Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-25 / 97. szám, szombat

E R E D M É N Y E S MUNKAMEGOSZTÁS A Nemzetközi beruházási Bank — a KGST beruházási politikája egybehangolásának új tényezője „Szicíliaiak, olaszok, a világ minden népei, halljátok: súlyos merényletet követnek el ellenünk. Abszurdum: hagynak elpusztulni egy egész népet, Bellice völgyeinek, Jatonak és Carboinak lakosságát. NyugatSzicília lakói nem akarnak meghalni

T' E szavak után S.O.S. jelek. Súlyos vádak az olasz kormány ellen, amely „magára hagyta Szicília földrengés sújtotta lakosságát!" Felhívás az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez... S mindez a szicíliai Partínico rövid életű titkos adójának hullámhosszán sugárzott ki az éterbe. A városka egyik épületének poros, ablak nélküli szobájában működött a titkos adó. Irányítója, szervezője Danilo Dolci, a világszerte ismert nemzetközi Lenin-díjas tudós, az antifasiszta, akit Huxley „új Gandhinak és a modern Szent Ferencnek" nevezett, aki életét Szicília megmentésének, gazdasági, kultuiális felemelésének szenteli, annak a népnek, amelynek körében él ma is. És amelyért annyi börtön és üldöztetés után vállalta annak a titkos adónak a kockázatát is. És munkatársai: Franco Alasia munkás és Pino Lembardo tanító. Huszonhét órán át működtették az adót elzárva magukat a külvilágtól: „Olaszország, a világ hetedik fejlett ipari országa képtelen tetőt adni, civilizált életet biztosítani az 1968-as földrengés százezer károsultjának. Az ö szavai ezek:" A március végi napokban Szicília lakosai készülékeiken ennek a titkos rádiónak az adását keresték. Egyszerű parasztok tanulták meg, mi a rövid hullám, a modulo frequenFARAGÓ JENŐ RÓMAI LEVELE tia. Röplapok az utcákon: behatolni a Centro Stúdióba, (tanulmányi központ, Danilo Dolci alapította, s ennek épületében működött a titkos adó) annyi, mint megölni a rádiót működtető személyzetet, mert benzint raktároztak el ott. Nem öngyilkossági szándékkal, az az adó működtetéséhez szolgáló gépekhez kell. Az adó szervezői időt akartak nyerni: minél több adás, annál többen tudják meg Itáliában és a világ más iészéin is, milyen mulasztásokat, bűnöket követ el az olasz kormány a földrengés sújtotta lakosság ellen. Százezer károsult százezer barakklakó. A barakkokban télen fáznak, nyáron kibírhatatlan a hőség. Munkaalkalom nincs. Hiányzik a kenyér, de még a víz is. Partínico még szerencsés helynek számít: naponta néhány órán át megerednek a kutak. De Menfibe például csak minden harmadik nap érkezik víz. Hogyan — kérdezheti az olvasó — Szicíliáért, a földrengés sújtotta Szicíliáért semmit sem tett a kormány? Annak idején segélyszállítmányok érkeztek szinte a világ minden részéből a földrengés sújtotta lakosságnak, s az olasz kormány több mint két év óta mit tett a károkat szenvedett és egyébként is nyomorgó szicíliaiakért? Tervek vannak. Sőt, pénz :s van! A koimán.y annak idején 162 milliárd lírát szavazott meg a földrengés sújtotta vidéknek. De két év alatt ebből az összegből, írd és mondd: mindössze 629 milliót használ tak jel! Az építendő új házakhoz még a telkeket sem Választották ki. Gátakat kellene építeni az öntözéshez; fákat telepíteni, hogy megfogják a futóhomokot; utakat, iskolákat, lakóházakat. S nemcsak hogy ezek, de még a mindennapi ivóvíz is hiányzik! S mit jelentene az újjáépítés Szicília munkanélküli, jórészt elvándorolt férfi lakosságának? A számítások szerint 25—30 000 új munkahelyet. Gátak, utak építésével, erdők telepítésével a parasztok évi jövedelme elérhetné a 800 ezer lírát, ami nem sok ugyan, de kétszerese lenne a mostani átlagjövedelemnek. Büiokrácia? Igen. Nem akarás? Igen. Régi politika, amely a legszívesebben letörölné a térképről Szicíliát? Igen, ez is. „A szicíliaiak nem is olaszok"? Igen, az a sajnos, gyakran hallható felfogás is — mind ezek okai annak, hogy két év óta Szicília földrengés sújtotta lakossága úgy érzi: halálra ítéltetett. De az alapvető ok és az előbb felsorolt okok eredője ugyanaz: egy olyan rendszer, amely nem akar áldozni az ország legelmaradottabb vidékére, mert a töke számára egyszerűen nem kifizetődő ez a befektetés. Humánum, emberiesség egy földrengés sújtotta vidék lakosságának? Kit érdekel ez az olasz tőkések közül? De Szicília hallatta szavát egy titkos adón keresztül. Mert már nem tudott mást tenni. S hogy huszonhét órán át működhetett ez az adó, ebben része van a lakossággal együttérző szicíliai rendőrségnek is. Tudtak az adóról, szívélyesen beszélgettek is róla a lakossággal. „Nem sikerült hallgatnunk az adást, tehát várunk — ez volt az álláspontjuk, míg Rómából megérkezett a parancs. A csendőrök megszállták az épületet, felrobbantották az ajtózáraka

1, behatoltak a stúdióba és elkobozták az adót. De nem „kobozhatták el" a szavakat: „Fel hívást intézünk az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és minden nemzetközi szervezethez, amely szívén viseli az emberi élet és a világ békés fejlődésének sorsát. Felhívjuk Őket: járjanak el az olasz kormánynál, kényszerítsék gyors és hathatós segítségre ..." A szicíliai földrengés sújtotta lakosság vészjeleket sugárzó adóját elhallgattatta az erőszak. De a segélytkérő szavak kisugároztak az éterbe. S ha a rádiót el is hallgattatták, az új clasz kormány nem hallgathat arról: mit szándékozik tenni Szicília földrengés sújtotta, két év óta szenvedő, ieményvesztett lakosságának megmentéséért. A KGST-országok már hoszszabb ideje érzik annak szükségét, hogy elmélyítsék együttműködésüket a beruházási építkezések terén. A beruházási politika egybehangolásának követelménye az egyes tagállamok eddigi tapasztalataiból indul ki. Több példát sorolhatnánk fel arról, hogy a beruházási építkezések terén az egybehangolás elhanyagolása következtében sok esetben fölösleges építkezéseket valósítottak meg. Természetesen ennek következtében az ilyen gyárak nehezen érvényesültek termékeikkel más KGST-országok piacán, és egyúttal fölöslegesen pazarolták az anyagokat és a pénzt. A KGST 23. rendkívüli ülésszaka, mely 1969 áprilisában a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének problémájával •foglalkozott, napirendre tűzte a beruházási politika egybehangolásával kapcsolatos problémák megoldását is. A tárgyalások eredményeképpen megállapodtak abban, hogy Nemzetközi Bankot kell alakítani. A Nemzetközi Beruházási Bank megalapításának célja a szocialista integráció elmélyítése, a gazdasági együttműködés bővítése és megszilárdítása, valamint a beruházási építkezésekhez szükséges eszközök nagyobb koncentrációja. Ma, egy évvel azután, hogy határozatot fogadtak el a Nemzetközi Beruházási Bank megalapításáról, már konkrét tárgyalások folynak a határozat megvalósításáról. A KGST Végrehajtó Bizottságának 45. ülésszaka, amely 1970 februárjában Moszkvában ülésezett, megtárgyalta a Nemzetközi Beruházási Bank megalapítására vonatkozó javaslatot. Az egyes tagállamok újból megerősítették, milyen fontos és szükséges egy ilyen intézmény létrehozása. A bank hiteleket nyújtana a tagállamoknak, elsősorban a tagállamok közös érdekeinek megfelelő beruházási építkezésekre. A hitelnyújtás előtt kivizsgálják, hogy a beruházási építkezés hatékony lesz-e. Ez megköveteli, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank teljes mértékben részt vegyen a népgazdasági tervek beruházási építkezésekre vonatkozó részeinek egybehangolásában. A gazdasági hatékonyság •alapvető kritériumai közé tartozik a létesítmény legmagasabb műszaki szintjének, az új létesítmény optimális termelésének biztosítása, a hitel viszszafizetése határidejének megtartása, az, hogy az új létesítményben gyártott termékek megfeleljenek a világszínvonalnak és egyúttal biztosítsák a minőség és a világpiaci árak szempontjából a termékek piacát, vagyis konkurrenciaképesek legyenek a hazai és a világpiacon. A hatékonyság biztosítása érdekében a Nemzetközi Beruházási Bank nemzetközi szervezetektől vagy más országok szakembereitől kérhet szakvéleményt a hitelezett építkezésekről. A Nemzetközi Beruházási Bank hatékony tevékenysége érdekében a tagállamok megállapodtak, hogy az alaptőke 1 milliárd átszámított rubel legyen. A tagállamok nézete szerint célszerű lenne, ha az alaptőke egy részét szabadon beváltható valuta képezné, ami hozzájárulna a hitelek hatékonyságának növeléséhez. A bank más eszközöket is szerezhet, átszámítható rubelben, vagy a tagállamok valutájában, esetleg szabadon beváltható valutákban. Ez bankhitelek és kölcsönök, betétek elfogadása vagy más formák által lehetséges. A bank tanácsa dönthet a kamatoztatható kötvényeknek a nemzetközi világpiacon való kibocsátásáról. A terv szerint bankoknak, a gazdasági szervezeteknek, a tagállamok vállalatainak nyújthatnak hitelt. Lehetséges az is, hogy hitelt nyújtsanak majd a KGST keretében különféle nemzetközi szervezeteknek, valamint a nem tagállamok bankjainak és szervezeteinek is. A hitelek rövid lejáratúak és hosszú lejáratúak lesznek. A rövid lejáratú hiteleket öt évre nyújtanák, a hosszú lejáratúakat maximálisan 15 évre, de ezeket csakis a társadalmi szempontból nagyon hatékony beruházások céljaira. A hitelt mindig abban a valutában fizetik vissza, amilyenben nyújtották. A kamattarifa, amely teljes mértékben teljesíti majd gazdasági funkcióját, differenciált lesz, aszerint, milyen időre nyújtják a hitelt ós milyen valutában. A bank legfelsőbb szerve a tervek szerint a bank tanácsa lenne, melyben valamennyi tagállam képviselve lesz. A banktanács ''''el tnajd a Nemzetközi Beruu. zásl Bank egész tevékenységéért, és megszabja a hitelmegállapodások feltételeit. A tanács hagyja jóvá a hitelterveket is. A banktanács jogkörébe tartozna természetesen az évzáró jelentések a mérlegek és a haszon elosztásának jóváhagyása, valamint a tanács döntene az alaptőkéről, a kötvények kibocsátásáról, esetleg a Nemzetközi Beruházási Bank statútumának módosításáról. A Nemzetközi Beruházási Bankot közvetlenül a főigazgató irányítaná, akinek hatáskörét a bank statútuma határozná meg a banktanács döntéseivel összhangban. A Nemzetközi Beruházási Bank tervezett tevékenységének rövid vázlata is azt mutatja, hogy tevékenysége elsősorban a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére törekszik, és szervesen összekapcsolódik a KGST tevékenységével. Egyúttal pozitívan hozzájárul a KGST-tagállamok eltérő gazdasági színvonala fokozatos kiegyenlítése feladatának megoldásához. A Nemzetközi Beruházási Bank megalapítása a nemzetközi szocialista munkamegosztás további sikeres fejlesztéséből következő objektív gazdasági folyamatok eredménye. A csehszlovák gazdaság nagyon aktív szerepet játszik ebben a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. ANTON RUŽIČKA mérnök Danilo Dolci Partínico parasztjai között. Ilyen barakkokban élnek Gibellina lakói, több mint két évvel a földrengés után. FORRADALOM AZ IRODÁBAN A bratislavai Technika Házában érdekes kiállítást rendezett április 15—24 között a Büromaschlnen Export NDK-beli külkereskedelmi vállalat. Az irodagép-kiállítás néhány ta pasztalatáról dr. Mannfred Hnnger, a vállalat csehszlovákiai főmegblzottja számolt be tudósítónknak: — A kiállítás látogatottságát ágy jellemezhetném, hogy az az irodagépeink iránti nagy érdeklődést tükrözte. A látogatók többnyire a kutatóintézetek, főiskolák. Kereskedelmi intézmények szakemberei voltak. Csekélyebb számban tekintették meg a kiállítást a közvetlenül érdekeltek, a gépeket használó vállalatok képviselői. — A gépeinket használó vállalatokkal és intézményekkel az eddiginél jobban szeretnénk megszervezni együttműködésünket. Ennek érdekében Bratislavába néhány nappal ezelőtt külön technikust rendeltünk, aki tájékoztatni fog bennünket a szlovákiai vásárlók igényeiről és tapasztalatairól. A szorosabb kapcsolat a vásárlónak is javára válik, mert Igy jobban rámutathatunk a gépek sokoldalú kihasználásának lehetőségeire. A továbbiakban megtudtuk a főmegbízottól, hogy az NDK-beli korszerű irodagépeket nálunk a „Kancelárske Stroji" š-túkesiti, ez foglalkozik a kailíinntartással, és a termelő ezért csak közvetett tájékoztatást kap gyártmányainak itteni üzemeltetéséről. Ez a mozzanat különösen jel«ntősnek látszik, miután megtekintettük a kiállítást. Itt ugyanis olyan modern, olyan nagy teljesítményű gépekkel talál koztonk, amelyek teljes kihasználása elengedhetetlen, illet ve bűnös felelőtlenség lenne csupán egycélú alkalmazásuk. Ezért a kihasználás módját felette elő nyös lenne a gyártó vállalattal szoros együttműködésben megszervezni. Például az elektronikus számlázógép csupán számlázásra való felhasználása nem lehet ha tékony; a gépben rejlő sok lehe tőség és műszaki fogás a szám lázásnál sokkalta tágabb teret kínál. A könyvelő automata például egyben számítógép és adattár, valamint statisztikai kimutatásokat oyújt stb. A kiállításon látott korszerű gépek forradalmasítják az irodai munkákat. Számos vállalat azonban — s ezt a hazai tapasztalatokból tudjuk — a korszerű gépektől gyakran csttpán a hagyományos irodai munkák meggyorsítását várja. Ez felette leegyszerűsített felfogás, amelynek helytelenségéről a látottak egyértelműen meggyőznek. A műszaki-tudományns forradalom a termelésben a hagyományosnál sokkal több szempont figyelembe vételét köveleli meg, és sokszorosára növekszik az optimális döntésekhez szükséges adatok mennyisége. Az Irodagép alkalmazásának rentabilitása tehát nem attól függ, mennyi embert takarft meg, esetleg mennyivel gyorsítja meg a hagyományos munkákat. AI kalmazásának előnyét az jelenti, hogy olyan adatokat szolgáltat a vezetőnek, amilyeneket más módszerrel nem lenne képes megszerezni. Ezért nem meglepő, hogy az NDK kiállításának közönségét többnyire a tudományos intézmények és főiskolák szakemberei adják — ezeken a munkahelyeken ma már képtelenek meglenni a modern irodagépek által kínált adatrendezési módszerek nélkül. A termelővállalatokban fennálló mai helyzet is erősen sürgeti már e területen ax adatfeldolgozás és adatrendezés korszerűsítéséi, lehát az irodai munkák forradalma sltását. Az említett leegyszerűsílelt felfogás azonban gyakran gátal vet ennek. Mint mnndottuk, a ha gyományos munkák nem aknázzák ki teljesen a legmodernebb iroda gépeket, ahhoz pedig, hogy kihasználhassák őket, sok helyüli meg kellene változtatni az irodai munka tartalmát, átszervezni az adatrendezést. Ez nagy munka-, energia- és pénzbefektetést jelent, és a pillanatnyi szükségletek kor látai közt élő vállalatok ezért vonakodnak tőle. Néha az üzemveze tők azért húzódoznak a modern adatfeldolgozástól, mert az számos fogyatékosságra fényt derít. Ilyen felfogással, persze, nehéz lenne átlépni a műszaki-tudományos torradalom küszöbét. Azért is köszönet jár az NDK világszínvonalú Irodagép gyártóinak, hogy kiállításuk közvetve ilyen fogya tékosságaiok-m is figyelmeztet. (vilcsak) 1970. IV. 25