Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

MÉRÉSEK A HANG, A SZÓTAG, A RITMUS ÉS A MONDAT SZINTJÉN JÁN L E N Č O Hankiss Elemér, a jelenkori magyar irodalomtudomány jelentős képviselője így vélekedik a legalsó nyelvi szint egyes jelenségeinek mérésérői: „A hangok és fonémák szintjén volt talán a legnagyobb szükség az egzakt, kvantitatív módszerek bevezetésére, mert itt volt a legkirívóbb a hagyományos elemzési mód gyakori impresszionizmusa, amatőr jellege, egy-két hangjelenségből vagy horderejű stilisztikai vagy akár eszmei következtetéseket levonogató felületessége" (vö. Hankiss Elemér Kvantitatív módszerek az irodalomtudományban. A népdaltól az abszurd drámáig (tanulmánykötet). (Bp,. 1969; 265). A magyar szakemberek közül hangtani kutatásaival különösen Fónagy Iván vívott ki nagy elismerést külföldön is. Fónagy Iván a statisztikai módszer segítségével bebizonyította, hogy az ún. agresszív (harcról szóló, harcias) költeményekben relatíve több a „feszes" mássalhangzó (k, t, r), mint a „lágy" mássalhangzó (1, m). A gyengéd költeményekben (ilyén pl. a szerelmi líra) viszont több az 1, m mássalhangzó, mint a k, t, r mássalhangzó. Fónagy Iván a vizsgálatokat Vietor Hugó, Verlaine, Petőfi és Rückert költeményein végezte, és a következő eredményeket kapta: K T R L M Agresszív költemények: 4,01 % 6,67 % 7,59 % 5,75 % 3,37 % Gyengéd költemények: 3,18 % 5,07 % 6,98 "/o 6,50 % 3,91 % Tudományos stílus: Hegel A logika 1,835 31,381 tudománya Marx A tőke 2,021 Guardini Szókratész halála 1,832 32,668 21,444 A vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy a múlt században mind a szóalakok, mind a mondatok átlagos hossza a szépirodalmi és a tudományos stílusban nagyobb volt, mint a XX. században. A XX. században inkább a rövidmondatos stílus dívik. A másik tanulság az, hogy a tudományos stílus szóalakjai és mondatai általában hosszabbak, mint a szépirodalmi stílusé. A szótageloszlással, a szótagok milyenségének a vizsgálatával szorosan összefügg a költemények ún. vertikális elemzése is, ami a metrikai és a ritmikai sajátosságok mélyebb felfedését teszi lehetővé. Az eddigi kutatások rendszerint abban merültek ki, hogy a kutatók külön-külön, mondhatnám egy-egy jelenséget a többitől elszigetelve állapították meg a verslábakat, ütemeket, hangsúlyokat, cezúrákat stb. Most viszont már a különböző mozzanatok pontos strukturális eloszlását is regisztrálni igyekeznek. A statisztika ebben értékes szolgálatot tehet a szakember számára. A fentebbi gondolatok illusztrálására saját kutatásaimból hozhatok fel példákat. Erre azért kényszerültem rá, mert ilyen jellegű kutatásokat Magyarországon tudomásom szerint mind ez ideig nemigen végeztek. A választás két magyar jambikus vers összehasonlítására esett. Az első Petőfi Sándor Hazámban c. költeménye, a másik József Az INFORMÁCIÓELMÉLET es a SZÉPIRODALOM A számok azt látszanak igazolni, hogy a „feszes" mássalhangzók főleg a harcias, agresszív költemények mondanivalójának a kidomborítására alkalmasak. A „lágy" mássalhangzók viszont éppen „lágyságuk" által válnak alkalmasabbá intim érzelmek megformálásához, kifejezéséhez. Fónagy Iván statisztikai mérésekkel több ízben megkísérelte azt is bebizonyítani, hogy a mély magánhangzók (a, o, u) gyakoribbak a szomorú, peszszimista hangvételű költeményekben, míg a magasak (i, e, ü, ö) frekvenciája inkább az örömet, vidámságot kifejező versekben emelkedik. Példaként erre Főnagy Iván a „Himfy szerelmei"-ből kapott eredményeit szokta idézni. Köztudomású, hogy Kisfaludy Sándor Himfy szerelmei c. műve két részből áll: az első részt az irodalomtörténet A kesergő szerelem címen, a másodikat meg A boldog szerelem címen tartja számon. A címekből ítélve az első résznek borúsnak, szomorúbbnak, míg a másodiknak derűsnek, vidámnak kellene lennie. S ez így is van! A mély és magas magánhangzókról készült statisztika az elmondottakkal teljes összhangban van. íme: A kesergő szerelem A boldog szerelem Magasak: 54,42 % 60,41 °/o Mélyek: 45.58 0/o 39.59 % A mély magánhangzók frekvenciája a Kesergő szerelem c. részben nagyobb, míg A boldog szerelem-ben előfordulásuk 6 %-kal csökken. Ezek a különbségek lényegesek, számottevőek, főként azok számára, akik a statisztikában valamelyest jártasak. A szakirodalom a hangokon kívül a szavak és a szóalakok szótaghosszáról, illetőleg a mondatok szavakban mért hosszáról tartalmaz értékes adatokat. A mérések bevezetése Wilhelm Fucks nevéhez fűződik. Wilhelm Fucks és josef Lauter közösen írt tanulmánya, a „Matematische Analyse des literarischen Stíl (Az irodalmi stílus matematikai elemzése) a „Mathematik und Dichtung" (Matematika és költészet) c. tanulmánykötetben látott napvilágot (a tanulmánykötet az idén már 3.-szor jelent meg Münchenben). Á szerzők a szöveg szavainak és szóalakjainak átlagos szótaghosszát i-vel, a mondatok szómennyiségének átlagát j-vel jelölték. Fucks és Lauter azonban nemcsak szépirodalmi szövegeket vizsgáltak meg, hanem tudományos műveket is, hogy ilyen alapon összehasonlíthassák az egyes stílusokat. Ilyen eredményeket kaptak: Szerző Fallada Fontáne Goethe May Szépirodalmi szövegek: Mű i Mi lesz veled, 1,530 emberke? Effi Briest 1,724 Olaszországi 1,715 utazás Winnetou I. Attila Mama c. verse. Vertikális statisztikai felméréssel a hosszú szótagok elhelyezkedését és megterheltségét számítottam ki, vagyis azt, hogy a kvantitás hány százalékban van képviselve az 1—10., illetve az 1—9. szótagon. (A páros rímű sorok a Petőfi-versben 10, a József Attila-költeményben meg következetesen 9 szótagot tartalmaznak.) A kvantitás az egyes szótagokon: százalékban ilyen elosztást mutat: Hazámban I. 44 I. 81 II. 96 III. 18 IV. V. VI. 97 25 100 VII. 53 VIII. 78 IX. X. 0 100 Mama II. 56 III. 75 IV. 50 V. 42 VI. VII. 56 44 VIII. 100 IX. 25 1 10,676 14,440 22,724 1,613 14,100 A statisztika arról tanúskodik, hogy a Hazámban c. költemény valóban jambikus lejtésű, hiszen a kvantitás a páros szótagokon eléri vagy megközelíti a 100 százalékot. Petőfi verse eleget tesz annak a követelménynek is, hogy az utolsó teljes verslábnak tökéletes jambusnak kell lennie. A 9. szótag ugyanis mindig rövid, míg a 10. szótag hosszú. Persze, a 10. szőtag lehet rövid is, mert a verssor után következő szünet pótolhatja a hiányzó hosszúságot. A Mama c. versről készült statisztikai felmérés már korántsem bizonyítja olyan egyértelműen a költemény jambikus jellegét, mint a Hazámban c. költeményről közölt táblázat. Sőt, a statisztika a vers abszolút metrikai és ritmikai dezorganizáltságát igazolná, ha a 8. szótag nem lenne következetesen hosszú. Éppen a 8. szótag figyelmeztet arra, hogy a vers négy és feles jambusban íródott, mert hiszen az utolsó teljes versláb erős íze (arsisa) mindig hosszú. Igaz, a költő a metrumképlet egyéb szabályaival és követelményeivel vajmi keveset törődik, amit az is ékesen bizonyít, hogy a 7. szőtag elég gyakran hosszú. A vertikális statisztikai elemzések végülis ilyen tanulságokkal szolgálnak: 1. Petőfi korai verse (a Hazámban c. költeményt 19 éves korában írta) a klasszicizmus hagyományaihoz híven a metrumképlet aránylag következetes betartásáról tanúskodik. A költő bizonyos engedményeket (a jambusokat helyenként spondeusok helyettesítik) csak a szabályoknak megfelelően tett. 2. József Attila verse a metrum teljes felbontásáról, sőt negálásáról győzhet meg bennünket. A klasszikus metrumképletek a XX. századi költészetben már tulajdonképpen nemcsak fellazultak, hanem el is torzultak, majdnem felismerhetetlenné váltak. ZSILKA TIBOR (Folytatjuk) AZ ŰSZŰMESTER Dolgozom — sem azelőtt, se mostanában nem felelt meg számomra ennyire semmilyen munka, mint ez — úszómester vagyok. Feladatom, úgyis mondhatnám, fő feladatom: a vízbe fúló úszók kimentése. No és mivel az úszók nem fulladnak bele olyan gyakran a vízbe, mint ahogy kellene, így nincs más dolgom, mint a várakozás. Mivel lelkiismeretem tiltakozott a semmittevés ellen, elhatároztam, hasznosítom magamat, értelmet, tartalmat adok a foglalkozásomnak. Mielőtt valaki bemenne a vízbe, először megállítom és ezt kérdezem tőle: „Tud úszui?" A feleletet szinte már kívülről tudom: „Persze, hogy tudok, másképp hogy mernék bemenni a vízbe". „De az ilyen mély vízben, mint ez itt, veszélyes ám az úszás" — okvetetlenkedem. „Az ember lehet akár ezerszer úszóbajnok is, görcsöt kap és amen". És csak nyugodtan nézek magam elé, mintha az illető arcán nem is vettem volna észre a hirtelen sápadtságot. „Az úszót a görcs legtöbbször a hideg vízben kapja el és ma ez a víz szokatlanul hideg" — folytatom szárazon a társalgást, A vízbe induló ember ha csak rápillant is a vízre, máris libabőrös lesz. „Akkor viszek magammal úszóövet" —szólal meg bátortalanul." Az úszőöv kilyukadhat, leereszthet. Ajjaj, hányszor megtörtént már az ilyesmi" — vágok vissza kérlelhetetlenül. Az úszó gyámoltalanul mosolyog és vár, mit mondok még. Fenségesen, szinte magasztosan, de egyúttal közönyösen nézek magam elé. „Nem egy olyan esetről tudok, amikor valaki egy kanál vízbe Is befulladt. A közmondások nemcsak úgy a semmiből születnek. De maga csak tegyen úgy, ahogy akar. A vízbefulladás aránylag a szép halálok közé tartozik. Tessék parancsolni". Odébb lépek és udvariasan a vízhez vezető lépcsőkre mutatok. Az úszó arra gondol, könnyen megtörténhet, hogy igazat beszélek és gyorsan eltávozik a víz közeléből. Közülük nem egy még végül meg is köszöni, hogy őszinte voltam hozzá és figyelmeztettem őt minden eshetőségre. Mióta úszómester lettem, vízbefulladásra nem került sor. Havonta külön prémiumot kapok a fizetésem mellé, amiért működésem folyamán semmilyen szerencsétlenségre nem került sor, hogy senki sem fulladt bele a vízbe. Versenyre hívtam ki a többi úszómestert. A vetélkedésben konkurrencián kívül vezetek. Példakép lettem. Ragyogó és elérhetetlen. Hogy nem tudok úszni, ez még senkinek se jutott az eszébe. Még nekem se. AZ ISZÁKOS Mindenütt ezt hallani róla: Ez egy óriási tehetség. Nagy agy. Egyike a legnagyobb agyaknak. De... tönkre teszi őt az alkohol. Elvonja a munkától. Már olyan régen nem csinált semmit. Ha abba tudná hagyni az ivást, ez nagy dolgokat írna! Tegnap találkoztam ezzel a pletykahőssel. Kívánságának eleget téve fizettem neki két deci vodkát és ő ellenértékként megígérte, hogy elárulja nekem a titkot. Míg nagy vitalitással öntötte magába a szeszt, egyszuszra a következőket mondotta: „Tudja, nem ütközne különösebb nehézségbe, abbahagyni. De ha abbahagynám az ivást, akkor valószínűleg az emberek sem beszélnének a nagy tehetségemről." Fordította: KOMLÓSI LAjOS