törvényszerűen megnyilvánult a demokratikus nemzeti és szociális változások közös programjának kialakításában. A kassai kormányprogram még nem a szocialista forradalom programja volt. Megfelelt a csehek és szlovákok közös érdekelnek, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség érdekeinek, valamint a burzsoázia egy részének is. A nemzeti demokratikus forradalom programja volt ez, amely megnyitotta az utat a szocialista jellegű Intézkedések fokozatos megvalósításához. Az akkori helyzetet a legjobban Klement Gottwald jellemezte Szlovákia Kommunista Pártjának 1945. április 8-án Kassán megtartott konferenciáján, amikor azt mondotta, hogy a szocializmus még nem közvetlen célunk, most a demokratikus és nemzeti forradalom következetes megvalósítása a feladatunk, hogy megnyithassuk az utat az új célok felé. Egyúttal rámutatott, hogy a kommunisták tovább fejleszthetik a forradalmat, egészen addig a végső célig, amelyért egész életükben harcoltak. A nemzet más vezért keres, és ez csakis a munkásosztály és a kommunista párt, a munkásosztály pártja lehet — mondotta. Ez azért teljesült, mert az antifasiszta küzdelem magvát a kommunisták képezték. Ebben az Időben a kommunista párt volt az egyetlen tényező, amely a hazai ellenállásban — elsősorban a Szlovák Nemzeti Felkelésben megőrizte harci szervezettségét. A kassai kormányprogram megerősítette kommunista pártunk irányvonalát, a München és a német fasizmus elleni harcában. Leküzdve a cseh és szlovák burzsoázia, valamint a náci uralkodók politikájának következményeit, új külpolitika) irányzatot tűzött kl, az árulók és kollaboránsok vagyona államosításának követelményét. Majd a nemzeti bizottságok elismerésével lerakta a népi hatalom szilárd alapjait. Csehszlovákia történelmében mindig fontos szerepet Játszottak a külpolitikai kapcsolatok. Törvényszerű volt, hogy a háború éveiben nemzeti felszabadító és antifasiszta harcunk egyre szorosabb kapcsolatba került a Szovjetunió nagy harcával. A kassal kormányprogram az 1943. decemberében megkötött barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződésből kiindulva úgy fogalmazta meg a Szovjetunió történelmi feladatát Csehszlovákia állami szuverenitásának felújításában és nemzeteink felszabadításában, mint köztársaságunk létezésének és szilárd nemzetközi helyzetének alappillérét. Dolgozóink szempontjából nagyon fontos volt, hogy szocialista állammal való szövetségről volt szó, melynek céljai azonosak voltak pártunk céljaival és dolgozóink vágyaival. Ez a körülmény növelte pártunk tekintélyét. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a választás a mi saját választásunk volt, saját elhatározásunkból cselekedtünk így. Állandóan ismételnünk kell azt, mivel az utóbbi években, különösen 1968-ban sokan taga&ni akarták. Még a burzsoá demokraták, Így Beneš és mások is rádöbbentek a Szovjetunióval való szövetségünk szükségszerűségftre. A csehszlovák—szovjet barátság eszméje egész történelmünk folyamán bevált. Nem tudjuk felsorolni mindazt, hogy mit Jelent számunkra ez a baráti szövetség, mit Jelent politikai és katonai téren, a tudomány és kultúra terén. Az elmúlt években — 1948-tól csaknem tízszeresére növekedett külkereskedelmünk a Szovjetunióval. A szovjet piac rendkívül nagy lehetőségeket biztosít számunkra. A szovjet tudomány és technika fejlődése egyre kedvezőbben befolyásolja gazdaságunkat. Nyersanyagalapunk csekély, ezért létfontosságú számunkra, hogy kölcsönős gazdasági szövetségünk megbízhatóan biztosítja legfontosabb nyersanyag-szükségletünket. Vasércszükségletünk 82 százalékát, kőolaj-szükségletünk 98 százalékát, gyapotszükségletünk 50 százalékát szovjet szállítmányok fedezik. Gabonaszükségletünk egy harmadát a Szovjetunióból kapjuk. Nem volt véletlen, hogy a szocialistaellenes erők elsősorban a Szovjetunióval való szövetséges kapcsolatainkat támadták. Tudták, hogy ennek aláásása azt jelenti, hogy Csehszlovákiát megfosztják a nyugodt szocialista fejlődés biztosítékaitól. Ebben a helyzetben a Szovjetunió és a többi szövetséges ország beavatkozása megállította azt a folyamatot, amely veszélyeztette a szocialista vívmányokat és keresztülhúzta az ellenség számításait. Ez az eljárás összhangban állt a barátságunkból és osztályszolidaritásunkból eredő kötelezettségekkel. Csehszlovákia felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából barátsági és szövetségi szerződést kötünk a Szovjetunióval. Tesszük ezt annak tudatában, hogy az az út, melyet közösen megtettünk, helyes volt. Arra törekszünk, hogy az új szerződés kapcsolataink szocialista és internacionalista Jellegét fejezze ki. Köztársaságunk nemzetközi erejét, nemzetközi tekintélyét a szocialista országok egysége jelenti. Az, hogy külpolitikánk végeredményében valamennyi szocialista ország érdekét szolgálja. A Szovjetunió és Csehszlovákia képviselői májusban új szerződést vitatnak meg, amely újból megerősíti majd Gottwald közismert kijelentését: „örök időkre a Szovjetunióval I" Ma, 25 évvel a háború után sem mondhatjuk azt, hogy a háború valamennyi következményét kiküszöböltük. Európában kialakult a szocialista országok hatalmas társadalma, és ennek tagja a Német Demokratikus Köztársaság, a munkások és parasztok első német állama. Más a helyzet a Német Szövetségi Köztársaságban. A nyugatnémet államférfiak különböző kijelentései ellenére, Nyugat-Németország eddig nem foglalt el egyértelmű álláspontot az Európában a háború után kialakult realitás elismerését illetően. A további fejlődés megköveteli, hogy NyugatNémetország pozitív lépéseket tegyen, melyek a kölcsönös kapcsolatok megjavításához vezethetnek. Ogy ahogy üdvözöltük a két német állam képviselőinek erfurti találkozóját, ugyanúgy támogatni fogunk minden más jószándékú lépést. A kassai kormányprogramnak még ma is nagy jelentőségű további határozata volt a csehek és szlovákok közti viszony rendezése. Tudjuk, hogy a burzsoá köztársaság idején ez a kérdés volt államunk belpolitikai rendezésének legfájóbb pontja. A cseh burzsoá és kispolgári rétegek a kassai kormányprogram javaslatának tárgyalásánál ellenezték a csehszlovák kapcsolatok kérdésének következetesebb megoldását. Pártunk érdeme, hogy a kassai kormányprogram ezen a téren jelentős haladást Jelentett. A szlovák nemzeti önállóság elismerése, az egyenlőség elvének kihirdetése, a Szlovák Nemzeti Tanács elismerése és az, hogy a köztársaságot, mint egyenrangú nemzetek közös államát építették — ez az új csehszlovák állam megoldásának alapelve. Az elmúlt huszonöt évben a nehézségek ellenére is arra törekedtünk, hogy valóra váltsuk ezeket az elveket. Vitathatatlan tény, hogy ez alatt növekedett a szlovák nemzet részvétele a szocialista állam igazgatásában és irányításában. Népgazdaságunk fejlődése lehetővé tette egyúttal Szlovákia Jelentős gazdasági fejlődését is. Az elmúlt huszonöt évben jelentős sikereket értünk el Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági színvonalának kiegyenlítésében. Míg 1937-ben Szlovákiában az egy főre eső ipari termelés a csehországi termelésnek, csak egynegyedét képezte, ma már a kétharmada. Nagy fellendülést értünk el a szlovák nemzeti kultúra, tudomány, művészet terén ls. Nem akarjuk elhallgatni, hogy a nemzeteink közti kapcsolatokban hibák és tévedések adódtak. Ilyen volt például, hogy egyes becsületes elvtársakat burzsoá nacionalizmussal vádolták. A válság Jelei a hatvanas évek második felében megnövekedtek. Végül is a föderációval megoldottuk a nehézségeket. Ezzel következetesen teljesítettük a kassal kormányprogramban kitűzött alapelveket. A föderációval megteremtettük nemzeteink együttélésének alapját a közös köztársaságban. Fontos változás történt, amely új tapasztalatokat igényel különösen az államvezetésben. Most arra kell törekednünk, hogy a nemzeti szervek ugyanúgy, mint a szövetségi szervek olyan munkamódszereket alkalmazzanak, melyek lehetővé teszik a föderatív rendezés előnyeinek kihasználását. Mindnyájunk érdeke, hogy közös államunk erős legyen, mindkét köztársaság megszilárdítsa társadalmunk s államunk egységét teljes összhangban a társadalmi előrehaladással. Az egység és az erő alapját elsősorban az egységes gazdaság képezi. A szövetségünk csakis nemzeti köztársaságaink egységében, az egységes törekvésünkben lehet erős. Itt is érvényesek Husák elvtárs szavai, aki a CSKP Központi Bizottságának januári plénumán kijelentette, hogy politikai szempontból azt kell előtérbe helyezni, ami összeköti nemzeteinket, ami megszilárdítja az egész csehszlovák államot. Kétségtelen, hogy a szlovákok és csehek szilárdan elhatározták, hogy örökké közös államban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban akarnak élni. Amikor ma a kassai kormányprogramról beszélünk, rá kell mutatnunk arra ls, hogy ez a program történelmünkben először oldotta meg a népi hatalom kérdését a nemzeti bizottságok megalakításával. Ezzel kifejeződött a néptömegek kezdeményezése a hatalmi szervezkedésben és biztosították a munkásosztály és a többi dolgozó részvételét az állam Irányításában. Ezért ma újból ki akarom emelni a nemzeti bizottságok 25 éves munkáját és hozzájárulásukat a nemzeti és demokratikus forradalom feladatainak megvalósításához, valamint a szocializmus építéséhez. A nemzeti bizottságok az állami és közügyek igazgatásának demokratikus tömegiskolájává váltak és segítséget nyújtottak több tízezer lelkes, áldozatkész funkcionárius kinevelésében. Tudjuk, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységében sok a nyílt kérdés és bonyolult probléma. A Központi Pártbizottság és a kormány azonban arra törekszik, hogy ezeket megoldja. Elsősorban meg akarják erősíteni jogkörüket és bővíteni akarják hatáskörüket, hogy számos kérdésben már a legalacsonyabb szintű nemzeti bizottságokon hozzanak végleges döntést. Egyúttal biztosítani akarjuk, hogy a nemzeti bizottságok fejlődésének koncepciója egységes legyen a két nemzeti köztársaságban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységes politikai rendszerének megfelelően. A tapasztalatok megtanítottak arra, hogy államunk fejlődése * szempontjából milyen nagy jelentőségű a szocialista törvényesség és a népi hatalom szerveinek állandó megszilárdítása. A rend és a fegyelem azt feltételezi, hogy senki se avatkozhasson be törvénytelenül az állampolgárok jogaiba, de egyúttal mindenütt következetesen érvényesítsék a törvényeket, ahol megsértenék. Az elmúlt két év megmutatta, hogy az ellenség tudatosan ártani akar a szocialista államnak, ezért, indokolt, ha újból hangsúlyozzuk a forradalmi éberség szükségességét. Elvtársak! Népünk fasizmus ellen folytatott harcának mély osztály- és szociális gyökerei voltok. Dolgozóinknak nem lehetett közömbös, milyen szociális-gazdasági viszonyok közt fognak élni a felszabadított köztársaságban. A kassai kormányprogram ezen a téren ls megfelel az akkori fejlődés szükségleteinek és a dolgozó nép vágyainak. Az Idegen, elsősorban a német, a megszállókat segítő polgárok, valamint a megszállókkal kollaborált cseh és a szlovák burzsoázia vagyonának kisajátításával a termelőeszközök jelentős része az állam kezébe került. Ezzel kialakult az ÚJ szociális struktúra alapja, és megnyílt az út a szociális követelések fokozatos megvalósításához. Hasonló volt a helyzet a falvakon, ahol az ellenség és árulók földjének kisajátítását a földreform követte, amely lehetővé tette, hogy a munkásosztály fontos szövetségesre találjon a szocialista forradalom győzelméért folytatott harcában. Az elmúlt 25 év alatt történelmi határkővet léptünk át: mögöttünk maradt a kapitalizmus korszaka, és új korszak, a szocializmus korszaka kezdődött. Csehszlovákia nemzetközi helyzetével és belső fejlődésével is olyan állammá vált, mely előtt határozott út áll, s melynek szilárd helye van Európában és a világban. Ezeket az éveket nagy társadalmi változások jellemzik: a munkásosztály a hatalom hordozójává vált. Nagy szocialista változások történtek falun is. A mai mezőgazdasági termelés, amely 21 százalékkal nagyobb, mint 1936-ban volt, mintegy 2 millió dolgozóval foglalkoztat kevesebbet, mint a háború előtt, ami a munkatermelékenység háromszoros növekedését Jelenti. Köztársaságunk új gazdasági arculatot kapott: ipari állam Jelentős műszaki erővel, és tartósan teljes foglalkoztatottságot biztosít. A dolgozóknak lehetőségük nyílt arra, hogy művelődjenek. A tudomány és a kultúra Jelentősen fejlődött. Ezek a változások az egész köztársaságra vonatkoznak, részük van benne a cseheknek és a szlovákoknak, valamint a köztársaságban élő nemzetiségeknek is. 1968-ban lebecsülték 25 éves törekvésünk valamennyi eredményét. A jobboldali opportunisták és a revizionisták azt hirdették, hogy a felszabadulás óta eltelt időszak a sötétség korszaka volt. Ugyanakkor dicsőítették a München előtti köztársasőgot. Céljuk, nyilvánvaló: le akarták járatni a kommunista pártot, meg akarták fosztani vezető társadalmi szerepétől és kezükbe akarták kaparintani a hatalmi pozíciókat. Az első köztársaság gyors gazdasági fejlődésére és magas életszínvonalára vonatkozó számos állításuk alaptalan. A szocialista Csehszlovákia háború utáni fejlődésének tényei azonban bizonyíthatók. Aránylag gyorsan kiküszöböltük a kapitalista múlt legsúlyosabb hagyatékát, a lakosság egyes rétegeinek nyomorát. 1937-hez viszonyítva a személyi fogyasztás két és félszeresére növekedett. Az elmúlt húsz év eredményei nagyon tanulságosak, és véleményünk szerint ezekhez gyakrabban kell visszatérnünk. Ezeket az éveket népünk munkája töltötte meg. A szocialista köztársaság népünk alkotása. A hibák és tévedések ellenére is büszkék lehetünk rá. Mindnyájan tudjuk, hogy népgazdaságunk nehézségeket él át. A nehézségek következményeit több téren érezzük. A siránkozás és a pesszimizmus azonban nem jelent kiutat; csakis valamennyiünk becsületes és kezdeményező munkája hozhat javulást. Tudjuk, hol vannak a hibák. A kihasználatlan kapacitások, a termelés struktúrőjának hiányosságai, a tudomány és technika nem kielégítő fejlődése és más hiányosságok — ezek azok a kérdések, melyeknek megoldásában a következő ötéves tervben 1970. IV. 1.