Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

FÜLEKPÜSPÖKI KALEIDOSZKÓP A Éiwm SZÍNE ES FONAKJA Ragyolci jegyzetek Az irodában barátságos a levegő, de kint csípős a tél. Ilyen volt akkor ls, amikor Bódi Gyula huszonöt esztendővel ezelőtt december huszonkilencedikére virradó éjjelen valahol a templom környékén kezet szorított azzal a nagy bajuszú román tiszttel, aki járőrt vezetett a faluba, hogy kikémlelje, eltakarodtak-e már a németek. Nagy kő esett le akkor a huszonnégy esztendős fiatalember szívéről. Mert ki tudja, mi történhetett volna másnap, ha késnek a felszabadítók. Néhány nappal ezelőtt a falutól hat kilométerre, Abroncsos-pusztán partizánokra bukkantak a németek. Nógrádi Sándor partizánjait meglepetésszerűen érte a támadás. Novák Béla, aki éppen őrszolgálatot teljesített, már csak puskalövéssel tudta riasztani a partizánalakulatot. Ez a rajtaütésszerű támadás tízenkét áldozatot követelt. A harcban elesett Bandúr Arpád ragyolci lakos, tizennégy elfogott partizánt kivégeztek és a pusztáról két kisgyereket, meggyilkoltak. Nem csoda hát, ha a viszszavonuló németek minden bokorban partizánt véltek. Azt azonban nem tudták, hogy hetven szökött magyar katona rejtőzködik a faluban. Parancsnokukat Bódi Gyuláék rejtegették. De ki tudhatta, nem akad-e gyenge jellemű ember, áruló a faluban. Csak az emlékezetes kézfogás után oldódott fel a rettegéssel teli feszültség. Bódi Gyula egyszerűen, szabatosan fogalmaz, szavaiból kiderül, hogy Ragyolcot a múltban is többnyire munkások lakták. Aki a csákányházi szénbányában, a macskaluki, vagy a sátorosi kőbányában nem talált munkát, az a füleki gyárban dolgozott. Erős volt a pártszervezete. A régi köztársaság idején a ragyolci kommunisták hangadók voltak a környéken. A Horthy-uralom idején sem voltak tétlen nézői a fejleményeknek. Még ma is emlékezetes az az eset, amikor Bandúr József, Szókontor Ferenc, György Béla megkapta a katonai behívót. Szeretteiktől az állomáson az Internacionálé éneklésével búcsúztak. Ezért a tettükért mindhárman a Markóban, illetve a kistarcsai gyűjtőtáborban kötöttek ki. Többen állítják, hogy Fülekpüspöki a losonci járás legszebb faluja. Nem is falu, inkább város. Jönnék csok hozzájuk nyáron, amikor a rózsa, meg a sok-sok más virág nyílik. A fclu köze egy virágoskert A falu közepén a helyi nemzeti bizottság jóvoltából egy igazi rószakert illatozik. A falu nőbizottsága gondozza. Rengeteg virág nyílik a házak előtt a kiskertekben is. És erre igen büszkék a fülekpüspökiek. Az elnök nyugdíjba megy Verner István, a helyi nemzeti bizottság elnöke nyugdíjba készül. Elfáradt, megöregedett, pihenni akar. Most egy kis számvetést készít A tizenkét esztendő alatt, amíg a falu élén állt, tett-e valami érdemlegeset? Nem tudom, ő maga hogyan ítéli majd meg önmagát, de én azt mondom: jó munkát végzett. Amikor az elnöki tisztségbe került, egy öreg omladozó ház volt az iroda. Ma már csak a fényképét őrzik ennek a háznak a szép nagy irodaépület valamelyik szobájának a falán. A faluból elűzték a port, a sarot. Esténként neonfény világítja meg a falut Létrehoztak egy közszolgáltatási üzemet. Huszonötezer koronával kezdték, és az üzenni vagyon értéke ma már négymillió korona. Először csak fuvart vállaltak. Ma már fodrász-, borbély-műhelyük van. Pékséget és autószervizt létesítettek. Van asztalosműhelyük, betonlapokat és kerítésdrótot készítenek. Van kőbányájuk és téglagyáruk. A lakosság manapság jóformán mindent megtalál a faluban. Aki mindent tud Beszélgetés közben felteszem a sablonos kérdést: hány ház épült, mennyi az autó...? — Azt bizony pontosan nem tudom megmondani - válaszol az elnök de majd megkérdezzük Balázst. Ugorjon már érte valaki... — Balázs József a szomszédban lakik. Nem várat sokára magára. - Űj ház hetven épült, mondja komolyan. Az átépítetteket ötvenre becsülik. És autó? - A napokban hozták a negyvennyolcadikat. — Honnan tudja mindezt pontosan? - A magamfajta nyugdíjasnak sok mindenre futja az idejéből Štefan Borovička, a zsolnai Elektrovoából jött Fülekre, hogy az új bútorgyár felszerelésében segédkezzék. Mi az, ami nincs? - Mi lenne, - mondja - elkészült? a halottasház. Az óvoda volt már igen-igen sürgős. Az is épül... - Én majd megmondom - szól közbe Molnár Margit, aki eddig szótlanul hallgatta a beszélgetést. Kultúrház kellene, ahol lehetne táncolni is. Négy lányom van, mind a négy szeret táncolni. .. - Az is meglesz, mosolyodik el az elnök. - Erről azonban Hegedűs Lajos többet tud mondani. kiválasztják a legmegfelelőbbet. Ne legyen túlságosan nagy, de azért megakadjon rajta mindenkinek a tekintete. Kicsi a bors. Hegedűs Lajos, hajdani országos hírű bokszoló, civilben a hnb üzemének a főfőirányítója. Azt mondja, hogy az idén a kultúrház építését is megkezdik. Olyat akarnak, hogy ne csak táncolni lehessen benne... Majd körüljárják az országot és A fülekpüspöki szövetkezet viszonylag fiatalka. Nem is nagy. ötszáz hektárt sem tesz ki. Papp Zoltán, az elnök azt állítja, hogy hatvanháromban, amikor idekerült, ez volt a járás legrosszabb szövetkezete. Azóta feltornászták magukat. Gabonafélékből az idén 37 volt az átlag. A kukoricáé 56 mázsa morzsolva. A cukorrépa elérte az 500 mázsát hektáronként Az évi fejési átlag tehenenként 2500 liter. Hatvanháromban fél esztendeig még előlegre sem futotta, a múlt évben viszont a tagok átlagos havi jövedelme már elérte a 2000 koronát. És most azt mondják: olyan az ô szövetkezetük, mint a bors: kicsi, de erős. SZERÉNY EMBEREK Huszonegy malac az átlag Amikor az egyik este Rappra vetődtem és egy kicsit elbeszélgettem a szövetkezet vezetőivel, meglepett a szerénységük. Olyan nehezen adták a szót, mintha tényleg nem lenne miről beszélniük. Már-már azt hittem, hogy megfeneklett a szövetkezet szekere. Aztán kiderült, hogy Ilyesmiről sző sincs. Az utóbbi évek eredményei bizonyítják, hogy nem futottak zátonyra. A szövetkezet gazdasági életében különösen az állattenyésztés játszik fontos szerepet. Keszi István zootechnikus szerint csupán az 1968—69-es gazdasági évben több mint 500 literrel emelkedett az egy tehénre jutó évi fejési átlag. Ez bizony nem kicsiség. Ami pedig a szaporulatot illeti: nem hinném, hogy országos méretben sok olyan szövetkezet, vagy állami gazdaság található, amelyben száz tehénre kilencvenhat borjú felnevelése jut. Vagy a malacszaporulat. Amikor a szövetkezet könyvelője azt mondta, hogy egy kocára átlag több mint huszonegy választott malac jut, a biztonság kedvéért még egyszer elismételtettem. Csak akkor jegyeztem föl, amikor a zootechnikus után Lakatos László, a szövetkezet elnöke is megerősítette. Szerinte a losonci járásban nincs még egy olyan szövetkezet vagy állami gazdaság, amelyben ilyesmiről adhatnának számot. Szerintem ez az eredmény országos méretben ls párját ritkítja. lesz patakszabályozás Sőregen már évtizedek óta gondot okoz a patak. Ott folyik a falu közepén. Ugyancsak rontotta a falu képét. Rendet kellett volna teremteni vele. csak hát ez igen fogas kérdésnek bizonyult. Csináltak ők jónevű szövetkezetet, utat, meg sok mindent. A falu is lassacskán átépült, megfiatalodott, csak a patak maradt a régi. Ezzel az eggyel nem boldogultak: nem volt rá pénz. Most azonban, hogy a faluban jártam, Urbán László, a helyi nemzeti bizottság elnöke azzal fogadott, hogy: „lesz már patakszabályozás". Egymillió kétszázezer koronát kaptak rá. Egyenesen a kormánytól. Abból az összegből, amit az elmaradott vidékek fejlesztésére szántak. Később már nem rendeztek ilyen látványos „bevonulást". A behívó persze ezután ls jött. Aki megkapta, el ls indult, de soha nem érkezett meg oda, ahová parancsolták. Végtelen nagy a Csengőkő, a monoszaí erdő... befogadta a menekülőket. így kerültek Bandúr Árpádék és még sokan mások Nógrádi Sándor partizánjai közé. — A felszabadulás után — folytatja Bódi Gyula — első dolgunk volt a párt sorainak a rendezése. Őszintén mondom — ha voltak is buktatők, nehézségek — nálunk a párt volt és ma is a párt az az erő, amely a falu sorsát irányítja. És ha az eltelt negyedszázad eredményeit mérlegeljük, azt kell mondanunk, hogy a ragyolci kommunisták, a ragyolci nép az építőmunkában is derekasan megállta a helyét. A régi Ragyolc eltűnt. Elnyelték az évek. Száznyolcvan új ház bizony már egy falu. A régi értelemben vett falusi házakhoz mérten ezek a maiak már nem is igen házak, hanem mesébe illő kastélyocskák. Tükörablak, piros tető, csak éppen a kacsaláb hiányzik alóluk ... Az esti órákban higanyszálas ívlámpák ontják a fényt. Nem ver port, nem fröccsent sarat az autó a járókelőkre, habár ebben a viszonylag kis faluban is futkározik már vagy két tucatnyi. Az elnök megemlíti, hogy a környéken náluk épült fel az első kultúrház. Járási méretben is híre kelt ennek a kultúrháznak. Küldöttségek mentek megnézni. És amikor a falu vezetőinek arra kellett válaszolniuk, hogy ezt meg hogyan csinálták, ők csak az tudták mondani: ahol van akarat és munkáskéz, nagyobb dolgokra is képesek, ők nem vártak senkire, megcsinálták maguk. Egy dolog azonban boszszantja a falu vezetőit, mégpedig az, hogy ma jóval kevesebbb a bolt a faluban, mint régen volt. Az üzletek — ami a térfogatot és egyéb követelményeket illeti — színvonala nagyon is alacsony. A múltban, amikor szegény volt a falu, a boltosok nem féltek, hogy esetleg nem tudnak megélni Ragyolcon, ma viszont a Jednota fél valamit ls építeni. Fonák helyzet ez. Bódi Gyula keserű iróniával jegyzi meg. — Hogy ne legyünk igazságtalanok, mondjuk meg, hogy azért a Jednotátől is kaptunk valamit, egy bádogillemhelyet a kocsma mellé. — Inkább beszéljünk másról — folytatja kedvetlenül. Szerintem a leglényegesebbről még nem beszéltünk. Arról például, hogy amíg a múltban — tudtommal — egy érettségizett fiú került ki a faluból, ma már a főIskolát végzetteket, illetve a főiskolákon tanulókat sem tudnám hamarjában összeszámlálni. Hogy magamon kezdjem: a fiam képzőművész. Most a körmöcbányai pénzverdében dolgozik. Fajd Vilmos orvosdoktor, rajta kívül még négyen készülnek erre a pályára. Futó Endre atomfizikusnak tanul, Fajd Károly építészmérnök, nyolc vagy tíz tanító került kl a faluból, technikus meg vagy harminc. így van ez rendjén. Ezt tartom én mindennél fontosabbnak. A falu közepén a kastélykertben emlékmű áll. Azok tiszteletére, akik nem érték meg azt a bizonyos decemberi éjszakát. Abroncsospuszta villanyt kapott, kiváló út köti össze a faluval. A szomorú események színhelyén, ahol annak idején gyermekéleteket ls kioltottak a golyók, a füleki Béke üzem jóvoltából évekkel ezelőtt pionírtábor létesült. Idényben gyermekkacajtól hangos az erdő. Szezon után a felnőttek is szívesen kiruccannak ide pihenni. és néhanapján egy kicsit emlékezni... Bandúr Árpádra, mea a többiekre...