Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

Michelangelo Antonioni még be sem rejezte Zaoriskie Point cimű filmjét, és máris kétféle nézet alakult kt róla Amerikában. Egyesek azzal vádolják a rendezőt, hogy művében ,,nem amerikai" nézeteket akar propagálni, mások pedig felteszik a kérdést, vajon a film establishinent képvi selőjének van-e joga az ifjúság forradalmának céljairól be szelni. Tény, hogy Antonioni egyik korábbi filmjének sem szen telt ekkora figyelmet, mint legújabb művének. A Zabriskie Point forgatására száz kilométernyi filmszalagot használt fel! Minden jelenetet kétféle szemszögből készített el. Az igazi munka azonban még csak most vár a rendezőre: a felvételekből ki kell selejteznie mindazt, ami fölösleges, mert a teljes anyag vetítése 54 óra hosszat tartana. Érthető tehát, hogy a mai amerikai fiatalokról szóló film meglehetősen sokba került. Az 57 éves Antonioni a fiatalságnak és az ifjúság eszméi nek a megszállottja. Nyíltan beismeri ezt. — Szeretem mindazt, amit csinálnak — mondja —még tévedéseiket is. Hogy minél jobban kifejthesse mondanivalóját, egy szerelmi történetet mutat be, amelybe társadalmi és politikai elemek .szövődnek. A rendező azonban azt állítja, hogy nem politikai filmet forgatott. — Nem vállalnék ilyen kockázatot — mondja. — A politikai események ma sokkal gyorsabban váltakoznak, semhogy egy film kísérni tudná őket. A Zabriskie Point forgatására sokáig és gondosan készült. Meglátogatta mindazokat a helyeket, ahoya a fiatalok járnak, elment az egyetemista baloldali szervezet összejöveteleire, felkereste a hippiket. Gyakran megtörtént, hogy az egyetemi hallgaték barátságtalanul fogadták, mert féltek, hogy a rendező saját céljaira kihasználja őket. Sok amerikai kérdi, nem fogja-e túl sötéten bemutatni Amerikát, hisz olyan környezet kütötte le a figyelmét, amelyben gyakoriak a félreértések és tévedések. Antonioni azonbaa azt állítja, hogy olasz létére felfedezte Amerikát. Itf tanult meg szeretni. Olyan ország ez, ahol az emberek boldogok, s ahol már fél évszázaddal ezelőtt megoldottak olyan problémákat, amelyek Olaszországban még ma is fennállnak. Nem részletezte, mire gondol, a társadalmi és érkötési normákra, például a válásra, vagy a társadalmi rendre, amely korunk technikai forradalmához a legjobban alkalmazkodott. — Amerika megváltoztatott — mondja a továbbiakban. — Még a szexuális szerelemről alkotott véleményem ís meg változott. Korábbi filmjeimben a szexualitást a szerelem be tegségeként szemléltem. Amerikában jiittem rá, hogy a sze xualitás csupán része a szerelemnek. Hangsúlyozza, hogy a mai fiatalság szellemét kutatva nagy felfedezésekre bukkant. — A lányok és fiúk őszinték, nagyon megértők egymás iránt — állapítja meg. — Es ez nagyon fontos — fSzi hozzá. Antonioni mindezt valószínűleg be fogja mutatni filmjében. Ha sikerül neki, akkor a Zabriskie Point nagyobb érdeklődést fog kelteni, mint általában » többi film. Imsz) SENTA BERGER A TV-BEN • LUIGI MANGINI hamarosan megkezdi Assisiben, a „Halálra" címfi új filmjének forgatását. A történet a fiatalok és az öregek viszonyáról szól. • LUCHINO VISCONTI Thomas Mann „Halál Velencében" című művének a filmváltozatával vesz részt 1970-ben a cannes-i feszti"''i Miért mentsük meg Amerikát? A kérdést az Amerikából az „Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság" miatt elmenekült francia filmrendező Jules Dassin, a „Vasárnap soha" és sok más világsikerű film alkotója tette fel. Miért mentsük meg Amerikát? — kérdezte azoktól a néger vezetőktől. szabadságmozgalmi harcosoktól, polgárjogi követelésekkel fellépő politikusoktól, akik a másik Amerikát képviselik a gazdagok és a trösztök világbirodalmával szemben. A rendkívül érdekes szociológiai vizsgálat-sort részben Dassin személyes közreműködésével, részben az ő anyagi támogatásával, ha úgy tetszik az ő produkciójában, filmre vették és a legilletékesebbek — teljesen szabadon, saját elképzeléseik szerint — adták meg a választ. Az egyik legérdekesebb filmrészletet a véres eseményeiről hírhedtté vált clevelandi néger gettő szabadságmozgalmának vezetői adták, akiknek önálló filmcsoportja is működik, mely néger szemszögből rögzítette filmre a véres eseményeket. Most e felvételek egy részét és más dokumentumokat Dassin rendelkezésére bocsátották és ők készítették a sorozat majdnem egyórás clevelandi részletét is. A nagy érdeklődéssel várt film bemutatójára több részletben kerül sor. ami természetes is: a „Miért mentsük meg Amerikát?" eddig elkészült részei több mint tizenkétórányi filmanyagot jelentenek. Mondják, hogy hosszú évek óta Senta Berger a legnagyobb sikert aratott osztrák színésznő, s Nadja Tiller, az egykori „Miss Austria" után az egyetlen olyan osztrák filmcsillag, aki messze hazája határain túl is ismert, népszerű és keresett. Nos, a szépséges Senta, aki remek énekes- és táncosnő is, most a televízióknak bocsátotta rendelkezésére tehetségét. Útikalauzként és idegenvezetőként szerepel a „Senta Berger Európában" című tv-showban, mely tizenhárom részben Európa tizenhárom országán vezeti keresztül a nézőket úgy, hogy egy-egy festői országrészben, vagy világhírű kirándulóhelyen, egy-egy világhírű artista-számot, együttest, szólistát, vagy táncost is bemutat. A remek ötlet, a 30 perces színes, folytatásos műsor különösen jól bevált . .. Képünkön: Senta Berger szülőföldjén, Tirolban, zenés-táncos földrajzórát ad a nézőknek ... Képünkön: Dassin i:!«v.->!andí munkatársai — a néger szabadságmozgalom clevelandi filmcsoportja.