Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

ELTŰNT A DÉLIBÁB A GÓBI SIVATAGBAN Novosztyi Egy újabb amerikai hóbort: spagettievési verseny (villa nélkül) a Broadwayen.. NBI „Szent" vagy szélhámos? Hindu jógi mezítláb gázol át izzó parázson. Csodáló közönsége mindig akad. Der Spiegel Szajn Sárid, a Góbi-sivatag keleti részének központja. Néhány évvel ezelőtt a helyi tele­pesek sem hittek abban, hogy ezen a vidé­ken is tért hódít az iparosítás. A sivatag közepén fekvő Szajn Sand ma három- és négyemeletes bérházakkal, összkomfortos lakásokkal, vendéglőkkel, üzlethelyiségekkel lepi meg látogatóit. A mongol nép életében történt változások itt különösen észrevehe­tőek. A valamikor teljesen elhagyatott hely annyira megváltozott, hogy az emberekben felvetődik a kérdés, valóban olyan borzal­mas, megfékezhetetlen-e a sivatag? Gépkocsinkkal a sivatagban haladunk. Itt nincsenek utak, nem találkozunk a civilizá­ció nyomaival, dzsippünk felváltva homok­szőnyegen és köves lejtőn halad. Kétórás út után váratlanul egy jurtára bukkanunk. Bá­rányok és tevék legelésznek a kút körül. A jurta lakói meghallották a motor zúgását és elénk siettek. A 40 fokos hőségben a jur­ta szinte paradicsomnak tűnik számunkra. Csak később vesszük észre, hogv bent egy kis kályhában fűienek és a kályhán egy alumíniumkannában víz forr. A háziúr forró teával és tejjel kínál bennünket. Ezután hús, sütemény, kumisz következik. Ez a jurta az utolsó a kínai határ előtt. Az ulanbadrohi szövetkezethez tartozik. Az ebéd után szóba elegyedünk házigazdáinkkal, és megtudjuk, hogy a pásztor feleségével 700 juhot gondoz. Mikor megpihentünk, újból folytattuk utunkat. Eszembe jutott, hogy a déli hőség­ben fel kell tűnnie a délibábnak, később azonban megtudtuk a szövetkezet elnökétől, hogy a sivatagban már nagyon ritka a déli­báb, a juhnyájak kikergették. Csak az ulan­badrohi szövetkezetnek 60 000 tevéje, juha van és a következő években kétszeresére akarják emelni az állatállományt. A Gobi-sivatagban mégsem könnyű az élet, annak ellenére, hogy az emberek ki­tartó munkája következtében a délibáb egy­re ritkábban látható. Volksstimme aari Mf iir riMwmfM n H II M M WI III M nr ľ i "n ri vn r rm mi mi n m i t­n-n-j m i IIIIII IM i t mii i —I W •WHnHRHHMMMNlPaMl Megmentik Velencét ? Velencében az épületek nagy része lakhatatlan. Több ezer ház nedves és nincs ellátva higiéniai berendezések­kel. A lakások 13, F -zázalékába sohasem jut el a nap­fény. Az elmúlt 20 évben a város lakóinak száma egyharma dával csökkent. 1968 végén Velencéhen 130 600-an éltek, míg a szomszédos Mestre városban 220 000-en, pedig itt a levegő rendkívül szennyezett és nagyon sok a tüdőba jos gyerek. Velence elköltözött lakói vállalják a szeny­nyes levegőt a korszerű, kényelmes lakásokért. A sta­tisztika szerint Velencében többen halnak meg, mint amennyien születnek, és így fennáll a veszély, hogy a város múzeummá válik. Velencét nyáron ellepik a turis­ták, a pincérek és szállótulajdonosok, télen azonban teljesen kihalt. A közelmúltban & Venezia Isola degli Studio bizottság elnöke a világközvélemény elé tenesztett egy tervet Ve lence megmentésére. A bizottság felhívta a világ vala mennyi egyetemét, kulturális létesítményét, akadémiáját, könyvtárát és konzervatóriumát, hogy helyezzék át egyes részlegeiket Velencébe. Ezek az intézmények megvásá­rolnák vagy kibérelnék az egyes palotákat, hogy így se­gítsék a nagy múlttal rendelkező várost. A felhívásra elsőként egy kanadai építészeti főiskola válaszolt. Ötven fiatal építész a Palazzo Sheridanba köl­tözött. Az Egyesült Államokból 70 művészettörténetet ta nuló diák érkezett. A Tliyssen-alapítvány egy palotát vásárolt a Canále Grandén, hogy itt könyvtárat lé­tesítsen. A legfigyelemreméltóbb azonban az a terv, hogy Velen­cében és Firenzében nemzetközi képzőművészeti egyete­met nyitnak. Ezen az egyetemen a képzőművészet vala­mennyi válfajával — a festészettől egészen a filmművé­szetig — megismerkedhetnek a hallgatók. A legnevesebb iuüvésztörténészek és szakemberek felajánlották, hogv előadnak az egyetemen. A terv valóra váltását az üzérkedés veszélyezteti. Az utóbbi időben a lakóházak és paloták ára a spekuláció következtében csillagászati összegeket ér el. Az olasz kormány a közeljövőben törvényt hagy jóvá, mely szerint az állam több milliárd lírát fordít az újjáépítésre. Öt vagy hat csoport, köztük egy amerikai és egy svájci vállalat mindent összevásárol, még a félig romos épüle­teket is. Ma még potom áron megveszik az épületeket, de amint az állam megjavítja őket, aranyat érnek majd. Az állam által ígért hozzájárulást csak néhány év múlva folyósítják, és így az újjáépítési munkákat még az állam hozzájárulása nélkül kell megkezdeni. Ez természetesen azok malmára hajtja a vizet, akik nagyobb készpénzösz szeggel rendelkeznek. A felmérés szerint a 400 velencei palota közül csupán 100 van jő állapotban. A tulajdonosok eddig nem tudtak túladni ingatlanukon, de nem is volt pénzük ahhoz, hogy az épületeket karbantartsák. így ma, amikor a rossz karban levő épületeikért hatalmas összegeket ajánlanak fel, természetesen megragadják az alkalmat. így pl.' a Palazzo Capello ára a 200 millió Uráról néhány hónap alatt kétszeresére emelkedett. A Palazzo Zorzi árát 80 millió lírában szabták meg, de 14 nap múlva már 140 milliót ígértek érte. így természetesen az iskoláknak, akadémiáknak nincs elegendő pénzük, hogy épületeket vásároljanak. A hely­zetet talán csak az oldaná meg, hogy azonnal törvényben szabnák meg az épületek árát, vagy pedig az, hogy až érdeklődők hivatalos úton vásárolnák meg az épületeket, nem pedig különféle magánügynökségek közvetítésével. Epoco A párizsi Crazy Horse Salooii-oan a „vetkőző művészei igazi mesternői" vonultak fel, hogy neves képzőművészek zsűrije előtt az Aphrodité 70 ciniárt versengjenek. Minden öltözetük hosszú szárú csizma és erősen rögzített „fügefalevél". Quick ORIAS TÁVCSŐ Leningrádban szerei ték fel a világ legna gyobb távcsövét. Ha a r öl d nem lenne kerek és nem keletkeznének idő­járási zavarok, a távcső­vel a 25 000 km-es távol­ságban elhelyezett gyer tya fényét is láthatnánk. A távcső lencséjének át­mérője 6 méter. A távcső lencséjét nagyon körül­tekintően és rendkívüli biztonsági intézkedések között gyártották. Bizto­sítani kellett a hatalmas műhely hőmérsékletét és a gépeknek rendkívül pon tosan kellett dolgozniuk A csiszolást nagyon las san végezték, mert talán ez a legnagyobb meg munkált üvegtárgy a vi lágon.

Next

/
Thumbnails
Contents