Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-03 / 78. szám, péntek

Kiosztották az idei Ail ami és Kossuth-díjakat A BKP KB 1956. évi történelmi ülésének jelentősége Budapest — A Magyar Népköztársaság dolgozó népe az ország felszabadulása 25. évfordulójának jegyében él. Szerdán megérkezett a magyar fővárosba többek kőzött a csehszlovák Nemzeti Front küldöttsége is, amelynek tagjai: Miloslav Vacík, a Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára és Emília Muríňová, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára. Szerdán délelőtt az országház kupolacsarnokában ünnepélyesen kiosztották az 1970. évi Állami és Kossuth-díjakat, s művészeket tüntettek ki a Magyar Népköztársaság kiváló, illetve érdemes művésze címmel. Az Állami díj I. fokozatával tüntették ki Alexits György Kossuth-díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézete osztályvezetőjét, dr. Bárczi Géza Kossuth-díjas akadémikust, az Eötvös Loránd tanszékvezető egyetemi tanárát, Detre Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete igazgatóját, Friss Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete igazgatóját, Háy Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, Millner Tivadar Kossuthdíjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki-Fizikai Kutató Intézete tudományos főmunkatársát, dr. Mócsy János Kossuth-díjas akadémikust, dr. Szentágothai Jánost Kossuth-díjas akadémikust, dr. Burgert Róbertet, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, Erdélyi Miklóst, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét, dr. Szabó Jenő állatorvost, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét, Tóth János agrármérnököt, dr. Bajúsz Sándort, a kémiai tudományok kandidátusát, dr. Medzihradsky Kálmánt, a kémiai tudományok doktorát, dr. Kisfaludy Lajost, a kémiai tudományok Kandidátusát. A Kossuth-díj I. fokozatával tüntették ki Bernáth Aurél Kossuth-dl')as festőművészt, Fábri Zoltán kétszeres Kossuth-díjas filmrendezőt, Illyés Gy< '7, kétszeres Koss ; h díjast éS-^^Sef Attila-díjas í ót. Kiosztották az irodalmi és művészeti díjakat is, a józsef Attila-díj L fokozatával Boldizsár Ivánt, Csoórt Sándort, Földeák Jánost, Győry Dezsőt, Hámos Györgyöt és Jékely Zoltánt tüntették ki. A Jászai Maridíj 1. fokozatát Csernus Marian, a Nemzeti Színház színművésze, Öze Lajos, a Nemzeti Színház színművésze, Szemes Mari, a József Attila Színház színművésze, Szendrő József, a Nemzeti Színház színművésze kapta. Szófia — A bolgár sajtó tegnap cikkekben és kommentárokban emlékezett meg a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága 1956 áprilisi történelmi plenáris ülésének jelentőségéről. A lapok egyértelműen megállapítják, hogy az azóta eltelt 14 év teljes mértékben megerősítette az ülésen hozott határozatok életerejét, rendkívüli jelentőségét a párt életében és az ország fejlesztésében. „A párt Központi Bizottsága — írja vezércikkében a Rabotnicseszko Delo — ezen az ülésen levonta a szükséges következtetéseket a pártnormák megsértésével és a konkrét bűnösökkel kapcsolatban. Ugyanakkor határozottan szembeszállt a nihilista kispolgári hangulatokkal, amelyeknek semmi közük sem volt a pártpolitika elvhű lenini értékeléséhez. Az áprilisi plénum a személyi kultusz okozta hibák elleni elvhű harc példája volt." A sajtókommentárok továbbá kiemelik az áprilisi plénum nagy jelentőségét a társadalom, valamint a gazdasági és társadalmi élet valamennyi ágazatának fejlődésében. A szubjektivizmus kiküszöbölése az egyes gazdasági és társadalmi problémák megoldása során megteremtette a feltételeket a termelőerők határozottabb és gyorsabb fejlesztésére. Azok a nagy átalakulások, amelyek az elmúlt két ötéves tervben végbementek az ország gazdaságában és a nép életében, teljes mértékben megerősítik annak a politikai irányvonalnak a helyességét, amelyet a BKP az áprilisi plénum után követett. Luigi Longo választávirata A Lenin évforduló szellemében Moszkva — Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára táviratban köszönte meg a jókívánatokat, amelyeket az SZKP Központi Bizottságától kapott 70. születésnapja alkalmából. „Az olasz kommunisták az ország dolgozóinak élén jelenleg bonyolult és felelősségteljes harcot vívnak a demokrácia védelméért és olyan jeltételek megteremtéséért, amelyek biztosítanák Olaszországban a szocialista fejlődést. Ebben a harcban ügyünk igazába vetett hitünk, a marxista—leninista tanokhoz való hűségünk, mélyen internacionalista érzelmeink, a nép demokratikus harci hagyományaival, valamint a békéért és a szabadságért vívott küzdelemmel való szoros kapcsolatunk erősít minket — hangzik a távirat. Berlin — Berlinben tudományos értekezlet kezdődött, Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából. Az értekezleten, amelyet a külügyminisztérium és a nemzetközi kapcsolatok intézete rendezett, beszédet mondott Ottó Winzer, az NDK külügyminisztere. Méltatta Lenin müvének óriási jelentőségét a nemzetközi munkásés kommunista mozgalomban. Szófia — „Lenin élete és munkássága s Bulgáriára gyakorolt hatása" címmel Szófiában kiállítás nyílt meg, amelyet Lenin születése 100. évfordulójának alkalmából a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa mellett működő kulturális és művészetügyi bizottság, valamint a Szovjetunió művelődésügyi minisztériuma rendezett. Varsó — Több mint 70 pályamű érkezett be a Lenin-emlékműre meghirdetett országos pályázatra. Az emlékművet a legnagyobb lengyel iparvállalatban, a Krakkó melletti Lenin Kohóban állítják fel. A pályázat eredményét a Lenin-évforduló ünnepségei alkalmával hirdetik ki. Az emlékmű alapzatán egy maroknyi földet helyeznek el Lenin szülővárosából Uljanovszkból. Ma temetik Tyimosenko marsallt Moszkva — A kedden 76 éves korában rákbetegség következtében elhunyt Szemjon Tyimosenko marsallt ma temetik a moszkvai Vörös téren. A marsall emlékére nekrológot adtak ki, amelyet Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más szovjet vezetők, híres hadvezérek írtak alá. Tyimosenko, á polgárháború és a Nagy Honvédő Háború Hőse, egyike volt azoknak, akik részt vettek a szovjet fegyveres erők megteremtésében. Mindenkor hű fia volt a szovjet népKommentárunk Ez az egyetlen mondat volt annak a táviratnak a szövege, amelyet a nemzetközi Vietnamértekezlet résztvevői küldtek Nixon amerikai elnöknek, ŕ Stockholmban 62 ország és 30 nemzetközi szervezet képviselői három napon át tanácskoztak Vietnam megsegítésének kérdéseiről, a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalmak további megszervezéséről és az amerikalak háborús bűneivel foglalkozó nemzetközi bizottság megalakításáról. Ezen a nemzetközi fórumon, amely 1967 júliusa óta már az ötödik ilyen rendezvény a svéd fővárosban, a békeszervezetek és a nemzetközi vietnami szolidaritási mozgalom olyan kimagasló személyiségei vettek részt, mint Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke, Isabelle Blume, William Davidson amerikai professzor, Krisna Menőn volt indiai hadügyminiszter, Enrique _____ Lister, a spanyol polgárháború fj/SíTi) Ismert tábornoka, Gunnar Myr"" dal svéd professzor, Camara ( Damantang guineai miniszter, l. 1970. hogy csak néhányat említsünk. I

V „ A stockholmi ABF székház, a svéd Munkástovábbképző Inté3

zet tanácstermében ülésező értekezlet valóban eredményes nek és a kommunista pártnak, amelynek 1919-től volt tagja. Tyimosenko marsallt, a szovjet háborús veteránok bizottságának elnökét az SZKP XXIII. kongresszusán a központi bizottság póttagjává választották. Szemjon Tyimosenko a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője volt. A marsallt a Szovjet Hadsereg Központi Házában ravatalozták fel. Tegnap Podgornij, Voronov, Kirilenko, Mazurov és más szovjet vezetők álltak díszőrséget a ravatalnál. néhány sorban A MOSZKVAI RÁDIO csütörtökön fél hatkor a Csehszlovák Rádió ébresztőzenéjével nyitotta meg a tegnapi csehszlovák napot. Az egésznapos adás éjfél után ért véget a „Prágai körhinta" című műsorral. A ROMÁN párt- és kormányküldöttség Emil Bodnarasnak, a Román Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága és állandó elnöksége tagjának, az Államtanács elnökhelyettesének vezetésével csütörtökön délután Magyarország felszabadítása 25. évfordulójának ünnepségeire Budapestre utazott. EGY ATHÉNI katonai különbíróság tegnap reggel 13 hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre és 200—300 000 drachma pénzbüntetésre ítélte az Etnosz című lap öt szerkesztőjét és kiadóját, valamint egy volt görög minisztert. A SANTA CLARA nevű hidat, mely a pánamerikai távolsági országutat köti össze Honduras és Salvador között, a levegőbe röpítették. Torres tábornok, Salvador hadügyminisztere szerdán megvádolta a hondurasi hatóságokat, hogy ők rendelték el a híd megsemmisítését. A BOLGÁR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA alapítása 100. évfordulójának alkalmából két csehszlovák tudóst, Ladislav Štoll akadémikust és dr. Jozef Hrozienčiket a Cirill és Metód Érdemrenddel tüntettek kl. ONITSA kelet-nigériai városba több mint 300 000 ember tért vissza. Nagyjából a lakosság felének felel meg ez a szám azok közül, akik a szakadár biafrai rendszer hadműveleteinek megkezdődése előtt a városban éltek. FRANZ MUHRINAK, az Osztrák KP elnökének vezetésével az MSZMP meghívására háromtagú osztrák pártküldöttség utazott Budapestre, hogy részt vegyen Magyarország felszabadulása 25. évfordulójának ünnepségein. ALBERTO BONGO, Gabon köztársasági elnöke átszervezte a gaboni kormányt. Az eddigi 26 helyett csak 22 tagja lesz a kormánynak. Bongo elnök továbbra is megtartja kormányelnöki, hadügyminiszteri, belügyminiszteri s tájékoztatási és tervezési miniszteri tisztségét. munkát végzett. Már az a tény is, hogy az előzetes feltételezéseket meghaladva több mint 300 résztvevő jelent meg Vessenek véget a vietnami háborúnak! az értekezleten, világosan mutatja, hogy most, amikor a Nixon-kormányzat a vietnami háború eszkalációjának útjára lépett és a legutóbbi kambodzsai államcsíny, valamint a háború „laoszizálása" nemcsak a délkelet-ázsiai térség, hanem az egész világ békéjét veszélyezteti, fokozott hatékony akciókra, a világ haladó közvéleményének mozgósítására van szükség. A rendkívül feszült délkelet-ázsiai helyzet, a vietnami háború egész Indokínára való kiterjesztésének veszélye a tömegmozgalmak fokozását és összeegyeztetését követeli meg. Az értekezleten sok érdekes és megrendítő felszólalás hangzott el. A küldöttek beszámoltak a vietnami nép megsegítéséért indított kampányok sikereiről, a tiltakozó mozgalmak eredményeiről. A küldöttek néma csendben hallgatták meg azt a két vietnami fiatal leányt, akik megrázó tanúvallomást tettek az őket ért kínzásokról. Más szemtanúk pedig az amerikaiak vérengzéseiről, és a saigoni rendőrség kegyetlenkedéseiről számoltak be. Az Egyesült Államok vietnami és laoszi vegyi háborújának tényeit leleplező anyagot, egy 85 oldalas titkos amerikai dokumentumgyűjteményt ismeretlen személy Juttatta el a stockholmi értekezlet részvevőihez. A konferencia eredményességéhez nagy mértékben hozzájárult az 50 tagú, több mint 20 szolidaritási és békeszervezeteket képviselő amerikai küldöttség. A résztvevők lelkes tapssal fogadták a túlnyomórészt fiatal amerikaiak szónokát, aki a jelenlevők szemeláttára több katonai behívót tépett szét. Az értekezlet záróülésén egyhangúlag jóváhagyott általános határozat fő gondolata, hogy a világ közvéleménye még aktívabban harcoljon a vietnami háború beszüntetéséért. „A vietnami nép ügye — valamennyi nép ügye" — hangsúlyozza a határozat. Rámutat, hogy az amerikai imperializmus délkelet-ázsiai fegyveres beavatkozása és kambodzsai tevékenysége súlyosan veszélyezteti a békét. Követeli, hogy az USA vessen véget laoszi és kambodzsai beavatkozásának. A konferencia felhívással fordult a világ összes békés szervezeteihez, hogy fokozottan támogassák a vietnami nép Igazságos harcát és nyomatékosan követeljék az amerikai csapatok kivonását Dél-Viátnamból. Határozat Jött továbbá létre egy nemzetközi bizottság létesítéséről, amelyet az amerikaiak vietnami háborús gaztetteinek kivizsgálásával bíztak meg. A húsvéti Vietnam-konferencia tehát számos fontos kezdeményezést eredményezett és egyértelműen megmutatta: ma a világ közvéleménye egyre nyomatékosabban száll síkra az amerikai beavatkozás megszüntetéséért, a vietnami kérdés békés rendezéséért. P. J. ŰJABB KIRAKATPER ATHÉNBAN Mind a mai napig nem csillapodott a görög katonai Junta hatalomvágya, mind a mai napig nem ért véget a terrorperek sora. A jelek arra vallanak, hogy a szinte szemérmetlenül nyílt jogtíprásnak mindaddig nem szakad vége, amíg egyetlen haladó gondolkodású értelmiségi is marad az országban. A legújabb kirakatper lefolyásáról kiszivárgó hírek azt bizonyítják, hogy Papadopulosz, a rezsim erős embere mit sem törődik a világ közvéleményének felháborodásával és tiltakozásával. Sőt, azt az amerikai óhajt sem hajlandó teljesíteni, hogy szalonképesebbé kellene tenni a brutális erőszakot alkalmazó rendszert. Az athéni katonai bíróság előtt álló harmincöt vádlott vallomásaiból kitűnik, hogy a görög börtöncellákban változatlanul bestiális módszerekkel „bírják szóra" a rendszer és az ország állítólagos ellenségeit. Georgiosz Mangakisz egyetemi tanár terjedelmes nyilatkozatában többek között a következőket közli a „tisztelt" bírósággal: „.. .Xenophon Tzavorasz ezredes, öt vagy hat biztonsági tiszt jelenlétében elvette szemüvegemet, szidalmazott, majd térdével a gyomromba rúgva többször a falhoz verte a fejem." A per további két vádlottja, ugyancsak egyetemi előadók, hasonló „kihallgatási módszerekről" számoltak be. Tán mondanunk sem kellene, hogy a mai görög jogviszonyok közepette ugyancsak kis esélye van az ilyén tiltakozásnak. Az előbbi esettel kapcsolatban például az ügyész kijelentette, hogy a bíróság orvosszakértője szerint nem kínozták meg a vádlottakat. S ebben a helyzetben, úgy tűnik, felesleges fellebbezni. Rendelkezésünkre áll egy kirívóbb példa is. Kimbitiadisz vádlottat véresre verték, szomJaztatták, s alvás helyett állni kényszerítették. Az ügyvédet, miközben a további kínzásokról szóló beszámoló felolvasásába kezdett, a bíróság „élve jogával" dühösen félbeszakította. A megjelent védőügyvédek természetesen tiltakoztak a hallatlan eljárás ellen, mire a bíróság elnöke, tán véletlenül, de elszólta magát, mondván: önöket is a vádlottak padjára ültethetem!... Ügy véljük, ehhez nem kell különösebb kommentár. Illusztrációképpen tán elegendő ennyi. Viszont érdemes közelebbről ls megvizsgálni azt a dokumentumot, amelyet a harmincöt görög hazafi perének megkezdése előtt sikerült kicsempészni. Ebben többek között az áll, hogy a görög rendőrség a kihallgatások során együttműködésre szólítja fel a foglyokat. Feladatuk az emigrációban lévő görög ellenállók likvidálása lenne. Ez magyarul annyit Jelent, hogy egy hivatalosan „alkotmányos jogállam" szervei bérgyilkosokat toboroznak. Felvetődik a kérdés: miként fajulhattak el ennyire a dolgok Görögországban? Kl a felelős mindezért? Nos, tán nem is Papadopuloszék elsősorban. Inkább azok az amerikai körök, amelyek kezdettől fogva bábáskodtak a katonai diktatúra felett. Nem titok, többször és többen elmondották már: a görög demokrácia a NATO terveinek áldozata. S éppen ezért, az emigrációs görög ellenzék kormánya is elsősorban a NATO és a Pentagon ellen irányul. Nyilvánvaló, hogy a fekete ezredesek rendszere az Innen kapott támogatás leállítása esetében napokon belül megbukna. A most folyó per kimenetelét Illetően nincsenek kétségeink. Ebben az esetben is, mint mindig, csak súlyos ítéletek születhetnek. BALOGH P. IMRE