Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

E

z a sziklás törpesziget, mely ott terül el a San Franciscó-t öböl ben, nevezetesség a maga nemében. Nem őslakói, hanem kényszervendégei tették azzá, akiket súlyos bűntetteik miatt a társadalom hosszú időre kivetett magából. Alcatraz szigetén volt az Egyesült Államok egyik legnagyobb szövetségi börtöne. A vastag falu „szálló" 200-as cellájában raboskodott annak idején Al Capone, a hírhedt és rettegett gengsztervezér. A komor épület 1934-től 1963-ig töltötte be fegyházrendeltetését. 1963. március 21-én bezárták, miután további „üzemeltetésre" alkalmatlannak bizonyult. A szigetet ötmillió dollárért áruba bocsátották, de nem akadt rá vevő. Ezért aztán John Hartot, az Alcatraz fegyház egyik utolsó őrét, aki „öreg bútordarabnak" számított a szigeten, egyetlen lakóként otthagyták, hogy védje alkalmatlan látogatóktól és végezze el a szükséges „karbantartást". Unalmasan teltek az évek, amikor tavaly november 10-én váratlan esemény történt ... 14 FEGYVERES INDIÁN John Hart ezen a napon is szokásos körútját végezte, amikor egy motorcsónakból 14 fegyveres indián szállt partra a szigeten. Mit sem törődtek a tilalmi táblákkal és Hart felszólításaira is fittyet De az indiánok tüstént felvilágosítással szolgáltak. — Éppen azért van jogunk. A sziú törzs és valamelyik amerikai elncí Washingtonban kötött egyezsége alapján hal éven át kihasználatlanul hagyott szövetségi földterület fog szerint a ml tulajdonunkba megy át. Tehát Alcatraz a miénk. A 14 fiatal indián, akiknek vezetője az említett Richard Dakes 27 éves San Franciscó-i diák volt, kiáltvánnyal fordult „a nagy Fehér Atyához és népéhez", követelve a szigetet az amerikai indiánok ne vében. A proklamáció mestermü volt a maga nemében. Hangoztatta: „Megvásároljuk Alcatraz szigetét 24 dollár értékű üveggyöngyért és vörös posztóért. Precedensül szolgál a fehér embernek körülbelül 300 évvel eszközölt hasonló szigetvásárlása. Tudjuk, hogy 24 dollár kereskedelmi árucikkekben több, mint amennyiért Manhattan szigetét adták el, de azt is tudjuk, hogy az évek folyamán emelkedtek a telekárak. Ajánlatunk meghaladja azt az acrenkéntl 47 centet, amit a fehér ember fizet mostanában a kaliforniai indiánoknak földjükért." „KIÁSSÁK A CSATABÁRDOT"? Másnap az indiánok visszahajóztak a San Franciscó-i kikötőbe, és Richard Dapróbálták meg érvényesíteni igényüket, de a bíróság keresetüket elutasította. Jesse, az irokéz törzs tagja bejelentette, hogy a harcot „Amerika előkertjeibe" helyezik át, és Alcatraz ostroma csak a kezdet volt. Bátor és Bölcs Bagoly, a kommancsok varázslója szerint a kis sziget most az ősi indián kultúra, életmód, vallás újjászületésének a jelképe és tiltakozás az amerikai kormány fajelnyomó politikája ellen. A fehér ember amerikai partraszállása óta az indiánok örökösen harcoltak fennmaradásukért. El ls véreztek a kimerítő csatározásban. A múlt századi indián lázadások kegyetlen leverése folytán az egyes törzsek kihalásra voltak ítélve. A fehér elnyomók uralmának szilárdításához az is hozzájárult, hogy az indián törzsek egymással sem éltek mind békességben. Ogy látszik, a létfenntartási ösztön elősegíti a törzsi ellenszenv kiküszöbölését és — mint remélik — az egységes indián nemzet kialakulását. „Most tanuljuk meg, hogyan dolgozzunk együtt, az egyik törzs a másikkal. Azelőtt nem került erre sor, s úgy érezzük, most ezzel születik meg új nemzetünk" — mondta egy indián asszony. Más kérdés, mennyiben érez a Nixonkormány erkölcsi felelősséget magában azért, hogy Javítson az indiánok szociális helyzetén, s egyben jóvátegye a fehér atyák egykori bűneit... Már a múlt században, 1869-ben Crant elnök bizottságot nevezett ki bizonyos visszásságok kivizsgálására. Ez a bizottság megállapította: „Kormányunk és az indiánok kapcsolatainak története — megszegett szerződések és be nem váltott ígéretek szégyenletes sora. Az indiánok és a határmenti fehér lakosság kapcsolatainak története —- nem más, mint a mi részünkről elkövetett erőszakosságok, gyilkosságok, rablás és igazságtalanság visszataszító sorozata, a rézbőrűek részéről pedig az ellenállás szórványos vad kirobbanásai". „SZABADOK ORSZÁGA" Richard Dakes és társai a hivatalosan 523 921 főt számláló indián lakosságnak olyan életkörülményeket akarnak biztosítani, hogy a kihalásra ítélt törzsek új életre keljenek, ápolják kultúrájukat, szokásaikat, mindenki dolgozhasson és megélhessen. A 14 indián úttörő felhíváÉrdekességek ta Meglepetés fr Megostromolták Alcatrazt • indián mintaállaBiot akarnak Al Capone raboskodásának színhelyén • Washin

gton kénytelen engedni a nyomásnak • Üj szerződés a „Fehér Atyával"? • Alcatraz — indián tulajdon hánytak. Hart kénytelen volt fogadni a hívatlan vendégeket, s néhány régi börtöncellát nyitott ki nekik éjszakai szállásul. Az indiánok megjelenése azért is feltűnő volt, mert a börtön megszüntetése óta Alcatraz hét éven át idegenforgalmi látványosságnak számított, azaz a turisták a San Franciscói-öbölből egy távcsövön keresztül tíz centért egy percig nézhették a híres szigeterődöt. A szigetre azonban nem engedtek idegeneket, kormányrendelet tiltotta illetéktelenek belépését. — Mi '.ndiánok képviselői vagyunk, — jndták Hartnak a fázó, éhes jövevények — Emlllano az apacsok törzséből, Nagy Fej a navajoktől, Éles Nyíl a mohawkoktól, Farkasszem a pueblóktól, Hosszú Kés az irokézektől, Medvepofa a sziúktól, Kígyóbőr a hopiktól, Pézsmapátkány a szeminoloktól, Vágott Ujj az algonkinoktól, Fényes Víz a sosonoktól, Varjútalp a jutáktól, Hegyes Orr a chayennektől. Amikor az indiánok megpillantották a kormány tilalmi tábláit, melyek hirdették, hogy: Tilos a belépés! Állami tulajdont", egy magát Richard Dakes-nek nevező egyén kijelentette. — Ezt mi magunkkal visszük. Üj tábla kerül a helyére: „Indián tulajdon". Hart, az őr hasztalan próbálkozott meggyőzni az Indiánokat: — Nincs joguk. Ez szövetségi földterület. kes rögtönzött sajtóértekezleten közölte az újságírókkal, hogy a legnagyobb indián törzsek képviselőinek csoportja birtokába vette Alcatrazt, hogy ilyen drámai módon hívja fel a figyelmet Amerika őslakóinak katasztrofális helyzetére. — Mi, indiánok követeljük e sziget jelképes átadását kárpótlásul azért a soksok millió négyzetkilométer kiváló földért, amelyet azok az emberek vettek el tőlünk, akik megtagadták tőlünk, hogy joggal nevezhessük magunkat amerikaiaknak. Az amerikai hatóságok megpróbáltak rendőri erővel fellépni a sziget önkényes elfoglalói ellen. Bár az indiánok kénytelenek voltak engedni a túlerőnek, a kormány a világközvélemény érdeklődése miatt kénytelen volt meghátrálni. A világlapok ugyanis szellőztetni kezdték, hogy az egykori vérengzések, majd a mostoha életkörülmények miatt az egykori amerikai indián őslakosságból csak 600 ezer maradt meg. Az indiánok átlagos életkora 44 esztendő. Csak 30 ezren laknak városokban, a többi rezervátumokban tengődik. Az indián lakosság fele munkanélküli. LEHET-E JÓVÁTENNI A MÚLTAT? Alcatraz elfoglalására azután került sor, hogy az indiánok először per útján sára százak válaszoltak. Hajókon, tutajokon, felfújható gumimatracokon érkeztek Alcatrazra az USA minden részéből. November végén már több mint háromszázan népesítették be a börtönszigetet. Az Alcatrazon letelepedett indiánok kapcsolatban állnak az amerikai szakszervezetekkel, amelyek anyagi támogatásban részesítik a szigetlakókat. A kapcsolatot az alcatraziak különmegbízottja, Joseph Morris, a San Franciscó-i kikötőés raktármunkások szakszervezetének tagja tartja fenn. Az indiánok kitatarozták a régi börtönépületeket, lakószobákká alakították a cellákat, egészséges életkörülményeket akarnak teremteni a szigeten. A főépület bejárata fölött fából faragott sas díszeleg, alatta ez a felirat: „Szabadok országa". Az indiánok az említett proklamáció szerint Alcatraz szigetén az amerikai bennszülötteket tanulmányozó központot és indián múzeumot kívánnak létesíteni. Létrehoztak egy kisebb gyermekkórházat, egy régi börtön épületében pedig ápolóképző tanfolyamot szerveztek. A szigetnek rádióadója is van. Minden este megszőlal, és 15 percen át sugározza Jelzését: „Itt a Szabad Alcatraz Rádió". A sötét San Franciscó-i öbölben most Alcatraz fényei villognak. Ilyenkor a sziget az éj sötétjében úszó hajóra hasonlít. Az indiánok több száz tűzrakást gyújtottak meg válaszul a partvédelmi hatóságoknak arra a követelésére, hogy hagyják el az „állami tulajdon" területét. — Soha — mondja Richard Dakes. — Ez az első földdarab, ahová jószántunkból, a magunk választása szerint mentünk, s nem űztek oda. Nem távozunk innen ... Alcatraz INDIÁN TULAJDON! (L. L. összeállítása) függőleges falon Alekszandr Cserkaszov szovjet motorkerékpárversenyző, aki egy cirkuszban vállalt állást, sajátos rekordot állított fel. Motorkerékpárjával húsz év alatt 300 ezer kilométert tett meg merőleges falon. Ezt a számát „a bátorság körének" nevezte el. Cserkaszov vakmerően, de biztonságosan hajt motorkerékpárján. Robogás közben testének helyzetét is változtatja, sőt bekötött szemmel hajt. Most új számmal készül meglepni a közönséget. „A csillagok felél" tesz a neve. Acélszálakból font óriási gömb belsejében egyszerre három motorkerékpáros fog robogni — Cserkaszov és két tanítványa, a Sevcsenko fivérek. Kormány nélkül fognak hajtani, közben bukfenceznek. Fényképezőgép feledékenyeknek Az Egyesült Államokban olyan fényképezőgépet hoztak forgalomba, amelyet a betett film megjelölésére szolgáló, betűkkel és számokkal ellátott berendezéssel szereltek fel. Exponálás előtt a fényképész a betűkből és a számokból öszszeállítja a felvétel napját és helyét. így például a felvétel felső sarkán jól olvasható adatot találhat: „Párizs, Plače des Vosges, 1969. 10. 20." Nagy segítség ez a fényképgyűjtőknek, különösen azoknak, akiknek bajuk van emlékezőtehetségükkel. A legdrámaibb élmény Hutchinson, tobberville-í (Ausztrália) farmer, 72 éves korában megtanult repülni, hogy a magasból láthassa birtokait. Helikopterjén egy pillanatig büszkén körözött földjei fölött, de aztán éppen a háza fölött hat méter magasból lezuhant. Enyhe zúzódással kecmergett ki háza és helikoptere romjai közül, s hangoztatta, hogy életének legdrámaibb élményében volt része. Michele Morgan mit kozmetikus vegyész Michele Morgan, az ismert francia filmsztár négy éven át magánlaboratóriumban több kozmetikai szakemberrel együtt új krémek és szépítőszerek kikísérletezésével foglalkozott. „A legszebb szemű nő" most a piacra dobta kozmetikai készítményeinek első sorozatát. így tehát a kozmetika a harmadik szakma, amelyben a híres francia színésznő karriert csinál. Színészi pályája mellett ugyanis már évekkel ezelőtt ttbb divatszalon — „boutiques" tulajdonosaként tűnt fel. Laboratórium a kráterben A Kuril-szigeteken a Golovnyikov-tűzh&ny6 krátertavában a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tudósai megkezdték a tűzhányó tevékenységének tanulmányozását a víz alatt. A Golovnyikov-tűzhányó a Kuril-szigetek működő tűzhányói közé tartozik. Érdekességek