Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-16 / 89. szám, csütörtök

A CSKP teljes mértékben támogatja a Szocialista Ifjúsági Szövetséget ALOIS ÍNBÄA, a CSKP Központi Bizottsága titkárának beszéde a Krtraŕížben megrendezett ifjúsági aktiván (Folytatás az 1. oldalról) ideológiai nevelést. A CSKP és a Nemzeti Front befolyása az ifjúságra gyakorlatilag megszűnt. A CSKP Központi Bizottságának 1968. október 28-1 ünnepi ülésén ZbynSk Vokrouhlický kijelentette: „A csehszlovák ifjúság sohasem felejti el 1988 tavaszát!" Helyes, ne felejtsen a csehszlovák Ifjúsági Ne felejtse el, milyen gyalázatosan félrevezették, és kik voltak azok, akik becsapták. Indra elvtárs megállapította, hogy egy éve szemmel láthatóan csökkent a politikai kalandorok befolyása az ifjúságra. Az ifjúsági szervezetekben növekedett azok száma, akik nyíltan támogatják a CSKP-t és a Nemzeti Frontot. Tisztelet és elismerés azoknak, akik szervezetten léptek fel a Lenini Ifjúsági Szövetségben. Már tavaly nyár óta egyre többen követelik az egységes Ifjúsági szervezet megalakítását. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége nem lehet közömbös e kívánság iránt, és novemberben úgy döntött, hogy támogatja ezt az egészséges törekvést Az egységes lfjúsőg szervezetének gondolata mély gyökereket eresztett, egyre több fiatal támogatja. Szlovákiában a szervezeti egyesülés már a közeljövőben megtörténik, és a cseh országrészekben ls egyre több Járás támogatja az egységes szervezet megalakulását. Az ifjúság maga dönt az új szövetség megalakulásáról nem „fönt" döntöttek. A párt nem gyorsítja meg mesterségesen az ifjúság egyesítését. Viszont felelőtlenség lenne, ha akadályoznánk az egység kialakulásának folyamatát. Nem az a célunk, hogy csak a funkcionáriusok egyesüljenek, minél több fiatalnak meg kell értenie az öj szervezet küldetését, és nem szabad a szervezeti kérdéseket a munka tartalma és minősége elé helyezni. Az új ifjúsági szövetség az Ifjúság egységes, önkéntes, differenciált tömegszervezete lesz. Egységes lesz, hogy kifejezhesse az ifjúság érdekeit, de különösen azt az elhatározását, hogy részt akar venni a szocializmus fejlesztésében. A szövetség differenciált lesz, hogy a közös, döntő fontosságú érdekek mellett az egyes rétegek és csoportok érdekel ls érvényesülhessenek. A sajátos érdekek respektálása nem gyengíti, hanem még megsokszorozza a szövetség erejét. Érdekünk, hogy az új szervezet a lehető legtöbb fiatalt egyesítse. A tagsőgot az új szervezetben azonban nem köthetjük olyan feltételekhez, mint például a párttagságot. A döntő az lesz, hogy a fiatalok hajlandők-e részt venni a szocialista tőbor építésében, hajlandók-e támogatni a Nemzeti Front programját. Azoknak a fiataloknak, akik szeretik a kollektívát, akik fejleszteni akarják kedvteléseiket, akik szeretik hazőjukat, azoknak ott a helyük az egységes ifjúsági szervezetben. Természetesen nem akarunk csak formális szervezetet, és éppen ezért hangsúlyozzuk az önkéntességet. Az önkéntes elhatározás ugyanis egyúttal erkölcsileg kötelez. Annak megnyilvánulása, hogy az aki belép, mindent megtesz az új szervezetért. Nyíltan beszélünk a fiatalokkal, és ezért nem tagadhatjuk — mondotta Indra, hogy nagy Jelentőségei tulajdonítunk a Szocialista Ifjúsági Szövetség nevelő küldetésének. Az egységes szervezet a szocializmus iskolája lesz, a fiatalok megismerkednek benne a CSKP politikájával. Az első helyen áll a hazafias nevelés. Ezt a fogalmat sokan összetévesztették a kispolgári nacionalizmussal. Hazafias frázisokkal zavarták meg a fiatalokat és a Szovjetunió ellen uszították őket. Hazaflasságról beszéltek, de ugyanakkor minden bírálat nélkül hajbókoltak a Nyugat előtt. Sajnos, egyes hetilapjaink még ma is a burzsoá életstílus propagálását tartják küldetésüknek. Természetesen nem lenne észszerű, ha el akarnánk szigetelni ifjúságunkat. Azt akarjuk, hogy fiataljaink megismerjék a világot, helyes képet alkossanak más országokról, és megismerjék különböző nemzetek kultúráját. Sokan azonban olyan látszatot akarnak kelteni, hogy a világ csak nyugati határaink mögött kezdődik, és lebecsülnek mindent, ami szocialista. A hazafiasság elsősor ban azt jelenti, hogy szeressük szülőföldünket, hűek legyünk nemzetünkhöz, szeressük szüleinket és barátainkat. Az igazi szocialista hazaflsög a munkában nyilvánul meg. Az igazi hazafi Jól tanul, becsületesen dolgozik és lelkiismeretesen felkészül a köztársaság védelmére, A hazafiság azt jelenti, hogy olyan nézeteket vallunk és úgy dolgozunk, hogy országunknak megbízható szövetségesei legyenek, hogy biztosítsuk békés szocialista fejlődését. Az ignzi szocialista hazafiság tehát kéz a kézben halad a proletár nemzetköziséggel. Indra elvtárs megállapította, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség tekintélye és népszerűsége nemcsak tevékenysége tartalmától, hanem munkamódszereitől ls függ majd. Megemlítette, hogy a CSISZ a pártélet formáit utánozta, gyakran egész tevékenysége gyűlésezésben merült ki. A fiatalok ilyen feltételek között nem érezték Jól magukat. A Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájában helyet kell kapnia a komoly tanulásnak, a vidám szórakozásnak, a természet megismerésének, a sportnak, a zenének, az éneknek és táncnak. A SZISZ 1evékenységét nem korlátozzák. A határt, amint Husák elvtárs mondta a szocialista tőrvények szabják meg. Így tehát minden az ifjúságtól, leleményességétől és képességétől függ. A CSKP teljes mértékben támogatja a SZISZ-t — hangsúlyozta Indra elvtárs. A kommunistáknak úgy kell viszonyulniuk a fiatalokhoz, mint idősebb harcos- és munkatárshoz. A kommunisták nemcsak a jelennek élnek, biztos jövőt akarnak népilk és az egész világ számára. Így tehát nem lehetnek közömbösek az Ifjúság iránt. Nem akarunk parancsolni az ifjúságnak, nem akarjuk szürke falak közé szorítani életüket, de meg akarjuk nyerni őket a szocializmus eszméi számára. Nemcsak a jövőről beszélünk, a jó jövő csak becsületes munkával biztosítható. Az ellenség csaholása nem hoz ki bennünket sodrunkból; bármivel vádolhatnak minket, mi tovőbbra ls elsődleges feladatunknak tartjuk társadalmunk demokratikus életének fejlesztését. Nálunk a dolgozók számára természetes dolog a szabad véleménynyilvánítás és a szabad bírálat. A demokrácia fejlesztése nem Jelenti a szocialista állam gyengítését, hanem inkább megerősítését. Azok, akik azt gondolják, hogy a szabadság, a demokrácia és a humanizmus mércéje Svltákék, Brodkýék és a hozzájuk hasonlóak szabadsága, azok az 50-es évek visszatéréséről beszélnek. Csakhogy az ötvenes évek nemcsak politikai pereket jelentettek. Ezekben az években dolgozóink nagy sikereket értek el a köztársaság szocialista jellegéért folytatott harcukban. Ami a deformációkat illeti, u párt úgy irányítja a fejlődést, hogy ezek soha többé ne ismétlődhessenek meg. 1968 Januárja a párt eredménye volt, és továbbra is programunk marad. Pártunk második programja a gazdasági fejlesztés biztosítása. Az ötéves tervben meg akarjuk teremteni a feltételeket a csehszlovák népgazdaság strukturális átépítéséhez. Tudjuk, hogy ezt a célt nem érhetjük el csupán jó tervekkel. Tudjuk, hogy most minden valamennyiünk becsületes munkájától és attól függ, hogyan tudjuk kihasználni a szocializmus előnyeit. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szocialista építés sikereinek és kudarcainak feltétele a CSKP munkája, a párt ideológiai egysége. Az alkotó munka biztosítja a pártnak a dolgozók támogatását, ez teszi lehetővé, hogy a munkásosztály forradalmi élcsapata legyen. Ha a párt teljesíteni akarja történelmi küldetését, akkor nevelnie kell tagjait és ugyanakkor el kell válnia azoktól az emberektől, akik nem méltóak a kommunista névre. Éppen ez a célja az ez évi pártigazolványcserének. Nehéz időszak áll mögöttünk, amelyben nem állt mindenki helyt, aki pártigazolvánnyal rendelkezik. A becsületeseken kívül voltak olyanok ls, akik tudatosan a párt érdekei ellen dolgoztak. És voltak árulók is, akik lelklismeretfurdalás nélkül átálltak a másik oldalra. Ezekben a nehéz- Időkben mindenki maga írta meg sojôt kádervéleményét, és most elérkezett a számot adás ideje. Mindent megteszünk azért, hogy sorainkat elhagyják azok, akik nem tartoznak a párthoz, tehát a jobboldali szélsőségesek, és azok ls, akik nem tőmogatják elkötelezetten a párt politikőját. A kommunista párt erejét nem a tagok száma határozza meg, a párt ereje tagjainak öntudatosságában, forradalmi elhatározottságában, áldozatkészségében és emberi szerénységében rejlik. A kommunista név újból tiszta lesz, büszkén hangzik majd, ha csak becsületes hazafiak fogják viselni, akik példaképünk lehetnek majd a munkában és a magánéletben is. Kétségtelen, hogy az így megtisztított párt a nép jó politikai vezetője lesz. Az Igazi kommunistákból álló pártnak tekintélye lesz a dolgozók és az ifjúság körében egyaránt. Igen, elválunk mindazoktól, akiknek nincs mit keresniük a pártban. Ugyanakkor megnyitjuk sorainkat azok előtt a fiatalok előtt, akik elég erősnek érzik magukat ahhoz, hogy kommunisták legyenek. Mindazok előtt, akik képességeiket és munkájukat nagy céljaink elérésére akarják fordítani, akik öntudatosan akarják szocialista hazájukat szolgálni. I\l EPEK TAHITfl J/l V. I. LENIN ÉLETE (11) 1970. IV. 14. A bolsevik párt fejlődött és megerősödött — írta Lenin — a nyílt opportunisták, mensevikek, eszerek és a munkásosztály más ellenségei, a marxizmus ellenségei ellen vívott harcban. A párt megbirkózott a hatalmas nehézségekkel, mert soraiban vasfegyelem uralkodott, szoros kapcsolatot tartott fenn a tömegekkel s mert állandóan a marxizmus elmélete vezette. A Jobboldali opportunizmust Lenin a munkásmozgalomban levő fő veszélynek tekintette, s élesen bírálta a „baloldali" személyiségek hibőit a kommunista pártokban, akik helytelenül értelmezték a kommunista pőrtok szerepét és feladatait a tömegekhez való viszony tekintetében, akik elutasltottők, hogy tevékenységet fejtsenek ki a burzsoá parlamentekben és szakszervezetekben, tagadták, hogy más pártokkal való megegyezések és kompromisszumok megengedhetők. A forradalmi tetteket ezek forradalmi szavakkal helyettesítették. Ez káros és veszélyes volt a munkásosztály ügyére, az egész kommunista világmozgalomra nézve. Arra vezetett, hogy a párt elszakadt a tömegektől. A világproletariátus vezére rámutatott: ahol a tömegek vannak, ott kell dolgozniuk a kommunistáknak is. Lenin taktikai rugalmassőgra tanított, óvott az általános Igazságoknak dogmatikus, sablonszerű alkalmazásától a konkrét feladatokkal kapcsolatban. A lenini munka segítette a kommunista pártokat abban, hogy leküzdjék a hibákat, sikeresebben harcoljanak a munkásosztôly ellenségei ellen, edzett marxista pártokká váljanak, amelyek vezetni tudják a tömegeket. Ez a mű napjainkban is hatalmas jelentőségű az egész kommunista világmozgalom számára. A szocialista társadalom építője 1920 elején a Vörös Hadsereg győzelmet aratott az intervenciósok és a belső ellenforradalom fölött, úgyszólván minden fronton. Az ország Ismét békés lélegzetvételhez jutott. A bolsevikok pártja azonnal átállította az erők nagy részét a gazdasági építésre, a közlekedés, a tüzelőanyagtermelés és más döntően fontos gazdasági ágak helyreállítására. A gazdasági építés tervének kidolgozása sürgetően követelte a párt következő kongreszszusának összehívását. E kongresszus fő célja az volt, hogy meghatározza a háború frontjain vívott harcról az egész népgazdaság helyreállításáért és fejlesztéséért vívott harcra való áttérés útjait, módjait, és intézkedéseit. Már a párt IX. kongresszusán, amikor a hőború még nem fejeződött be, kitűzte Lenin az ország újjászületésének feladatát. Útmutatásai alapján a kongreszszus megtárgyalta az egységes gazdasági terv kérdését, amelyben a fő helyet a népgazdaság villamosítása foglalta el. Lenin a nyomoron és pusztuláson át is látta a szovjetország nagyszerű Jövőjét. Mélységesen hitte, hogy a szovjet rendszerben az erők kimeríthetetlen forrása rejlik, a katonai győzelmek, valamint a szocialista építés számára egyaránt. Lenin rámutatott, hogy a szocializmus és a kommunizmus építéséhez feltétlenül fejleszteni kell a nagyipart, és villamosítani kell az országot. „A kommunizmus = szovjethatalom plusz az egész ország villamosítása". Szovjet-Oroszország ellenségei akkor azt állították, hogy a bolsevik párt és a nép nem birkózhat meg a nehézségekkel, hogy semmiféle villamosításról nem lehet szó. Még Herbert George Wells, a nagy angol író, sok fantasztikus regény szerzője sem tudta felfogni Lenin nagyszabású elgondolását. 1920ban Moszkvában járt, beszélgetett a szovjet kormány fejével és Lenint „kremli álmodozónak" nevezte. A bőtor lenini villamosítási tervben nem látott mást, csak „villamosítási utópiát". „Jöjjön el Ismét tíz esztendő múlva és nézze meg, mit tesz Oroszország ez alatt az idő alatt", mondotta akkor neki Lenin. 1920 elején Lenin kezdeményezésére bizottságot hívtak létre az orszőg legnagyobb tudósai és legjobb mérnökei részvételével; a bizottsőg élén akkor a pőrt legrégibb tagja, G. M. Krzsizsanovszkij állt. Arról, hogyan irányította Lenin ennek a bizottsőgnak munköjőt, sok levél és feljegyzés tanúskodik. E feljegyzések G. M. Krzsizsanovszkijtól, R. E. Klasszontól, A. V. Vintertől és mős nagy tudósoktól származtak. Előirányozták, hogy 10—15 év alatt felépítenek 30 nagy villamos erőművet, 1920-hoz képest a villamosenergia-termelést több mint 17-szeresére növelik és az általános Ipari termelést csaknem 15-szörösére. Lenin ezt a tervet a párt gazdasági munkôja alapjának, második programjának tekintette. A lenini villamosítási terv megvalósltásőt már akkor megkezdték, a gazdasági pusztulás és a külső, valamint belső ellenség ellen vívott harc éveiben. Menynyire örült Iljics, amikor jelenlétében a kis Kasíno faluban, Moszkva közelében kigyúltak az első villanykörték, amelyeket a nép Lenin lrőnti szeretetből „Iljics lámpáinak" nevezett el. A tervet a legrövidebb idő alatt valósították meg. S amikor Wells újra a Szovjetunióba utazott 1934-ben, saját szemével győződhetett meg erről. 1920-ban az imperialisták utolsó támadását Is visszaverték. A polgárháború a nép világtörténelmi jelentőségű győzelmével végződött. A kommunista párt — élén Leninnel — okosan és bátran vezette az országot a polgárháború minden megpróbáltatásán át. A békés gazdasági építés útján azonban újabb gigászi nehézségek támadtak. A gazdaság tönkrement, az ipar csupán égyheted részét termelte annak a csekély termékmennyiségnek ls, amelyet a háború előtti időben adott az országnak. Különösen nagy kárt szenvedtek a vállalatok azokban a körzetekben, ahol a fehérgárdisták és a külföldi betolakodók garőzdőlkodtak. Fűtőanyag és nyersanyag hiőnyában a legtöbb vállalat megszüntette a munkőt. Egy lélekre számítva egy kilogrammnál is kevesebb nyersvasat és egy méternél ls kisebb mennyiségű pamutszövetet állítottak elő. Megbénult a vasúti közlekedés. A munkások a városokban éheztek. Az ország e nehéz pillanatában új erővel mutatkozott meg Lenin bölcsessége. Bátran javasolta, hogy a párt és a szovjet állam hajtson végre határozott fordulatot a gazdaságpolitikában. Az új gazdaságpolitika (NEPj továbbfejlesztése volt a szocialista gazdaság alapjaira vonatkozó tervnek, amelyet Lenin még 1918-ban „A szovjethatalom soron következő feladatai" című brosúrájában vázolt fel. Lenin megvilágította, hogy a helyreállítást a mezőgazdasággal kell kezdeni, mert ez egyáltalán nem elégíti ki az Ipari központok kenyér- és nyersanyagszükségletét. Hazánkban — mondotta Lenin — a kisparaszti gazdaság van többségben. A sok milliós parasztsággal a munkásosztálynak szót kell értenie, át kell nevelnie, be kell vonnia a szocialista építésbe. És ezt csak akkor hajthatjuk végre, hogyha új gazdaságpolitikát folytatunk. Miben volt ennek a politikának a lényege? Miért nevezték ezt újnak? Lenin javasolta, hogy az élelmiszer-beszolgáltatást felcseréljék élelmiszeradóval, engedjék meg a magánkereskedelmet a felesleges gabona és más termékek tekintetében. A pórt elé állította a feladatot, hogy szervezze meg jobban a kereskedelmet, szervezze át a szövetkezeti mozgalmat, azt követelte, hogy a kommunisták tanuljanak meg kereskedni és ellôtni a munkásokat és parasztokat olcsóbb és jobb áruval, mint ahogyan ezt a kapitalisták tették. Akkor majd a parasztok is érdekelve lesznek abban, hogy több gabonát termeljenek s ez lökést ad a népgazdaság helyreállításához és fejlesztéséhez. Az új gazdaságpolitika — magyarázta Lénin — a munkásosztály és a parasztság szövetségének megszilárdításához vezet. 1921-ben folyt le n párt X. kongresszusa. Elfogadta Leninnek azt a javaslatát, hogy térJenek át az új gazdaságpoliti(Folytatjuk)