Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-28 / 99. szám, kedd

SIKEREKKEL KÖSZÖNTJÜK MÁJUS 1-ET A gyárakban készülnek a nagy ünnepre Május elseje ez idé'n különleges jelentőségű. Egyrészt azért, mert egybeesik és elválaszthatatlan része a párt-, az állami szervek, valamint a Nemzeti Front által meghatározott kon­szolidációs folyamatnak, másrészt, mert szerves része hazánk felszabadítása 25. évfordulójának. A gyárak, üzemek dolgozói, a községek és városok lakói országszerte ennek jegyében ké­szülnek megünnepelni a dolgozók e nagy ünnepét. Szlovákia fővárosának néhány üzemében is arról győződhettünk meg, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek együttes erővel arra törekednek, hogy munkahelyükön a lehető legjobb eredmé­nyeket érjék el, s így köszöntsék május elsejét. Időszerű közgazdasági kérdések Pártmunka, személyzeti politika MINDEN EREJÜKKEL TÁMOGATJÁK PARTUNK TÖREKVÉSEIT A Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett Dimitrov Vegyipari Művek dolgozói tizenötször nyerték el a kormány és a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának vándorzászlaját. Az idei május elsejei ünnepségek­re már hetekkel ezelőtt meg­kezdték a felkészülést. E nagy jelentőségű ünnep tiszteletére a gyár dolgozói 50 000 brigád­óra ledolgozásával rendbe te­szik a gyár udvarát, műhelyei­ket. Ebben segítségükre lesz­nek több más nem termelő üzem dolgozói is. A műhelyek feldíszítését már mindenütt megkezdték. Az üzemnek egyéb­ként forradalmi hagyományai vannak a május elsejei ünnep­ségek terén. Ezídén is ki akar­nak, és ki is tesznek magukért. Hazánk felszabadulása 25. év­fordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalásukban azt ígérik, hogy az idei állami terv által meghatározott feladatokat 8,7 százalékkal túlszárnyalják. Az év első negyedében a bruttó termelés tervét 101, az áruter­melés tervét 103,5 és az export­tervet 106 százalékra teljesítet­ték. A vegyigyár dolgozói az ünnepi menetben több olyan transzparenst visznek, amelye­ken munkaeredményeiket is­mertetik és olyanokat, amelyek híven tükrözik, hogy a dolgo­zók komolyan veszik a konszo­lidálódás! folyamatot és min­den erejükkel támogatják pat­tunk vezetésének törekvéseit. SZERÉNYEN, DE LELKESEN A Nemzetközi Nőnap Üzem ez idén nem dicsekedhet jó munkaeredményekkel. Az év elejétől mintegy 30 dolgozó hiányzik és gyakori volt az áramszünet Is. Amint Terézia Surová, az üzemi pártbizottság titkára elmondotta, a lemara­dás behozására 8 szabad szom­batot dolgoznak le. Ez annál ls inkább figyelemre méltó, mivel a dolgozók túlnyomó többsége nő. A hét folyamán meghirde­tik a május elseje előtti üzemi nagytakarítási versenyt, amely­nek feltételet közé tartozik a munkahely tisztasága és feldí­szítése, valamint az ünnepi me­netben való részvétel. — Szerény eredményekkel, de annál nagyobb lelkesedéssel veszünk részt a május elsejei felvonuláson — összegezte a gyár dolgozóinak véleménvét a párttitkár. SZÍNÉSZEK, MUNKASOK EGY SORBAN A bratislavai Slovnaflnak, Szlovákia egyik legfiatalabb, de legkorszerűbb üzemének több mint 5000 dolgozója is felkészült az idei május elsejé­re, amelynek ünnepi felvonulá­sán a Nemzeti Színház Kisszín­padának kollektívájával közö­sen vesznek ^észt. Az ünnepi menetben büszkén emelik ma­gasra transzparenseiket, ame­lyeken arról számolnak be, hogy az első negyedévet 30,9 millió korona tiszta nyereség­gel zárták. Az összüzemi köte­lezettségvállalásukban foglal­tak alapján az évi tervet 34 millió koronával túlteljesítik. A felvonulási menetet úgy szer­vezik meg, hogy az méltóan szemléltesse az üzem fiatalsá­gát. Amint a párt üzemi bizott­ságának elnöke elmondotta, a Slovnaftban egészséges szocia­lista munkaverseny bontakozott ki. KETTŐS ÜNNEP A ligetfalusi Matador-üzem­ben ls készülnek a május else­je előtti nagytakarításra, és a munkások nagy ünnepére. A műhelyek és az üzem környé­kének rendbe hozására célpré­miumot írtak kl. Mint az előző években, az idén is arról ad­hatnak hírt, hogy tervfelada­taiknak eleget tesznek. Annak ellenére, hogy a munkaerőlét­szám tervét 97,2 százalékra me­rítették ki az év első negyedé­ben, a munkatermelékenység tervét ugyanakkor 103, az áru­termelés tervét 118 és az ex­porttervet 111,3 százalékra tel­jesítették. A hazánk felszabadu­lása 25. évfordulójának tiszte­letére tett kötelezettségvállalá­sukban a gyár dolgozói többek között azt ígérik, hogy az évi árutermelés tervét 2 millió ko­ronával, az exporttervet 2 mil­lió 400 000 koronával túlszár­nyalják. Az idei május elseje azért is nagy jelentőségű szá­mukra, mert másodikán a Kul­túra és Pihenés Parkjában a matadoriak megünneplik a gyár fennállásának 65. évfordu­lóját. Tehát a gyár dolgozói a május elsejei felvonuláson büsz­kén emelik majd magasba a 65-ös számot jelző emblémát. N. J. 1927-BEN egy Elton Mayo ne­vű üzemszervezö mérnök fela­datul kapta, vizsgálja meg, mi­ért oly nagy a munkaerőhullám­zás és miért csökken állandóan a munkatermelékenység a Wes­tern Electric Co. telefongyár­ban, Chicago egyik külvárosá­ban. Mavo csoportja különféle kísérleteket végzett, a többi kö­zött a munkahelyek megvilágí­tásával. Rendszeres összehason­lításokat tettek például egy uj módon és egy régi módon meg­világított munkahely között, szinte naponta eljöttek az „in­terviewerek" (kérdezők) a két munkahelyre, mértek, vizsgál­lak, kérdezősködtek, mi hol, miért akadályozza a munkát, hogyan lehetne kiküszöbölni a fennakadásokat, mi tetszik, mi nem tetszik az embereknek a munkahelyen. Végül értékellék a kísérletet — s az eredmény hihetetlen volt: a munkaerőhul­lámzás mindkét munkahelyen megszűnt, a munkalermelékeny ség mindkét munkahelyen meg­nevekedett. Az újfajta megvilá­gításnak alig volt eredménye, hiszen a rosszul megvilágított munkahelyen is növekedett a munkatermelékenység. Más in­tézkedést pedig ezen a helyen semmilyet nem tettek. Mi tör­tént? Miután a kísérletet ellen­őrzésképp többször megismétel­ték, nagyszabású félfedezésre jöttek rá: nem a megvilágítás hozott eredményt, hanem az „interviewerek" munkája, a kér­dezősködés, az érdeklődés a munkaviszonyok, problémák, egymás közti kapcsolatok iránt. A két munkahelyen a dolgozók látták, hogy van valaki, aki tö­rődik velük, segíteni akar, e m­b e r i módon közeledik hozzá­|uk, fontosaknak kezdték érez­ni magukat, akik körül ennyi tudós ember nyüzsög, felfedez­ték munkájuk értékét, mert lát­ták, hogy az üzemvezetőség mennyi figyelmet fordít rá­juk ... így született meg a „hu­mán relations", a munkafolya­matban egymásra utalt emberek közti kapcsolatokat vizsgáló ve­zetéselméleti ágazat. A ,.humán relations" a dolgozók pszicho­lógiai befolyásolásának jelentős eszköze, a termelésnövekedés eredményes pszichológiai té­nyezője, s mint ilyen a tőkés vállalatokban a fokozottabb ki­zsákmányolást szolgálja, amely a munkások szemében sokszor éppen az ellenkezőjének tűnik, mert „vívmány" formájában ke­rül eléjük. Például számos iro­dában ingyen kávé és szendvics jár a hivatalnokoknak. De a vál­lalkozó kiszámította, hogy az ingyen szendvics olcsóbban jön ki, mert különben a dolgozók titokban a büffébe szöknek, ott ácsorognak és vitáznák, vagy kávéfőzéssel töltik idejüket, s az így elvesztett idő értéke sok­szorosa a szendvicsének. Mit tett ön augusztusban, proiesszar elvtárs ? Ez a címe a Svčt práce cik­kének, amelyből dr. Jirí Hájek professzor, volt külügyminisz­ternek a CSKP-ből való kizárá­sa okairól és körülményeiről kaphat az olvasó részletesebb tájékoztatást. A cikk reagálás a Mladá fronta 1969. március 29-i szá­mában közölt interjújára, amelyben Hájek professzor eré­lyesen visszautasított minden személyét érintő bírálatot. Az interjúban a többi közt klje- , lentette: 1968. augusztus 21— 24 között nem volt semmi tu­domásom arról, hogy a kor­mány vagy bármelyik alkotmá­nyos' szeiv olyan döntést ho­zott volna, hogy a „csehszlo­vák kérdésben" nem kell Igény­be venni az ENSZ fórumát. Ilyen utasítást csak augusztus 25-én kapott, tehát egy nappal az ENSZ-ben elhangzott beszé­de után. A cikk visszatér Hájek professzor belgrádi tevékenysé­gére is. Amint ismeretes, dr. Hájek, dr. Vlasák és Š. Gašpa­rlk augusztus 23 után O. Šik vezetésével Belgrádban önké­nyesen alkotmányos tényezők­ként léptek fel. Itt dolgozták ki „a csehszlovák kormány Bel­giádban tartózkodó tagjainak nyilatkozatát, melyet megküld­ték minden kormánynak. Ugyancsak itt döntötték el, hogy dr. Hájek, mint külügymi­niszter azonnal New Yorkba utazik az ENSZ ülésszakára. Amint ismeretes, Hájek New Yorkba utazott, és Šik teljha­talmú felhatalmazása alapján (amelyet a csehszlovák kor­mány utasításának mellőzésé­vel adott ki) fellépett az ENSZ Biztonsági Tanácsában annak ellenére, hogy tudnia kellett: fellépésével az imperializmus antikommunista diverzióját se­gíti. A Svét práce megállapítja: Jirí Hájek professzoi, aki régi politikai tapasztalatokkal ren­delkezik a nemzetközi politika terén, a teljes felelősséget viseli azért, hogy a köztársasági el­nök, a CSKP KB, a kormány utasítása ellenére tartalmilag helytelen felszólalásával a Biz­tonsági Tanácsban azt a benyo­mást keltette, hogy a csehszlo­vák külpolitika kétirányú. Felszólalásának tartalma, a leg­jobb esetben is személyes állás­pontjának volt a kifejezése, — ami azonban szöges ellentétben állt a csehszlovákiai belpoliti­kai helyzet értékelésével. A be­széd több olyan állítást tartal­mazott, amely nem felelt meg a csehszlovákiai igazi helyzet­nek. Felelőtlenül bagatelizálta a január utáni fejlődés negatív jelenségeit, azok következmé­nyeit kapcsolatainkban a test­vérpártokkal. Így került Hájek professzor egy platformra a szovjetellenes és kommunista­ellenes propagandával. Jirí Hájek professzor tevé­kenységének és politikai állás­foglalásának sokoldalú elemzé­séből kitűnik, hogy 0. Sikkel együtt a külföldön kifejtett po­litikai és közéleti tevékenysé­gében nem tartotta szem előtt a Csehszlovákia Kommunista Pártja, a csehszlovák kormány, a szocialista világrendszer és a nemzetközi kommunista moz­galom érdekelt. A proletár nem­zetköziség alapelveivel ellen­tétes politikai nézeteinek érvé­nyesítésével durván megsértet­te a párt -és állami fegyelmet — írja a Svét práce. Ezért a CSKP KB elnöksége a tag­könyvcserét irányító bizottság javaslatára úgy hatáiozott, hogy Hájek professzornak nem ad ki új igazolványt, és kizár­ja a CSKP soraiból. fsmj A „HUMÁN RELATIONS" ke­letkezése és célja összefonódott a tőkés kizsákmányolással. Módszereit tekintve azonban sok, más módszerrel fel nem de­ríthető összefüggésre világít rá és a modern termelési mód már nem lehet meg nélküle. Až em­berek közti kapcsolatok és vi­szonyok a modern termelésben egyre nagyobb jelentőséget kap­nak tekintet nélkül a társadal­mi rendszerre. Az emberek köz­ti kapcsolatok kutatása az em­berek konkrét szükségleteinek felismeréséhez vezet, ez pedig közvetlen előfeltétele a szükség­letek kielégítésének. A szocia­lista társadalom sarkalatos elve és célja a dolgozók szükségle­teinek kielégítése. S ezek a szükségletek nem mindig anya­gi természetűek — sőt, tudomá­nyos felmérések igazolják, hogy a szükségletek skálájában első­helyen a biztonságérzet áll, s az anyagi szükséglet csak a har­madik helyre szorul. Míg a tő­kés vállalat a szükségletek fel­ismerését arra használja fel, hogy ezek részleges kielégítésé­vel a profit növelésére ösztö­nözze a dolgozókat, addig egye­dül és kizárólag a szocialista társadalom használhatja fel a „humán relations" alapján meg­ismert szükségleteknek nyerész­kedés, profithafsza és kizsákmá­nyolás nélküli, az ember sokol­dalú fejlődését célzó kielégíté­sé t. A szovjet szociológusok átve­títették a társadalom nagy, és így a szűk egyéni látókörből teljességében felmérhetetlen és közvetlenül nem mindig érez­hető szocialista céljait az em­berek közvetlen szükségleteibe. Más szóval: kézzelfoghatóvá tették a szocializmust a konkrét szükségletek felmérésével. A konkrét szükségletek kielégíté­se esetén a vizsgált munkahe­lyeken a munkatermelékenység és a munka minősége 22—23 százalékkal növekedett, a kez­deményezés 32—51 százalékkal volt nagyobb, a munkafegyelem 22 százalékkal szilárdabb. Ilyen eredmény a legtökéletesebb „humán relations" rendszernél a tőkés vállalatban szinte el­képzelhetetlen, mert zavaró kö­rülményként hat a cél — a ki­zsákmányolás és profit — fel­ismerése. Ugyanez a tényező —• a cél, tehát a szocialista építés sikere — a szocialista rendszer­ben nem zavaró körülmény, ha­nem ellenkezőleg, serkentő té­nyező lesz. MINDENNEK ismeretében nem csodálkozhatunk a józan gazdaságpolitika követelmé­nyén, hogy végre rá kell tér­ni az emberek közti kapcsola­tok, a konfliktusos helyzetek okainak, az egymásrautaltság vonatkozásainak, az elkedvetle­nedés, a felületesség, a nemtö­rődömség, a közöny, a torzsal­kodás, a meg nem értés, a ha­nyagság, a kollektíván belüli feszültség, az igazságtalansá­gok stb. okainak felderítéséhez. Modern termelést e vonatkozá­sok felderítése és orvoslása, Il­letve megelőzése nélkül nem le­het maximális hatékonysággal irányítani. Maximális hatékony­ság a szocialista termelési vi­szonyok közepette időszerű, sür­gető politikai feladat. Míg e ha­tékonyság terv és gazdasági ösztönzők által megszabott ke­retek közti elérése a vállalatok gazdasági vezetésének szol­gálati feladata, addig az emberi tényezőben rejlő haté­konysági tartalékok feltárása és a szocialista építés ügyének előmozdítására való irányítása — elsőrendű politikai fel­Bányászok versenye A „Mindenki szocialista mó­don" mozgalom kezdeményezői között találjuk a Cígeľ Bánya bányászait is. Rendszeresen ér­tékelik a kollektívának azt a versenyét, amely alapja a „Fel­szabadulás 25. évfordulójának üzeme" versenynek. A falfejtő kollektívák közül Dušan Ada­mík csoportja vezet Ián Pšenák kollektíváfa előtt. A folyosóhaj­tók közűi a legjobb eredménye­ket Szarka János kollektívája éri el. •adat. Az üzemi politikai élet •tényezője a pártszervezet. Az emberek állásfoglalásá­nak, viselkedésének, aktivitásá­nak, vagy közönyének, akarásá­nak, vagy nem akarásának okait kutatni, s azután a fékező .mozzanatokat semlegesíteni, a pozitív aktivizáló elemeket tá­mogatni — ez felette fontos po­litikai feladat, amely az üzemi pártszervezetekre gazdasági irányvételünk megvalósításában vár. Megfelelő módszereket a korszerű vezetéselmélet, a pszi­chológia, szociológia és más emberek-közi kapcsolatokat ku­tató tudomány kínál. Természe­tesen tudjuk, hogy az üzemi pártszervezet tagjai nem szak­képzett üzemszervezési mérnö­kök, vagy szociológusoké De a kommunisták a két évtizedes szocialista építés során nagy tapasztalatokat szereztek az emberek közt végzett politikai munkában. Közismert, hogy ab­ban az üzemben, ahol a kommu­nisták magukévá tették a dol­gozókat közvetlenül érintő problémákat, ahol emberi hoz­záállással oldották meg a konf­liktusokat, ahol nemcsak a ter­melési eredményekre, hanem a munkahelyek légkörére is ügyeltek — ott jobb eredmé­nyek születtek. Ennek a tanul­ságnak az érvényesítése most felette Időszerű és szükséges. Szociológiai, munkaszervezési eiemzések alapján irányított közvetlen politikai munka eze­ket az éveken át szerzett ta­pasztalatokat magasabb színvo­nalon és hatásosabban segít ér­vényesíteni. Sajnos, vállalataink személy­zeti osztályai napjainkban nin­csenek felszerelve a hasonló elemzésekkel és felderítésekkel kapcsolatos munkára. (A fejlett gazdaságokban ez többnyire a személyzeti osztályok ügyköre, a tőkés vállalatban a személy­zeti osztály „csinálja a politi­kát" — indokolja és támogatja a tulajdonos tulajdonjogát és nyereség-szükségét.) Mint a szövetségi munkaügyi minisz­terhelyettestől értesültünk, fo­lyamatban van azonban a ..Sze­mélyzeti munka alapelvei" cí­mű intézkedés-tervezet elkészí­tése és előreláthatólag ez év jú­liusában ki is adják. Ezen kívül lehetőség nyílik — és már több esetben ki is használják ezt a lehetőséget —, hogy szakembe­rekkel készíttessék el a válla­latok a szükséges elemzéseket, amelyek jelentős segítséget nyújtanak mind a vállalatveze­tésben, mind a politikai munká­ban. A feltárt helyzetnek meg­felelően — tehát nem mereven és ragaszkodva a megszokott módszerekhez — kell irányíta­ni majd a politikai munkát. An­tonín Sloup elvtárs, a CSKP KB ipari osztályvezető-helyettese ez irányú kérdésünkre adott vá­laszában kijelentette: „Nem kell félni a szervezeti felépítés mó­dosításától sem a pártszerveze­tekben. Hol legyen pártcsoport, vagy alapszervezet, milyen irá­nyú az agitáció és mennyien foglalkozzanak ezzel vagy az­zal a kérdéssel, az a munkahe­lyen uralkodó helyzettől függ­jön. De ehhez ezt a helyzetet ismerni kell." AZ ÜZEMI politikai munká­ban tehát a józan gazdaságpo­litika kapcsán lényegében arról van szó, hogy a figyelem a konkrét problémák tudományos feltárására és megoldására irá­nyuljon. Értjük ez alatt mind a terv teljesítésének támogatását, a terv tekintélyének növelését, a munkaerőgazdálkodási speku­lációk megakadályozását, a gaz­dasági ösztönzők alóli kibúvás, vagy a velük való visszaélés megelőzését. Ez mind a gazda­sági vezetés, mind a munkások részéről szocialista öntudatot kíván meg. Az öntudat pedig nem más, mint a felelősségér­zet, a társadalmi tulajdon iránti megbecsülés, lényegében a „miénk a gyár" szállóige való­ságos, érezhető, felelősségteljes tudatosítása. Altalános jelsza­vak ezt az emberek tudatában nem honosítják meg. Ellenben meghonosítja ezt a tudatot a mindennapi gondos, emberséges törődés a munka menete, a problémák megoldása, az embe­rek közti kapcsolatok iránt. VILCSEK GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents