Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)
1970-04-16 / 89. szám, csütörtök
Az államra és a demokráciára vonatkozó lenini eszmék időszerűsége (Folytatás a 3. oldalról) Lenin bírálta az általános demokráciára vonatkozó absztrakt elméleteket. A demokrácia problematikájának, valamint a szabadság és humanizmus problémájának elemzését mindig össze kell kötni a konkrét gazdasági, politikai, szociális és nemzetközi tények elemzésével. Ugyancsak összefügg az olyan kérdések osztályszempontból való megítélésével, mint demokrácia ki számára? Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy Leóin nagy jelentőséget tulajdonított az állam, a szocialista demokrácia kérdésének, de nemcsak elméleti szempontból, hanem a politikai gyakorlat szempontjából te. Ennek két jelentősége van. Elsősorban a különféle jobboldali opportunista és revizionista erők tevékenységének megítélésében. Ezek az erők a demokráciára vonatkozó marxista-leninista elmélet alapelveit elismerik, de csak Ideiglenesen. Az üjkorl revizionisták politikai gyakorlati szempontból v«lahogy „megfeledkeznek" ezekről az elvekről. Éppen az a tény, hogy milyen mértékben kapcsolódnak össze az államra és demokráciára vonatkozó elméleti és politikai gyakorlati szempontok a párt politikájában és milyen mértékben „feledkeznek" meg ezekről, különbözteti meg a marxista-leninistákat az opportunistáktól és revizionistáktól. Másodszor, Lenin a szocialista demokráciára vonatkozó elméletét, gondolatait elsősorban a szovjetekre és ezek funkcióira vonatkozó politikai és gyakorlati nézetekkel kapcsolta össze. Lenin arra a következtetésre Jutott, hogy a proletárdemokrácia a demokrácia magasabb típusa. Üj minősége abban rejlik, hogy túllépi az úgynevezett képviseleti demokrácia határait és tömegdemokráclávő vélik olyan értelemben, hogy a dolgozók a proletárhatalom közvetlen szubjektumává válnak, közvetlenül részt vesznek e hatalom akaratának kialakításában és megvalósításában. Ha ebből a szempontból ítéljük meg az 1968—1969. évi csehszlovákiai tapasztalatokat, látjuk, hogy a Jobboldali opportunista erők elmélete valóban eltér politikai gyakorlati tevékenységüktől. A tömegtájékoztatási eszközök által a demokrácia és a szabadság új értelmezését hirdették, ám konkrét tetteik mások voltak A nemzeti bizottságokat magával ragadták az események, melyeket a társadalomban a szoclallstaellenes erők, a pártban a jobboldaliak idéztek elő. A jobboldal céljait elméletileg a nemzeti bizottságok autonóm önigazgatási küldetésének egyoldalú kiemelésével indokolták. Egyúttal ismeretes, hogy nemcsak elméleti megállapításokról volt szó. A párt bomlasztásával párhuzamosan a Jobboldal egységbontó tevékenységét a nemzeti bizottságok ellen in Irányította. A valóban fennálló hibák és hiányosságok bírálata alapján koncentrált támadást indítottak a szocialista rendszer gyökerei, valamint a nemzeti bizottságok mint a munkásosztály hatalmi eszköze ellen. Az flyen nyomásoknak ellenálló nemzeti bizottságokat és funkcionáriusokat a „konzervativizmus bástyáinak" nevezték. A 2000 szó című szocialistaellenes pamflettben már konkrét utasítást adnak a szocialista Intézmények megbontására. Azzal fenyegettek, hogy nem választanak meg senkit, aki az elmúlt Időszakban részt vett a hatalomban. Különös célokkal folyt az úgynevezett „városok és községek szövetsége" megalakításának előkészülete. Ez ellenzéki politikái eszkőz lett volna az államhatalom és Igazgatás központi szervelvei szemben. A nemzeti bizottságok területén ls alapjában véve harc folyt a politikai hatalomért. Ez teljes mértékben meg ls nyilvánult az akkor előkészített választásokkal kapcsolatban, amikor azt mérlegelték, hogy lehetővé teszik az egyes politikai pártok jelöltlistáját, vagypedig azt, hogy ne tüntessék fel a képviselőjelöltek politikai hovatartozását. A szocialistaellenes erők megragadták az alkalmat és sok helyen egész nyíltan hirdették n kommunisták nélküli nemzeti bizottságok jelszavát. Tekintettel az itt közölt tényekre, Csehszlovákia Kommunista Pártjának új vezetősége intézkedéseket hozott a nemzeti bizottságok munkájának megjavítására és arra, hogy ezen a fontos területén is elmélyüljön a szocialista demokrácia. • • • A CSKP új vezetőségének a belpolitikai helyzet és a nemzetközi kapcsolatok konszolidálására tett határozott Intézkedései, és az eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy a kommunista és munkáspártok helyes politikájának egyetlen alapja Lenin tanításának kiapadhatatlan forrása. Ez vonatkozik teljes mértékben Leninnek az állam és a szocialista demokrácia kérdéséről szóló tanítására is. Ezen a téren állandóan fejleszteni kell a kommunista párt vezető szerepét, állandóan figyelmet kell fordítani a Lenin tanításának tisztaságáért folytatott harcra. Végül pedig nem szabad lebecsülni a párt ideológiai munkájában az államra és a szocialista demokráciáról szóló lenini elméletet, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy ezt az elméletet a közvélemény megismerje. Erre kötelez bennünket Lenin halhatatlan tanítása. Üdvözletek a Spanyol KP fennállásának 50. évfordulója alkalmából Moszkva — „A spanyol kommunisták az ország nemzeti függetlenségéért harcoló erőknek mindig az első soraiban küzdöttek az amerikai támaszpontok felszámolásáért, Európa és főként a földközi-tengeri térség békéjéért és biztonságáért" — hangzik abban az üdvözlő táviratban, amelyet az SZKP Központi Bizottsága küldött a Spanyol KP Központi Bizottságának és a spanyol kommunistáknak a párt alapításának 50. évfordulója alkalmából. Bukarest — A Román Kom munista Párt Központi Bizottsága az évforduló alkalmából ugyancsak táviratban üdvözölte a spanyol kommunistákat. Hangsúlyozta, hogy a Spanyol KP fennállásának félévszázada alatt mindig a társadalmi és nemzeti szabadságért, a demokráciáért és a haladásért harcolt. „A Spanyol Kommunista Párt kapcsolatainak bővítésére törekszik a kommunista és munkáspártokkal a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei szellemében". Szófia —- A Spanyol Kommunista Párt ma az összes demokratikus és antifasiszta erő egyesítéséért küzd a diktatúra ellen és az ország haladó társadalmi fejlődéséért vívott harcban — hangsúlyozza az az üdvözlő távirat, amelyet a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága küldOtt a spanyol kommunistáknak. Az Osztrák Kommunista Párt vitadokumentuma Bécs — A Volksstimme „Ausztria politikai helyzete és a tervfeladatai" című dokumentumot közölt, amely a május végén Bécsben kezdődő XXI. pártkongresszus vitájának alapja lesz. A pártsajtó hasábjain és az alapszervezetekben folyó vita lezárása után e dokumentum alapján dolgozzák majd ki a kongresszus határozatjavaslatát. A XXI. kongresszusnak az a feladata, hogy megteremtse a pártban a válság leküzdésének feltételeit, és értékelje a parlamenti választások után kialakult belpolitikai helyzetet. BRANDT BESZÁMOLÓJA A BUNDESTAGBAN Bonn — Nagy érdeklődéssel várták Brandt kancellár szerdára kitűzött beszámolóját amerikai útjáról a bonni Bundestagban. A kancellár azonban mindössze néhány perces felszólalásában úgyszólván semmit sem mondott a Nixonnal megvitatott kérdésekről. Arra való hivatkozással, hogy csütörtökön a külügyminiszter informálni fogja a parlament külügyi bizottságát, megelégedett olyanfajta közhelyekkel, mint „a washingtoni megbeszélések lefolyásával elégedettek vagyunk". — Nem kétséges, — mondotta —, hogy az európai amerikai jelenlét a fejlődés elnincs új kormány Bécs — Ausztria Szocialista Pártjának (SPÖj, és az Osztrák Néppártnak (ÖVPJ a koalíciós kormány megalakításával kapcsolatos megbeszélései kedden kudarcot vallottak. A tárgyalások hirtelen befejeződtek, miután dr. Hermann Withalm, az ÖVP küldöttségének vezetője visszautasította a szocialisták javaslatának elfogadását a miniszteri tárcák elosztásával és az új parlamenti bizottságok összetételével kapcsolatban. A parlamenti választások eredményei szerint a szocialisták az egyes parlamenti bizottságokban többségi képviseletet követeltek. engedhetellen feltétele. Biztosíthatom a parlamentet, — fűzte hozzá hogy az ezzel ellentétes vélemények nem felelnek meg a realitásoknak. Brandt hangoztatta, hogy keleti politikájához nem kellett „zöld fényt" kapnia Nixontől, mert a forgalmi lámpa eddig is zöld volt. A Bécsben csütörtökön kezdődő szovjet—amerikai megbeszélésekkel kapcsolatban azt mondotta: „Nixon elhatározta, hogy komoly kísérletet tesz a konfrontáció leépítésére és a kooperáció kiépítésére". A kancellár hivatkozott arra, hogy távolléte alatt az ellenzék élesen támadta politikáját. Ezzel kapcsolatban gúnyosan Jegyezte meg: „Az ilyen hangok azonban az óceán túlsó partján csak nagyon tompítottan hangzanak." Brandt beszéde után vita kezdődött. A GÜRÖG katonai kormány szabadon bocsátott 332 politikai foglyot, de a görögországi táborokban továbbra is 1270 fogoly sínylődik. A foglyok többségét az 1967. évi puccs után tartóztatták le. CALABRIA dél-olaszországi tartomány élete szerdán teljes mértékben megbénult. Az egynapos sztrájkban minden dolgozó részt vett. Calabrla a második olasz tartomány, amely az adók csökkentését, olcsó lakásépítési terveket és átfogó társadalombiztosítási rendszert sürgetendő lép általános sztrájkba. netiány sorban GUSTÁV HEINEMANN, a* NSZK szövetségi elnöke, szerdán egy amerikai katonai kttlőnrepülőgépen Nyugat-Berlinbe érkezett. Nyugat-Németországon kívüli területen folytat majd „hivatalos tevékenységet" szombatig. Ez már harmadik provokációs látogatása. Az NDK külügyminisztériumának szóvivője élesen tiltakozott H^inemann látogatása ellen. OLAF PALME svéd miniszterelnök kedden másodízben találkozott Schumann francia külügyminiszterrel. Megbeszélésükön ezúttal a Közel-Kelet és az európai biztonsági értekezlet problémái, valamint DélkeletÁzsia helyzete került szóba. FLORES mexikói külügyminiszter követelte az Amerikai Államok Szervezetének tanácsa előtt, hogy az Egyesült Államok többé ne avatkozzék be egyoldalúan Latin-Amerikában. Flores egyebek között megjegyezte, hogy a diplomata elrablásának oka a Latin-Amerika szegény és gazdag országai közt) feszültségben keresendő. SZÓFIÁBAN megkezdődte* Bulgária és Izland hivatalos tanácskozásai. Bolgár részről Ivan Basev külügyminiszter, Izland részénél pedig Emil Jonsson vesz részt a tanácskozásokon. 0 THANT ENSZ-főtitkár Tokióból az ENSZ New York-1 székhelyére utazott. Japánban részt vett az Expo~70 ENSZ* napján. Találkozott Szato miniszterelnökkel és Aicsi külügyminiszterrel. MAKARIOSZ ciprusi köztársasági elnök első ízben vádolta meg nyilvánosan Polykarposz Jorgadzisz volt belügy- és hadügyminisztert, hogy része volt a március 8-án Nicosiában a személye ellen megkísérelt merényletben. Jorgadziszt néhány nappal a Makariosz elleni merénylet után megölték. SINGAPORE-BA érkezett több mint 1600 brit katona, akik jö« ntusban Malaysia keleti partjainak térségében részi vesznek öt állam hadgyakorlatain. Néhány száz brit, asztráliai, üjh zélandl, malaysial és slngapore-1 repülőgép és hajó alkotja majd a gyakorlat hadifelszeiríelését. A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BANKJA április 13-án és 14-én Moszkvában megtartotta 27. tanácsülését. A tanácsülésen megvitatták és elfogadták a bank 1969 évi tevékenységéről szóló jelentést, elfogadták 1970. január elsejei mérlegét. Határozatot hoztak az 1969. évi nyereség felosztásáról, majd folyó ügyeket tárgyaltak. KOLUMBIÁBAN őrizetbe vették a gerillák egyik vezetőjét, Januarlo Valerot. Valero a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők tagjaként több kolumbiai tartományban vezetett gerillacsoportokat. Immár, három esztendeje vezették be a Szovjetunióban az új gazdasági reformot. A reform irányelvei szerint az ország üzemelnek mintegy 75 százaléka gazdálkodik. Természetesen a gazdasági reform nemcsak az ipart, hanem a mezőgazdaságot, a közlekedést, a szolgáltatásokat, stb. is érinti. A tudományos alapokon nyugvó szocialista gazdaság feltételezi, hogy maradéktalanul használják ki a szocializmus összes ökonómiai törvényszerűségeit, ígii tehát az értéktörvényt is, amely az árak útján érvényesül. A kapitalizmusban az árak ösztönszerűen alakulnak, míg a szocialista társadalomban a legfontosabb termelőeszközök és fogyasztási cikkek ára tervszerűen alakult. Ezeknek a kategóriáknak a figyelembe vételével gazdálkodnak a szocialista üzemek és arra törekszenek, hogy megfelelő hasznot érjenek el. A gazdasági reform egyik rendkívül nehéz problémája az önelszámolási rendszerre való teljes áttérés. A reform bevezetése előtt a szovjet Ipari üzemeknek mintegy 20 százaléka ráfizetést mutatott ki. A különbséget, természetesen, állami alapokból pótolták. Több olyan üzem volt, amely a tervezett nyereséget sem érte el. A nagykereskedelmi árak reformja lényegesen csökkentette a veszteséggel gazdálkodó üzemek számát; jelenleg az üzemeknek csak 4 százaléka mutat ki veszteséget. Az üzemek veszteségeit az új gazdasági reform irányelvei értelmében többé nem pótolják s Innen eredt részben a dolgozóknak juttatott prémium is. Ennek az volt a feltétele, hogy az adott üzem teljesítse a felsőbb szerv által megjelölt mutatókat. Az üzemeknek több mint a fele képtelen volt a mutatókat teljesíteni, így tehát nem tudta feltölteni saját anyagi alapjait. Jelenleg az új reform irányÉrvényesülnek a szocialista közgazdasági alapelvek állami alapokból, amennyiben ez az adott üzem vezetősége rossz gazdálkodásának a következménye. Ez viszont nem Jelenti azt, hogyi ezeket az üzemeket az állam sorsukra hagyja. A Szovjetunió Állami Bankja hosszú lejáratú kölcsönt biztosit számukra, viszont az az üzem, amely ezt a kölcsönt megkapta, egy, esetleg két esztendőn belül köteles azt viszszafizetni kamatostul, mégpedig saját nyereségéből. A reformot megelőző időszakban a nyereség egy részét az üzemi alapokon helyezték el, elvei alapján gazdálkodó üzemek képesek előteremteni az anyagi eszközöket, mind a kulturális, mind a szociális igények kielégítésére. A népgazdaság tervezése jelenleg lényegében a Goszplanban összpontosul. A központi tervezés, amely teljes teret enged az üzemek önálló gazdálkodásának, csupán a termelés fő irányzatait rögzíti és megállapítja azokat a módszereket, amelyek a termelés legmagasabb fokú hatékonyságához vezetnek az adott helyzetben. Az új gazdasági rendszer az elmondottak alapján lényegesen növelte az árak szerepét, már ami a nyereséget illeti. Az új árak viszont olyan feltételeket teremtenek, hogy a nyereség növelésének útja nem azok emelésében, hanem a munka megjavításában rejlik. Előfordul" természetesen, hogy néhány üzem vezetője úgy akarja növelni nyereségét, illetve csökkenteni termelési költségeit, hogy indokolatlanul magas árat szab gyártmányainak. Éppen ezért jelentős szerep jut az ellenőrzésnek, amelyért mindenekelőtt uz egyes üzemek gazdasági vezetői felelősek. Érdekes tapasztalatokat vonhatnak le a scsoklnói vegyiiizem példájából, amely 1967 elején tért át az új tervezési módszerekre. Az üzem termelési kapacitása rohamosan növekedett, viszont ennek következtében egyszeriben nem volt elég munkaerő. Az üzem vezetői helyesen látták, hogy néhány részlegen kevesebb munkaerő is elegendő lenne, mint amennyit a terv előirányoz, viszont ebben az esetben csökkenteni kellett volna a béralapot. Ezért aztán úgy döntöttek, hogy néhány esztendőre befagyasztották a béralapokat. Mindazokat a megtakarításokat, amelyeket az üzem a termelékenység fokozása, a haladó termelési módszerek bevezetése, a gépesítés útján ér el, jelenleg pótlékként használja fel a fizetésekhez. Ez a módszer oda vezetett, hogy a munka termelékenysége 87 százalékkal, a termelés 80 százalékkal emelkedett annak ellenére, hog\i a dolgozók létszáma 900zal csökkent. Az átlagbér 102 rubelről havi 134 rubelre emelkedett átlagosan. Ki-ki megfigyelhette, hogy a szocialista országokban egyremásra bevezetik az új gazdasági mechanizmust. Érdekes ezeket összehasonlítani, hiszen nagyon sok közös vonást fedezhetünk fel bennük. Éppen ezért roppant jelentősége van annak, hogy az egyes szocialista qrszágok kicserélik tapasztalataikat, önzetlen baráti tanácsot és segítséget nyújtanak egymásnak. Természetesen nincs szó arról, hogy bárki bárkit is gépiesen utánozzon.. A lényeg az, hogy alkotó módon, a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően kell megoldani a feladatokat. 1970 DMITRIJ KONICSEV, IV. a közgazdasági tudományok kandidátusa (APN)