Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

Az idei tornászvilágbajnok­ság körül elég sok volt a huza­vona. A rendezési jogot Ljubl­jana kapta, de nem volt hajlan­dó fogadni a fajüldöző dél-af­rikai rendszer sportolóit. Az ügy azzal oldódott meg, hogy Dél-Afrika visszavonta jelentke­zését, s így már semmi sem állhatott a VB jugoszláviai megrendezésének útjába. Tizenöt hónappal az olimpiai versenyek után már eléggé hű kép-at kaphatunk az erőviszo­nyokról. A japánok üénye a*! nagyobb mwt a mttkm A japán tornászok mexikói sikereik után nem ültek sokáig babérjaikon. A tőlük megszo kott szorgalommal láttak mun­kához, és a tavaly megrende­zett ellenőrző versenyeken lá­tottak arról tanúskodnak, hogy 1989-ben még tovább fejlődtek, és feltétlenül tartják a világ­hegemóniájukat. Az első ellen­őrző versenyen Tokióban Ma­kayamdn kívül — aki ragyogó formában szerepelt — a többiek nem tudták hibátlanul bemu tatni a világbajnokság kötelezd gyakorlatait. Szavao Kato olimpiai bajnok Mexikóban elszenvedett sérülé­se nehezen gyógyult, csupán öthetes felkészülés előzte meg a szereplését és így csak a 14. helyen végzett. A novemberi versenyen azonban már olim­piai formában szerepelt. Naka y ama viszont ezúttal kisebb tel jesítményt nyújtott, és gyenge napot fogott ki Kasamatsu, va­lamint Okamura is. A visszavo­nult Endo helyére többen is pá­lyáznak, s a japán tornászok versengése hozzájárulhat for­májuk javulásához. A japánok minden erejüket elsősorban a csapatversenyre összpontosítják, mivel sokkal többre értékelik a kollektív si­kert az egyéninél. Eddig az egyéni összetettben japán ver­senyző még nem nyert világ­bajnokságot, és bár ez nem bántja különösképpen önérze­tüket, nem titkolják, hogy az idei VB-n szeretnének e téren is „törleszteni". A JAPÁNOK HEGEMÓNIÁJA A szovjet tornászok Mexikó­ban csalódást keltettek. A Szov­jetunióban senki sem hitte vol­na, hogy Japán ilyen fölényes győzelmet arat. Tavaly a japán tornászok sokat javultak a ló­lengésben és a szakemberek egyáltalán nem csodálkozná­nak, ha a világbajnokságon még nagyobb pontkülönbséggel előz­nék meg a szovjet válogatottat, mint Mexikóban. Vialentyin Muratovot, a szov­jet válogatott főedzőjét közben leváltották. Szmolevszki került helyére, akinek — bár a szov­jet tornászsport gazdag tarta­lékokkal rendelkezik — egyál­talán nem lesz irigylésre méltó dolga, hiszen nem kisebb fel­adat vár reá, mint az, hogy kö­zelebb hozza a szovjet torná­szokat a japánokhoz. A Szovjetunióban lebonyolí­tott versenyek azt igazolják, hogy Voronyin, Liszickif, Kli­menko, Diamidoit, Karaszov mö­gé a fiatalok még nem tudtak kellőképpen felzárkózni. Koszé­jev, Fogel, Medvegyev még mindig csupán ígéret. Az „öre­gek" közül Diamidov és Li­szinckij mintha már elérte vol­na a csúcsot. előtt, bár a szakemberek a har­madik helyre Thünet vagy Kunzot várták. Az NDK váloga­tottjának fiatalítása még fo­lyamatban van, és így nem va­lószínű, hogy az idei világbaj­nokságon összekovácsolódott együttessel vesznek részt. Tény, hogy az NDK-ban elsősorban a müncheni olimpiára történő felkészülést tartják szem előtt. A csehszlovák tornászok kö­zül Netušil és Nehasil Kijevben még megfelelően szerepelt, Skoumal azonban csalódást okozott. Ljubljanában Nehasil és Skoumal egyenesen csődöt mondott. lesz tehát mit behozni a VB-t megelőző hónapokban. A lengyelek számára az 1969-es év sok örömet hozott. A varsói EB-n a Kublca fivérek meglepően jól szerepeltek. Wil­helm a lólengésben Cerarral együtt az első helyen végzett, míg Mikolaj az összetettben Voronyin és Klimenko mögött a harmadik helyet szerezte meg. Mivel pedig a harmadik Kubica is kiegyensúlyozott ver­senyző, a húszéves Szajnaval együtt a lengyel csapat figye­lemreméltó eredményt érhet el. Mexikóban Csehszlovákia és az NDK tornászai Máz küzdel­met vívtak a harmadik helyért. A csehszlovák tornászok még nem érték el csúcsformájukat, az NDK-sok pedig visszaestek. Egyedül Köste éri el a nemzet­közi színvonalat. Kijevben a lólengésben balszerencsésen versenyzett és csak 7,00 pontot kapott. Ljubljanában viszont Kenmotsu, Kasamatsu és Cerar mögött az előkelő negyedik he­lyen végzett. Az NDK bajnok­ságát tavaly decemberben Kös­te nyerte 'Breheme és Ottó A müncheni olimpián a nyu­gatnémetek is szeretnék kivág­ni a rezet. A frankfurti köz­pontból kitűnő feltótelek bizto­sítják a tornászok megfelelő felkészülését. Az eredmények már tavaly megmutatkoztak. S pies, Riege, Müssinger, la­schek, Höpfner, Häusler, Hess ós Reinehmer jól összeszokott együttes. Az idei világbajnok­ságon azonban Spies teljesítmé­nyétől függ a csapat jó vagy rossz szereplése. Ez a tehetsé­ges fiatal könnyen felzárkóz­hat a világ legjobbjaihoz. A jugoszlávok csupán egy ki­magasló egyéniséggel — Cerar­ral — dicsekedhetnek. Mellette Kersnics, Vratics és Anics sze­repel a csapatban. A svájciak remélik, hogy Brühwiler, Hiir­zeler, Rohner, Mtiller, Greut­mann révén megszerzik a ha­todik helyét. A középmezőny­ben végezhetnek az amerikaiak, a bolgárok, a románok és a svédek. A magyaroknak és a franciáknak megvan a remé­nyük arra, hogy feljebb zárkóz­zanak. IkollárI MÁR NEM KÉPES „Ez a fiatal, még az igényes Zátopek-fóle edzésmódszereket is eltúlozza. Naponta mi­nimum négy órát tölt kemény edzéssel és látszik rajta, hogy fiatal kora ellenére már semmi örömet sem lel a futásban. Ö egy robotember, aki minden igyekezetével a nagy eredmények elérésére tör. Még jó né­hány kiváló teljesítményt ér majd el, azután csillaga gyorsan letűnik. Hiába, vannak ha­tárok, amelyeket büntetlenül nem lehet túl­lépni." Jim Ryun 1966-ban még fénykorát élte, amikor Chris Brascher, az 1956-os akadály­futás olimpiai bajnoka, ezt a kijelentést tette róla. És aligha tévedett. A ma 23 esztendős csodafutó, aki az el­múlt évtizedben a világ legjobb középtávfu­tója volt, a tavalyi sikertelen idény után valószínűleg igyekszik ismét az élvonalba törni, de senki senu tudja — ő maga sem —, hogy sikerül-e csúcsformába lendülnie. Amikor Ryun tavaly az USA főiskolai bajnokságán húszéves honfitársa, Martin Liguori (3:57,7) mögött 3:59,3 perces idő­vel végzett a második helyen, a verseny után ezeket mondotta: „Nagyon nehezen tu­dom legjobb formámat elérni. Elegendő ed­zések nélkül ez nem megy. Jelenleg az a helyzet, hogy naponta két óránál többet nem tudok az edzésnek szentelni. Beszél­gettünk már erről otthon is és feleségem­nek az volt a véleménye, hogy nem va­gyok tisztában önmagammal." Egy héttel a verseny után a Miamiban megrendezett USA bajnokságon pedig feladta a versenyt, majd lemondta az európai turnéját is, min­den kommentár nélkül. Bár ]im Ryun három remek világcsúcs tu­lajdonosa (1500 m-en 3:33,1, egy mérföldön 3:51,1, 880 yardon 1:44,9), azok közé az atléták közé tartozik, akiknek a két olim pia közötti négy év túl hosszúnak bizonyult. A 17 éves Ryun számára — annak ellenére, hogy az olimpia előtt kitűnő időket ért el — a tokiói rajt korai volt. Kiesett a közép döntőkben. Mexikóban pedig nem bírta a magaslati levegőt, és Keino mögött a máso dik helyen végzett. Pedig az amerikai cso­dafutó 1966-ban és 1967-ben a középtávfu tók egyeduralkodója volt a világon. Az ér­zékeny idegzetű, fiatal sportoló ném ren­delkezett Herbert Elliott hideg józanságá­val, Peter Snell erős fizikumával, mégis fantasztikus eredményeket ért el. Akik látták, örök időkre felejthetetlen marad (1967-ben) bakersfieldi, egy mérföl­dön elért- 3:51,1 perces világcsúcsa, vagy amikor ugyanebben az évben Los Angeles­ben 1500 méteren ugyancsak világrekorddal (3:33,1) fölényesen verte Kipcsoge Keinot, végül Düsseldorfban, amikor több mint 20 méterrel győzte le a németek két kiválósá­gát, Tümmlert és Norpothot. Mindez persze már rég bevonult az atlétika történetébe. A sztárkultusz egész természetes követ­kezménye, hogy a kimagasló teljesítménye­ket és eredményeket gyors visszaesés kö­veti. De vajon ki képes arra, hogy rövidebb vagy hosszabb idő elteltével ismét vissza­kiizdje magát az élvonalba. Ryunnak — akit tisztelői glóriával díszítenek, — lehetetlen­né teszik, hogy a normális sportéletbe visz­szatérjen, mert csodákkal kényeztette el őket. mimpi ÚJ szú Kiadjo Szlovákio Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: lőrinci Gyula. Főszerkesztőhelyettesek: dr. Gálf Iván és Szűcs Béla. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. felelőn: 137-16 912-23, 333-68. Főszerkesztő: 932-20. Titkárság: 590-10. sportrovat: 909-29, gazdasági ügyek: 506-39, táviról 09300. Journal Kiadóhivatal, Bratislava, Volgogradská S. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 191-03. Előfizetési dij havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Ú] Szó negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapsiolgólat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal 6* postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná ezpedicia tlače. Bratí­'— GottwaMovo námestie 40/VII.

Next

/
Thumbnails
Contents