Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

A becsületes emberek érdekében S­1 Beszélgetés negyedszázad tanulságairól a losonci járási pártbizottság vezető titkárával, ONDREJ BARTO elvtárssal Ondrej Kartu elvtárs 1982 novemberében került a járási pártszervezet élére. Ogy véljük, hogy a fellendülés kezdete és Barto elvtárs tevékenysége e járásban nem véletlenül esik egy­be. Ennek a szerény embernek az ereje mindenekelőtt elvhű­ségéiien és becsületességében rejlik. Talán ez a két jellem­vonása segítette abban, hogy a legnehezebb időszakban is megállta a helyét, 196B előtt és után egyaránt. • Mit tart a legnagyobb si­kernek az elmúlt 25 év alatt a losonci járásban, il­letve az itteni pártszerve­zet munkájában? Tanúja voltam olyan helyzet­nek, amikor mindennapos volt a gazdasági jeladatok nemtelje­sitése, amikor a pártéletben la­zaságok voltak, és a káderpoli­tikái a protekciózás jellemezte. Ezért a pártmunka stílusának megváltoztatását tartom a leg­nagyobb eredménynek, ami le­hetővé lette at említett és sok más fogyatékosság fokozatos j el számolását. Ez mindennapi hangyamunka, sok funkcioná­rius és párttag rendszeres tö­rekvésének eredménye volt. Fő­leg az emberekkel végzett mun­káról volt sző, az olyan mód­szerek természetessé tételéről, mint a konkrét feladatokkal való megbízatás, a felelősségre vonás, a pártaktivával folyta­tott munka. Ennek a káderpoli­tikában is fokozatosan megmu­tatkozott az eredménye. Hogy eredményről beszélhe­tünk, azt két tény bizonyítja. Az egyik az, hogy 1968-ban a járás a legkonszolidáltabbak közé tartozott. A másik, — azt hiszem jellemző —, a régi párt­tagok bizalma pártbizottságunk és pártszeruezatünk iránt. Ezek az elvtársak yiegérezték, hogy elvhii emberek állnak möa/ntük a járáson és a szervezetekben, s ezért jöhetett létre kezdemé­nyezésük azonnal az augusztusi események után. Az SZKP Köz­ponti Bizottságához címzett le­velüket, amelyben köszönetüket fejezik ki a segítségnyújtásért, közölte a moszkvai Pravda ts. Ez is bizonyítja, hogy a sok­éves munka az emberekkel meghozza eredményét és segít kiállni az olyan próbát is, mint az elmúlt másfél esztendő volt. • A járásfejlesztés 1965-től 1970-ig szóló terve nagy­arányú fejlődést irányoz elő. A terv minden tételét azonban nem teljesítették hiánytalanul .. . Lényegében háromféle okról beszélhetünk. Az egyik a terv előkészítésekor általános terve­zési módszerben rejlik: A terv­KEVESEN TUDJÁK ... ,. . hogy oi első md­gyar tannyelvű ipari­tanuló-iskola a fel­szabadulás után Füle­ken, a Béke-üzem mellett létesült. Ai üzem mellett működő iskolákban 100 faipari tanuló tanul. Az új üzem korszerű terme­lése megköveteli, hogy 26 műszakival többet alkalmazzanak, s ezek is saját iskolából ke­rülnek ki. Nem utolsó­sorban a szakképzés tette lehetővé, hoqy a gyár termelése ai 1947 övi 20 millió koroná­ról 92 millióra emel­kedett. Lakásépítési számok 1965-ig Losoncon a lakások 15 százaléka volt csu­pán új, a lakásalap két harmad része 50—100 éves. Azóta jelentősen javult a helyzet: felépült a Május 1. téri lakónegyed 453 lakással és további 76 lakás. Be­fejezéshez közeledik 300 lakás építése. Meg kell je­gyezni, hogy 1957-ig a lakásépítés üteme nem haladta meg a háború előtti színvonalat. Most azonban a já­rási székhely a tervezettnél is gyorsabban nő: az eredeti terv szerint Losonc városának 1980-ig 24 000 lakosa lenne, de mivel már ma elérte a 20156-ot, a távlati terv 26 000-re módosul. Üzletek, szolgáltatások Losoncon 91 áruda működik. A lakásokkal pár­huzamosan új üzlethelyiségek is épültek. A városi szolgáltató üzem 33 féle szolgáltatást nyújt 45 üzem­egységében. A vasúti közlekedést naponta 45 sze­mélyvonat és 6 gyors bonyolítja le. A tervezett fű­tögáz-szolgáltatás még nem valósult meg, a kórházat azonban már rákapcsolták a vezetékre és rövidesen megkezdik a háztartások bekapcsolását is. A tervek szerint 1046 lakásba vezetik be a gázt. A B—7—8-AS OLDAL ANYAGAT ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ: SZARKA ISTVÁN ÉS VILCSEK GÉZA. A FEI.VETELEKET VILCSEK GÉZA KÉSZÍTETTE. Üst mond a tábla? Albert Bélának, a falsai Helyi Nemzeti Bizottság titkárának tet­tem fel a következő kérdést: - Mennyire jutott a falu az eltelt negyed évszázadban? Erre ő karon fogott, kivezetett a nemzeti bizottság épülete elé, s egy óriási nagy táblára muta­tott. — Ezen, barátocskám, mindent megtalálsz. A felszabadulási ün­nepségek alkalmából készíttet­tük. És most elmondom, mit olvas­tam le a tábláról. 0 Huszonöt telefon van a fa­luban. 0 Járdát építettek, aszfaltozták a falu utcáit, az árkokat kibetonozták. 0 A falu három pusztája és a vasútállomás villanyt ka­pott. 0 A kertek alatt most fejezik be az Ipoly szabályozását, megszűnt az árvízveszély. 0 A 180 lakás közül 113-ban van tv. 0 Postát kapott a falu. 0 Rendbe hozták a hnb épü­letét. 0 Tatarozták és bővítették a kultúrházat. 0 Huszonkét autótulajdonos van a faluban. 0 Bekerítették a temetőt és ellátták vízvezetékkel. 0 Kivilágították a falut. 0 Felépült hatvanöt új ház. 0 Egy tanteremmel bővítették az iskolát és tanítólakást építettek. 0 Élelmiszerboltot kapott a falu. 0 Emlékművet állítottak a fel­szabadítóknak. 0 Tűzoltószertárt építettek. 9 Hangoshíradója van a fa­lunak. 0 Óvodát építettek étkezdé­vel. Ennyit mond a tábla, de az az érzésem, hogyha soknak is tűnik a felsorolás, még nem minden. Talán a legfontosabb maradt le róla, az a szorgalom, iparkodás, ami egyik jó tulajdonsága a jal­sai népnek. Ezt azonban szá­mokban már nehéz lenne kife­jezni. be igyekeztünk beleszorítani a lehető legtöbbet, s ez nem min­den esetben volt összhangban a lehetőségekkel, főleg az épí­tési kapacitással. A másik ok az utóbbi két évben meglazult tervjegyelem és zilált vállala­tok közti kapcsolatok. A harma­dik ok az egyes tételek megva­lósításának a tervezettnél ma­gasabb színvonala. • Milyennek szeretné látni ezt a járást, ha inajd egy­szer néhány év távlatából visszapillant? A legboldogabb akkor lennék, ha azok a becsületes emberek, akik minden időszakban a he­lyes marxista, internacionalista pozíción álltak és szerették ezt a járást, megelégedést érezné­nek. Ennek örülnék a legjob­ban. Szeretném, ha sikerülne mielőbb felszámolni azokat a fogyatékosságokat, amelyek mind gazdasági, mind kulturális vonatkozásban még léteznek. A járás iparát távlatilag a gépipar alapján szeretnénk fejleszteni. A mezőgazdaságban a szakosí­tást és koncentrációt szeret­nénk megvalósítani. Visszatérve az első gondolat­hoz, hogy azok, akik becsü­letesen harcoltak a kommunis­ta pártért, a szocializmusért, akik becsületesen dolgoztak és nem inogtak meg augusztusban, elsősorban ezek az emberek érezzenek elégedettséget. A jö­vőben az eddiginél jobban meg kell ezért becsülnünk a jó mun­kát, ki kell emelnünk azokat, akik az értékeket megteremtik. • Közismert, hogy Barto elv­társ már régen az itt vá­zoltak alapján munkálko­dik. A jelenlegi helyzetnek azunban némi különlegessé­gei vannak. Milyen feltéte­leket kell megteremteni a távlatok elérésére? Mindenekelőtt ott kell ren­det teremtenünk, ahol a hibák gyökerei rejlenek. Mind járási, mind üzemi és községi szinten ki kell zárnunk a vezetésből azokat az embereket, akik nem tudnak helytállni, akik ismer­tek jobboldali opportunizmu­sukról és antiszocialista állás­foglalásukról. Ugyanakkor mar­xista—leninista és internacio­nalista alapon egységesítenünk kell az egészséges erőket. Ez az egyesítés konkrét, világos távlat megszabásában és a biz­tonságérzet megerősítésében va­lósul meg. A gazdaságfejlesztés­ben ez azt jelenti, hogy az esz­közöket érdemek szerint fogjuk elosztani az egyes vidékek kö­zött. Nagy a rendetlenség a bé­rezésben, felütötte fejét a kor­rupció és a feketézés a válla­latok közti kapcsolatokban. Ahol így folytatják, nem érde­melnek olyan eszközöket és juttatást, mint ott, ahol becsü­lettel teljesítik feladataikat. A 60 éves Durgyik Gyula bácsi 30 éve dolgozik a füleki bútor­gyárban, de csak első éve az új üzemben.

Next

/
Thumbnails
Contents