Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám, kedd

Nixon továbbra is egyoldalúan Izraelt támogatja Kairó — Nixon elnök nyilat­kozata, amelyben körvonalazza, miként képzeli el a közel-kele­ti konfliktus békés megoldá­sát, senkit sem győz meg — jelentette ki vasárnap délután a kairói rádió külpolitikai kom­mentátora. Hangsúlyozta, hogy Nixon elnök továbbra is egy­oldalúan Izraelt támogatja, s példaként az amerikai elnök­nek arra a felhívására hivatko­zott, amelyben Nixon a fegy­verszünet érdekében emel szót. Ez a felhívás ugyanis a jelen­legi status quot akarja fenn­tartani, s ezzel megszilárdítani Izrael pozícióját a megszállt arab területeken. Ugyanakkor Nixonnak az a felhívása, hogy a közel-keleti térségben szün­tessék be a fegyverkezést, szin­tén Izrael malmára hajtaná a vizet. A kommentátor megállapítá­sa szerint Nixon nyilatkozatai és felhívásai jó példával szol­gálnak arra, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke a bé­ke helyreállítása Dzsidda — Szaúd-Arábiában Megnehezültek a ciprusi tárgyalások Nicosia — A legutóbbi cip­rusi események vitán felül rendkívül megnehezítették tár­gyalásainkat a görög féllel — jelentette ki dr. Rauf Denktas, a ciprusi törökök képviselője. Tegnap ugyanis ismét tárgya­lóasztalhoz ültek a ciprusi gö­rögök és törökök. Kleridisz, a cuprusi görögök vezetője an­nak a reményének adott kife­jezést, hogy a Makariosz érsek ellen elkövetett legutóbbi me­rénylet nem befolyásolja majd lényegesen a két fél tárgyalá­sait. Mint ismeretes, ezek a SPD VESZTESÉG A HAMBURGI VÁLASZTÁSOKON Bonn — A nyugat-németországi Hamburgban lezajlott vasárna­pi választások érzékeny vesz­teséget okoztak a szociálde­mokratáknak (SPD). Az ő számlájukra szereztek több szavazatot a klerikálisok (CDU), a szabad demokraták (FDP) és a kommunisták (NKP). A neonácisták számá­ra szintén veszteségesen feje­ződtek be a választások. Az előzetes eredmények alapján az egyes pártok a kö­vetkező szavazati arányt és mandátumokat értek el a 120 A községtanácsi választások eredménye az NDK-ban tegnap megkezdődött 24 isz­lámország külügyminiszterének konferenciája, amelynek célja annak felmérése, vajon ezek az országok a múlt évi rabati konferencia óta mennyit és mit tettek a palesztinai kérdés megoldása érdekében. Algériai—vietnami közös közlemény Algír — Algéria fővárosában közös közleményt adtak ki Nguyen Thf Binh asszonynak, a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány külügyminisz­terének látogatásáról, amely vasárnap este fejeződött be. A közös közlemény megállapítja, hogy mindkét fél politikájának érdeke, hogy ne vegyenek részt a klönböző blokkokban. A köz­lemény energikusan elítéli az imperialista, cionista agresszo­rokat és azok gaztetteit az arab és a palesztinai nép ellen. Ami Vietnamot illeti, Algéria kormánya ismét feltétlen tá­mogatásáról biztosította a dél­vietnami hazafiak Berlin — Az érvényes sza­vazatok 99,83 százalékát adták le a szavazók az NDK község­tanácsi választásain a Nemzeti Front jelöltjeire. Az előzetes választási eredményeket hétfő­re virradó éjszaka tették köz­zé. A szavazók millióinak akti­vitása, a választásokat megelő­ző kampány, majd a választá­sok napja világosan megmu­tatta, hogy az NDK népe mennyire összeforrott a mun­kás-paraszt hatalommal, meny­nyire megingathatatlan a Nem­zeti Frontban tömörült pártok, tömegszervezetek és pártonkí­vüliek egysége. A Neues Deutschland hétfői vezércikké­ben leszögezi, hogy az az út, amelyet az NDK népe válasz­tott, helyesnek bizonyult. Az NDK polgárai azáltal gyakorol­ják jogaikat, hogy továbbra is sokoldalúan támogatják köz­társaságukat, és ez a legfon­tosabb, hiszen Európa béké,c megköveteli, hogy az NDK szi­lárd bástyája legyen a béké­nek. Ez az egyedüli útja an­nak, hogy rákényszerítsük a monopolkapitalista Német Szö­vetségi Köztársaságot a békés egymás mellett élésre és ar­ra, hogy nemzetközi jogi ala­pokon elismerje a Német De­mokratikus Köztársaságot. MEXIKÓI NEMZETI NAP AZ EXPO 70 EN tárgyalások kisebb-nagyobb megszakításokkal immár 1968 óta folyamatban vannak. A Ma­kariosz érsek elleni merénylet után a megbeszélések elakad­tak. Makariosz érsek, ciprusi elnök hétfőn kijelentette: a személye ellen elkövetett merénylet után a legjelentéktelenebb mér­tékben sem változtat eddigi po­litikai vonalvezetésén. Az ér­sek hozzátette: biztos benne, hogy a merénylők ciprusi gö­rögök, és bízik a kivizsgálás ereményességében. Oszaka — Hétfőn mexikói nemzeti nap volt az oszakai Expo 1970-en. A világkiállítá­son a temperamentumos mexi­kói zene szólt, s a központi fesztiváli téren a „Viva Mexi­co" műsor keretén belül ha­gyományos és modern mexikói táncokat lejtettek. A mexikói nemzeti napon mint vendég jelen volt dr. Emi­lio Martinez Manatou, az el­nöki hivatal minisztere. A mexikói pavilon az Expo 1970-en hasonlóképpen, mint Montrealban, „beton kincses­kamrája" a mexikói, az azték és a spanyol képzőművészetnek és népművészetnek. Központi témája: „A művészettel a köl­csönös megértésért". A csehszlovák pavilonban hétfőn a japán császári család következő tagjai látogattak el: Mikasa herceg és hercegnő leá­nyukkal, Masako hercegnővel. Mikasa herceg, a japán csá­szár testvére. Érdeklődéssel tekintette meg pavilonunk tör­ténelmi és modern kiállítási tárgyait, s elismeréssel nyilat­kozott a csehszlovák kiállítás­ról. Tegnap este a csehszlovák pavilon vezetősége találkozót rendezett a csehszlovák pavi­lont létrehozó művészek és a japán művészek képviselői szá­mára. néhány sorban tagú hamburgi városi képvise­lőházban: SPD — 55 szavazati száza­lék és 70 mandátum, CDU — 33 szavazati százalék és 41 mandátum, FDP — 7,1 szava­zati százalék és 9 mandátum. A képviselőpártban csak azok a pártok lesznek képviselve, amelyek a szavazatoknak leg­alább 5 százalékát kapták. A nyugatnémet kommunis­ták, akik a 13 évig tartó be­tiltás után először vettek részt a választásokon, 1,7 szavazati százalékot értek el. A MONGOL NÉPKÖZTÁRSA­SÁG Nagy Népi Huráljának küldöttségét, melyen Dondogin Cevegmid, a Hurál elnöke ve­zet, tegnap a Kremlben fogadta Nylkolaj Podgornlj, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke. KUWAITBAN vasárnap beľa­jeződött az Arab Liga 7. kőolaj­kongresszusa, melyen felhívást intéztek a kőolajtermelő arab országokhoz: erőteljesebb igye­kezettel törekedjenek arra, hogy olajmezőiket kiragadják a külföldi társaságok kezéből. AZ AMERIKAI LÉGIERŐKNEK vasárnap éjszaka sikerült majd­nem tökéletes, a földtől 30 000 km-nyi távolságban kör alakú pályára irányítani a pénteken felbocsátott NATO—1 elnevezé­sű távközlési mesterséges hol­dat. GORSKOV TENGERNAGY, a Szovjetunió haditengerészete főparancsnokának vezetésével március 25-e és április l-e kö­zött szovjet haditengerészeti küldöttség tesz látogatást Algé­riában. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG külügyminiszte­rének meghívására hétfőn hi­vatalos látogatásra Berlinbe érkezett Péter János magyar külügyminiszter. FRANCIA KERESKEDŐK a kormány szocialista és adópoli­kája elleni tiltakozásuk jeléül számos francia fő országúton torlaszokkal elállították a for­galmat. 1970. E rfurt és Kassel légvonal­ban valamivel több mint száz kilométerre fekszik egy­mástól. A különbség csak az, hogy Erfurt a Német Demokra­tikus Köztársasághoz, míg Kas­sel a Német Szövetségi Köz­társasághoz tartozik. Az utóbbi hetekben éppen ezért terelték magukra a világközvélemény, főként a német közvélemény figyelmét. Akadtak, akik e két várost már besorolták a leg­újabb német történelembe, én azonban úgy vélem, nagy me­részség előbb történelemmé nyilvánítani a történelmet, még mielőtt azzá válna. A dogmáktól... Ám valóban fontos esemény, hogy Erfurtban találkozott és Kasselben találkozik a két né­met állam kormányfője; Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke és Willy Brandt, az NSZK szö­vetségi kancellárja. A második világháború óta elsőízben ke­rült sor a két német állam ma­gas rangú vezetőinek párbeszé­dére, tárgyszerű és józan be­szélgetésére. Ma még korai vol­na messzemenő következtetése­ket levonni, a megbeszélések jelentősége azonban nem lehet vitás. Stoph és Brandt erfurti és kasseli találkozója között két hőnap telik el. A bonni állam magatartásától függ, eredmény­•hez vezetnek-e majd a kasseli tárgyalások. Lényeges, milyen lesz Bonn állásfoglalása az NDK elismerésének kulcsfon­tosságú kérdésében. Enélkül ugyanis nem remélhető a két német állam közti feszültség tartós enyhülése, és senki sem hihet Bonn fogadkozásában, hogy őszintén óhajtja az eny­hülést. A bonni parlament ülése, amelyen Brandt beszámolt Bonn, Erfurt Kassel között Stophfal folytatott tárgyalásai­ról, valamint több nyugatnémet politikus kijelentései kissé sejteni engedik, milyen politi­kát folytat majd a szövetségi köztársaság Erfurt és Kassel között. Nem akarom ismételni az elhangzott kijelentéseket, csupán a Bonnban mutatkozó irányzatok ismertetésére szorlt­kczom. A bonni szociáldemokrata— szabad demokrata kormány­koalíció politikusai kielégítő­nek tartják az erfurti találko­zó eredményét, mert további megbeszélésekben egyeztek meg, s ezt a maximumnak tart­ják, amit most elérhettek. Az NDK álláspontját ugyan még nem ismerik el, de úgy látom, már jobban megértik. Nem hiszem, hogy a kasseli májusi tárgyalásokig a bonni kormány bele tudna egyezni az NDK fenntartások és korlátozá­sok nélküli elismerésébe. Az is bizonyos, hogy előbb vagy utóbb megteszi ezt a lépést, mert a nemzetközi fejlődés rá fogja kényszeríteni. Egyes poli­tikusok már előkészítik rá a nyugatnémet közvéleményt. Bonn természetesen még igyek­szik valamilyen alku tárgyává tenni az NDK elismerését, no­ha bizonyos, hogy ez sohasem lehet valamilyen politikai al­kudozás tárgya. ... nehéz szabadulni A nyugatnémet kormány poli­tikája tehát úgy fest, hogy ugyan reálisan értékeli a je­lenlegi európai helyzetet, de ebből még nem von le éppen olyan reális következtetéseket. Ezzel szemben az erős kleriká­lis CDU/CSU ellenzék soraiban veszélyes fejlődés körvonalazó­dik. Ott megfigyelhetjük a visszatérést a hidegháború ideológiájához, noha ebben a szellemben ügyesebb és mérsé­keltebb propagandát fejtenek ki. Az uniőpárti politikusok többsége még mindig olyan ré­gi dogmák rabja, melyek sze­rint elképzelhető az NDK be­kebelezése és bevonása az At­lanti Szövetségbe. A nyugatnémet reakció veszé­lyes politikájában két szem­pontot tartok figyelemreméltó­nak: egyrészt a visszatérést a vulgáris nacionalizmushoz, másrészt a politikai igények fogt érvekkel váló alátámasztá­sát. A nacionalizmus az imperia­lista terjeszkedés kedvelt fegy­vere, s Nyugat-Németországban jelenleg bizalmatlanságot akar­nak kelteni a közvéleményben a Brandt-kormánnyal szemben, vissza akarják szerezni a kleri­kális pártok elvesztett híveit. A nacionalista propagandát az az állítás kíséri, hogy Nyu­gat-Németországnak tulajdon­képpen az NDK megszerzésére kell törekednie, mert ezt lerög­zíti a nyugatnémet alkotmány és a szövetségi köztársaságnak a nyugati hatalmakkal kötött több szerződése. Jogi szempont­ból a CDU/CSU-nak igaza van, mert ilyen kitételek valóban léteznek mind az NSZK alkot­mányában, mind az említett szerződésekben. Biztos, hogy a klerikálisok között Is vannak jogászok, akik tudják, hogy a jog csupán a politika eszköze, s a propaganda érdekében a jogra való hivatkozás hatásos lehet. Az Igazság kedvéért azt ls meg kell jegyeznünk, hogy a CDU/CSU soraiban sem alakult kl egységes álláspont. E párt­ban olyan erők is vannak, amelyek legalább alkalmat szeretnének adni a kormány­nak. Tény az, hogy az erfurti tár­gyalás és a készülő kasseli találkozó támogatja és meg­gyorsítja az NSZK-ban a kor­mánypártok és az ellenzők kö­zötti, és részben a klerikális ellenzéken belüli belpolitikai differenciálódás folyamatát. Egy rekacíős előretörés veszé­lyét azonban nem szabad lebe­csülnünk. Csak az biztos, hogy még sokáig fog tartani, amíg a bonni politika megszabadul a régi dogmáktól, elképzelések­től és irreális álmoktőL Háttérben a CIA Mindeddig gyéren érkeznek hi­rek Kambodzsából, részleteket nélkülöző, sokszor konkrétumo­kat megkerülő jelentésekre tá­maszkodhat csupán a kommentá­tor. Az államfordulat mégis, mintegy önmagát motiválja. Az a tény ugyanis, hogy Norodom Szihanuk herceget távollétében, s általában a külső jelekből Ítél­ve nem éppen alkotmányos má­don [osztották meg hatalmától, akaratlanul is kételyeket ébreszt Clieng Heng kormányának nyilat­kozataval szemben, amely szerint az továbbra is az ország függet­lenségéért, semlegességéért, terü­leti érinthetetlenségéért száll sík­ra. Kételyeket ébreszt mégpedig azért, mert Norodom Szihanukot, aki kormányzása idején számos tanújelét adta, hogy ragaszkodik országa függetlenségéhez, még­sem kellett székhelyén páncélko­csikkal őrizni, sőt ebből kifolyó­lag ostromállapot bevezetése sem vált szükségessé az ország terü­letén. Az összefüggéseket vizsgálva és keresve, sorjában a következő momentumok ötlenek fel a meg­figyelőben. Alig egy esztendeje vette iel Kambodzsa a diplomá­ciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. Az ország fővárosá­ban tehát ennyi ideje fejtett ki „diplomáciai" tevékenységet az USA nagykövetsége. Szihanuk herceg „hatalomvágyának" a le­törésére Agnew amerikai alelnök délkelet-ázsiai körútja és Laird hadügyminiszter e térságben tett látogatásai után került sor. Cheng Heng „váratlan" fellépésével egy­időben amerikai flottila jelent meg a Sziámi-öbölben, sőt a Dél­kínai tengeren „Tengeri Kalóz" (találó fedőnév) elnevezéssel nagyarányú SEATO-hadgyakorlat vette kezdetét. Nem kerülheti el a figyelmünket, hogy az Egyesült Államok valóban mintaszerű és szinte szokatlan sebességgel is­merte el az új kormányt, miután Phnom Penh-1 nagykövetségét „Idejében" tájékoztatták Sziha­nuk leváltásáról. Tapasztalatból tudjuk, hogy az események Ilyetén összejátszása nem szokott éppen véletlenszerű lenni. Tán ezzel Indokolható a Fehér Ház szóvivőjének bejelen­tése is, hogy Nixon elnök a kam­bodzsai fejleményeket figyelembe veszi délkelet-ázsiai politikai kon­cepciójának további alakítása so­rán. Ez utóbbiban bizonyosak va­gyunk! ... Viszont a nyilt laoszi beavatkozás után, amelyet a haza­fias erók harci sikerei „tettek feltétlenül szükségessé", félreért­hetetlen Washington szándéka. Nem Dél-Vietnamról és nem csn­pán Laoszről van szó, hanem az egész volt Indoklnáról. Itt akar­ja az Egyesült Államok szilárdan megvetni a lábát. A dél-vietnami háború deeszkalációjára szolgáló és gondosan fabrikált tervek he­lyébe tehát valószínűleg a dél­kelet-ázsiai agressziónak egy szé­lesebben értelmezett koncepciója lépett. S nincs ebben semmi megfoghatatlan, semmi alogiz­mus. Tán nem kell különöskép­pen senkit sem meggyőzni ennek a térségnek a stratégiai fontos­ságáról. Norodom Szihanuk, a hatalmá­tól erőszakkal megfosztott állam­fő kijelentette, hogy nincs szán­dékában ismét visszaszerezni a hatalmat, sőt hozzátette, hogy a „közeljövőben" maga nyújtja be lemondását a „kambodzsai nép előtt". Sokat sejtető nyilatkozat, s mint a folytatásból kiderül, Szihanuk nem adja fel a harcot, hanem továbbra is kötelességé­nek érzi küzdeni országa függet­lenségéért. Szihanuk politikája tehát, amelyet szaknyelven álta­lában pozitív semlegességi poli­tikának szoktak nevezni, szálka volt az agresszív, militarista kö­rök szemében. Akadályozta a Pen­tagon délkelet-ázsiai koncepció­jának maradéktalan érvényesülé­sét. Viszont kérdéses, nem je­lent-e vajon majd nagyobb aka­dályt és végső soron nem húz­za-e keresztül ezeket az elkép­zeléseket az egyre szélesedő dél­kelet-ázsiai népi felszabadítást mozgalom, amelynek eddigi cike­rei is számottevőek. BALOGH P. IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents