Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-24 / 96. szám, péntek

Nemcsak rajtuk múlik... Tervteljesitési elképzelések Gömörhorkón Dicséretes kezdeményezés GÉPESÍTETT MOSOGATÁS Háziasszonyok, elkészült a mosogatógép! • Gomb­nyomásra tisztulnak meg az edények és az evőeszközök K Kőolajkályhák a víkenáházakbo • Kerekeken gu­ruló elektromos fűtőtestek • Az első negyedév ered­ménye: 100,7 százalék Néhány évvel ez­előtt szenzációs ipari hírt olvas­tam: a japánok egy ugyan egyszerű, de mégis csodálatos találmánnyal te­hermentesítették a háziasszonyokat a mosogatás kelle­metlen és kényel­metlen procedúrá­jától. Egy techni­kus feltalálta a papírszerü, több rétegből összepré­selt tányért, ame­lyet — ebéd vagy vacsora után — ­nem kellett elmos­ni, hanem „meg­nyúzni", pontosab­ban szólva le kel­lett hámozni a legfelső és így az étellel közvetlen szennye­zett réteget és tiszta lett a tá­nyér. Ha nem tévedek — az emberhez hasonlóan —, ennek a tányérnak is „hét bőre" volt. A hetedik használat után pedig el lehetett dobni. Bevezették e a gyakorlatba, használják-e, nem tudom; hozzánk eddig még nem jutott el. iii w lW t. Szó, ami szó, a mosogatás nem a legkellemesebb házimun­kák közé tartozik. Ami pedig a japán találmányt illeti, az sem oldotta meg a problémát, mert a késeket, villákat, kana­lakat, fazekakat nem tudták uk sem réteges anyagból elké­szíteni. Ami nem sikerült a japánok­nak, azt más változatban elké­szítették a franciák. A VIVA cég pazar kivitelezésű, formai­lag egy korszerű hűtőszekrény­hez hasonló, teljesen automati­zált mosogatógépet szerkesztett, melyet a pozsonyi vezérigazga­tóság hatáskörébe tartozó nagymegyeri RAVAKO cég szak­emberei a helyszínen alaposan áttanulmányoztak és megvet­ték a szabadalmat. Ez a gép aztán mindent tudl Három „köldökzsinór" köti ösz­sze a külvilággal: egyik gumi­csöve a vízvezetékre, a másik a szennylevezető csatornára kapcsolódik, a belőle kijövő kábel villáját pedig a 220 vol­tos hálózatba kell kapcsolni. Ezt egyébként a szerelők elvég­zik, a háziasszonynak csak annyi dolga van, hogy meg­nyomjon egy gombot. Ekkor a berendezés ajtaja kinyílik, a gép belsejében levő rekeszekbe elhelyezi a szennyes edényeket és evőeszközöket, majd vissza­csukja az ajtót. Egy másik gomb megnyomásával azután üzembe helyezi a gépet. A szerkezet belseje megtelik víz­zel, melyet egy automata hő­fejlesztő 60—70 fokra melegít fel. Ekkor a gép ventillátor­szerű keverölapátjai forogni kezdenek és megkezdődik a tu­lajdonképpeni mosogatás. Rövid idő elteltével működni kezd az elszívópumpa, amely a szeny­nyes vizet lecsapolja. Ezután a gép — mert lelkiismeretes munkát végez — még egyszer megtelik tiszta vízzel és auto­matikus vezérléssel tisztítósze­reket — pl. Jar-t — kever a vízbe, újra átmossa az edénye­ket, majd ezt a vizet is lecsa­polja. Ekkor működésbe lép a szárítóberendezés és a mosoga­tás megkezdésétől számított 50 perc leforgása után egy 6—8 tagú család étkezéséhez szük­séges valamennyi tányér, fazék, kanál, kés, villa tisztán, villog­va, ragyogva kerülhet vissza a helyére. A háziasszony ezalatt tetszés szerint tv-t nézhet, be­szélgethet, vagy pihenhet, egy­szóval azt csinálhat, amit akar. Tény, hogy hagyományos moso­gatás és törülgetés nélkül tisz­ták lesznek az edényei és az evőeszközei. /I mosogatógép vízhatlan anyagba csomagolva útrakészen állnak — most már a nevét is eláruljuk — az OM­NIA nevű mosogatógépek e hónap végén már a szaküzle­tekbe kerülnek. — Nem volt könnyű ennek az igényes gyártmánynak a so­rozatgyártását megindítani — mondotta — Mancal Miklós igazgató. És még több problé­mát okoz annak a tervnek a realizálása, miszerint az OM­NIÄT hazai gyártmányú auto­matákból és berendezésekből akarjuk előállítani. Mindezeket látva és hallva az ember csak áll és néz. Ki gondolna ugyanis arra, hogy a radiátor j airól, kályháiról is­mert nagymegyeri üzem világ­színvonalú és hazánkban egye­dülálló gyártmánnyal „rukkol ki". Hát ennyit a háziasszonyuk nem kis örömére! Mit gyárta­nak még ebben az 1966-ban alapított és mintegy 500 em­bert foglalkoztató üzemben? — kérdeztük az igazgatót. — A radiátorokról, kályhák­ról nem akarok külön szólni, mert azokat ismerik, de azt már kevesebben tudják, hogy üzemünk készíti — monopol­helyzetben — a Csehszlovákiá­ban gyártásra kerülő valameny­nyi televíziós képernyő fémke­retét. Arról a — népiesen szól­va — „abroncsról" van szó, amelybe beleöntik a képernyőt. Megemlítem még az aránylag kisfogyasztású, kerekeken gu­ruló, radiátorszerűen kiképezett villanykályhákat, melyeket a lakás bármely pontján elhe­lyezhet a tulajdonos és a még fejlesztés alatt álló 2500KCL (kilokalória) teljesítményű naf­takályhát, melyet víkendházak fűtésére használhatnak majd. Az üzem nagy munkacsarno­kaiban megállás nélkül dolgoz­nak az NDK-ból behozott nagy présgépek. Négy asszony „szol­gál ki"vegy ilyen gépet. A si­ma vaslemezt elhelyezik a gép munkaasztalán, de a mechani­kus rendszer alapján működő prés — mely a radiátor jelleg­zetes „rajzát" alakítja ki az anyagból — csak akkor kezd működni, amikor mind a négy dolgozó megnyomja az indító­gombot. Ez kizárja a balesetek előfordulását. Egy másik terem­ben megnéztük a futószalagon utazó tv-képernyőrámákat, me­lyeket festés után infrasugár­zással szárítanak. — Hogyan zárták az első ne­gyedévet? — A tervet, főleg az üzem­ben egyre nagyobb méreteket öltő szocialista munkaverseuy eredményeként, 100,7 százalék­ra teljesítettük. Üzemünk gya­korlatilag hat részre tagozódik. Minden dolgozó többek között arra is tett vállalást, hogy az egész évi tervet túlteljesíti. — Mit tartogat tarsolyában a jövő? Bővítik az üzemet? A Gömörhorkai Cellulózgyár 78 éves múltra tekint vissza. Ez alatt az idő alatt nagy vál­tozásokon ment keresztül. A vegyiparral párhuzamosan fej­lődött. Ma országos viszonylat­ban a legjobb cellulózgyárak egyike. Egy korona értékű áru termeléséhez 0,094 korona bér­alap szükséges. Mégis... Az üzemben a kedvetlenség jelét látni az emberek arcán (a ter­melésen azonban szerencsére nem), mert mindmáig nem tud­ják, mi lesz az üzem sorsa. Evek óta rebesgetik ugyanis, hogy a Gömörhorkai Cellulózgyárat le­állítják. Hogy ez milyen nagy kárt jelentene nemcsak az itt dolgozó 460 munkásnak, hanem népgazdaságunknak is, arról az a tény tanúskodik a legjobban, hogy az üzem tiszta nyeresége tavaly 1 611000 koronát tett ki. Ez a cellulózgyár dolgozóinak igyekezetét, jó munkáját dicsé­ri, ezért is javasolják őket a Munkaérdemrendre, amelyet ha­zánk felszabadulása 25. évfor dulójának alkalmából kapnak majd meg. Amint jánosdeák Zoltán, a szakszervezet üzemi elnöke elmondotta, a napokban átszer­vezik a szocialista munkaver­seny feltételeit, mégpedig úgy, hogy az eddigieknél még job­ban elősegítsék a munkaterme­lékenység és a minőség növe­Az SZNT helyi képviseleti szervekkel foglalkozó bizottsá­ga legutóbbi ülésén egy rend­kívül komoly kérdésről tár­gyalt: a tűzkárokról, illetve a tűzvédelemről. E kérdés ko­molyságát akkor értjük igazán, ha figyelembe veszünk néhány megdöbbentő számadatot. Ta­valy Szlovákiában 1866 tűzvész volt, aminek következtében 63 633 407 korona anyagi kár keletkezett, 45 ember életét vesztette és 167 megsebesült. Az előző esztendőhöz viszonyít­va tavaly ugyan 526-tal csök­kent a tűzvészek száma, ám a károk összege több mint 3,5 millió koronával emelkedett. Sőt, a halálos áldozatok száma is 9-cel volt több, mint egy év­vel korábban. Tavaly minden napra általában öt tűzvész ju­tott. A legtöbbször az állami vagyonban esett kár — nyolc­százhetvenegyszer —, a magán­tulajd'onban hétszázhuszonöt­szňr, a szövetkezeti tulajdon­ban pedig kétszázhetvenszer. Érdemes felfigyelni visszame­nőleg is a tűzvészek statiszti­kájára. 1965-től 1969-ig, vagyis öt év alatt Szlovákiában 10 265 tűzvész volt, miközben 243,5 millió korona kár keletkezett. Az öt év halálos áldozatainak száma 199. Leggyakrabban a mezőgazdaságban, a lakás- és a középületekben pusztít a vö­rös kakas, a legnagyobb káro­kat azonban az iparban okoz­za ... Hogy továbbra is meny­nyire időszerű és fontos a tűz­károk, valamint a tűzvédelem kérdésével foglalkozni, azt az idei év már ismert adataiból is láthatjuk. Csupán januárban és februárban Szlovákiában 255 tűzvész pusztított, milíTJzben 21,5 millió korona közvetlen kár keletkezett. A tűzvészek következményeiből eredő károk összege azonban eléri a 81,5 milliót. Itt olyan károkra gon­dolunk, mint a tűz martalékául esett üzem-részlegek termelésé­nek részbeni vagy teljes kiesé­se, ami az egyes üzemek kö­zötti kooperáció megzavarását jelentheti, sőt, exportfeladatok nem teljesítéséhez is vezethet. Szinte magától felmerül a kérdés: mit lehet és kell tenni a károk megszüntetése vagy csökkentése érdekében. A leg­több, amit tehetünk, a tűzvé­szek keletkezésének a megelő­zése. A nemzeti bizottságoknak és a gazdasági szervezeteknek a megelőzés biztosítása törvé­nyes kötelességük. Ennek elle­nére még sok a javítanivaló a tűzvészek megelőzése terén. Fő­lését. A meglevő három szo­cialista munkabrigád újjáélede­zik. Szükség is van erre, hi­szen az évi tervben vállalták, hogy egy köbméter fából az idén három kiló cellulózzal töb­bet nyernek, mint az előző év­ben. Ezt a gépek jobb kihasz­nálásával, a karbantartási idő lerövidítésével akarják elérni. Az eltelt három hónap azt bi­zonyítja, hogy igyekezetüket si­ker koronázza. — A negyedévi tervteljesítés terén hiány mutatkozik, de ez nem a mi hibánk — mondja Já­nosdeák elvtárs —, januárban ugyanis korlátozták üzemünk áramfogyasztását. Voltak na­pok, amikor csupán az üzem fele dolgozott, és így 300 tonna cellulóz gyártásával maradtunk adósak. Adósságunkat április elejéig 100 tonnával csökken­tettük. Ha a gőzkazán javításá­ra nem lett volna szükség, a le­maradást már behoztuk volna. Ami nem sikerült az első ne­gyedévben, az minden bizony­nyal sikerül a másodikban, ugyanis a Gömörhorkai Cellu­lózgyár dolgozói nemcsak a le­maradást akarják behozni, ha­nem terven felül 800 tonna jó minőségű cellulózt — lavaly ez 400 tonna volt — akarnak Ausztriába exportálni. Ehhez — amint mondják — csupán az szükséges, hogy az illetékesek­leg a mezőgazdaságban, ahol ezt a feladatot 1958-ban a he­lyi nemzeti bizottságokra bíz­ták. A nemzeti bizottságok azonban nem rendelkeznek er­re alkalmas szakemberekkel. Baj az is, hogy sok helyen éve­ken át nem teljesítik a Bel­ügyminisztériumnak azt a ren­deletét, amelynek értelmében évente legalább egyszer tűzvé­delmi szemlét, illetve ellenőr­zést kellene tartani. Például ta­valy 375 881 lakóházban és 12 000 kisüzemben, raktárban, illetve üzletben tartottak ellen­őrzést. A mezőgazdaságban ke­letkező tűzvészek oka gyakran a tisztaság hiánya, a helytelen villanyvezetés, a villámhárítók karbantartásának, a kémények ellenőrzésének elhanyagolása, a gyúlékony anyagok helytelen tárolása stb. Sok mezőgazdasá­gi üzemben hiányos a tűzvédel­mi felszerelés. Nem kielégítő az önkéntes tűzoltóegységek ki­képzése sem. A kár okozója nem ritkán a járási kémény­seprő-üzemek tevékenységének hiányos ellenőrzése. Az ipari üzemek tűzvédelmé­nek hiányos biztosításával há­rom évvel ezelőtt már a cseh­szlovák kormány is foglalko­zott. Ennek alapján az üzemek­ben biztosítani kellett, hogy le­gyenek szakmailag előkészített tűzvédelmi sepcialisták és tech­nikusok. Több helyen azonban ezeket az embereket olyan funkciókkal is megterhelik, melyek nem függnek össze a tűzvédelemmel. Baj van a dol­gozók tűzvédelmi kiképzésével A Csemadok szenei helyi szer­vezetének ifjúsági klubja a leg­tevékenyebb a Bratislava-vidéki járásban. A napokban ismét hal­latott magáról. Ugyanis meghir­dette a „Szenei tavasz 1970" elnevezésű versenyt a környék fiatal táncdalénekesei számára. A kezdeményezés elsősorban azért dicséretes, mert nemcsak saját céljaikra gondolnak a fia­talok, hanem a táncdaléneklés népszerűsítésére is. Érdemes idézni a meghirdetett verseny­program szövegéből: „A klub vezetőségét elhatározásában két cél vezérelte: lehetőséget adni a fiatal énekeseknek, hogy az újabb versenyzési lehetőséget kihasználva nagyobb jártasság­ra tegyenek szert, hogy a tői elegendő faanyagot kapja­nak. Az se baj, ha rönkökben szállítják. Ezekből géppel ugyanis egy műszak alatt 100 köbmétert tudnak kéregtelení­teni. Mint más üzemekben, a gö­mörliorkaiban is méltó kötele­zettségvállalással köszöntik ha­zánk felszabadulásának évfor dulóját. A termelésben dolgo­zók térítésmentesen egy mii­szakot dolgoznak le, hogy a termelés terén a mulasztást be­hozzák és rendbe tegyék mun­kahelyüket. A gazdasági dol­gozók hat munkanapot és egy szabad szombatot dolgoznak le, vagyis 3920 órát. Akik értenek a faháncsoláshoz, azok itt dol­goznak majd, a többiek az üzem környékének csinosításá­nál, a szauna, a kuglizó, a röp labda-, a kosárlabda és a te­niszpálya építésénél. — A kuglizó május 9 re elké­szül, úgyszintén a sportpálya is — mondja Jánosdeák elvtárs —• és őszre a szaunát is átad­juk rendeltetésének. Nehézségekkel indult az idei év a Gömörhorkai Cellulózgyár­ban. Mindezek ellenére derű­látók. Amint mondják, ha tö­rik, ha szakad, elérik célkitű­zéseiket, habár ez nemcsak raj­tuk múlik, hanem a fakiterme­lő üzemeken is. Hogy ez ré­szükről sikerülni is fog, ahhoz kétség nem férhet; erre bizto­síték Gömörhorka munkásmoz­galmának nagy múltja. NÉMETH JÁNOS is. A tűzvédelmi-műszaki bi­zottságok munkája sem éri el a kellő színvonalat. A megálla­pított hibák helyrehozása nem történik idejében. A keletkezett tűz eloltására és a természeti csapások elle­ni védekezésre létesültek a tűz­oltóegységek. A járási tűzoltó­alakulatok és a nagyobb üze­mekben az üzemi tűzoltóalaku­latok hivatásos egységek. Köz­ségeinkben a nemzeti bizottsá­gok szervezeteiként működő tűzoltótestületek látják el ezt a feladatot. Tűzoltóink tevé­kenységéről elismeréssel és kö­szönettel kell szólni, hiszen csak az elmúlt évben több mint 349 millió korona értéket men­tetlek meg áldozatkész beavat­kozásaikkal. Igaz, a valóság­hoz tartozik az is, hogy olykor a keletkezett károk még kiseb­bek lehetnének, ha minden tűz­oltó megfelelő szakmai isme­retekkel rendelkezne. Gyakran sokkal kisebb lehetne a tűzkár, ha tűzoltóinknak idejében je­lentenék a tűz keletkezését. Az eredményes tevékenységet az is nehezíti, hogy kevés a tűzoltó —• mind az önkéntes, mind pe dig a hivatásos. Például nyolc járás nem rendelkezik hivatá­sos egységekkel. Fokozni kelle­ne a tűzoltószertárak műszaki felszerelését is. A nemzeti bi­zottságoknak nagyobb gondot kellene fordítaniuk a tűzvéde­lem invesztíciós építkezéseire. Ugyanez vonatkozik a tűzvéde­lem biztosításához szükséges vízről való gondoskodásra. A tűzvédelem fokozására vo natkozó feladatok a még meg­levő hibák, fogyatékosságok alapján és azok ismeretében kézenfekvők. Az illetékesek egv percre sem feledkezhetnek meg róluk. FÜLÖP IMRE Csemadok Központi Bizottsága által meghirdetendő jövő évi orgzágos táncdalénekes verse­nyen minél jobban felkészült versenyzők vegyenek részt". Azokra is gondoltak, akik ed­dig koruknál fogva nem indul­hattak semmilyen versenyen: „A versenyen részt vehet min­denki, aki 1970. december 31-ig betölti 15. életévét..." A ver­senyre egyébként április 25-én, szombaton kerül sor. Hogy a résztvevők a lehető­ségekhez mérten tudásúk legja­vát nyújtsák, a Csemadok ifjú­sági klubjának zenekara, az „Orion", mely egyben a feszti­válzenekar is, naponta a ver­senyzők rendelkezésére áll. Valaki talán arra gondol, hogy a háziasszonynak — ha ilyen gépet akar — jóban kell lennie a tv adásaiból ismert Mézga család MZ per X nevű 30. századbeli csodaemberével. Szó sincs róla. A nagymegyeri RAVAKO üzem raktáraiban már — Igen. A távlati tervek sze­rint 60 millió korona ráfordí­tással új munkahelyeket létesí­tünk és ekkor a jelenleginél 900 000 négyzetméterrel több radiátort gyártunk évente. KOMLOSI LAJOS A tűzvédelem legbeváltabb eszköze A MEGELŐZÉS

Next

/
Thumbnails
Contents