Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-11 / 59. szám, szerda

Koszigin fogadta a nigériai jószolgálati küldöttséget néhány sorban Az FKP sikere a járási választásokon Moszkva — Koszigin szovjet miniszterelnök fogadta a nigé­riai jószolgálati küldöttséget, amely Aminu Kano szövetségi megbízott vezetésével tartózko­dik a szovjet fővárosban. Aminu Kano átadta Koszigin miniszter­elnöknek a nigériai szövetségi köztársaság fejének üzenetét. Gowon üzenetében kifejezi az ország népének köszönetét a szovjet kormánynak a polgárhá­ború idején nyújtott segítségért. A küldöttséget fogadta Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének el­nöke is. Tegnap a nigériai jószolgálati küldöttség ellátogatott a Lenin Mauzóleumba és megkoszorúzta az Ismeretlen Katona emlékmű­vét. Ma a nigériai küldöttség Bul­gáriába utazik. Roman—- norvég megbeszélések Bukarest — Kedden délelőtt megkezdődtek a hivatalos meg­beszélések Lyng norvég külügy­miniszter és román kollégája, Manescu között. Manescu úgy jellemezte Ro­mánia állásfoglalását az euró­pai biztonsággal kapcsolatban, hogy az európai biztonság a szi­lárd kötelezettségek rendszerét, s olyan konkrét intézkedéseket tételez fel, amelyek minden ál­lamot megvédenek az agresszió veszedelmétől és az erőszaktól, továbbá biztosítja az államok békés fejlődését a feszültség enyhülésének légkörében, vala­mint a megértést és az együtt­működést. Lyng külügyminiszter szerint mindkét országnak érdeke, hogy minden lehetőséget megragad­jon a feszültség csökkentése ér­dekében, hogy megkezdődhesse­nek a tárgyalások Kelet és Nyu­gat között, és sor kerülhessen a legfontosabb európai problé­mák megoldására. Salisburyban meglepetést keltett az amerikai döntés A szakadár rhodesiai rend­szer hivatalosan még nem fog­lalt állást azzal a washingtoni bejelentéssel kapcsolatban, hogy március 17-től bezárják az Egyesült Államok salisburyi kon­zulátusát, de általában meglepe­tést keltett az amerikai döntés. Ezzel kapcsolatbán kiderült, hogy Nixon elnök megígérte, fenntartják Salisburyban az amerikai konzulátust, ha a rho­desiai hatóságok szabadon bo­csátanak két amerikait, akit gazdasági kémkedésért ítéltek el. A konzulátus bezárására vo­natkozó amerikai döntés ellené­re a rhodesiai kormány wa­_ shingtoni tájékoztatási irodája egyelőre folytatja működését — jelentették az amerikai fővá­Kommentárunk Amikor a szövetségi alkot­mánybíróság 1956-ban betiltotta és alkotmányellenes szervezet­nek minősítette Németország Kommunista Pártját, a szociál­demokrata pártvezetőség nem értett egyet ezzel a lépéssel. Ö is hajtogatta ugyan a nyu­gatnémet burzsoáziának Német­ország Kommunista Pártjával szemben felhozott érveit, de meggyőződését fejezte ki, hogy a párt betiltása célszerűtlen, többet árt, mint használ a nyu­gatnémet kormányköröknek. Amikor aztán a szociáldemokra­ták 1966-ban beléptek a kor­mányba, érthetően felmerült a kérdés, milyen kihatása lesz en­nek a kommunista párt helyze­tére. Állíthatjuk, hogy Kiesin­ger koalíciós kormánya kissé mérsékelte a kommunisták ül­dözését. Megszüntette a bűnvá­di eljárást Max Reimann, a párt elnöke ellen, s hatálytalanította a még Adenauer idejében Rei­mann ellen kiadott elfogatópa­rancsot. Ez lehetővé tette, hogy Reimann visszatérhessen az NSZK-ba. Kiesinger kormánya engedélyezte a Német Kommu­nista Párt megalakítását és el­tekintett a Németország Kom­munista Pártja és az összes „pótszervezetek" betiltására vo­natkozó bírósági ítéletnek me­rev magyarázatától. A legfonto­sabbat azonban nem tette meg: nem kezdeményezte az alkot­mánybíróság 1956. évi döntésé­nek hatálytalanítását. A nyugatnémet kommunisták évek óta harcolnak az említett ítélet ellen. Már a hatvanas évek derekán létrejött az NKP Ofraengedélyezését Kezdemé­nyező Bizottság, amely az NKP vezetőségével szorosan együtt­működik, s az a feladata, hogy kivívja a párt betiltásának ha­tálytalanítását. Ám az uniópár­ti-szociáldemokrata kormány sem tett semmit a tilalom ha­tálytalanításáért, noha Német­ország Kommunista Pártjának vezetősége világosan kijelentet­te, hogy a nyugatnémet alkot­mány szövegével és szellemével összhangban álló tevékenységet kíván kifejteni. Amikor az NKP 1968 februárjában a közvéle­mény elé akarta tárni új prog­ramját, a nyugatnémet hatósá­rosban. A bejelentéshez az ame­rikai külügyminisztérium szóvi­vője csupán annyit fűzött hoz­zá, hogy az irodának nincs hi­vatalos státusza, csupán mint­egy külföldi kormány ügynök­sége. szerepel. Az angol külügyminisztérium szóvivője hétfőn este megelége­déssel nyilatkozott a salisburyi amerikai konzulátus bezárására vonatkozó washingtoni döntés­ről. Salisburyban bejelentették, hogy az április 10-én megtar­tandó választásokon 50 fehér és 8 afrikai parlamenti tagot fog nak megválasztani, míg továb­bi 8 helyet az afrikai törzsfő­nökök által kijelölendő küldöt­tek foglalnak majd el. VARSÓBAN tegnap folytató­dott a Józef Winiewicz külügy­miniszter-helyettes által vezetett lengyel küldöttség, valamint a Georg Ferdinand Duckwitz, az NSZK külügyminisztériumának államtitkára által vezetett nyu­gatnémet küldöttség megbeszé­léseinek második szakasza. A BELORUSZ SZSZK terüle­tén tegnap megkezdődött a „Dvina" hadgyakorlat, melyen a katonai körzetek különböző fegyvernemeinek egységei vesz­nek részt. A hadgyakorlatot Andrej Grecsko marsall, a Szov­jetunió honvédelmi minisztere irányítja. A NÉMET KOMMUNISTA PÁRT hesseni területi vezetősé­gének tagjait ismeretlen sze­mélyek megfenyegették. Egy névtelen levélben bejelentették, hogy az NKP frankfurti titkár­ságát „levegőbe röpítik". RUDOLF KOŽUŠNÍK, Cseh­szlovákia rendkívüli és megha­talmazott tokiói nagykövete, kedden átadta megbízólevelét Hirohito japán császárnak. Az ünnepi aktuson részt vett Kiicsi Aícsi japán külügyminiszter is. A GUATEMALAI GERILLÁK hétfőn kampányt hirdettek az újonnan megválasztott guatema­lai elnök, Carlos Arana Osorio kormánya ellen. SZENT-GYÖRGYI ALBERT No­bel-díjas biológust, aki felszólalt New Yorkban az Amerikai Ma­gyar Társaskör felszabadulási emlékünnepségén, az ünnepi gyűlés befejeztével fasiszta su­hancok, a „Magyar Szabadság­harcosok Világszövetsége" elne­vezésű szervezet tagjai megtá­madták. Az idős tudóst csak ne­hezen tudták kiszabadítani a fasiszta tüntetők gyűrűjéből. A gondosan megszervezett provo­kációhoz előre kihívták az ABC­televíziót, s a rendőrség nem lépett közbe a zavargók ellen. gok mindent elkövettek, hogy ezt megakadályozzák. Majna­Frankfurtban, ahol a szociálde­mokraták voltak hatalmon, a rendőrség feloszlatta azt a saj­tóértekezletet, amelyen Max Schäffer, a párt politikai bi­zottságának tagja át akarta ad­ni az új pártprogramot a jelen­HATÁLYTALANÍTJÁK A TILALMAT? levő újságíróknak. Bonnban és más városokban elkobozták a programot és betiltották terjesz­tését. Tavaly ősszel olyan kormány alakult az NSZK-ban, amelynek élén Willy Brandt, a szociálde­mokrata párt elnöke áll, s amelyben a szociáldemokraták a hangadók. A szocialista párt­vezetőségnek most színt kell vallania, hogyan is vélekedik az NKP betiltásáról. Múlnak a hó­napok, s ma már az új kormány nem hivatkozhat arra, hogy hi­vatalba lépése kezdetén fonto­sabb kérdésekkel kellett foglal­koznia. Az NKP betiltásának kérdése egyben a demokratikus szabadságjogok kérdése is. Akarja-e védelmébe venni a de­mokratikus szabadságjogokat a szociáldemokrata párt vagy nem? Ez bizonyára lényeges szempont a jelenlegi bonni kor­mány tevékenységének megíté­lésénél. Annál is inkább, mert a neofasiszta Nemzeti Demok­rata Párt továbbra is szabadon tevékenykedhet, méghozzá rend­őri védelemmel, ugyanannak a rendőrségnek a védelmével, amely a kommunistákkal szem­ben erőszakosan lép fel. Az NKP új programja 1968-as elkobzásának 1970 februárjában volt az utójátéka, akkor, ami­kor szociáldemokrata kancellár áll a kormány élén. A flensbur­gi tartományi bíróság tavaly megengedhetetlennek nyilvání­totta a program 60 ezer példá­nyának elkobzását. Az ügyész fellebbezett, s az üggyel a szö­vetségi törvényszék harmadik Párizs — A baloldal képes megnyerni a választásokat és meghódítani a többséget, ha kö­zös programot fogadnak el, amint a kommunisták javasol­ják — állapítja meg a járási választásokról kiadott hivatalos eredményeket elemezve René Andrieu az Humanité keddi szá­mának vezércikkében. A francia belügyminisztérium által kiadott eredmények szerint a baloldali pártok ugyanis összesen a sza­vazatok több mint 50 százalékát kapták a járási választások va­sárnap megtartott első fordu­lójában. Ez az eredmény akkor is figyelemre méltó — írja And­rieu —, ha számításba vesszük, hogy a járási választásokon a választók nem mindenütt politi­kai meggondplások alapján sza­vaztak, és az az elnevezés, amit a belügyminisztérium kimutatá­sa vegyes baloldalnak minősít, eléggé meghatározatlan tartal­mú. A hivatalos statisztika sze­rint a szavazatok 23 százalékát a kommunisták, 14,7 százalékát a szocialisták, 3,1 százalékát a PSU és 10,5 százalékot a „ve­gyes baloldali" jelöltek kapták meg. Andrieu az első forduló ered­ménye alapján elengedhetetle­nül szükségesnek tartja, hogy a második fordulóban a balol­dal ne megbontott hadrendben induljon a küzdelembe. A kom­munisták már meghatározták ebből a szempontból félreérthe­tetlen álláspontjukat, a korábbi választásoknak megfelelően ja­vasolják minden megyében a kölcsönös lemondást, az első fordulóban legjobb eredményt elért baloldali jelölt javára. Kormányválság Bengáíiában Delhi — Nyugat-Bengáliában India Marxista—Leninista Kom­munista Pártja új egységfront kormányt próbált alakítani a Bengáliai Kongresszus Párt rész­vétele nélkül. Mukerdzsim fő­miniszter és a kormány kong­resszus párti tagjai lemondtak. Gupta, India Marxista—Leni­nista Kommunista Pártja nyu­gat-bengáliai szervezetének tit­kára levelet küldött az egység­front pártjainak, amelyben fel­hívja őket, vitassák meg az elő­állt helyzetet, és segítsék elő az egységfront kormány meg­alakítását. A levél elítéli a kong­resszuspártot azért, hogy kilé­pett az egységfrontból és a kor­mányból. Amennyiben a kor­mány megbukik és elnöki rend­szert vezetnek be Bengáíiában. India Marxista—Leninista Kom­munista Pártja általános sztráj­kot hirdet. Nyílt a „határok" kérdése? büntető szenátusa foglalkozott. Olyan ítéletet hozott, amelynek értelmében a betiltott pártnak nincs cselekvési szabadsága, nem terjesztheti programját, és egyéb tevékenységet sem fejt­het ki. A program elkobzása a bírósági végzés szerint össz­hangban van a nyugatnémet jogrendszerrel. Az ítélet arra vall, hogy a nyugatnémet ható­ságok a szociáldemokrata kor­mányzás idején sem akarják helyrehozni a múlt antidemok­ratikus intézkedéseit, s minden­áron illegalitásban akarják tar­tani Németország Kommunista Pártját. Az NKP vezetősége a kérdé­ses megoldásra vonatkozó szá­mos javaslattal fordult a kor­mányhoz és más hatóságokhoz. E javaslatok abból indulnak ki, hogy alkotmánymódosítás nél­kül is hatálytalanítható az NKP betiltása. Am sem a régi, sem a mostani, Brandt-kormány nem adott pozitív választ e javasla­tokra. Természetesen, nem csu­pán arról van szó, hogy Né­metország Kommunista Pártját és képviselőit ténylegesen senki se ültözze. Az a fontos, hogy hatálytalanítjsák az 1956. évi ítéletet, amely törvényen kívül helyezi mind az NKP-t, mind további haladó szervezeteket, és képviselőiket. Amíg érvényben van a tilalom, addig az NSZK­ban bármelyik szervezetet a pil­lanatnyi szükségnek megfele­lően kommunista pótszervezet­té" minősíthetik és betilthatják. Ennek természetes következmé­nye lehetne e szervezetek funk­cionáriusainak letartóztatása is. Az NKP 1956. évi betiltása sötét folt a nyugatnémet poli­tikai horizonton. A Brandt-kor­mánynak minden feltétele meg­van ahhoz, hogy lemossa e fol­tot. A szociáldemokraták száz­ezrei szorgalmazzák a karlsru­hei alkotmánybíróság döntésé­nek hatálytalanítását. Sőt, még egyes burzsoá politikusok is megkönnyebbülnének, ha elsi­mulna ez a botrányos ügy. Most minden a szociáldemokrata pártvezetőségtől és Brandt kan­cellár személyétől függ. Vajon lesz-e elég erejük és bátorságuk rendezni a kényes kérdést? JAN BLANSKÝ (Folytatás az 1. oldalról) az ENSZ főtitkárának közel-ke­leti megbízottját, akit U Thant moszkvai nagyköveti állomáshe­lyéről hívott meg az ENSZ köz­pontjába, hogy újabb többoldalú megbeszéléseken vizsgálják meg az ENSZ közel-keleti békéltető akciója folytatásának lehetősé­gét. A világszervezet egyik szó vivője szerint Jarring New York-i tartózkodásának idejét a körülmények határozzák meg. New York-i diplomáciai forrá­sok szerint az arab államok és a négy nagyhatalom képviselői támogatják Jarring küldetésé­nek felújítását a Biztonsági Ta­nács 1967. évi határozata alap­ján kidolgozandó új irányvonal jegyében. Izrael ezzel szemben figyelmeztetett, hogy megtagad­ja az együttműködést a svéd diplomatával, amennyiben az új megbízatással érkezik. Kairó — Az Al Ahram keddi száma szerint Egyiptom fontoló­ra veszi annak lehetőségét, hogy a Biztonsági Tanács sür­gős összehívását leérje azokkal az izraeli tervekkel kapcsolat­ban, amelyek 300 000 arab la­kosnak a megszállt gazai öve­zetből a Jordán-folyó nyugati partjára való áttelepítését tar­talmazzák. A lap szerint az Egyesült Arab Köztársaság kül­ügyminisztériumában tanácsko­zások folynak, amelyeken az iz­raeli tervek meghiúsításának módozatait is tanulmányozzák. A Biztonsági Tanács összehí­vását célzó kérésen kívül sor kerülhet a négy nagyhatalom­hoz intézendő figyelmeztetésre, valamint arra, hogy felkérjék az összes baráti hatalmakat, gyakoroljanak nyomást Izrael­re az ENSZ-ben és azon kívül. Amman — A jordániai had­sereg szóvivője közölte, hogy egy izraeli őrjárat hétfőn este az Akabai-öböltől északra átlép­te a tűzszüneti vonalat. A jor­dániai hadsereg egységei visz­szaverték a támadókat. Az ösz­szetűzés során egy izraeli kato­na megsebesült. A PHANTOM PILÓTÁJA ÉS VÉDNÖKE Az USA további Phantom-gépekel szállít az izraeli kormánynak az arab országok elleni agresszióra. (Borisz Jefimov rajza az Izvesztyijában^

Next

/
Thumbnails
Contents