Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám, szombat

MIRŐL ÍRNAK A KASSAI MAGYAR KÖNYVESBOLT HÚSVÉTI NAGY KÖNYVAJÁNLATA SZÉPIRODALOM: Korona: BEAUVOIR SIMONÉ: A második nem — A női sors, (minden nőolvasónknak ajánljuk) BRONTE CHARLOTTE: A LOWOODI ÁRVA Jane Eyre tiszta szerelmének diadalát írja le a szerző CLACIER G. E.: TÉTOVA SZERETÖK — tragédiával terhes szerelmi regény DÉNES ZSÓFIA: ZRlNYI ILONA — a magyar történelem hősnőjéről szóló regény DUMAS A.: MONTE CRISTO GRÓFJA — román tikus regény DUMAS A.: A HÁROM TESTŐR — fordulatos, eseménydús regény (világsikert aratott a filmvásznon is) * FIELD1NG H.: AMELIA — egy szerelmes asz szony küzdelmes életét Írja le „az angol regények atyja". GÁL GV. S.: TITÁNOK — Beethoven életregénye GÁRDONYI G.: SZÜLEIM GYÉMÁNTJA — bepillantást nyerhetnek az író viszontagságos gyermekkorába HEGEDŰS G.: AZ IRÁSTUDÚ — kalandokkal, szerelemmel, erényekkel és bűnökkel átszőtt történelmi regény JÖKAI MÓR: SZEGÉNY GAZDAGOK — színes borítóval JĎKA1 MÓR: A KISKIRÁLYOK I—II (összes miíveí sorozat) IÖKAI MOR: A LŐCSEI FEHÉR ASSZONY I—11 (összes művei sorozat) JÖKAI MÓR: GAZDAG SZEGÉNYEK (összes müvei sorozat) JÖKAI MÓR: MINDEN POKLOKON KERESZTÜL (összes művei sorozat) LÁNG GY.: PRlMAVERA — Bottlcelli regényes élete MAUGHAM S.: SZÍNHÁZ — A világirodalom remekei sorozat (Csodálatos Júlia filmváltozat) MIKSZÁTH K.: KÜLÖNÖS HÁZASSÁG - Érdekes szerelmi regény MIKSZÁTH K.: BESZTERCE OSTROMA — ÚJ ZRÍNYIÁSZ MORAVAI A.: AZ UNALOM — izgalmas szerelmi regény MÓRICZ ZS.: FORRÖ MEZŐK — izgalmas bűn46.— 21.— 25.— 16.— 115.34.— 52.— 30.— 22.50 62.— 41.— 37.50 40.22.50 18.50 3626.50 25.29.— 35.50 MOLDOVA GY.: AZ ELÁTKOZOTT HIVATAL ».— MORAVAI A.: GYILKOSSÁG A TENISZKLUBBAN 20.50 REID M.: A FEJ NÉLKÜLI LOVAS — kalandregény REJTŐ ).: A MEGKERÜLT CIRKÁLÓ — izgalmas kalandregény REJTŐ J.: A NÉMA REVOLVEREK VÁROSA STEVENSON: A KINCíjES SZIGET — kalózre gény a javából TRAUBEL: GYILKOSSÁG A METROPOLITAN OPERÁBAN WOUK H.: ZENDÜLÉS A CAINE HADIHAJÓN — izgalmas regény UTIKÖNYVEK — VÁROSKALAUZOK: ITÁLIA — útikalauz, 231 kép és számos térkép MAGYARORSZÁG AUTÓATLASZA — részletes várostérképekkel BÉCS — városkalauz, számos képpel BÉCS TÉRKÉP ÉS KALAUZ PÁRIZS — városkalauz, számos képpel RÓMA — városkalauz, számos képpel 9.50 14.50 22.— 10.50 23.50 81.— ügyi regény STENDHAL: VÖRÖS ÉS FEKETE — (világsi filmvásznon is) — díszkert aratott a kiadás. STENDHAL: VÖRÖS ÉS FEHÉR — díszkiadás STENDHAL: ARMANCE — LAMIEL — két mű egy kötetben VAS Z.: ŐFELSÉGE HORTHY MIKLÓS — újdonság!!! ZILAHY LAJOS: A DUKAY CSALÁD — regény trilógiája — újdonsHgü! ZSIGRAY J.: TRAGIKUS KERINGŐ — regény KÖLTEMÉNYEK: ARANY JÁNOS összes költeményei — két kötetben — díszkiadás. BALASSI BÁLINT MÜVEI — díszkiadás BERZSENYI DÁNIEL összes művei — diszkiad ás GOETHE: FAUST — A világirodalom klasszikusai sorozat MAGYAR NÉPBALLADÁK MILTON: ELVESZETT PARADICSOM — disz kiadás — újdonság! PETŐFI SÁNDOR összes költeményei két kötetben DETEKTÍV KALANDREGÉNYEK: BRANCH P.: MINDEN HÉTFŰN GYILKOSSÁG DIENES A.: FARKASLES — DELFIN könyvek sorozat GARDNER: A LEGYEZÖS TÁNCOSNŐ LOVÁNAK ESETE — bűnügyi regény GILBERT H.: ROBIN HOOD TÖRTÉNETE 21 RÉMES TÖRTÉNET — újdonság!!! CHANDLER R.: A MAGAS ABLAK — nagyon izgalmas bűnügyi regény CHRISTIE A.: A BERTRAM SZÁLLÓ — bűn ügyi regény KIPLING: A DZSUNGEL KÖNYVE — gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt érdekes és izgalmas olvasmány 18 — 53.63.— 43.— 215 — 63 — 99.— 27.50 29.50 29.50 22.— 43.— 41.— 55.— 30,50 10.— 24.50 22.50 42.— 23.27.50 34.— 87.32.37.50 22.— 44.— 41.— EGÉSZSÉGÜGY - HÁZTARTÁS - NYELVKÖNYVEK — SPORT: HIRSCHLER: A NÖK VÉDELMÉBEN 16.50 SÁNDOR R.: HOGYAN ÉLJEN A REUMÁS? 8.— SZENDEI Á.: ORVOS A CSALÁDBAN 51.— MAGYAR E.: AZ ÍNYENCMESTER SZAKÁCSKÖNYVE 70.— MAGYAROS ÉTELEK 3.50 PÁNCZÉL M.: ÍZLETES, NEM HIZLALÓ ÉTELEK 3.50 TÖRÖK JÚLIA: KÖNNYŰ, GYORS VACSORÁK 20.PEŠKOVÁ: A KÖTÉS - (100 kiitésminta, 30 norvég minta sok-sok modell) 32.— A lakás növényei 3.50 NAGYTAKARÍTÁS — NAGYMOSÁS 3.50 KISGYEREKEK öltöztetése 3.50 MÉSZÁROS Z.: VIRÁGZÓ KAKTUSZOK 51— ÓRÖSI PAL: KIS MÉHÉSZKÖNYV 10.50 Kl KICSODA? — Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról 97.— GALLA E.: CSELGÁNCS (judo) ÉS ÖNVÉDELEM (aikidio) 57.— 500 KÉRDÉS 500 FELELET A SPOftT VILÁGÁBÓL 20 — MAGYAR BÉLYEGEK ÁRJEGYZÉKE 1970 28.50 A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI 14.50 MAGYAR NYELVHELYESSÉG 22.50 KIS MAGYAR NYELVTAN 22.5U KIS MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET a kezdettől a XIX. századig 12.50 ANGOL TÁRSALGÁSI ZSEBKÖNYV 16.— NÉMET TÁRSALGÁSI ZSEBKÖNYV 12.50 OLASZ TÁRSALGÁSI ZSEBKÖNYV 7.— TÍMÁR J.: NÉMET NYELVKÖNYV — két kötetben (kezdők, haladók számára) 54.— OLCSÓ KÖNYVTÁR: DAUDET A.: A NÁBOB — magával ragadó, színes, érzelemgazdag regény 8.— DUMAS A.: A RÉGENS LÁNYA — történelmi kalandregény 8.— KUPRIN A. I.: PÁRBAJ — tragikus szerelmi regény 6.— KRÚDY GY.: AZ ELSŐ HABSBURG — történelmi kisregény 3.— KRUIF P.: BAC ILUS VADÁSZOK I — II- 5.50 LEACOCK: A REJTÉLY TITKA *•— MIKSZÁTH K.: A NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL 12 — MÓRICZ ZS.: KEREK FERKÓ 4.50 MÓRICZ ZS.: RÓZSA SÁNDOR összevonja a szemöldökét ,, 6.— MÓRICZ ZS.: RÓZSA SÁNDOR A LOVÁT UG RATJA 6 — NAGY LAJOS: KISKUNHALOM 4.50 NAGY LAJOS: A TANÍTVÁNY 6.RABELAIS: GARGANTUA ÉS PANTAGRUEL 6.50 I—II 6.50 STEVENSON: REMETÉK KINCSE 3.— Megrendelését várja és utánvételt küldi Slovenská kniha n. p., MAGYAR KÖNYVESBOLT Košice, Leninova 21. Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy csak 10.— koronán felüli rendeléseket szállítunk! ÚF 353 SZÍVVEL LÉLEKKEL Balogh József, az Érsekújvári Jnb cigánykérdéssel foglalkozó bizottságának titkára 1967-től látja el tisztségét. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt akkor tudjuk meg Igazán, ha megismerkedünk a bizottság célkitűzéseinek főbb pontjaival. Azok közt pedig mindenekelőtt a Járás területén levő cigánypérők likvidálása szerepel. Ez persze egyben azt is jelenti, hogy a lebontott viskók lakóit el kell helyezni, mégpedig a községek, illetve a városok többi lakosaiéhoz hasonló házakban. Természetesen a többi lakos közt. A bizottság a pérók felszámolására ötéves tervet dolgozott ki, mely 281 család elhelyezésére számít. Ebből eddig 110 családot helyeztek el. Ez azt jelenti, hogy 22 péró közül 12-t már teljesen felszámoltak — Párkányban, Muzslán, Fürön, Komjáton, Egyházszegen stb. Egyébként a járás 34 községében élnek cigányok. A bizottság munkáját nehezíti, hogy a községekben egyre kevesebb az olyan eladó ház, melyet a lebontásra kerülő viskók lakói megvásárolhatnának. Sőt, sokan feleslegesen ls megvesznek lakást, csak azért, nehogy cigány legyen a szomszédjuk. Ugyanakkor nem kevés ázoknak a száma sem, akik elégedettek cigányszomszédjaikkal. Ezt levelek is bizonyítják. A pérók eltüntetésénél hátráltató körülmény az ís, hogy a hnb-k egyes vezetői nem tartják tiszteletben az erre vonatkozó kormányrendeletet. A bizottság további célkitűzése, hogy minden munkaképes cigány dolgozzon — 95 százalékuk dolgozik is. Kivételt főleg az idősebb oláhcigányok képeznek. Továbbra is nehézségeket okoz a tanulók Iskolalátogatásának és előmenetele javításának biztosítása. E téren az előző évhez viszonyítva csupán 5 százalékos javulást értek el. A javulás érdekében a bizottság javaslatot nyújtott be a kormánybizottsághoz, hogy szigorúbban (szabadságvesztéssel) büntessék a mulasztó gyerekek szüleit. E tekintetben a járásban Lóton volt a legrosszabb a helyzet, ahol 27 tanulóból 25 nem járt Iskolába. Ezért létrehoztak a községben egy cigányosztályt, melyben 16 elsősből 11 megfelelt. Olykor az is gondot jelent, hogy megállapítsák egy-egy gyerek személyazonosságát. Például most két gyerek iratait keresik Csehországban. Az elmondott nehézségek ellenére a cigánykérdés megoldásában nagy fejlődésről beszélhetünk, hiszen ma már sok oláhcigány ls szép házakban lakik és tisztességes polgárhoz méltóan él. Például Tardoskedden. Az oláhcigányok életében már az is figyelemre méltó eredmény, hogy* letelepedtek és felhagytak a vándorélettel. Balogh József az összehasonlítás kedvéért a múltat idézi. Móricz Zsigmondra hivatkozik, aki Irt az itteni cigányok életéről. Móricz idejében az itteni cigányok közt még az volt a legelismertebb, aki a legerősebb volt, noha nem tudott írni és olvasni. Balogh József gyakran megy a cigányok közé, közvetlen kapcsolatban áll velük. A nyelvüket is ismeri. Munkáját szereti, pedig nem könnyű. — Ezt a munkát csak szívvellélekkel lehet végezni — mondja. — Nem hiszem, hogy valaki fél évnél tovább maradna a helyemben. Lépten-nyomon felkeresnek a cigányok — a lakásomon, az utcán, a vendéglőben, mindenhol a segítségemet kérik. — És mi mindezért a köszönet? Elgondolkodik, aztán halkan mondja: — A cigány is olyan, mint más ember: jóért jót nem várhatunk tőle. Sokan elkerülnek, ha találkozom velük, félrenéznek, miután segítettem rajtuk. Persze olyanok is akadtak már, akik örömkönnyek közepette köszönték meg a segítséget. Hirtelen másról kezd beszélni, jelezve, hogy ez számára mellékes. Újból a feladatokra, a gondokra tereli a szót. öt elsősorban azok érdeklik. FÜLÖP IMRE Ä £23 tribúna r/ľľgn EELHH IbmdMtwwj ur—* 11

1 • '""• ospndarske noviny PRÁGAI LAPOK NEMZETISÉG! POLITIKA A héten a cseh nyelvű központi pártsajtóban két elvi jelentőségű cikk jelent meg a nemzetiségi politikáról. A Rudé právo keddi számában dr. Rabay Zoltán kandidátus, az internacionalizmus hazai alkalmazásáról ír. Megállapítja, hogy az idei januári plenáris ülés és a párttagsághoz intézett levél is súlyt helyez a nemzetiségi politika következetes marxista alkalmazására. Az alkotmányos és jogi feltételek megteremtése megerősíti az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek szocialista együttélését, s hozzájárul ahhoz, hogy szocialista köztársaságunkat minden polgára, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nőikül, hazájának, otthonának tekintse. — Nálunk mindenki előtt világos kell hogy legyen, s mindenkinek számolni kell azzal a ténnyel, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti összetétele nem egyöntetű: ebben az országban egymás mellett, szoros kapcsolatban több nemzeti egység él, amelyek természetes törekvése a viszonylagosan azonos érvényesülési és fejlődési szint elérése. A CSKP-nak, mint szocialista társadalmunk vezető erejének, a jövőben sokoldalú figyelmet kell szentelnie a nemzeti kapcsolatoknak, s ezeket úgy kell irányítania, hogy távlataiban ne gyengítsék, hanem erősítsék a csehszlovák államiság és a társadalom szocialista egységét — írja dr. Rabay. A cseh kormány nemzetiségi politikájáról a Trybuna 11. számában Milan Kyselý kandidátus, a CSSZK kormánya nemzetiségi tanácsának titkára nyújt átfogó képet. A cikkből kitűnik, hogy a Cseh Szocialista Köztársaságnak 1969. Június 30-án 9 898 000 lakosa volt. Nemzetiségi megoszlás: csehek 9 264 000, szlovákok, 381 000, más nemzetiségű lakosok (németek, lengyelek, magyarok, ukránok, ruszinok stb. j együttvéve: 253 000. Az utóbbi csoport, a nemzetiségek — a lengyelek egy részét kivéve — szórványokban élnek a cseh országrészekben, főleg a nyugat- és észak-csehországi, valamint az észak-morvaországi kerületben. Ezekben a kerületekben a nemzetiségek az ottani lakosság 5—10 százalékát teszik ki. A cseh kormány célkitűzése nemzetiségi politikai téren, hogy a CSKP internacionalista politikájának megfelelően megteremtse mind a nemzeti, mind a nemzetiségi érdekek érvényre juttatásának alapját, valamint a közös hazához való szilárd és egyenjogú tartozás érzésének alapját. — A CSSZKban élő nemzetiségek legégetőbb igényeinek internacionalista megoldásáról van szó, ami hozzájárulhat egész népünk egységéhez. Ezt célozza többek közt a nemzetiségi oktatás- és művelődésügy továbbfejlesztése is. A cseh kormány a nemzetiségi életet érintő intézkedések előkészítésébe bevonja az érintett nemzetiségek képviselőit is. A nemzetiségi tanácsban az Illetékes államigazgatási és Nemzeti Frontszervek mellett ott vannak az egyes nemzetiségek képviselői is. A központi hivatalokban és a nemzeti bizottságokon előreláthatólag a nemzetiségi szakemberek is beosztást kapnak. A nyugat- és észak-csehországi, valamint az észak-morva kerületben a nemzeti bizottságok minden szinten értékelni fogják a nemzetiségi politika eddigi gyakorlatát. Egyik időszerű feladatuk ezeknek a szerveknek az, hogy a helyi feltételeknek megfelelően konkrét Intézkedéseket tegyenek a nemzetiségi jogok biztosítására. VILÁGOS PARHUZAMOK 1956 ÉS 1968 KÖZÖTT Dr. Vladimír Balaš docens, a prágai orvosi kar új dékánja a Predvoj című cseh diáklapnak adott nyilatkozatában párhuzamot von az 1956. évi magyarországi és az 1968-as csehszlovákiai események között. A főiskolások, nevezetesen az orvostanhallgatók közt uralkodó eszmei zűrzavarra célozva, kifejti: „Egyes főiskolások még mindig kételkednek abban, hogy Csehszlovákiában ellenforradalom volt. Az ellenforradalom azonban tanult a magyar eseményekből, s az öldöklést későbbi Időpontra szánta, amikor múr a politikai élet valamenynyl döntő fontosságú posztját uralja. Könyvtárainkban megtalálható több magyar szerző 1956 után irt müve. Itt szeretném megemlíteni pl. Berkesi Sándor „Októberi vihar", vagy Zalka Miklós „Aknamező" című könyvét. Olvasván ezeket a könyveket, 1968-ban hónapról hónapra aláhúzhattam azokat a jelszavakat, amelyeket a magyar ellenforradalom használt. Azonosak voltak a csehszlovák ellenforradalom jelszavaival: támadások a biztonsági szervek, a Szovjetunióval való szövetség és a pártbizottságban dolgozó becsületes munkáskáderek ellen. Érdemes emlékeztetni erre a párhuzamra, hogy még jobban rámutathassunk a közös konyhára, amelyben a magyarországi és a csehszlovákiai ellenforradalmat főzték. Magyarországon több ezer ember esett áldozatul. Nálunk ilyen tömegmészárlásra nem kerülhetett sor, hála a szövetséges hadseregek közbelépésének. A diákok gondolkodó természetű emberek — írja dr. Balaš —, öszszehasonlításokat tesznek, s köztudott, hogy az igazság Iránt kifejlett az érzékük. Meggyőződésem, hogy fel tudják mérni: manipulálás áldozataivá váltak". L. NOVOMESKÝ AZ IFJÚSÁGRÓL A Mladá jronta múlt szombati számában interjút közöl I.aco Novomeskp nemzeti művésszel, amelyben többek közt az ifjúságról is szó esik. Arra a kérdésre, miért gondolja, hogy a mai fiatalok az apanemzedéket néha tehetetlenséggel vádolják, L. Novomeský így válaszolt: „Nem történik az, amit valamikor elképzeltünk: az, hogy átadjuk a fáklyát, mint a stafétát, s a fiatalok folytatják munkánkat. Feltételezésünk nyilván téves volt. A mai fiatal nemzedék egészen más. Nem lelkesít fel azonban a fiatalok öntetszelgő szemlélete, amikor azt hiszik, hogy nincs szükség a fáklya átvételére, de ugyanakkor azt szeretnék, hogy minden az ő elképzelésük szerint történjék. De voltak hiányosságok évekig az ifjúság irányításában és nevelésében is. A mai ifjúság nincs tekintettel semmire sem. Hiszen jelenünknek nem az a legnagyobb hibája, hogy pl. nem utazhatnak mondjuk Párizsba akkor, amikor akarnak — halljuk sokszor a panaszt —, de ők nem akarják megérteni: a legnagyobb baj az, hogy az emberiség kétharmada állandó éhezésre van ítélve. Ez a probléma, véleményem szerint jóval súlyosabb, mint egyes, nagyon öniző jellegő részletproblémák." ism) lllllllillllllllllllll iülllllll