Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

Szabálytalanságok A társadalomban, ahol mindenki ért mindenhez, nehéz szakembert találni. • • • In vino veritas. A „ferdítésnek" ilyen eredménye is lehet: „Borban a víz". • * * Az üzletekben néha az a benyomásom, hogy hivatalban vagyok. A hivatalok viszont gyakran az üzletet juttatják eszembe. * • • Egyes politikusok képesek feláldozni az ügy érdekében még - mások életét is. VICCEK NÉMET FOLYÓIRATOKBÓL Két egér rágcsál a mozi raktárában. Az egyik megkérdezi a másikat: — No, milyen a film? — Nem rossz — válaszolja amaz —, de a regény jobb volt. Fiatal lány kérdezi a barátjától: — Igaz, hogy a szerelem elveszi az ember fejét? — Igaz hát! Máskülönben nem házasodnánk. • — Doktor ór, szerencsétlenség az, ha valaki pénteken házasodik? — Igen, válaszolja a doktor, miért lenne a péntek kivétel? A vendéglőben a zon "s gorista éppen Chopin J egyik keringőjét játszót ľ ta. Amikor az egyik asztalnál a vendég sírni kezd, odamegy hozzá és megkérdi: — Mondja, ön szintén lengyel? — Nem — válaszolja a vendég —, zongorista vagyok. Okölvivómérközés A minap egy olyan lassú hivatalnokkal találkoztam, hogy már pincérnek is elszegődhetne. « • * Amikor definiálnia kellett oz örömöt, mindig elszomorodott. * • « Ha udvarias a portós, ai még nem jelenti, hogy az igazgató is olyan. « • * Az egyik ismerősöm kérdezte: Igaz-e, hogy az árak a gyerekekkel nőnek? * • « Ha nem lenne annyi adósságom, teljesen koldus lennék — mondotta egyik bohém újságíró ismerősöm. TOMI VINCE — Többet már nem öntök, mert még képes lesz valamilyen termonukleáris marhaságot elkövetni I (V. Renčín kariketúrája) (Várnai György rajza) mm SKÓT EBÉD Az egyik skót meglátogatja a másikat. Amikor a szerény ebéd után távozni készül, a házigazda így tartóztatja: — Csak nem akarsz már elmenni? Várj még egy kicsit, hátra van a frissítői A vendég visszaül a helyére, s a házigazda kinyitja az ablakot ... Az orvos lakásán csörög a telefon. A doktort barátai hívják ultizni. — Szívecském —• mondja a feleségének —, sürgősen be kell mennem a kórházba. — Valami komoly eset? — Azt hiszem, igen. Három orvos már ott is van. PILLANATKÉP Pepe a felesége fényképét mutatja barátjának, Jüannak, aki a következő megjegyzést teszi: — Milyen jól sikerült ez a pillanatfelvétel a kedves nejedről! — Miből gondolod, hogy ez pillanatfelvétel? — Abból, hogy a feleséged szája éppen be van csukva rajta. A tervezőirodára új mérnököt vesznek fel. A gyár igazgatója egy idő múlva megkérdi az iroda vezetőjétől: — No, hogy válik be az új munkaerő? Bennem nagyon szorgalmas ember benyomását kelti. — Ez az egyetlen jó tulajdonsága. — A szorgalma? — Nem kérem, hanem az, hogy benyomást tud kelteni. Menetgyakorlaton a hadnagy, katonai tájékozódási képességéi ellenőrzendő, megkérdezi: — Buznyák őrvezető, milyen Irányban megyünk? — Déli irányban. Miért gondolja? — Mert egyre jobban kimelegszem. NEKI SE TETSZETT... Aggodalmaskodőan mondja a mama a lányának: — Kislányom, nekem egy csöppet sem tetszik az a mód, ahogyan tegnap Jancsi csókolgatott téged a kapu alatt... — Nekem sem tetszett, anyukám, de mit csináljak, ha még ilyen tapasztalatlan?!... A TARSASÁGBAN ZENÉRŐL BESZÉLGETNEK — Mit szól maga a Sevillai borbélyhoz? — kérdezi a háziasszony egyik vendégét. — Semmit nagyságos asszonyom — válaszolta a vendég —, én mindig magam borotválkozom. A tanító ezt kérdezi Pistától a matematikaórán: — A ház hatemeletes s minden emeleten húsz lépcső. Hány lépcsőt kell megjárnod, ha a hatodik emeletre szeretnél jutni? Pista: Mindegyiket. GYEREKSZÁJ — Képzeld, az én nővérem a sötétben is lát! — Ne mondd... — De Igen! Tegnap este áramszünet volt nálunk, ültünk a teljesen sötét szobában, s egyszer csak a nővérem rászólt az udvarlójára: „Jancsi, te ma megint nem borotválkoztál!" tÄfeäWžSÄi Színpadjainkon, filmjeinken, egyáltalán egész Irodalmunkban újfajta sematizmus veszélyét látjuk felbukkanni: a drasztikummal kacérkodó, „Nevezd a nevén" mozgalom jelentkezését. Előrebocsátjuk, nem vagyunk álszemérmesek. Hirschjer dr. tanulságos könyve minket is megszabadított gátlásainktól, minek következtében mármár mechanikussá vált házaséletünk is új szárnyakat kapott. Műveletlennek sem akarunk látszani, ezért sietünk kijelenteni, hogy mi ls nagyra becsüljük Arisztophanész pogány merészségét, a Lüszisztratéban a szókimondás szabadságát. Azt is tudjuk, hogy a Marcel Aymee által leleplezett polgári társadalmat a maga durva valóságában kell bemutatni, tehát mi sem természetesebb, minthogy a „Nem az én fejem" című színdarabban a főügyész a feleségét csak szukának nevezi. Mert minek nevezze egy főügyész a feleségét? Azzal is tisztában vagyunk, hogy infanteriszt Svefk a K. und K. közkatona nem társaloghat a szalonok pipiskedő, választékos nyelvén és így tovább, és így tovább, mégis úgy érezzük, kicsit már sok a csúnya szavakból

t Hiszen hovatovább már ott tartunk, ha egy társaságban megkérdik tőlünk, mit láttunk, vagy mit olvastunk, akkor bizonyos részletek elmesélésénél meg kell kérnünk a jelen levő hölgyeket, hogy ne figyeljenek oda. Nehéz ilyet ajánlani, de inkább szenvedjen a mű, veszítsen az eredetiségéből, csak könyörgöm, ne mondjunk ki mindent olyan könnyedén. Hiszen bármit klfefezhetünk másképpen ts, annyi megfelelő szinonima között válogathatunk. Például az erényeit áruba bocsátó nőszemélyt nevezhetjük hetérának, megérának, ledérnek, démonnak, feslettnek, romlottnak vagy akár erkölcstelennek is, nekem ne mondják, hogy muszáj azzal az egyetlen kurta szóval meghatározni! Végül is miről van szó? Nem lehet egyik oldalon félteni ifjúságunk erkölcsét, a másik oldalon pedig tűrni, hogy a kultúra templomaiban a legtrágárabb szavak váltsák egymást! Ahol gyerek van, ott már veszélyes bekapcsolni a rádiót, mert egy hangjáték után a gyerek elkezdi faggatni a szüleit, hogy apu, ml az, hogy ringyó? Nem ringyó, fiam, ringló, rosszul hallottad! És mi az, hogy szajha? Ňem szajha, aranyom, Szajna, franciaországi folyó. De hiába magyarázol, mert akkor meg ki vagy téve annak, hogy leküldöd a fiadat gyümölcsért, az kér egy kiló ringyót, mire a zöldségboltban összesúgnak, hogy szép kis szülei lehetnek ennek a kölyöknek... Pedig hát arról senki nem tehet, hogy az a szegény gyerek, amikor nem figyeltek oda. egy kis kultúrát szívott magába. KELLÉR DEZSŰ •i