Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL HAZUNK TAJA család # otthon A városi és a falusi házak erkélyén, ablakpárkányán vagy a verandákon tavasztól késő őszig üde színfolt a viruló virág. A virágcserép, a pléh- vagy a kőedények helyett alkalmasabb a faládikák használata, mert ez rossz hővezető, és fgy nem melegszik fel benne olyan gyorsan a föld. így a növény vízgazdálkodása ls kielégítőbb, a növények üdébbek benne. A ládikákat ne fessük pirosra, kékre vagy élénksárgára, ezek tompítják vagy teljesen a háttérbe szorítják a virágok színhatását. Legalkalmasabb a csontszín, a fehér és szürke keverékének egyes árnyalatai, valamint a zöld szín. Jó, ha a ládikák aljába egy rétegnyi darabosabb kavicsot helyezünk, a víz így nem savanyítja annyira meg a talajt. Utána a virágtartókat töltsük meg humuszban gazdag, de ne frissen trágyázott földdel, és ehhez lazításra keverjünk egynegyed rész tőzegkorpát. A talaj tápanyagtartalmát csontliszt vagy galambtrágya hozzákeverésével növelhetjük. Amikor az erősebb éjjeli fagyok megszűnnek és napközben már enyhe az idő, ültessük be a ládikákba a magunk nevelte virágpalántákat. Ha ezek előnevelésével nem foglalkozunk, úgy szerezzük be őket időben a virágkertészetekben. Kiültetésre szánt virágokat aszerint válasszuk meg, hogv milyen fekvésű az ablak vagy az erkély. A széljárást is vegyük figyelembe. Az erősen széljárta helyekre csak törpe növésű fajtákat ültessünk. A magasakat vagy hosszú, csüngő szárú fajtákat ilyen helyen a szél összetörheti, összekuszálhatja, ez pedig nagyon csökkenti azok díszítő hatását. Déli fekvésekre alkalmasak a kékeslila vagy a vöröses színű petúnia, a lila színű kunkor, vaníliavirág és a piros zsálya — paprikavirág (Salvia). Ilyen helyen jól érvényesül a rózsaszínű, sok virágú Begónia semperflorens, a tarka porcsinrózsa, a színesen pompázó tátika vagy az alacsonyabb növésű, sárga virágú bársony ka (Tagates). Jól bírja a tűző napos déli oldalakat még a verbena, a sötétkék .virágú kenderpakóca (Agerátum), a lobélia, a mosolygós rézvirág (Zinnia elegáns) vagy a szerényebb kúszó sarkantyúka is. Keleti és nyugati fekvésekben kellemes színhatást nyújt az árvácska, a petúnia, a vaníliavirág, a piros virágú közkedvelt muskátli, a csüngőke (Fuchsiaj, a serleglonc és sarkantyúka. Az északi fekvésű ablakokon, erkélyeken vagy a teljesen árnyékos, illetve kevéssé napfényes helyekre megfelelőbbek a fuchsiák, telt virágú begóniák vagy a varjúháj fajtái. Ilyen helyeken késő tavasztól kora őszig kihelyezhetők a máskor szobában tartott növények is, mint az Aspidistra, elatior, az Asparágus, a borostyán stb. Aki szereti a kúszó növényeket, támaszok mellett nevelhet még hajnalkát, iszagot, vadszőlőt vagy repkényt ís. Növényeink csoportosításakor azonban ügyeljünk a jő ízlésre, ne a feltűnni akarás vezéreljen minket, hanem az ötletesség. JUHÁSZ ÁRPÁD A gyógynövények raktározása A gyógynövényeknek mind a szárítására, mind pedig a helyes tárolására nagy gondot kell fordítani. Erre a célra minden tiszta, száraz és szellős helyiség alkalmas. Ha a szárító ezeknek a feltételeknek nem felal meg, a növény könnyen felszívja a nedvességet és emiatt megromlik. Egyes növényeket egymástól gondosan elkülönítve raktározzuk, nehogy összekeveredjenek. Nagy gondot kell fordítanunk a mérgező hatású növényekre, mert ha összekeverednek más, nem mérgező hatásúval, súlyos, sőt halált okozó következményei is lehetnek. Sohasem fizetődik ki, ha valaki hamar elraktározza a nem eléggé száraz gyógynövényeket. Még akkor is, ha úgy látszik, hogy már eléggé száraz, a raktározás után 2—3 nappal meg kell győződnie a szárítás minőségéről. Ha nyirkosodni kezd, azonnal gondoskodnia kell az utószárításról. Csak állandó ellenőrzéssel akadályozható meg az áru romlása. Uborkásüvegekbe vagy bádogdobozba tegyük azokat a drogokat, amelyek a nedvességet könnyen magukba szívják (anyarozs, ökörfarkkóró-virág). Az üveget hólyagpapírra zárjuk le és szélét ragasszuk körül. Az egyes zsákokra, dobozokra, ládákra vagy üvegekre írjuk rá, hogy mit tartalmaznak. NAGY GÉZA BARKÁCSOLÓKNAK A közölt minta alapján praktikus kefelartőt készíthetünk textilanyaggal bevont kartonlapból vagy vékony műanyaglemezből (umakart, PVC, stb.). A varrások, azaz öltések helyét hegyes szerszámmal (árral előre kiszurkáljuk és ezen húzzuk át a tonalat, amelylyel az egyes részeket összevarrjuk. A fiileket erős szalagból vagy műanyagcsikbói készítjük, és a lap hátsó oldalához ragasztással vagy öltésekkel erősítjük. DIVAT Régiből újat Azoknak, akik tudnak varrni, nem okoz különösebb nehézséget egy-egy régi ruha átalakítása. Képünkön ötlettel szolgálunk olvasóinknak, miként varrhatnak két régi ruhából egy újat. Szükség esetén kockás és egyszínű anyagot is társíthatunk. Ha nem régi ruhából alakítunk, hanem maradék kelméből vagy új anyagbői varrunk, akkor az egyszínű felsőrészhez 140 cm széles kelméből 90 cm, a 140 cm széles kockás anyagból pedig 60 cm szükséges. A közölt szabásrajz alapján saját méreteinknek megfelelő szabásmintát készítünk csomagolópapírból, és ennek alapján szabjuk kl a ruhát. 1. A felsőrész eleje, 2. a felsőrész háta, 3. a ruha ujja, 4. a ruha öve, 5. a szoknya eleje kockás anyagból, 6. a szoknya háta kockás anyagból. A mozgás jelentősége Egészségügyi szakemberek megállapítása szerint a mozgás hiánya az egész szervezetre nézve ártalmas. Ugyanis a használaton kívüli izmok elsorvadnak, az ilyen izületek mozgása pedig beszükül. Tudjuk jól, hogy egy végtag hosszabb Időre valő begipszelése is mennyire gyöngíti az izmozatot. Az izületeket rostos kötőszövetből álló tok borítja, amelyet szalagok erősítenek meg. A tokon belül a csontvégeket rugalmas porcréteg fedi, és a mozgást az izületi rést kitöltő nyálkás, sikamlós folyadék teszi lehetővé. A porc rugalmassága elsősorban víztartalmától függ. Erek nincsenek benne, táplálása az izületi nedvből, szivárgással történik. A szivárgást az ízület mozgása tartja fenn: szinte belepumpálja a porcba a szükséges tápanyagokat. Mozgás hiányában nem jut tápanyag a porcba, az Ízület teljes nyugalomba helyezése esetén pedig egy bizonyos idő múltán kötőszövetes réteg borítja be, és ez később lehetetlenné teszi az Ízület mozgását. A mozgás hiányában nemcsak a mozgásszervek károsodnak: renyhévé válik a belek működése, a mellkas légzőmozgásai felületesek lesznek, romlik a vérkeringés és az erekben fokozódhat a vér rögösödési készsége is. Mozgásszerveink egészségét erőlködés nélküli, rendszeres mozgással, napi sétával és testgyakorlással őrizhetjük meg. A mozgás és a torna elősegíti a test rugalmasságát és biztosltja a helyes testtartást. Keveset mozgó gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordul az ún. hanyag testtartás. Ezt a hátizomzat gyengesége idézi elő, és következménye a görbe hát. Ez az elváltozás eleinte a hátizomzat megfeszítésével kiegyenlíthető, de ha Időben nem segítünk rajta, állandósul. Kifejlődését elősegíti a sok ülés és a rendszeres mozgás hiánya. A .testtartási rendellenességek kifejlődése szempontjából legveszélyesebb az iskoláskor kezdete. A hosszan tartó ülő helyzet — rendszeres játék és torna nélkül — a hátizomzat gyengülésével fenyeget. — A súlyos következményekkel járó gerincferdülés is legtöbbször a kisgyermekkorban kezdődik. Ezért fürdetés, öltöztetés közben figyeljük meg gyermekünk alakját, és ha egyik válla a másiknál magasabban áll, egyik lapockája jobban kiáll, vagy medencéjét ferdén tartja, vigyük ortopédorvoshoz, mert a betegség csak korai szakaszban kezelhető eredményesen. Az ülő foglalkozást végző felnőtteket is sok veszély fenyegeti, ha nem mozognak eleget. Tudjuk, hogy különösen a nőknek — akik tulajdonképpen mindig két műszakot végeznek — nemigen marad Idejük a rendszeres napi sétára, tornára. Este pedig, amikor talán már szakíthatnának egy félórát erre, csábítja őket a tv-műsor vagy az alvás. Pedig felbecsülhetetlen jelentőségük van. A későbbi években, idősebb korban oly gyakori porckopásból eredő derékfájás gyógyításában is fontos szerepe van a tornagyakorlatoknak. Ennek legegyszerűbb formája a törzs laza előrehajtogatása-és oldalcsavarása nyújtott térddel, továbbá háton fekvő helyzetben hajlított, majd kiegyenesedő lábmozgatás. A mozgásszervi betegségek nemcsak fájdalommal járnak, hanem emberkerülővé teszik a beteget és nyomot hagynak hangulatán is. Jó ötlet Előző számunkban megígértük, hogy igyekszünk ötlettel szolgálni olvasóinknak, hogyan frissíthetik fel régi öltözéküket. A kockás szoknya és az ingblúz minden nő ruhatárában megtalálható. Előfordul azonban, hogy egy-egy szoknyát vagy blúzt azért nem viselünk, mert már nem eléggé divatos. Ezen könnyen segíthetünk egy kis ötletességgel. Például a régi kockás gyapjúszoknyánkat, amelyet nem hordunk, mivel jóval térden alul ér — felpróbáljuk, megjelöljük rajta a divatos szoknyahosszat, a fölösleges részt levágjuk, és a képünkön látható módon csinos nyakkendőt szabunk belőle. Hogy a szoknya még divatosabb legyen, a derékon négy helyed bújtatót varrunk rá és divatos fémcsatos övet fűzünk bele. A szoknyát aztán fehér vagy bármilyen pasztellszínű ingblúzzal viselhetjük. HAZTARTAS HABFELFÜJT Hozzávalók: 4 tojásfehérje, 8 dkg cukor, 3 dkg barackíz, 8 gerezd dió, 2 cl rum. A tojásfehérjéket a cukor apránkénti hozzáadásával kemény habbá verjük és belekeverjük a gyümölcsízt. A hab egy részét tűzálló edénybe tesszük. A hab másik részét nyomózsákkal tetszés szerint formázzuk oly mődon, hogy a közepén mélyedés legyen. A diógerezdekkel díszítjük, a középrészen levő mélyedésbe egy megmosott V2 tojáshéjat teszünk és lassú tűznél pirosra sütjük. Tálaláskor a rumot egy csipetnyi cukorral a tojáshéjba öntjük, meggyújtjuk és gyorsan az asztalra teszszük. NARANCSFELFÜJT Hozzávalók: 10 dkg vaj, 20 dkg liszt, 1 db narancs, 1 dl konyak vagy rum, lA liter tej, vanília, só, 30 dkg cukor, 8 db tojás. A vajat melegre tesszük, 20 dkg liszttel rántásszerűen elkeverjük, de nem pirítjuk meg. A tejet egy csipetnyi sóval felforraljuk, majd föleresztjük vele a vajas rántást és simára keverjük. Kissé hűlni hagyjuk, majd belekeverjük egyenként a tojások sárgáját, a narancs reszelt héját, a konyakot vagy a rumot. A tojásfehérjéket 3 dkg porcukorral kemény habbá verjük és óvatosan a masszához vegyítjük. Megzsírozott, cukorral meghintett formába öntjük, és sütőben fedő nélkül gőzöljük. A kész felfújtat a következő öntettel tálaljuk: a megmaradt cukorból 2 dl vízzel szirupot főzünk, egy narancs belét gerezdekre szétszedjük, felaprítjuk és egy kevés rummal együtt a sziruphoz keverjük.