Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám, csütörtök

Tárgyalások Nyugat-Berlinben Nyugat-Berlin — Ma kezdődnek a nyugat-berlini helyzet megvitatását célzó tárgyalások, amelyekre az egykori Szövetséges Ellenőrző Tanács nyugatberlini épületében került sor. A kérdéseket a négy nagyhatalom képviselői vitatják meg. Az 1944. évi londL.ii megállapodás létrehozta a Szövetséges Ellenőrző Tanácsot, amely egészen addig működött, amíg 1949-ben a nyugati hatalmak, együttműködve a nyugatnémet kereszténydemokratákkal, ketté nem szakították Németországot és Berlint. A Szovjetunió az NDK-val megkötött 1955. évi megállapodásában teljes mértékben biztosította az NDK szuverenitását. A három nyugati megszálló hatalom nyilvánvalóan a nyugatnémet állásponthoz közel eső elképzeléssel lép fel a megbeszéléseken. Kiegészítőlég azonban meg kell jegyezni, hogy a nyugati hatalmak elsősorban saját pozícióik fenntartására törekednek Nyugat-Berlinben. A nyugati hatalmak feltehetőleg elsősorban az összekötő útvonalak problémájára összpontosítják erőfeszítéseiket. A Szovjetunió természetszerűleg abból indul ki, hogy Nyugat-Berlin önálló politikai egység, amelyre a szövetségi köztársaság semmiféle módon nem formálhatott és nem formálhat igényt. A Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársasággal egyetértésben elutasítja az NSZK nyugat-berlini jelenlétét. A Szovjetunió ugyanakkor realitásnak tekinti a Nyugat-Berlinben kialakult társadalmi és gazdasági rendszert. A tárgyalások előreláthatóan egy napig fognak tartani. Elsősorban csak arra szolgálnak majd, hogy a felek kifejtsék álláspontjukat. Folytatásra a francia nagykövet személyének változása és más terminus-nehézségek miatt valószínűleg csak április második felében kerül sor. nétiány serban Konzul- és repülőgéprablás Buenos Aires — Paraguay Buenos Aires-i követsége kedden éjszaka értesítette az argentínai rendőrséget arról, hogy elrabolták Waldemar Sanchezt, Paraguay argentínai konzulját. Az akciót a magát „Argentínai Felszabadító Frontnak" nevező szervezet hajtotta végre. 24 órán belül ez már a második ilyen jellegű akció Latin-Amerikában. A szervezet Sanchez életéért két politikai fogoly szabadonbocsátását követeli. Az amerikai kormány azt kívánja, hogy a dominikai hatóságok bocsássanak szabadon 21 foglyot, Crowley amerikai légügyi attaséért, akit kedden Sanfo Domingoban raboltak el. Az attasé elrablói azt követelik, hogy bocsássák szabadon Gomezt, a dominikai népi mozgalom főtitkárát is. Azzal fenyegetőznek, ha nem teljesítik követelésüket, Crowleyt kivégzik. Két fegyveres kedden este eltérítette az Argentin Légiforgalmi Társaság egyik Comet-típusú belföldi járaton közlekedő gépét, arra kényszerítve a pilótát, hogy Kubába repüljön. A gép valamivel éjfél után leszállt Santiagóban, hogy üzemanyagot vegyen fel. A fegyveresek eközben — egy fiatal férfi és egy terhes fiatalasszony — revolverrel tartották sakkban az 52 utast és a gép hét főnyi személyzetét. A gép egy órán belül folytatta útját Lima felé. KÍNAI—JAPÁN KERESKEDELMI KAPCSOLATOK Peking — Kuo Mo-zso, a Kínai Népi Képviselők Országos Gyűlése állandó bizottságának alelnöke, a Kínai — japán Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke kedden vacsorát adott a Pekingben tárgyaló japán kereskedelmi küldöttség, a kínai főtárosban működő szakemberek, valamint sajtótudósítók tiszteletére. Kuo Mo-zso kijelentette, hogy „Japán reakciós vezetők sok akadállyal hátráltatják a Japán —kínai viszony normalizálását", és együttműködnek az amerikai imperialistákkal. Élesen bírálta a tavaly novemberi Szato—Nixon megállapodást. Subandrio kegyelmet kapott Djakarta — Suharto indonéz elnök megkegyelmezett a halálraítélt Subandrio volt külügyminiszternek és az ugyancsak halálraítélt Omar Dhant marsallnak, az indonéz légierő egykori főparancsnokának. Subandriot és Omar Dhanit külön-külön megtartott perekben ítélték halálra, mindkettőjüket azzal a váddal, hogy részt vettek az 1965. szeptember 30-i úgynevezett puccskísérletben. Emlékezetes, hogy ennek a „puccskísérletnek" a villámgyors „elfojtása" juttatta hatalomra a ma uralkodó indonéz rendszert. QUITÖBAN tegnap jegyzökönyvet írtak alá a csehszlovák—ecuadori együttműködésről. A jegyzőkönyv aláírását kereskedelmi tárgyalások előzték meg, amelyeket a Desider Bukovinský, a külügyminisztérium osztályvezetője által vezetett kereskedelmi misszió folytatott. BOHUS CHŇOUPEK, a Csehszlovák Rádió Központi igazgatója befejezte tárgyalásait Delhiben az indiai rádió képviselőivel a kölcsönös együttműködés elmélyítéséről. HETVENÉVES születésnapja alkalmából Lenin-renddel tüntették ki Ivan Kozlovszkij szovjet énekest. EULGGIO CANTILLO, volt kubai tábornok bejelentette, hogy a kubai emigránsok ellenforradalmi hadsereget szerveznek az Egyesült Államokban. Szavai szerint a hadsereg alakulatait az Egyesült Államokban és „egyes latin-amerikai országok területén" képezik ki. A ROMÁN PARLAMENT megtárgyalta és jóváhagyta a munkaszervezésire és munkafegyelemre vonatkozó törvényjavaslatot. Mint ismeretes, Ceausescunak, az államtanács elnökének részvételével szerdán kezdődött meg a román parlament tavaszi ülésszaka. JFJLIUS NYERERE tanzániai elnök Nairobiba utazott, ahol részt vesz a Kelet-afrikai Közös Piac tagállamai kormányfőinek értekezletén. A tanácskozáson megvitatják Zambia csatlakozását e gazdasági szervezethez. HÁROMSZÁZ amerikai város 1000 filmszínházában egyidőben mutatták be Martin Luther King, a meggyilkolt néger vezér életét ismertető filmet. A filmet 800 000-en tekintették meg. Atlantában az ünnepi bemutatón részt vett King özvegye is. AZ ENSZ-közgyűlés gyarmati kérdésekkel foglalkozó különbizottsága megkezdte első napirendi pontjának megvitatását: a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló nyilatkozat 10. évfordulójával kapcsolatos tevékenységének vizsgálatát. JOSEPH LUNS holland külügyminiszter és kísérete befejezte négynapos libanoni látogatását és Bejrútból Ammanba utazott. Luns Libanonban tárgyalt az ország vezetőivel, és irészt vett a közel-keletei országokban akkreditált holland nagykövetek tanácskozásán. Luns Jordániából Kairóba utazik. 1970. III. 28. „Vagy mi, vagy ők" — jelentette ki a diákok egy csoportjának szóvivője Gaza városában. Mint ismeretes, ebben a városban nyolc olyan iskola működik, ahol palesztinai menekültek folytatják tanulmányaikat. „Jól tudjuk, hogy el akarnak bennünket pusztítani, s tisztában vagyunk azzal, hogy végig kell vívni harcunkat, ha ennek gátat akarunk vetni" — tette hozzá a diákok szóvivője. Ellentétben a többi megszállt arab területtel, Gaza városában lépten-nyomon tapasztalhatjuk az ellenálló csoportok tevékenységét. Annak ellenére, hogy az izraeli hatóságok rendkívül szigorú intézkedéseket Vezettek be az úgynevezett „terroristák" ellen, az ellenálfók aktivitása nem csökkent. Nem múlik el egy nap anélkül, hogy ne lehetne hallani bambák robbanását, és fegyverek ropogását. Gaza városában az izraeli katonák csoportosan járnak őrségbe, betekintenek minden utcácskába abban a reményben, hogy sikerül letartóztatniuk a „merénylőket". A város utcáin katonai terepjáró kocsik száguldoznak, mintegy elriasztásképpen, nehogy az arab ellenállók akcióba kezdjenek. A nagyforgalmú városi piacot a kora délutáni órákban lezárják, ugyanis az elárusítók attól tartanak, hogy kisebb-nagyobb összetűzésekbe keverednek. Délután három órakor a gazai lakosok gondosan eltorlaszolják ablakaikat, az utcák kihaltak, „Vagy mi, vagy ők" A Times az arab menekültek helyzetéről csupán az izraeli járőrök cirkálnak fel-le. Időről időre végigszáguld egy-egy taxi, avagy 1 autóbusz, amelyben természetesen izraeli katonák ülnek. Főként azok, akik a Sínai-félszigetről térnek visszafelé. Mind az Al Fatah, mind a többi palesztinai ellenállási szervezetnek Gaza városában hozzávetőlegesen 360 000 híve van. A megszállás rendkívül súlyos gazdasági és szociális problémákat vont maga után, amelyek természetesen elkeserítik a lakosságot, főként azért, mert a város lakosságának mintegy 60 százalékát menekültek alkotják, s mint ilyenek nehéz szociális problémákkal küzdenek. A háború, illetve a megszállás következtében a város lakossága elvesztette egyik jelentős jövedelmi forrását: az idegenforgalmi bevételt. Súlyos problémává vált mintegy 200 000 palesztinai menekült élelmiszer-ellátása. Ezek a menekültek még 1948-ban érkeztek meg Gazába. A város jelenleg olyan helyzetben van, hogy lakosságának csupán egynegyedét képes ellátni élelmiszerrel. A háborút követően az izraeli hatóságok megkísérelték csökkenteni a város lakosságának létszámát s azt tanácsolták, a menekülteknek, hogy települjenek le a Jordán folyó keleti partján. A jordániai hivatalok, amelyek ezt megelőzően 175 000 menekültet fogadtak be, a város lakosai előtt elzárták az utat. Jelenleg Izraelben arról folynak a viták, vajon telepítsék-e Gaza lakosságának többségét a megszállt területekre, mégpedig a Jordán folyó nyugati partjára, esetleg a Sínaifélszigetre. Vitathatalan, hogy Gaza az arab-izraeli konfliktus szempontjából Jelentős helyet foglal el. Tel Aviv-ban hangoztatják: ez az a térség, „amelyről nem lehet tárgyalni." Viszont nehéz elképzelni azt, vajon miként lehet ezt a területet betelepíteni, amikor a palesztinai menekültek már lényegében elfoglalták. „Egyre szörnyűbb agresszió" Mint közöltük, Szőke Zoltán, az amerikai hadsereg volt katonája, aki tavaly tavasszal megszökött az NSZK-ban állomásozó alakulatától visszatért a Magyar Népköztársaságba, és azt kérte, hogy sajtóértekezleten ismertesse Nixon amerikai elnökhöz írt levelét. A sajtó tudósítói előtt Szőke Zoltán elmondta: Tommy Tyler néven csaknem egy esztendeig szolgált Vietnamban. Súlyos sebesülése után Nyugat-Németországba helyezték, de amikor megérkezett a parancs, hogy másodszor is Vietnamba kell mennie, elhatározta, hogy szülőhazájába menekül. Hangsúlyozta, soha nem foglalkozott politikával, de most már úgy érzi, nem hallgathat tovább. Az Egyesült Államok elnökének újabb és újabb ígéretei ellenére a vietnami nép elleni agresszió egyre szörnyűbb és népirtóbb jelleget ölt. A háború ma azzal fenyeget, hogy kiterjed Laoszra is. Szőke Zoltán elmondotta: tiltakozásként levelet írt Nixon amerikai elnökhöz és ebben közölte, hogy lemond az amerikai állampolgárságról és amerikai kitüntetéseiről. Kikifejtette, hogy ezzel a lépéssel is kifejezésre kívánta juttatni: az embereknek azzal a döntő többségével ért egyet, akik egyhangúlag követelik a vietnami agresszió beszüntetését. Az újságírók kérdéseire válaszolva Szőke elmondta, hogy mind Vietnamban, mind az NSZK-ban elhelyezett amerikai csapatok erkölcsi színvonala rendkívül alacsony, s az úgynevezett „harci szellemet" legfeljebb a zsold segíti fenntartani. Személyes élmények alapján szólt arról, hogy Dél-Vietnam lakossága ellenszenvvel viseltetik az amerikai katonák iránt. Elmondotta azt is, hogy egységét, amelyben szolgált, partizánellenes harc ürügyén többször bevetették Laoszban. Laoszi útvonalakat bombáztak az amerikaiak Saigon — A saigoni amerikai parancsnokság szerda reggeli közlése szerint amerikai B— 52-esek kedden ismét laoszi útvonalakat bombáztak. Dél-Vietnam területe felett nem hajtottak végre egyetlen akciót sem. A szóvivő közölte, hogy szombaton lelőttek egy amerikai helikoptert Laosz fölött, és négy amerikai katona életét vesztette. A szóvivő szerint a harcok megélénkültek a kambodzsai határmenti területen és a Mekong deltavidékén: A dél-vietnami bábcsapatok nagyobb csatát vívtak a szabadságharcosokkal Kien Tuong vidékén, közvetlenül a kambodzsai határ mellett. Saigoni állítások szerint 64 szabadságharcost megöltek. A dél-vietnami kormánycsapatok vesztesége 46 fő volt. Az amerikai szóvivő szerint a dél-vietnami szabadságharcosok támadást intéztek oz amerikai egységek ellen Quang Áramtartományban . Háromórás csata után a szabadságharcosok viszszavonultak. A Da Nang környéki összecsapásokban nyolc amerikai katona megsebesült. A Laoszi Hazafias Front hírügynökségének tegnapi leleplezése szerint az Egyesült Államok és a thaiföldi kormány Thaiföld északi részén élő fiatal laosziak ezreit toborozza a Patet Lao erők elleni csapatokba. A hírügynökség szerint további thaiföldi egységek állnak készen, hogy átlépjék a határt és csatlakozzanak ahhoz a három zászlóaljhoz, amelyeket a királyi csapatok megerősítésére küldtek Long Csengbe. Vang Pao tábornok katonái kedden ellentámadásba lendültek Long Cseng városánál. A támadást 28 repülőgép támogatta. Vientianei hírek szerint a laoszi hazafiakat a várost környező magaslatokról elűzték. A moszkvai Pravda kommentárja a kambodzsai helyzetről Moszkva — Viktor Majevszkij, a moszkvai Pravda politikai hírmagyarázója a külföldi és az amerikai sajtóban közölt tényekből azt a következtetést vonja le, hogy az amerikai militaristák, akik Dél-Vietnamban kudarcot vallottak, abban keresnek kiutat, hogy a háborút ne csak a laoszi területre, hanem Kambodzsára is kiterjeszszék. A háború „vietnamizálásáról" és az amerikai csapatok kivonásáról való tárgyalások érve alatt az amerikai háborút az indokínai félsziget valamenvnyi országa ellen kiterjesztik. Az amerikai imperialista körük ugyanakkor egymás ellen akarják uszítani az ázsiai nemzeteket. A kambodzsai kormány független és semleges politikája ezt az országot az imperializmus és a neokolonializmus elleni harc fontos tényezőjévé tette. Érthető, hogy Kambodzsa külpolitikájának megváltozása igen súlyos következménnyel járna mind erre az országra, mind pedig erre az egész térségre. Az indokínai félsziget helyzete még bonyolultabbá válhat és ez igen negatívan hatna ki az egész nemzetközi helyzetre. A Szovjetunió és a kambodzsai nép többi barátja számára nem közömbösek azok a kísérletek — hangzik végül a kommentárban —, amelyekkel bizonyos erők meg akarják sérteni a Kambodzsára vonatkozó genfi egyezményeket, meg akarják változtatni ennek az országnak a békeszerető, semleges politikáját, és ezáltal elmérgesíteni a délkelet-ázsiai helyzetet. Háborúellenes tüntetések London — Békét az egész világnak — Egyesült Államok takarodjék Délkelet-Ázsiából — Le a NATO-vál és Healey hadügyminiszterrel — ezek azok a jelszavak, amelyekkel a brit békevédők a húsvéti ünnepak alatt tüntetéseket rendeznek a NATO ellen és a vietnami békéért. Számos brit városon kívül húsvét szombatján nagy tüntetést szerveznek Londonban. ahol a Trafalgár téren tartandó tiltakozó nagygyűlésen haladó vezető tényezők és a békemozgalom képviselői mondanak beszédet. Ottawa — A kanadai békevédők április 18-ra számos városban nagygyűlést és tüntetést rendeznek az amerikaiak agresszív vietnami háborúja és e háborúnak Kanada által való támogatása ellen.