Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-24 / 96. szám, péntek

Nemcsak rajtuk múlik... Tervteljesitési elképzelések Gömörhorkón Dicséretes kezdeményezés GÉPESÍTETT MOSOGATÁS Háziasszonyok, elkészült a mosogatógép! • Gombnyomásra tisztulnak meg az edények és az evőeszközök K Kőolajkályhák a víkenáházakbo • Kerekeken guruló elektromos fűtőtestek • Az első negyedév eredménye: 100,7 százalék Néhány évvel ezelőtt szenzációs ipari hírt olvastam: a japánok egy ugyan egyszerű, de mégis csodálatos találmánnyal tehermentesítették a háziasszonyokat a mosogatás kellemetlen és kényelmetlen procedúrájától. Egy technikus feltalálta a papírszerü, több rétegből összepréselt tányért, amelyet — ebéd vagy vacsora után — nem kellett elmosni, hanem „megnyúzni", pontosabban szólva le kellett hámozni a legfelső és így az étellel közvetlen szennyezett réteget és tiszta lett a tányér. Ha nem tévedek — az emberhez hasonlóan —, ennek a tányérnak is „hét bőre" volt. A hetedik használat után pedig el lehetett dobni. Bevezették e a gyakorlatba, használják-e, nem tudom; hozzánk eddig még nem jutott el. iii

w

lW

t. Szó, ami szó, a mosogatás nem a legkellemesebb házimunkák közé tartozik. Ami pedig a japán találmányt illeti, az sem oldotta meg a problémát, mert a késeket, villákat, kanalakat, fazekakat nem tudták uk sem réteges anyagból elkészíteni. Ami nem sikerült a japánoknak, azt más változatban elkészítették a franciák. A VIVA cég pazar kivitelezésű, formailag egy korszerű hűtőszekrényhez hasonló, teljesen automatizált mosogatógépet szerkesztett, melyet a pozsonyi vezérigazgatóság hatáskörébe tartozó nagymegyeri RAVAKO cég szakemberei a helyszínen alaposan áttanulmányoztak és megvették a szabadalmat. Ez a gép aztán mindent tudl Három „köldökzsinór" köti öszsze a külvilággal: egyik gumicsöve a vízvezetékre, a másik a szennylevezető csatornára kapcsolódik, a belőle kijövő kábel villáját pedig a 220 voltos hálózatba kell kapcsolni. Ezt egyébként a szerelők elvégzik, a háziasszonynak csak annyi dolga van, hogy megnyomjon egy gombot. Ekkor a berendezés ajtaja kinyílik, a gép belsejében levő rekeszekbe elhelyezi a szennyes edényeket és evőeszközöket, majd visszacsukja az ajtót. Egy másik gomb megnyomásával azután üzembe helyezi a gépet. A szerkezet belseje megtelik vízzel, melyet egy automata hőfejlesztő 60—70 fokra melegít fel. Ekkor a gép ventillátorszerű keverölapátjai forogni kezdenek és megkezdődik a tulajdonképpeni mosogatás. Rövid idő elteltével működni kezd az elszívópumpa, amely a szenynyes vizet lecsapolja. Ezután a gép — mert lelkiismeretes munkát végez — még egyszer megtelik tiszta vízzel és automatikus vezérléssel tisztítószereket — pl. Jar-t — kever a vízbe, újra átmossa az edényeket, majd ezt a vizet is lecsapolja. Ekkor működésbe lép a szárítóberendezés és a mosogatás megkezdésétől számított 50 perc leforgása után egy 6—8 tagú család étkezéséhez szükséges valamennyi tányér, fazék, kanál, kés, villa tisztán, villogva, ragyogva kerülhet vissza a helyére. A háziasszony ezalatt tetszés szerint tv-t nézhet, beszélgethet, vagy pihenhet, egyszóval azt csinálhat, amit akar. Tény, hogy hagyományos mosogatás és törülgetés nélkül tiszták lesznek az edényei és az evőeszközei. /I mosogatógép vízhatlan anyagba csomagolva útrakészen állnak — most már a nevét is eláruljuk — az OMNIA nevű mosogatógépek e hónap végén már a szaküzletekbe kerülnek. — Nem volt könnyű ennek az igényes gyártmánynak a sorozatgyártását megindítani — mondotta — Mancal Miklós igazgató. És még több problémát okoz annak a tervnek a realizálása, miszerint az OMNIÄT hazai gyártmányú automatákból és berendezésekből akarjuk előállítani. Mindezeket látva és hallva az ember csak áll és néz. Ki gondolna ugyanis arra, hogy a radiátor j airól, kályháiról ismert nagymegyeri üzem világszínvonalú és hazánkban egyedülálló gyártmánnyal „rukkol ki". Hát ennyit a háziasszonyuk nem kis örömére! Mit gyártanak még ebben az 1966-ban alapított és mintegy 500 embert foglalkoztató üzemben? — kérdeztük az igazgatót. — A radiátorokról, kályhákról nem akarok külön szólni, mert azokat ismerik, de azt már kevesebben tudják, hogy üzemünk készíti — monopolhelyzetben — a Csehszlovákiában gyártásra kerülő valamenynyi televíziós képernyő fémkeretét. Arról a — népiesen szólva — „abroncsról" van szó, amelybe beleöntik a képernyőt. Megemlítem még az aránylag kisfogyasztású, kerekeken guruló, radiátorszerűen kiképezett villanykályhákat, melyeket a lakás bármely pontján elhelyezhet a tulajdonos és a még fejlesztés alatt álló 2500KCL (kilokalória) teljesítményű naftakályhát, melyet víkendházak fűtésére használhatnak majd. Az üzem nagy munkacsarnokaiban megállás nélkül dolgoznak az NDK-ból behozott nagy présgépek. Négy asszony „szolgál ki"vegy ilyen gépet. A sima vaslemezt elhelyezik a gép munkaasztalán, de a mechanikus rendszer alapján működő prés — mely a radiátor jellegzetes „rajzát" alakítja ki az anyagból — csak akkor kezd működni, amikor mind a négy dolgozó megnyomja az indítógombot. Ez kizárja a balesetek előfordulását. Egy másik teremben megnéztük a futószalagon utazó tv-képernyőrámákat, melyeket festés után infrasugárzással szárítanak. — Hogyan zárták az első negyedévet? — A tervet, főleg az üzemben egyre nagyobb méreteket öltő szocialista munkaverseuy eredményeként, 100,7 százalékra teljesítettük. Üzemünk gyakorlatilag hat részre tagozódik. Minden dolgozó többek között arra is tett vállalást, hogy az egész évi tervet túlteljesíti. — Mit tartogat tarsolyában a jövő? Bővítik az üzemet? A Gömörhorkai Cellulózgyár 78 éves múltra tekint vissza. Ez alatt az idő alatt nagy változásokon ment keresztül. A vegyiparral párhuzamosan fejlődött. Ma országos viszonylatban a legjobb cellulózgyárak egyike. Egy korona értékű áru termeléséhez 0,094 korona béralap szükséges. Mégis... Az üzemben a kedvetlenség jelét látni az emberek arcán (a termelésen azonban szerencsére nem), mert mindmáig nem tudják, mi lesz az üzem sorsa. Evek óta rebesgetik ugyanis, hogy a Gömörhorkai Cellulózgyárat leállítják. Hogy ez milyen nagy kárt jelentene nemcsak az itt dolgozó 460 munkásnak, hanem népgazdaságunknak is, arról az a tény tanúskodik a legjobban, hogy az üzem tiszta nyeresége tavaly 1 611000 koronát tett ki. Ez a cellulózgyár dolgozóinak igyekezetét, jó munkáját dicséri, ezért is javasolják őket a Munkaérdemrendre, amelyet hazánk felszabadulása 25. évfor dulójának alkalmából kapnak majd meg. Amint jánosdeák Zoltán, a szakszervezet üzemi elnöke elmondotta, a napokban átszervezik a szocialista munkaverseny feltételeit, mégpedig úgy, hogy az eddigieknél még jobban elősegítsék a munkatermelékenység és a minőség növeAz SZNT helyi képviseleti szervekkel foglalkozó bizottsága legutóbbi ülésén egy rendkívül komoly kérdésről tárgyalt: a tűzkárokról, illetve a tűzvédelemről. E kérdés komolyságát akkor értjük igazán, ha figyelembe veszünk néhány megdöbbentő számadatot. Tavaly Szlovákiában 1866 tűzvész volt, aminek következtében 63 633 407 korona anyagi kár keletkezett, 45 ember életét vesztette és 167 megsebesült. Az előző esztendőhöz viszonyítva tavaly ugyan 526-tal csökkent a tűzvészek száma, ám a károk összege több mint 3,5 millió koronával emelkedett. Sőt, a halálos áldozatok száma is 9-cel volt több, mint egy évvel korábban. Tavaly minden napra általában öt tűzvész jutott. A legtöbbször az állami vagyonban esett kár — nyolcszázhetvenegyszer —, a magántulajd'onban hétszázhuszonötszňr, a szövetkezeti tulajdonban pedig kétszázhetvenszer. Érdemes felfigyelni visszamenőleg is a tűzvészek statisztikájára. 1965-től 1969-ig, vagyis öt év alatt Szlovákiában 10 265 tűzvész volt, miközben 243,5 millió korona kár keletkezett. Az öt év halálos áldozatainak száma 199. Leggyakrabban a mezőgazdaságban, a lakás- és a középületekben pusztít a vörös kakas, a legnagyobb károkat azonban az iparban okozza ... Hogy továbbra is menynyire időszerű és fontos a tűzkárok, valamint a tűzvédelem kérdésével foglalkozni, azt az idei év már ismert adataiból is láthatjuk. Csupán januárban és februárban Szlovákiában 255 tűzvész pusztított, milíTJzben 21,5 millió korona közvetlen kár keletkezett. A tűzvészek következményeiből eredő károk összege azonban eléri a 81,5 milliót. Itt olyan károkra gondolunk, mint a tűz martalékául esett üzem-részlegek termelésének részbeni vagy teljes kiesése, ami az egyes üzemek közötti kooperáció megzavarását jelentheti, sőt, exportfeladatok nem teljesítéséhez is vezethet. Szinte magától felmerül a kérdés: mit lehet és kell tenni a károk megszüntetése vagy csökkentése érdekében. A legtöbb, amit tehetünk, a tűzvészek keletkezésének a megelőzése. A nemzeti bizottságoknak és a gazdasági szervezeteknek a megelőzés biztosítása törvényes kötelességük. Ennek ellenére még sok a javítanivaló a tűzvészek megelőzése terén. Főlését. A meglevő három szocialista munkabrigád újjáéledezik. Szükség is van erre, hiszen az évi tervben vállalták, hogy egy köbméter fából az idén három kiló cellulózzal többet nyernek, mint az előző évben. Ezt a gépek jobb kihasználásával, a karbantartási idő lerövidítésével akarják elérni. Az eltelt három hónap azt bizonyítja, hogy igyekezetüket siker koronázza. — A negyedévi tervteljesítés terén hiány mutatkozik, de ez nem a mi hibánk — mondja Jánosdeák elvtárs —, januárban ugyanis korlátozták üzemünk áramfogyasztását. Voltak napok, amikor csupán az üzem fele dolgozott, és így 300 tonna cellulóz gyártásával maradtunk adósak. Adósságunkat április elejéig 100 tonnával csökkentettük. Ha a gőzkazán javítására nem lett volna szükség, a lemaradást már behoztuk volna. Ami nem sikerült az első negyedévben, az minden bizonynyal sikerül a másodikban, ugyanis a Gömörhorkai Cellulózgyár dolgozói nemcsak a lemaradást akarják behozni, hanem terven felül 800 tonna jó minőségű cellulózt — lavaly ez 400 tonna volt — akarnak Ausztriába exportálni. Ehhez — amint mondják — csupán az szükséges, hogy az illetékesekleg a mezőgazdaságban, ahol ezt a feladatot 1958-ban a helyi nemzeti bizottságokra bízták. A nemzeti bizottságok azonban nem rendelkeznek erre alkalmas szakemberekkel. Baj az is, hogy sok helyen éveken át nem teljesítik a Belügyminisztériumnak azt a rendeletét, amelynek értelmében évente legalább egyszer tűzvédelmi szemlét, illetve ellenőrzést kellene tartani. Például tavaly 375 881 lakóházban és 12 000 kisüzemben, raktárban, illetve üzletben tartottak ellenőrzést. A mezőgazdaságban keletkező tűzvészek oka gyakran a tisztaság hiánya, a helytelen villanyvezetés, a villámhárítók karbantartásának, a kémények ellenőrzésének elhanyagolása, a gyúlékony anyagok helytelen tárolása stb. Sok mezőgazdasági üzemben hiányos a tűzvédelmi felszerelés. Nem kielégítő az önkéntes tűzoltóegységek kiképzése sem. A kár okozója nem ritkán a járási kéményseprő-üzemek tevékenységének hiányos ellenőrzése. Az ipari üzemek tűzvédelmének hiányos biztosításával három évvel ezelőtt már a csehszlovák kormány is foglalkozott. Ennek alapján az üzemekben biztosítani kellett, hogy legyenek szakmailag előkészített tűzvédelmi sepcialisták és technikusok. Több helyen azonban ezeket az embereket olyan funkciókkal is megterhelik, melyek nem függnek össze a tűzvédelemmel. Baj van a dolgozók tűzvédelmi kiképzésével A Csemadok szenei helyi szervezetének ifjúsági klubja a legtevékenyebb a Bratislava-vidéki járásban. A napokban ismét hallatott magáról. Ugyanis meghirdette a „Szenei tavasz 1970" elnevezésű versenyt a környék fiatal táncdalénekesei számára. A kezdeményezés elsősorban azért dicséretes, mert nemcsak saját céljaikra gondolnak a fiatalok, hanem a táncdaléneklés népszerűsítésére is. Érdemes idézni a meghirdetett versenyprogram szövegéből: „A klub vezetőségét elhatározásában két cél vezérelte: lehetőséget adni a fiatal énekeseknek, hogy az újabb versenyzési lehetőséget kihasználva nagyobb jártasságra tegyenek szert, hogy a tői elegendő faanyagot kapjanak. Az se baj, ha rönkökben szállítják. Ezekből géppel ugyanis egy műszak alatt 100 köbmétert tudnak kéregteleníteni. Mint más üzemekben, a gömörliorkaiban is méltó kötelezettségvállalással köszöntik hazánk felszabadulásának évfor dulóját. A termelésben dolgozók térítésmentesen egy miiszakot dolgoznak le, hogy a termelés terén a mulasztást behozzák és rendbe tegyék munkahelyüket. A gazdasági dolgozók hat munkanapot és egy szabad szombatot dolgoznak le, vagyis 3920 órát. Akik értenek a faháncsoláshoz, azok itt dolgoznak majd, a többiek az üzem környékének csinosításánál, a szauna, a kuglizó, a röp labda-, a kosárlabda és a teniszpálya építésénél. — A kuglizó május 9 re elkészül, úgyszintén a sportpálya is — mondja Jánosdeák elvtárs —• és őszre a szaunát is átadjuk rendeltetésének. Nehézségekkel indult az idei év a Gömörhorkai Cellulózgyárban. Mindezek ellenére derűlátók. Amint mondják, ha törik, ha szakad, elérik célkitűzéseiket, habár ez nemcsak rajtuk múlik, hanem a fakitermelő üzemeken is. Hogy ez részükről sikerülni is fog, ahhoz kétség nem férhet; erre biztosíték Gömörhorka munkásmozgalmának nagy múltja. NÉMETH JÁNOS is. A tűzvédelmi-műszaki bizottságok munkája sem éri el a kellő színvonalat. A megállapított hibák helyrehozása nem történik idejében. A keletkezett tűz eloltására és a természeti csapások elleni védekezésre létesültek a tűzoltóegységek. A járási tűzoltóalakulatok és a nagyobb üzemekben az üzemi tűzoltóalakulatok hivatásos egységek. Községeinkben a nemzeti bizottságok szervezeteiként működő tűzoltótestületek látják el ezt a feladatot. Tűzoltóink tevékenységéről elismeréssel és köszönettel kell szólni, hiszen csak az elmúlt évben több mint 349 millió korona értéket mentetlek meg áldozatkész beavatkozásaikkal. Igaz, a valósághoz tartozik az is, hogy olykor a keletkezett károk még kisebbek lehetnének, ha minden tűzoltó megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezne. Gyakran sokkal kisebb lehetne a tűzkár, ha tűzoltóinknak idejében jelentenék a tűz keletkezését. Az eredményes tevékenységet az is nehezíti, hogy kevés a tűzoltó —• mind az önkéntes, mind pe dig a hivatásos. Például nyolc járás nem rendelkezik hivatásos egységekkel. Fokozni kellene a tűzoltószertárak műszaki felszerelését is. A nemzeti bizottságoknak nagyobb gondot kellene fordítaniuk a tűzvédelem invesztíciós építkezéseire. Ugyanez vonatkozik a tűzvédelem biztosításához szükséges vízről való gondoskodásra. A tűzvédelem fokozására vo natkozó feladatok a még meglevő hibák, fogyatékosságok alapján és azok ismeretében kézenfekvők. Az illetékesek egv percre sem feledkezhetnek meg róluk. FÜLÖP IMRE Csemadok Központi Bizottsága által meghirdetendő jövő évi orgzágos táncdalénekes versenyen minél jobban felkészült versenyzők vegyenek részt". Azokra is gondoltak, akik eddig koruknál fogva nem indulhattak semmilyen versenyen: „A versenyen részt vehet mindenki, aki 1970. december 31-ig betölti 15. életévét..." A versenyre egyébként április 25-én, szombaton kerül sor. Hogy a résztvevők a lehetőségekhez mérten tudásúk legjavát nyújtsák, a Csemadok ifjúsági klubjának zenekara, az „Orion", mely egyben a fesztiválzenekar is, naponta a versenyzők rendelkezésére áll. Valaki talán arra gondol, hogy a háziasszonynak — ha ilyen gépet akar — jóban kell lennie a tv adásaiból ismert Mézga család MZ per X nevű 30. századbeli csodaemberével. Szó sincs róla. A nagymegyeri RAVAKO üzem raktáraiban már — Igen. A távlati tervek szerint 60 millió korona ráfordítással új munkahelyeket létesítünk és ekkor a jelenleginél 900 000 négyzetméterrel több radiátort gyártunk évente. KOMLOSI LAJOS A tűzvédelem legbeváltabb eszköze A MEGELŐZÉS