Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL A keltetés! tenyésztojások tárolása és kiválasztása A kisteuyésztők gyakran panaszkodnak, hogy ennyi ennyi meg ennyi tojást tettek a tyúk, a lúd vagy a kacsa alá és a kotló egyetlenegy tojást sem tört el, a kelést százalék mégis rossz volt. Ilyenkor a tenyésztő általában szidja a kakast, a gúnárt a kotlőst stb., csak arra nem gondol, hogy ő maga lenne a hibás. Mert nézzük csak azokat a főbb tényezőket, amelyek befolyásolják a tenyésztojások minőségét és a kelési százalékot. Ilyenek: a takarmányadag és összetétele, az ólazás és gondozás, az ivararány és végül — de nem utolsósorban — a tojások kezelése egészen a kikelésükig. A tenyésztő feladata tehát, hogy olyan tartási feltételeket alakítson ki, amelyek esetében kifogástalan keltető tojásokat lehet nyerni. Ezzel elejét veheti mindannak, ami a kikelés minőségét és mennyiségét leronthatja. Legfontosabb tényező a tojások kezelése. A keltetésre szánt tojás legyen friss. Ezért a keltetési idényben a tojásokat napjában többször szedjük össze, hogy a későbben tojó tyúkok ne melegítsék fel az előbb tojt tojásokat, és roszabb ólazás esetén a fagy se tegyen kárt bennük. A tojásokat levegős, hűvös kb. 10 C fokos hőmérsékletű helyiségben raktározzuk. A helyiség ne legyen túlságosan száraz, mivel a tojások beszáradnak. Az 5 C foknál alacsonyabb és a 15 C foknál magasabb hőmérséklet káros. A hat naposnál öregebb tojásokat nem tanácsos keltetéshez felhasználni. Kivételt képez a lúdtojás. A keltetésre szánt tojásokat naponta forgatni kell, hogy a könnyebb sárgája az eredeti helyzetében, a tojás közepén maradjon és ne tapadjon hozzá a tojáshéjhoz. A keltetőtojásokat jó, ha külön erre a célra készült tálcákon tároljuk. A keltető tojások legyenek tiszták. Mosással a tojáshéjról letöröljük a védőréteget (kivétel a kacsatojás}. Bármilyen zsiradék is elértékteleníti a tojást. Ezért ajánlatos az ólak, a tojásfészkek tisztántartása. A tojásokat összegyűjtő személy keze legyen tiszta. A keltető tojások legyenek szabályos alakúak és sima felületűek. Az érdesbéjú tojások gyorsan beszáradnak. A túlságosan nagy méretű tojást ne tegyük a kotló alá, mivel ezek rendszerint kétszikűek. A kotlősok a keltetési idő alatt sok energiát veszítenek, mivel nem ülnek, hanem állnak a tojásokon. Ezért olyan takarmányokkal kell etetnünk őket, amelyek elegendő szénhidrátot tar. talmaznak, pl. gabonaféléket: búzát, árpát, és kukoricát arányosan elosztva. Kerüljük a nedvdús takarmányok etetését. A kotlóst elég, ha napjában egyszer megetetjük és friss vízzel megitatjuk. A tojásokat az etetési idő alatt takarjuk le, nehogy kihűljenek. Ez a művelet a lúdnál nem szükséges — mert az a fészek elhagyása előtt pehelytollal betakarja a tojásait. A kistenyésztők ösi szokása szerint a tojáson ülő ludat naponta vízre engedik, de sokan nem tudják megmagyarázni, hogy ennek mi a célja. Erre azért van szükség ' (különösen két hét után), mivel a lúdtojás héja vastag, és szükséges hogy a tojás benedvesedjék, mert ez jő hatással van a tojásban levő ébrény további fejlődésére. Ha nem áll módunkban a lúdat naponta vízre engedni, akkor naponta langyos vízzel permetezzük be a tojásokat, mert ezzel a tojások jobb kikelési arányát érhetjük el. MOLNÁR FERENC A gyógynövények szárítása H. Csak a jól szárított gyógynövényt lehet gyógyászati célra felhasználni. A rosszul szárított drog elveszíti színét, penészedik, és a hatóanyaga felbomlik. A gyűjtött növényeket jól szellőztetett, száraz helyiségben vagy padláson szárítjuk. A szárítóhelyiségnek, valamint a száraz növények (drogok) tárolására használt raktárnak tisztának kell lennie. Csak akkor szárítsunk egy helyiségben többféle gyógynövényt, ha van elég helyünk, és jól tudjuk őket egymástól választani. Erős hatású (mérgező) növényt nem szabad egy helyen szárítani más növénnyel. Kisebb mennyiségű gyógynövényt saját használatra langyos tűzhelyen ís száríthatjuk. Nagyobb mennyiség esetén készítsünk mesterséges szárítót. Napon csak a gyökeret, a gyökér törzsét és a kérgét szabad szárítani. Kedvezőtlen időjárás esetén mesterséges szárítót használunk, csak ügyelni kell arra, hogy a drogok meg ne süljenek. A virágokat, virágzatokat a padláson kiterített papíron, vékony rétegben szárítsuk. Az ökörfarokkóró-virág azonban csak akkor lesz szép, ha napon szárítjuk. A leveleket, leveles virágzó részeket — mesterséges szárítóberendezés hiányában a padláson 2—4 ujjnyi vastag rétegben szárítsuk. A leveleket jól szét kell rázni, mert a szét nem rázott levélcsomók könnyen megpenészednek, A terméseket, magvakat akár a szabadban, akár zárt helyiségben száríthatjuk, ponyván, vagy lepedőn szétteregetve. A Gyógynövényfelvásárló Üzem (Výkupné liečivých rastlín) a gyógynövény-árjegyzékben azt is közli, hogy az egyes fajták hány kilogrammnyi frissen gyűjtött anyagúból lesz 1 kg száraz áru. NAGY GÉZA MINDENKINEK család # otthon DIVAT Tavaszi előzetes A divat az idén minden évszakban a különféle együtteseket részesíti előnyben. Ilyenek pl. a miniruhával hordutt ún. kabátmcllény, hosszú sállal kiegészítve, továbbá a nadrágszoknya, divatos hosszú mellénnyel, garbópulóverrel, kötött harisnyával és ünnepi alkalmakra a nadrágkomplé, kazakkal és mutatós divatékszerrel. Természetesen a hosszúnadrágot csak a magas, karcsú termetű nők válasszák, a teltkarcsúaknak a szoknyát vagy a bővülő vonalú szoknyanadrágot ajánljuk. A lezser szabású hosszú kabátmellény azonban mindenkinek előnyös, ha megfelelő a szabása. Ugyanis ez jóindulatúan takarja a széles csípőt és a nem éppen mutogatni való zsírpárnákat. iWWMi A BALKEZES GYERMEK Az emberek nagy többségének a jobb keze jellegzetesen erősebb, ügyesebb, használhatóbb és ezért jóval értékesebb. Vannak azonban, akiknél ez fordítva van. A köznyelv „balkezeseknek" nevezi őket. Feltehetnénk a kérdést: miért van a két kéz között ekkora értékbeli különbség? Az emberi test részarányosságából kell kiindulni. A differenciátlanság oka a szervezeten belül rejlik. Ul. a jobb kőz mozgását a bal agykéreg-fél irányítja. És mivel a legtöbb ember bal agyféltekéje fejlettebb, azért ügyeseb a jobb keze. Ebből már érthető az is, hogy balkezesség esetében a jobb agykéregfél a fejlettebb. A balkezességet még ma is sokan kóros fogyatékosságnak vélik. Viszont a tapasztalatok, megfigyelések, tudományos kísérletek arra a következtetésre vezettek, hogy a balkezesség nem kóros jelenség. Tehát a balkezeseknek emiatt nem kell szégyenkezniük. Viszont az is igaz, hogy a balkezesek a jobbkezesekkel szemben háttérbe szorulnak, mivel kultúrvilágunk berendezéseit: a gépeket, szerszámokat, különböző eszközöket, csavarokat, munkapa-^ dókat, orvosi és laboratóriumi berendezéseket, finom műszereket stb. — a jobb kézzel végzett munkának megfelelően tervezték. Sőt, társadalmi szokásaink: a köszönés, kézfogás, étkezés, evőeszköz használatának kialakulása is ehhez igazodott. Ezért nem csoda, ha a szülők minden esetben megdöbbennek, ha gyermeküknél észreveszik a balkezességet. A csecsemő kezének használatában még nem tesz különbséget. Csak 6 hónapos kor körül jelentkezik az egyik kéž fokozottabb használata. Bár játék közben a gyermek mindkét kezét használja, 10—12 hónapos korban már határozottan megfigyelhető a jobbkezesség. Nagyon jó, lia a gyerekkel még az iskolaköteles kor előtt teszünk próbát, hogy meggyőződhessünk jobb- vagy balkezességéről. Ilyen gyakorlat pl.: 20—25 db golyót átrakatunk egyik dobozból a másikba, vagy 15—20 db átlyukasztott gesztenyét zsinegre felfüzetünk. Ez a művelet hosszabb ideig tart, és van alkalmunk meggyőződni, hogy a gyermek melyik kezével végzi szívesebben ezt a munkát. Amikor már nagyobb a gyermek, rajzoltathatunk is vele. Pl. lombos fút, és kérjük, hogy rajzoljon a fa lombjára niadárfészket. Kísérletek azt bizonyítják, hogy a balkezes gyerekek általában a lombozat bal térfelére rajzolják a fészket, a jobbkezesek a jobb térfélre. Részleges balkezesség esetén gyakran sikerül a gyermeket jobbkezességre szoktatni. Azonban kockázatos dolog a balkezes gyereket túlzott szigorral, erőszakkal, esetleg veréssel, büntetéssel jobbkezességre nevelni. Ezt nagyon erős reakciók követhetik. A gyermek idegrendszerében súlyos funkcionális, működési és pszichés zavarokat idézhet elő. Ilyenek pl. a beszédzavar, a dadogás, a mozgásbeli ügyetlenség, a megfigyelőképesség és az emlékezőtehetség gyengülése, dacosság, szorongás, továbbá írási és tóvasási zavarok. Ma már az iskolában sena erőszakolja a pedagógus a gyermeket ilyen esetben arra, hogy jobb kezét használja. Bár mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy a balkezeseknek az életben sok nehézséggel kell megküzdeniük, mégis csak azt mondhatjuk, nem szabad elkeseredniük. Vigasztalásukra megemlítjük, hogy sok kiemelkedő képességű, világhíres ember volt balkezes, többek között: Homérosz, Michelangelo. Leonardo da Vinci, Goethe, Heine, Franklin Benjámin, Beethoven, Wagner és még sokan mások. A NEMZETKÖZI NŐNAP alkalmából szeretettel köszöntjük lapunk minden nőolvasóját!