Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám, csütörtök

Dagmar Romaňáková-Kopecká üvegfestményei A Morvaországban 1930-ban született Dagmar ľ o ňúková. A pozsonyi Képzőm"'.. .soti Főiskolán tanult, ahol Cis-oiický, Matejka és Mudroch tannro'í növendéke volt. Brnóban a h > vanas évek közepe táján m r két gyűjteményes kiállítást rendezett. Nálunk, Bratislavában, most a Gorkij utca 15. szám alatti tárlati helyiségben mutatja be mintegy tíz esztendei művészi törekvéseinek keresztmetszetét. A hazai népművészet egy speciális ága, az üvegfestés volt rá sugallmazó hatással. A népi festők síkábrázolásával szemben Romaüáková plasztikusan festi képeit, közvetlenül az üveglap hátsó oldalára. Az üveg kristályos teste fokozza a színek érzelmi és esztétikai hatását. A szépen összecsendülő kék, sárga, piros színek szinte zengenek. Még a szürke is él. S a fegyelmezetten alkalmazott, tompán felfénylő ezüst és arányfelületek sajátos légkört teremtenek. A szublimált valóságot tárják elénk e képek. Romaüáková képzeletét főképp a nő testi és lelki mivolta, érzés- és kedélyvilága izgatja. Aktok, imaginárius portrék s konkrét személyek arcmásai tükrözik a ma életérzését, nyugtalan ritmusát. A hajlott vonalú testek harmonikus idomait erőteljes, sötét körvonal keretezi. Határozott hangsúlyt kap a belső tartalom, a kutató asszonyi szemmel megfigyelt érzékeny lélekkel átélt emberi s elsősorban női sors. Fakó fényű drámai tájban, vihartépte kopár fa közelében áll a szorongó, szívszorítóan riadt asszony. Egy másik nő tágranyílt szeme, megremegő telt ajka megbánást, kínzó szomorúságot, forró vágyat idéz. Visszahívja az elmúltat, az elmulasztottat. A lényegre leegyszerűsített formák, a kevéssel sokatmondó vonalak jegyében fogalmazott asszony a homokórával a múló idő kérlelhetetlenségén töpreng. Mai és holnapi kérdéseket, jelentékteleneket, olykor életbevágóan fontosakat, helyiseteket és magatartásokat formál meg hajlékony ecsetjével, meglepett vagy csodálkozó a még ismeretlen jövőt kíváncsian kémlelő, vagy csak mosolygó derűvel a pillanatnak élő selymes hajú fiatal leányok k né J<3i. emlékeztet a századunk elején Itáliából Párizsba telepedett, rövid életű Modigliani elragadó figuráira. Néhány összhangzó színskálájú, nem szokványos felfogású tájkép: nyári éjszakák a még mindig titokzatos Holddal, s egy megkapó erdőrészlet, mély árnyak között barna fatörzsek s egy besurranó napsugár aranyfénye a természet változatlan D. Romaháková-Kopecká: Asszony gyermekével — üvegfestmény. De időtlen érzés ragyog a gyermekében mindent megtaláló anya egész lényéből. A Folyó ezüstös derengéséből előtűnő, jelképesen fogalmazott egészséges női test az élet folytonosságát érezteti. Majd az ifjú szépségükben pompázó meztelen alakokat kék és zöld reflexek simogatják. A szelíd, tojásdad formájú kifejező arcok, a gyöngéd kezek, a karcsú, megnyújtott nyak bizonyos fokig varázsára reagáló festőre utalnak. Szervesen felépített csendéletek, hajlékony szárú bontakozó növények, hamvaskék harangvirágok, érettségtől duzzadó gyümölcsök s végül egy minden motívumot kikapcsoló absztrakt kompozíció: a Tükröződés színeinek és fényeinek játéka jelzik a lírai alkatú rokonszenves fiatal festő sokrétű érdeklődését. BÁRKÁNY JENŰNfi SZÜLŐK, N E.V t L Ö K FÓRUMA A TUDOMÁNYOS VILÁGNÉZET NAPJAINKBAN, amikor hazánkban a nép széles rétegei részt vállalnak a társadalmi élet alapvető problémáinak a megoldásában, természetes, hogy megnőtt az érdeklődés a filozófiai problémák iránt is. Az előző társadalmi rendszerekben, amikor a különféle társadalmi problémákat és létfontosságú kérdéseket az emberek külön, privilegizált csoportja oldotta még, ezeknek érdekük volt, hogy a nép, a dolgozók figyelmét eltereljék a problémákról, illetve megoldásuk lehetőségeiről. Az új társadalmi rendre való áttéréssel a szocialista tábor országaiban óriási változások történtek a művelődés terén is. Az egész társadalom számára lehetővé vált, hogy megismerje a tudományos világnézet — a marxista filozófia alapjait és eszméit. Korunkra a politikai helyzet és események, a tudomány, technika és kultdra iránt megnyilvánuló rendkívül élénk érdeklődés jellemző. Ezt az érdeklődést élénk viták és eszmecserék kísérik. De hiszen szó nélkül hagyhattuk volna a hatalmas felfedezéseket, közömbösen szemlélhettük volna az ember és a tudomány olyan óriási sikerét, mint az űrrepülést vagy az ember Holdra szállását...? Am a példákért nem kell messzire kalandoznunk. Itt „lenn", a földön, a mi bolygónkon, a közvetlen közelünkben ls nap mint nap számos újság történik. Az ember hol a Beatlesek reklámtrükkjeiröl hall, hol a Vietnamban történt tömegmészárlás híre járja be a világot, máskor viszont repülőgépszerencsétlenség híre rendít meg bennünket stb. Számos hír, az Információk özöne, melyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül, sem kommentár nélkül. A számos hír és információ hatására az emberben bizonyos szemlélet vagy állásfoglalás alakul ki a történtekkel kapcsolatban. Általánosabban ezt úgy fejezhetnénk ki, hogy az emberben a világot szemlélve bizonyos felfogás jön létre, ez pedig nem más, mint a világnézet. MI IS HAT VOLTAKÉPPEN a világnézet? Hová sorolható ez a fogalom? A világnézet tartalmát, lényegét elemezve elmondhatjuk, hogy filozófiai és életkérdéseket ölel fel. Az emberek eszmecserét folytatnak és vitáznak a vallásról, arról, van-e az embernek lelke, mely a vallás állítása szerint igenis létezik, vagy arról , megismerheti-e egyáltalán az ember az igazságot. Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket gyakran filozófiai problémáknak nevezünk. Ezek hallatára többen feltehetnék a kérdést: a világnézet és a filozófia közé tehát egyenlőségjel is tehető? A kérdésre Igennel és nemmel is válaszolhatunk. A filozófia, a bölcsészet a szó legszorosabb értelmében tudomány, s mint ilyennek meghatározott kérdéskomplexuma van, megvan a módszere, mellyel ezeket a kérdéseket rendszerezi és tudományosan megoldja. A filozófia szűkebb értelemben véve tehát nem azonosítható a világnézettel. Ám ne feledjük el, hogy a filozófia szónak van egy másik értelme is, éspedig az ember életfelfogását, életszemléletét jelenti. Ez tehát a filozófia tágabb értelmezése, s ez esetben a filozófia és a világnézet közé egyenlőségjel tehető. Az ember életfelfogását a mindennapi élet formálja. Az ember látja, hogy a nap naponta kel és nyugszik s felteszi magának a kérdést: miért? Az ilyen miért ek viszont nem jelentik azt, hogy a világnézet csupa okoskodó kérdés puszta feltevése. Ez az ember legsajátabb vágya, a többet tudásra, az elvontabb és szélesebb öszszefüggések megismerésére, feltárására Irányuló törekvése. A világnézet hatására az emberek önmagukat és környezetüket formálják, sőt egymást is befolyásolják. A világnézet fontosságáról és döntő szerepéről tanúskodik az évszázadokon át folyó küzdelem az ember gondolkodásmódját és nézeteit illetően. Már az ősközösségben is, de később, a rabszolgatartó társadalomban, a feudalizmusban és a kapitalizmusban is, tehát a mi társadalmunkat megelőző összes fejlődési szakaszban az emberek bizonyos szűk csoportja egyre inkább a nagyobb rétegeket felölelő csoport gondolkodását igyekezett befolyásolni. Törekvésüket az erőszak alkalmazásán kívül különféle áltudományos eszmék és elméletek segítették, melyek az emberek közt nyugtalanságot, elégedetlenséget szítottak. Azon igyekezetük, hogy az alattvalókat, a leigázottakat meggyőzzék arról, hogy földi életük csak a túlvilági élet előjátéka, •s hogy az ember sorsát az Istenek határozzák meg, s hasztalan, sőt halálos bűn ezzel ellenkezni — napjainkban már nagyon is átlátszó s céljai világosak. Persze, manapság az ember szinte gondolkozóba esik, hogyan volt lehetséges, hogy az embereket így félrevezethették s tévútra téríthették. Ennek több oka volt. Nem utolsósorban a tudatlanság, a kiszolgáltatottság, a tehetetlenség, az ismeretek hiánya, hogy megértsék például a természeti jelenségeket. A természeti csapás az akkori kor szellemében ugyanis isten büntetése volt, tehát be kellett érniük azzal a magyarázattal, amit kaptak. Továbbá a nyomorúság és az agyondolgozott emberek vigasztalan helyzete túlságosan nagy tehertételnek bizonyult. Az adott helyzetben a földöntúli életbe vetett hit, S a túlvilági lét örökös hangoztatása, a néptömegek megtévesztése és félrevezetése az uralkodó osztály érdekeit szolgálta. S aki mégis kételkedett és hitetlenkedett, vagy a dogmáknak ellenszegült — eretnek volt. A jó pásztorok viszont báránykáik „nyugalmáért" mindent megtettek. A VALLÁS LÉTREJÖTTÉNEK és fejlődésének okaira első ízben a marxizmus—leninizmus mutatott rá, s tudományos alapon bizonyította valótlanságát. Jelenleg, amikor az ember ismeretei lehetővé teszik, hogy olyan dolgokat is megmagyarázzon és megvilágítson, amelyek egykor rejtelmesek és megmagyarázhatatlanok voltak, szükségszerűen megváltozott az ember világnézete ls. Ma a technika az ember legőszintébb segítőtársa. Lehetővé vált, hogy a rádió, a televízió és a sajtó segítségével felvilágosítsuk, tájékoztassuk a legszélesebb rétegeket. Egyes országokban komoly összegeket fordítanak arra, hogy megtudják, milyen a tömegkommunikációs eszközök befolyása az emberekre. Újabb és újabb módszereket kutatnak, keresnek, hogy hatékonyabban befolyásolják az ember gondolkodásmódját. Hazánkban ls nagy gondot fordítanak ezekre az eszközökre. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy a tömegkommunikáció olyan emberek kezében legyen, akik a haladás és a béke ügyét szolgálják. L. G. Kulturális hírek • EGY BORDEAUX-I színházi fesztivál szenzációja a New York-i The Open Theater két bemutatója. Ez a színház a londoni Living Theater „hagyományát" folytatja és haladja túl annyiban, hogy minden egyes előadás egyszeri, alkalmi kompozíció, vagyis kevésbé előkészített és megkomponált, mint a londoniaké. • Kim Novak játssza a női főszerepet a „Szenzációs bankrablás" című, Hollywoodban készülő westernben. • A VILÁG legnagyobb és legkisebb könyvét Lipcsében adták ki. Az Edition Verlag eredeti nagyságú fakszimile kiadásban jelentette meg a „nagy választófejedelem" óriásatlaszát, amelynek méretei: 2,10 X X 1,70 méter. A legkisebb kiadvány a 2,5X3 milliméteres nagyságú Képes ABC, amelyet japán selyempapírra nyomtattak. 1970. III. 12.