Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó

AZ OLVASÓ KÉRDEZ Barta Gyula alsőszemerédi olvasónk a menyasszony és a Balkán szó eredete felől érdeklődött Kérdésére a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Inté­zetéből kértünk választ. Az alábbiakban közöljük Dr. Lőrincze Lajos válaszát: A menyasszony a finnugor eredetű meny és az alán eredetű asszony összetétele. Az előtagnak önmagában is volt igen koránról adatolható „menyasszony, me­nyecske" jelentése. Az alán adzsuból alakult magyar asszony eredeti jelentése: „fejedelemasszony, királyné", később — mint a rangot jelölő szavak általában — több­szörösen leértékelődött és az „előkelő úrnő — nemes asszony — általában megtisztelő megszólítás" fokoza­tokon keresztül jutott el mai „nő, férjezett nő" jelenté­séhez. Az utótag inkább csak nyomősítő szerepű, akár­csak a gólyamadár, fenyőfa összetételekben a madár, Illetve a fa. A Balkán név megfejtésével már többen kísérleteztek, de elfogadható, megbízható magyarázat eddig még nem született. • Czinka Panna emlékest A Csemadok sajógömöri szervezete március 29-én Czinka Panna emlékestet rendez. A szervező bizott­ság már megkezdte a mun­kát. Kovács István végzi a dokumentációs anyag gyűjtését és feldolgozását. Az énekkar próbáit Bódi Bertalan vezeti. Derekasan kiveszi részét a szervező munkából Turcsányi Gyula elnök és a vezetőség. KOVÁCS ISTVÁN Szlovákia első Planetáriuma Mindenféle zászlúcskákat, címereket és emblémákat készítenek városaink, üzemeink, sport- és egyéb szerve­zeteink számára a Karlovy Varyban működő NÁBOR üzem dolgozói. Zapletal elvtárs (a képen) gondosan ügyel a gyártmányok minőségére. Külön örömet jelent számára, hogy üzemük most szlovákiai megrendelésre gyárt. Zászlókat készítenek az ógyallai sörgyár részére. KOVÁCS ÁRPÁD Ez a rádióamatőrök nyel­vén az Új Szó olvasóinak küldött üzenet, melyet a gömörhorkai OK 3K WO állomás adott fel. Az 1966­ban alakúit rádióamatőr klubnak 4 évig Virág Bar­na volt a vezetője. Jelen­leg Alexander Ziak. A klub leghűségesebb tagjai Vili­am Éliás és Ambrus Sán­dor, akik Pelsőcről járnak Gömörhorkára, hogy az éter hullámain „kalandoz­hassanak". A még távo­labbi Hosszúszóról pedig Ambrúzs János és Szkokan István látogatják rendsze­resen a klub foglalkozá­sait. Már sok-sok távoli ország állomásaival be­szélgettek, mint például: Kanada, Málta, Kongó, Madagaszkár. De beszél­gettek már tengeren futó hajó távírászával és a genfi ENSZ székház állo­másával is. DUSZA ISTVÁN KARLOVY VARYBÓL ŰGYALLÁRA Birinyvár urának kincse , A Garam folyó felett emelkedő dombon, a két­tornyú, román stílusú temp­lomtői néhány méterre áll a képen látható rotun­da. Egykoron a premontei szerzetesrend tulajdona volt. A középkornak ezt a ritka műértékét a 13. szá­zad közepén építették. Leg­utóbb 1950-ben restaurál­ták a Szlovák Műemlékvé­dő Hivatal gondozásában. MÁCSADY JÁNOS A kétyi vadászok 327 vadnyulat, 100 fá­cánkakast lőttek az elmúlt idényben. Ebből 180 nyu­lat a szomszédos Ausztriá­ba exportáltak. Jelenleg 15 etetőhelyet gondoznak. A 8-tagú vadásztársaság vezetője a 70 esztendős Bukovics István bácsi, aki 50 évvel ezelőtt tette le a vadászvizsgát. Az ő ne­véhez fűződik a fácánok szaporítása. Még ma is kö­rüljárja naponta a kétyi határt, s mint mondja: „Nem hasznot, hanem spor­tot" lát a vadászatban. DÁVID NÁNDOR Neonfény Múlyadon A napokban a falu la­kosságának érdekes ese­ményben volt része. Az egyik este feltűnően vilá­gos lett a faluban. Igen, mert a hnb. a régi utcai égők helyébe neonlámpá­kat szereltetett fel. Valódi nappali fény van az esti utcákon, s ez is egy újabb lépés a község fejlődése terén. BUDAI JÓZSEF „Ilyennek hazudtalak" Búcson A Klapka György Ifjúsá­gi Klub a közelmúltban mutatta be Kállai István­Dobos Attila „Ilyennek ha­zudtalak" című zenés víg­játékát. A 22-tagú színját­szó csoport annak ellené­re, hogy nagyobb részt kezdőkből áll, biztonsággal állta meg helyét a szín­padon. Az énekszámokat Ganzer László zenetanár tanította be. A búcsi kö­zönség nemcsak a képen látható két főszereplőt. Varga Károlyt és Hegedűs Piroskát, hanem az együt­tes teljesítményét is elis­merő tapssal jutalmazta. SZOBI KÁLMÁN A nagy cseh festő emlékére Az idén ünnepeljük a nagy cseh festő — Josef Mánes születésének 150. évfordulóját (született: 1820. május 12-én). Az év­forduló alkalmából emlé­kérem jelenik meg, ame­lyet Jaroslav Horej érde­mes művész tervezett. Stúdió Komáromban Egész kis stúdiót szerel­tek fel a rádió munkatár­sai a komáromi Magyar Területi Színház épületé­ben, hogy közvetlenül a helyszínen játszhassák fel a MATESZ színészeinek előadásait, melyeket majd a pozsonyi rádió magyar adása fog sugározni. KÁDEK GÁBOR Hány sasunk van? A sasfélék legnagyobb ragadozó madaraink, jog­gal tartjuk őket a termé­szet ékességeinek. Ornito­lógusaink hazánk terüle­tén 20 pár szirti sast, 10 pár parlagi sast és egy pár réti sast tartanak nyilván, mint állandó fész­kelőket. A sasfélék — ki­vétel a karvaly és a héja — csak elenyésző száza­lékban szerzik tápláléku­kat a haszonvadból, tehát nem okoznak jelentősebb károkat a vadgazdálkodás­ban. Ritka madarak, ezért vadásztörvény védi őket. Csupán a karvaly és a hé­ja vadászható egész éven át. MOTESÍKY ÁRPÁD Az ógyallai Szlovák Köz­ponti Csillagvizsgáló park­jában megkezdték egy új épület építését, melyben helyet kap Szlovákia első planetáriuma. A planetá­riumban a jénai Zeiss-mű­vektől vásárolt bonyolult vetítő-szerkezet vetíti ki egy félgömb alakú ku­pola belső falára a csilla­gos eget, melyen a kilenc­ezer csillagon kívül látha­tó többek között az égbolt látszólagos napi, illetve évi forgásán kívül a Nap, a Hold és a bolygók állá­sa, az üstökösök és egyéb érdekes csillagászati je­lenségek. Mindezt egyszer­re harmincöt személy kí­sérheti figyelemmel. Az új épületet és a planetáriu­mot a jövő év első negye­dében hozzák tető alá, s az ógyallai csillagvizsgáló fennállásának századik év­fordulója alkalmából ad­ják át rendeltetésének. —n. i.— Harmac község határá­ban három várhegy van. Az egyiken, Birinyváron a 16. században pálos kolos­tor állott. Ma már nyoma sincs. Érthető ezért, hogy több legenda fűződik a helyhez. Az egyik szerint Birinyvár ura elásta kin­csét a várhegy oldalában. Ha ezt keresik elkezd az ég dörögni és vülámlam. S ha már háromszor vil­lámlott, abba kell hagyni a keresést, mert úgysem találják meg. A harmadak állítólag már ki is próbálták ezt a módszert, de a kincset nem találták meg, meri a kincs­keresők eláztak. ZSÓFI KLÁRA A bényi rotunda A komáromi Egyetértés munkásdalárda tagjai jobbá­ra idős emberek. Előrehaladott koruk azonban nem gá­tolja abban, hogy növeljék több évtizedes hírnevüket. Az aranykoszorús dalárda jelenleg Jarábek Imre kar­nagy Irányításával készül hazánk felszabadulásának 25. évfordulója ünnepségeire. Minden egyes fellépésük él­ményt jelent a közönség számára. Reméljük, hogy még sokáig gyönyörködhetünk az örök szép melódiák tolmá­csulóinak hangversenyeiben. ANDRISKIN JÓZSEF Ezrek keresik fel Tornai vértő A csehszlovák—magyar államhatár közelében le­vő domicai világhírű cseppkőbarlangot a múlt évben 84 000 ezer turista látogatta meg. Az elszál­lásolás a múltban gondot okozott. Az idei turista­idényre azonban már bő­vül az elszállásolási lehe­tőség. Filmeseink a múlt he­tekben fejezték be a „Ta­lálkozás a pokolban" cí­mű film néhány jelenetét, amely a barlangban, va­gyis a „pokolban" játszó­dik le. Februárban magyar filmesek is jártak a csepp­kőbarlangunkban. Már az idei turistaidény­re készülnek, hogy a ven­dégek jól érezzék magu­kat. —né— Csallóközaranyoson a művelődési ház színpadán jelenik meg. ötletes formá­ban beszélgetések, nyilatko­zatok keretében ad hírt a község életének mozzana­tairól, a szövetkezet mun­kájáról. A kulturális „ro­__ vatban" rendszerint a he­" lyi AKI tanulói szerepel­nek, de gyakran lépnek fel zenekarok is. A „ripor­terek" rendszerint doku­mentumfilmek vetítése so­rán számolnak be a falu eseményeiről. Ennek a köz­kedvelt újságnak a járási művelődési osztály dolgo­zói, valamint a község ve­zetői a „szerkesztői". BALOGH ÉVA Ennek a ritka, védett növénynek köztársaságunk területén egyetlen előfor­dulási helye a rozsnyói jé-, rás keleti határán fekvő tornai vár mészkősziklás lejtője. Az érdes levelűek családjához tartozó növény július- és augusztus hó­napban virít. Virágpártája citromsárga színű, henge­res harangalakú, levelének fonákja csillagszőrös. Latin neve: Onosma torneuse Jáv. Ezt a növényt Jávorka Sándor (1883—1961) neves magyar botanikus fedezte fel fiatal korában, és az 1906-ban magjelent „Ha­zai Onosma fajaink" c. ér­tekezésében ismertette meg a tudományos világ­gal. ROMÁN TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents