Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

15 sjagdad utcáin gyakran ta­lálkozhatunk nyurga ter­metű, marcona arcú, színes turbánt és bő salavári nadrá­gos férfiakkal. Kurdok ők, akik a nyolcmilliós Irak lakosságá­nak egyötödét alkotják. Az or­szág minden részében fellelhe­tők, ' de leginkább az északi hegyvidéken élnek. Az egységes iraki állam keretében Kurdisz­tán autonómiáját követelő kurd felkelők és az iraki kormány­csapatok 1961-től 1966-ig véres és kilátástalan háborút vívtak, mely közel kétévi fegyvernyug­vás után tavalyelőtt ismét fel­újult és csak a hetekben szűnt meg a kurd felkelők és az Ira­ki kormány végleges megálla­podásával. A kurdok földjén Mesebeli szép helyek. Égbe­nyúló utak, szilaj patakok, kristálytiszta források. Hófehér hegycsúcsok, bronzszínű szik­lák, lábuknál sötétzöld moha­szőnyeg. Mintha a természet maga védené a mohaszőnyeget a tépázó szelektől, s hogy el ne vigyék, nehezékül szikla­darabokat görgetett rájuk. A 12 kilométer hosszú Gali Alt Bek hasadék keskeny szik­lafolyosójából kiérve az út el­ágazik: jobbra Ruwandiz felé, balra Diana irányában, egyene­sen pedig egészen az iráni ha­tárig, Hadzs Umranba vezet. Jobbra tartunk. Elhagyjuk az utolsó katonai őrszemet is. Ezen a vidéken már nem talál­kozunk tisztviselővel, de iraki katonával sem, ezt a vidéket már Musztafa Barzani mulla kurd csapatai ellenőrzik. Szembejön velünk egy „vil­lisz". Három fegyveres ül a te­repjáróban: Számi, a Kurd De­mokrata Párt Központi Bizott­ságának tagja, továbbá Barzani tábornok személyes megbízott­ja és a sofőr. Mind fegyvere­sen, térdükre helyezett géppisz­tollyal ... A mulla — Nekem egyaránt fáj, akár kurdot, akár arabot ölnek meg. Mindegy, hogy a jobb vagy a bal szemét szúrják-e ki valaki­nek. Mind egyformák vagyunk. Mondhatjuk, egy a hazánk, egy a sorsunk, egy a hitünk. Nincs okunk egymás gyilkolására ... — aki ezt mondta, zömök, jól megtermett, fekete bajszú férfi, vörös-fehér turbánban (a bar­zan törzs színei), nyitott szürke köpenyben, mely alatt széles kurd övből elővillan tőrének aranymarkolata. Ö maga az, Musztafa Barzani nulla, a kur­dok vezére, akivel egy kisab­lakú sárkunyhóban beszélgetek. Kis vaskályha melegít, fölötte gázlámpa. A mennyezeten kife­szített vászon egy helyen át­ázott. Éppen esős időszak volt, s a vászon annyi vizet fogott fel, hogy már feszült a nagy súly alatt. Beszélgetésünk köz­ben belépett egy kurd parti­zán, s egy edénybe kiürítette a vízfogó tartalmát. Egyes nyugati újságírók le­gendákat költöttek Barzaniról, mesterkélt titokzatossággal vet­ték körül olyan riporterek is, akik sohasem találkoztak vele, sohasem látták személyesen. A főhadiszálláson azt mondták ró­la bizalmas emberei, hogy ez mind merő koholmány. Barzani egyáltalán nem különc, egysze­rű, normális ember. Azt is írták róla a Nyugaton, hogy „súlyos beteg", és Svájcban kezeltette magát. Barzani nem kelti beteg ember benyomását. Ez a 69 éves, életét sok-sok viszontag­ság között leélt ember elkáp­ráztat erejével. Barzani tábornokba kurd hazafiak vezetője j középütt! olda­tán két fiával, Idrisszel és Maszuddal. JEVGENYIJ PRIMAKOV kurdisztáni riportja AHLAN VA SZAHLAN Hegyi darázsfészkek • Egy emberöltőn át fegy­verben • Ellenőrizhetetlen erő • Nem a fegy­verek győztek • Egy nép élni akar Meseszép a Gali Ali-bek hasadék, amelyen átvonul a Bagda­dot Kirkukkal és Erbillel, a kurdok központjával összekötő egyetlen országút. Kurdisztáni csendélet. Musztafa mulla még gyermek volt, amikor 1905-ben először került börtönbe anyjával együtt. Ekkortájt bátyja töiökellenes felkelést irányított. Fiúként részt vett az 1914—1916-os há­borúban. 1931-ben fivére, Ahmed sejk oldalán küzdött és elűzték a bagdadi kormány ka­tonáit a barzan törzs földjéről. A kurdokat akkor csak az an­gol légierő segítségével sike­rült elnyomni. A fogságba esett Musztafa mulla tizenegy évet száműzetésben töltött, majd 1943-ban titkon hazatért és újra kezdte a harcot, melyet győze­lem koronázott: Nuri Szaid, az akkori iraki miniszterelnök el­fogadta a kurdok feltételeit. Ám két év múlva az angolok segítségével rajtaütött Barzani csapatain. Az 1958-as júliusi forradalom után az ideiglenes iraki alkot­mány első ízben utalt rá, hogy Irak az arabok és kurdok álla­ma. 1961-ben azonban a Kasz­szem-kormány testvérgyilkos háborút idézett elő, inely a jobboldali baathisták műve volt. Két kisebb fia ül Barzani mellett: az egyik kilenc a má­sik 12 éves. Együtt élnek báty­jukkal, a 22 éves Maszuddal, a kurd főhadiszállás rádióadójá­nak vezetőjével. A főhadiszál­lás jó magasan van. Amikor a terepjárón elértük a „pes merga" (akik szembenéznek a halállal — így nevezik magu­kat a kurdok) utolsó pontját, még előttünk volt a legnehe­zebb útszakasz. Csak öszvérhá­ton tudtuk megtenni. A kes­keny ösvényt? melyet egyik ol­dalról meredek szikla, a másik­ról meg szakadék határol, né­hány katona több alakulattal szemben is tud tartani. Így élnek a kurdok Nehéz a hegyoldalakhoz ta­padó kunyhókban élő kurd la­kosság helyzete. Kőfalak, vá­lyogtetők, melyeket nehéz hen­gerekkel összedöngölnek, hogy az eső szét ne mossa az anya­got. Mesélik, hogy egy öreg­asszony nem akarta átadni a „pes mergáknak" a háza köze­lében leesett fel nem robbant bombát, mert tetődöngölő hen­gerként akarta felhasználni. A falvakban nincs villany. Éj­jel apró tűzfények tűnnek fel a hegyoldalban. A kunyhók pa­rányi ablakán kiáradó lámpa­fény. A hadicselekmények so­rán sok híd tönkrement. A há­ború nyomai a kunyhók közelé­ben található bomba- és raké­tabecsapódások után keletke­zett tölcsérekben is láthatók ... Kirkuk közelében, valahány­szor arra elhaladtunk, katonák megvizsgálták a bagdadi had­ügyminisztériumtól kapott véd­levelemet. — Furszan? — kér­dezte az őr kísérőmet, Fur­szan lovascsapatot jelent, így nevezték az arabok a kormány­csapatok oldalán saját népük ellen harcoló maroknyi kurdot, akit Barzani hívei viszont „dzsasok", azaz szamaraknak „becéztek". — Nem, pes merga — hang­zott Omar válasza és a katona vigyázzállásba merevedett. — Ahlan va szahlan — válaszol­ta, ami annyit jelent, légy üd­vözölve minálunk ... A béke beköltözik a kurdok földjére, lassan nem fogják egymást furszanokra és dzsa­sokra osztani. — Sohasem kezdek elsőként lőni. Népem kifáradt a háború­zástól. Tucatjával égtek le kurd falvak. Sokan elpusztultak. De élni akarunk, emberekként aka­runk élniI — mondta búcsúzá­sul Barzani. KÉSZÜLÉK, amelynek segítségévéi „LÁTNAK" a világtalanok Dr. Witold Starkiewlcz professzor, a szczecini szemklinika főorvosa kü­lönleges készüléket szer­kesztett, amely segítsé­gével a vakok is látnak. Az elektroftalm nevű ké­szülék először is egy fényképezőgépből áll, amelyet a fejen a hom­lok fölött helyeznek el. A lencse által érzékelt képet fotoellenállásokból készült „mesterséges len­cse" veszi fel és alaklt­ja át a homlokra helye­zett lemez érzékelőinek segítségével tapintássá. Végső fokon tehát a vak homlokára helyezett ta­pintó-érzékelő közvetíté­sével „tapintva látja" a képet. Az elektroftalm segít­ségével a vakok sötét háttér előtt álló ember, ajtó vagy más tárgy kör­vonalait ís érzékelik. A kísérletek során bebizo­nyították, hogy a készü­lék segítségével a vak nemcsak a fekete háttér elé helyezett fehér tár­gyakat képes felismerni, hanem a szabadban is jól „láthat". A kísérletek al­kalmával a világtalan jól tudott tájékozódni a fe­hér homokkal felhintett kanyargós ösvényen is. A szczecini klinikán folytatják a kutatásokat. Céljuk olyan készülék előállítása, amelynek se­gítségével a színeket ls meg tudnák különböz­tetni. További céljuk a készülék miniatürizálása oly módon, hogy az op­tikát szemüvegkeretbe le­hessen elhelyezni. A közelmúltban Chica­góban kongresszust ren­deztek a vakok „látását" elősegítő szemprotézisek­ről. A kongresszuson részt vevő tudósok nagy elismeréssel fogadták Starkiewicz professzor módszerét. MÜTAUU Szoldatov és Pjoriskin szovjet vegyészek műta­lajt állítottak elő, amely az egyes növényeknek megfelelően különböző tápanyagokkal dúsítható. A műtalaj szemcsés ho­mokra emlékeztet. Min­den egyes szemcse 8 százaléka tápanyagokból áll, melyek 10—15 évig elláthatják a növényze­tet. A kísérleteknél egy négyzetméter területen 8 kg burgonyát termesztet­tek. A műtalajt felhasz­nálhatják üvegházakban és termővé tehetik vele a köves talajt is. Ugyan­csak felhasználható az északi területeken, a si­vatagokban és talán már a közeljövőben — az űr­hajókon Is.

Next

/
Thumbnails
Contents