Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) fennállása (1949) óta jelentős sikereket ért el elsősorban a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében, a népgazdasági tervek egybehangolásában, a tudományos-műszaki együttműködésben, valamint a termelés egybehangolásában és szakosításában. A tagállamok kölcsönös külkereskedelmi forgalma 1960-1967-ben 76 százalékkal emelkedett, ebből a kivitel 85,6 százalékkal, a behozatal 67,7 százalékkal. A KGST-ben a kölcsönös kereskedelmi forgalmat illetően Csehszlovákia a harmadik helyen áll a Szovjetunió és az NDK mögött, 1967-ben a KGST kereskedelmében Csehszlovákia részaránya 12,3 százalék volt: kivitel 12,2 százalék, behozatal 12,3 százalék. CSEHSZLOVÁKIA es a iiiilllll 1970-BEN 1970 fontos határkő a szocialista integráció további elmélyítésében. Ebben Csehszlovákia, tekintettel fontos gazdasági helyzetére, Jelentős szerepet játszik. 1970 fontossága és jelentősége elsősorban a következőkben rejlik: • Az idén csúcsosodnak ki a KGST keretében a gazdasági integráció elmélyítésével kapcsolatos előkészítő munkák, • egybehangolják Csehszlovákia és a többi KGST-ország 1971—1975. évi népgazdaságjejlesztési tervét. A KGST 1969. április 23—25-én megtartott rendkívüli ülésszaka meghatározta a KGST-tagállamok szorosabb kapcsolatainak fejlesztési irányvonalát, valamint a KGST keretében a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítésének irányvonalát. Sok a megoldásra váró probléma. A legfontosabbakkal ismerkedjünk meg legalább, amelyek gyors megoldása megteremti a kedvező feltételeket a többi probléma megoldásához is. A beruházások egybehangolása Az eddigi egybehangolás módja nem hozta meg a várt eredményeket. Eddig a terveket az egyes tagállamokban alkalmazott direktív és központi tervezési módszerek alapján próbálták egybehangolni. Az anyagi mutatók és mérlegek elsődlegességére támaszkodó terveket nemzetközi vonatkozásban próbálták érvényesíteni. Ez nem vált be. Elsődleges feladat, a teljes és idejében történő kölcsönös tájékoztatás, ami pozitívan hozzájárulna a közös célok elérésére vonatkozó tervek jóváhagyásához, és elősegítené az egyes tagállamok kölcsönös érdekeire, valamint az egész KGST érdekeire vonatkozó kérdések megoldását. A gazdasági integráció fejlesztésében nagyon fontos szerepet tölt be a beruházások egybehangolása. A KGST-tagállamok jelentős eszközöket fordítanak az új termelési kapacitások fejlesztésére. A beruházási politika azonban eddig nem igazodott a KGST integrációs folyamatához. Különösen gyors megoldást igényel ez a probléma az új iparágak létesítésével, az exportra termelő nagyüzemek építésével és újjáépítésével kapcsolatban. Ha nem vennénk figyelembe a mukamegosztás lehetőségeit a KGST keretében, fennállna az indokolatlan kettősség veszélye, ami csökkentené a beruházások hatékonyságát. Árfolyam — fizetési kapcsolatok A KGST-tagállamok közti valutakapcsolatokat ma sajátságos vonások jellemzik. Az árfolyamok irreálisak, mivel gazdasági funkciójuk háttérbe szorult. A hivatalos deviza-árfolyamok nem teszik lehetővé a külföldi árak reális és objektív átszámítását a belső árak szintjére hazai pénzegységben. Az eddigi átszámítások alapján nagyon nehéz a kivitel és behozatal hatékonyságának, esetleg a termelés szakosításából és egybehangolásából eredő előnyöknek a meghatározása. Nem teremtettük meg a feltételeket a sokoldalú kereskedelmi és fizetési kapcsolatok kialakulásához sem. Nincs egybehangolva a hitel- és a kamatpolitika. Lényegében csak célhitelekről van szó, és ezeket áruval fizetik viszsza. A reális árfolyamok döntő fontosságúak a KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének fejlesztésében, és nagymértékben hozzájárulnának a kapitalista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok megoldásához. Szakosítás és kooperáció A szakosított termelés hatékonysága abban rejlik, hogy a termékeket nagy sorozatokban kisebb költséggel, magas műszaki szinten, jó minőségben gyártják. A KGST-tagállamok gazdaságában sok az olyan iparág, ahol nagyon jó feltételek lennének a szakosításra és a kooperációra üzemi, vagy ágazati szinten. A szakosításban és kooperációban nem kellene részt vennie valamennyi tagállamnak. Célszerű lenne, ha eleinte csak a közvetlenül érdekelt államok kapcsolódnának be. A kooperáció és a szakosítás kísérő jelensége a munkamegosztás, a tudományos-műszaki kutatás és a műszaki fejlesztés terén. Ez azt jelenti, hogy abban az államban összpontosulna bizonyos termék vagy az egész termelési ágazat tudományos műszaki kutatása, amely bizonyos termelésre szakosítja magát. A probléma megoldásához jelentősen hozzájárulna, ha a különböző műszaki szintű KGST-tagállamok között hasonló termelési kooperáció fejlődne ki, mint amilyen az utóbbi időben a szocialista államok és a fejlett tőkés országok egyes üzemei között kezd kialakulni. Lehetségesnek és célszerűnek tartjuk, hogy az együttműködés ilyen formáit bevezessék a KGST-országok között is. A nemzetközi szakosítás és kooperáció a termelésben a nemzetközi gazdasági együttműködés előnyös formája, ami lehetővé teszi a magas műszaki szintű termelést. Egyúttal biztosítja a munkatermelékenység növelését, az egyes KGST-tagállamok közti árucsere stabilitását és pozitívan hat a KGST-országok közti nemzetközi munkamegosztás bővítésére és elmélyítésére. A probléma megoldása megköveteli, hogy a népgazdaság komplex fejlesztése érdekében minden országban megteremtsék ehhez a feltételeket. A megoldást a szilárd nemzetközi megállapodások alapján és olyan feltételek között kell megvalósítani, melyek szavatolják a beruházások megtérülését, és a fokozott gazdasági hatékonyságot. A gazdaságfejlesztési tervek egybehangolása Csehszlovákia gyakorlatilag az idén először hangolja egybe tervét valamennyi tagállammal hosszabb időszakra, azaz őt évre. A csehszlovák külkereskedelem áruforgalma 1970-hez viszonyítva a terv szerint 1975-ben 28,2 százalékkal emelkedik, ebből a szocialista államokkal folytatott kereskedelem 25 százalékkal, a KGST-tagállamokkal folytatott kereskedelem 25,4 százalékkal. Csehszlovákia 1975. évi külkereskedelmi forgalmának 63 százalékát a szocialista országokkal, ennek 57 százalékát a KGST-tagországokkal bonyolítja le. A fejlődési irányzat az árucsere növekedésének alacsonyabb ütemével számol, mivel a limitáló tényezők kerülnek előtérbe, így korlátozott a kölcsönös nyersanyag- és anyagszállítmányok, valamint a közszükségleti cikkek szállításának lehetősége. Ez azonban nem vonatkozik a Szovjetunióval folytatott kapcsolatokra, mivel itt a kölcsönös árucsere 31 százalékkal növekszik. KGST-tagállamok Kivitel Behozatal 1966 1970 1975 1968 1970 1975 Csehszlovákia 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 Ebből: Szovjetunió 52,27 54,08 56,57 50,08 53,03 57,29 Bulgária 4,27 4,10 3,65 4,38 3,85 3,41 Magyarország 8,78 8,05 7,33 6,87 8,25 7,74 NDK 17,10 17,06 15,48 19,14 17,49 16,61 Lengyelország 11,95 11,18 11,44 11,89 9,73 10,35 Románia 5,03 5,23 5,23 5,35 5,35 4,30 Mongália 0,30 0,30 0,30 0,30 0,30 0,30 A táblázat azt mutatja, hogy külkereskedelmünkben továbbra is a Szovjetunió szerepel az első helyen. A jövőben a kivitelben és a behozatalban is növekszik az árucsere részaránya. Így 1968-hoz viszonyítva 1975ően a kivitel 3,3 százalékkal, a behozatal 5,21 százalékkal emelkedik. A többi tagállamot illetően bizonyos csökkenés várható, de ez a csökkenés minimális. A jövőben is megmarad a KGST-tagállamoknak eddigi sorrendje a csehszlovák külkereskedelemben való részvételt illetően (Szovjetunió, NDK, Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária és Mongólia). A tervezett fejlődés a KGST-tagállamokkal folytatott tárgyalások eredményeitől függően, valamint a feldolgozó ipar szakosítása és kooperálása következtében még megváltozhat. Az egyes szocialista államok százalékarányának csökkenése a csehszlovák külkereskedelemben nem Jelent mennyiségi változást. Ennek bizonyítéka, hogy 1975-ben 1968-hoz viszonyítva növekszik a kölcsönös árucsereforgalom. A növekedés milliókban (koronában.) számítva: Kivitel: Szovjetunió 9,345, Bulgária 315,00, Magyarország 633, NDK 687, Lengyelország 1,459, Románia 721, Mongólia 8. Behozatal: Szovjetunió 8,872, Bulgária 47, Magyarország 388, NDK 1,072, Lengyelország 1,560, Románia 408, Mongólia 5. Csehszlovákia és a KGST-országok áruforgalmának összetétele 1975-ben 1968-hoz viszonyítva jelentősen megváltozik, amit az alábbi táblázat szemléltet: Tétel Kivitel Behozatal százalékban 1968 1975 1968 1975 Gépek és gépi berendezések 56,00 58,00 35,00 32,00 Nyersanyag és anyag 23,20 21,00 43,00 48,00 Élelmiszer 1,80 1,00 15,00 11,00 Közszükségleti cikkek 19,00 20,00 7,00 8,00 Építkezési munkák 0,00 0,00 0,00 1,00 A behozatal és a kivitel összetételében nem várhatók lényegesebb változások, csak a nyersanyag behozatalában, elsősorban a vegyi és gumiipar, a vaskohászat, a petrochémia számára behozott nyersanyagok és a szilárd tüzelőanyagok behozatalában. A csehszlovák külkereskedelem összetétele azt mutatja, hogy Csehszlovákia a nyersanyag-behozatal növekedését a gépek és gépberendezések, valamint közszükségleti cikkek kivitelének növelésével akarja fedezni. Csehszlovákia gazdaságának a KGST-országok nemzetközi szocialista munkamegosztásában való részvételére vonatkozó áttekintés azt mutatja, hogy Csehszlovákia teljes mértékben tudatában van annak, milyen jelentős és fontos a szocialista országok integrációs kapcsolatainak elmélyítése és bővítése. Ezek a kapcsolatok a KGST-tagállamok népgazdasági érdekeinek figyelembevétele alapján fejlődnek. ANTON RUŽIČKA DERŰLÁTÁS, Valahogy így lehetne jellemezni a CsehszlovákSzovjet Baráti Szövetség rimaszombati járási szervezetének munkáját. Az elmúlt hónapok, bár sok-sok nehézséget állítottak a szervezet elé, de sikeresen megbirkóztak velük. 1969-ben az előadások egész sorát valósították meg, s ami a legfontosabb, 25 új üzemi szervezetet hoztak létre mintegy 1150 taggal, vagyis január 1-ig a CSSZBSZ járási szervezete 5650 aktív tagot számlált. — Az idén újabb 7 helyi szervezetet hívtunk életre. Éppen ezért bizakodóak vagyunk, hogy az 1968. előtti 8100-as taglétszámot elérjük, s ezek már nem csok „papirtagok" lesznek - újságolja örömmel Božena Šestáková, a járási bizottság titkára. A járás területén ideiglenesen állomásozó szovjet katonák tavaly 38 alkalommal találkoztak a járás dolgozóival, diákjaival. Számos szovjet küldöttséget is vendégül láttak, mint például a kirejovi járás küldötteit, és olyan nevezetes személyiséget, mint Szagyilenko elvJÓ MUNKA társat, az egykori partizánosztag parancsnokát, a „fekete generálist". A múlt év júliusában hét tanító látogatott el a Szovjetunióba. Lenin életét, munkásságát tanulmányozták. A szövetség 30 tagja Krasznodar— Kijev-Szocsi-Moszkva közti, 36-an az Ungvár-Munkács közti útvonalon utaznak a Szovjetunióba. A múlt év eredményeihez tartozik még többek között, hogy a szovjet folyóiratokra 4016-an fizettek elő a járásban, s az iskolákban mintegy 40 000 szovjet könyvet adtak el. S ugyanakkor 21 orosz nyelvtanfolyamot szerveztek. A felsoroltak csak töredékei a múlt évben elért eredményeknek. Az újjászervezett járási bizottság s annak aktivistái nagy lendülettel, körültekintően állították össze első félévi munkatervüket, amely központjában Lenin születése 100. évfordulójának ünnepségei állanak. A „Lenin és a világ" gyermekképzőművészeti versenyre már több mint 50 rajz, illetve festmény érkezett be. Megrendezik a Puskin irodalmi emlékversenyt. Február 23-ra, a szovjet hadsereg napjára is méltóan felkészültek. Persze hazánk felszabadulása 25. évfordulójának alkalmából is számos előadást, rendezvényt készítenek elő. A filmek közül a következőket érdemes megemlíteni: Lenin októberben, az Uljanov család, Keresztút stb. Ezeket a lehetőség szerint minden községben bemutatják és egybekapcsolják Lenin godolatainak, tanainak megmagyarázásával. — Márciusban azon tanulók, akik a verseny keretében győznek, jutalomként a Szovjetunióba utaznak mondja a titkárnő. - Számos diákcsoport pedig a bratislavai Lenin Múzeumba látogat majd el. A Lenin életét bemutató kiállítások egész sorát is megrendezzük. Természetesen a barátság stafétájának fogadtatására s a nyári békeünnepségekre is méltóan készülünk. Míg a felsorolt rendezvények valódi formát öltenek, sok minden megváltozhat, sőt meg is szaporodhatnak. A rimaszombati járásban ugyanis azt vallják, kevesebbet beszélni, többet dolgozni, vagyis a tettek emberei. - Igyekszünk - mondja búcsúzóul Šestáková elvtársnő —, hogy megnyerjük az emberek bizalmát, megismertessük járásunk dolgozóival a szovjet emberek életét, s azt a nehéz harcot és áldozatot, amelyet népünk szabadságáért hoztak. N. J.