Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám, szombat

Hétvégi hírmagyarázatunk Viharzóna ÚJ szó Nyugtalanságról, feszültség­ről érkeznek hírek Latin-Ame­rikából. Kiújult az ellenséges­kedés két közép-amerikai köz­társaság Honduras és Salva­dor között, katonai puccs fe­nyeget Bolíviában és Chilében, terrorhadjárat folyik Guatema­lában és Dominikában a márci­us l-re, illetve áprilisra terve­zett választásokkal kapcsolat­ban. A latin-amerikai esemé­nyek közös jellemzője, hogy hátterükre ráillik: Keresd a CIA-t Q 186. puccs? Bolíviában a független köz­társaság 150 évi fennállása alatt 185 puccs zajlott le. A 185. végrehajtója Ovando Can­dia tábornok, bolíviai államel­nök volt, aki sokáig a repülő­gépszerencsétlenség következté­ben elhunyt René Barrientos­szal együtt társelnökként kor­mányozta az országot. Ovando Candia ellen tavaly jobboldali tiszti körök összeesküvést szőt­tek, ám a junta praktikáiban járatos elnök idejében intézke­dett a puccsisták elszigetelésére, így az államfordulat elmaradt. Mi több, Ovando Candia Peru példájára bejelentette a Gulf Oil és más amerikai olajipari társaságok államosítását, nem­zeti iparfejlesztést politikát hir­detett meg. A történeteket kommentálva már hónapokkal ezelőtt rámutattunk, hogy a * keménykezűnek és egyáltalán nem liberálisnak ismert Ovando Candia tábornok megnyerheti a nagy tömegek támogatását, ha következetes marad ígéreteihez és javítani fogja a szociális vi­szonyokat. A tábornok kitartott a külföldi vállalatok államosí­tása és a mérsékelt belső re­formok mellett, ezzel elérte azt, hogy az öt mindinkább tá­madó szélsőjobboldallal szem­ben megnyerte a baloldali tö­megek támogatását. Ezzel ma­gyarázható, hogy elmaradt a jól kitervelt 186. államcsíny, mellyel a jobboldal véget akart vetni Ovando Candia kidombo­rodó nemzeti politikai irányza­tának. Bolívia esete nem egyedülál­ló, de nagyon jellegzetes a la­tin-amerikai világban. Ovando Candia államosítási intézkedé­seit Washington látszatra egy­kedvűen fogadta, mintha ez nem vágott volna elevenébe, mint a perui eset. Ám a CIA emisszá­riusai azonnal aktivizálták em­bereiket . a bolíviai tábornoki karban és a kegyetlenkedései­ről hírhedt ún. partizánvadász különítményekben, melyeket az elnök lassan fel akar számolni. A 186. bolíviai puccs elmaradá­sa túlzás nélkül az utca népe, a tömegek megmozdulásának, tömegtüntetéseinek köszönhe­tő Nem véletlen, hogy a történ­tek után Ovando Candia úgy nyilatkozott: híve atinak, hogy Bolívia, Peru és a forradalmi Kuba részvételével latin-ameri­kai antiimperialista tömböt hoz­zanak létre. 0 Chilei mementó Washington a CIA és bolíviai emberei segítségével azért akar­ta megdönteni Ovando Candiát, mert a keménykezű tábornok már nem szolgálja a jobboldal céljait, tudatosan szakított az észak-amerikai „védnökkel", Frei chilei elnök kormányrend­szerét viszont más, de az elő­zővel közös nevezőre hozha­tó okokból szeretné megdönte­ni. Frei, a hangzatos szociális jelszavakkal indult keresztény­demokrata politikus Ovando Candiával ellentétben jobboldal­ra csúszott és elvesztette hi­tét a chilei tömegek előtt. A jobboldal számára hasznavehe­tetlen lett. A Frei elleni pucs­csot is a chilei tömegek aka­dályozták meg, melyek most, az őszi elnökválasztások előtt különösen aktívak és kitartóan keresik a baloldali erők kö­' zös platformját, hogy közös elnökjelöltet állítsanak. A tár­1970. sadal mi viszonyok rendezetlen­sége az egyes országrészeken, mint nemrég Dél-Chtlében ki­éleződött szociális bajok azon­ban rendkívül feszültté teszik a légkiirt. A parasztok és bá­nyászok nagyméretű tiltakozó mozgalmára válaszul a kor­mány Dél-Chilében elrendelte e rendkívüli állapotot. A radikálizálódás a Frei-kor­mányra is hatással van. Valdez külügyminiszter nemrégen ki­jelentette, hogy országának rö­videsen jel kell vennie a dip­lomáciai kapcsolatokat Kubá­val. 0 Örök bajkeverő A tavaszi választásokra ké­szülő Dominikában és Guate­malában az amerikai titkosszol­gálat, a CIA mindenképpen uralni akarja a helyzetet. A kiképzése alatt álló helyi kü­lönleges kommandók politikai gyilkosságok egész sorozatát kö­vetik el. Sötét éjszaka vagy fényes nappal haladó szellemű politikusokat, népszerű szak­szervezeti vezéreket tüntetnek el és gyilkolnak meg, hogy/ ezzel a terror légkörében meg­félemlítsék a választókat. Cam­mano ezredes sorsát szánják a hazafias érzelmű politikusok­nak, akik az ország élére sze­retnének kerülni. 0 Megint „futballháború?" Bár Latin Amerikában soha sincs teljes csend, most a már egy hete kiújult hondurasi— salvadori fegyveres viszály nyugtalanítja a földrész népeit. Közvetlen okai ismertek. Ta­valy júliusban Salvador csa­pata legyőzte a hondurasit, s ezzel jogosulttá vált a labda­rúgó-világbajnokságon való sze­replésre. A hondurasiak ezt nemzeti sérelemnek tekintették és mint általában forró vérű népeknél gyakori, erőszakhoz folyamodnak. Máig sem tudni, ki kezdte a fegyveres agressziót. Bizonyos dokumentumok a CIA szerepé­ről tanúskodnak. Mindegyik a másikat vádolja, ám lény, hogy a tavalyi júliusi 17 napi csa­tározásban ezer-kétezer ember halt meg és több mint száz­ezerre becsülik a menekültek számát. Miről is van szó? Többről, mint labdarúgó becsvágyról. A 21 393 négyzetkilométer terü­letű, hárommillió lakosú Salva­dorban népesedési robbanás fe­nyeget. Itt 134 ember jut egy négyzetkilométerre, holott a 12 088 négyzetkilométer terü­letű és több mint két és fél millió lakosú Hondurasban csak 19. Salvador földjének csak há­romnegyed része művelhető meg, ennek a háromnegyed ré­sze is a nagybirtokosok és a United Fruit és más észak-ame­rikai társaságok tulajdonában van. Valamivel jobb helyzetben van Honduras, inert banánja és kávéja keresett piaci cikk, viszont ezen is idegenek élős­ködnek. Ipara egyik országnak sincs, de a hondurasi ültetvé­nyeken kevés a munkaerő, s ezért a salvadoriak tömegével özönlöttek oda idény- és állan­dó munkára. Ez viszont komoly konkurrenciát jelentett a hon­durasiaknak a munkaerőpiacon, s ez a lényeges körülmény fo­kozta a hondurasiakkal szem­ben érzett évszázados gyűlöle­tet, ami abból is ered, hogy soliasem lehetett rögzíteni a két ország közti löOO kilométer hosszú határt. Washington ugyan képvisel­tette magát az Amerikai Álla­mok Szervezetének békéltető bizottságában, ahol az amerikai küldött úgy nyilatkozott a hon­durasi—salvadori viszályról, hogy „ez egy új Peral Harbor", ám valójában nem sokat tesz a két ország megbékítése érde­kében. Nem is érdeke, sőt most, hogy reformmozgalmak bontakoznak ki Latin-Ameriká­ban és még a katolikus egyhá­zon belül is elhatalmasodtak, Washingtonnak az az érdeke, hogy a háttérből szítva a vi­szályt bármivel is elterelje a figyelmet a tömegmozgalmak­ról, a reformkövetelésekről. LÖRINCZ LÁSZLÓ Iliiül A Francia Kommunista Párt kongresszusán részt vevő kül­földi pártküldöttségek egy csoportja: balról az amerikai, jobb­ról a csehszlovák küldöttség. fTelefoto: ČSTK — AP) KÜLFÖLDI LAPVÉLEMÉNYEK CSEHSZLOVÁKIÁRÓL Moszkva — A központi szov­jet lapok nagy terjedelemben foglalkoznak Csehszlovákiával. A Pravda teljes szövegében köz­li Ľubomír Strougalnak, Cseh­szlovákia miniszterelnökének táviratát, melyben köszönetet mond Kosziginnek az új funk­cióba lépése alkalmából kül­dött üdvözlő táviratáért. A „Nézetek egysége" címmel a lapok ismertetik Winzernek, az NDK külülgyminiszteréfiek cseh­szlovákiai látogatását. A lengyel lapok szintén fog­lalkoznak az SZLKP KB plená­ris ülésének megnyitásával s az SZLKP vezetőségében tör­tént változásokkal. A Tribúna ludu Urbanszki bratislavai hírszerzője közlése alapján azt írja, hogy ülés fe­ladata új utak és módszerek ki­alakítása lesz, valamint a nem­régen ülésező CSKP KB hatá­rozatainak realizálása. A magyar sajtó is kimerítő­en informálja olvasóit az SZLKP KB ülésével kapcsolatban, hírt ad a káderváltozásokról, vala­mint Peter Colotka miniszter­elnök beszámolójáról. A Magyarország politikai he­tilap szerkesztőségi cikke, me­lyet a CSKP KB januári ple­náris ülésének szentelt, hang­súlyozza, hogy a csehszlovák kommunisták hasonlóképp mint a múltban, most és a jövőben is számíthatnak az MSZMP és a magyar nép támogatására a pártjuk által kitűzött felada­tok megvalósításakor, hogy az 1970-es év Csehszlovákiában a konszolidáció éve legyen. Lenin-renddel tüntették ki Gomulka elvtársat VarsA—Moszkva — Wladys­law Gomulka, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára pénte­ken ünnepelte 65. születésnap­ját. Ez alkalomból a lengyel sajtó meleg hangú cikkekben köszöntötte a LEMP vezetőjét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségét. „Wladyslaw Gomulka elvtárs a lengyel kommunistáknak ah­hoz a nemzedékéhez tartozik, amely ifjú korától kezdve részt vesz a társadalmi igazságért folytatott harcban. Férfikorá­ban átvette a lengyel társadal­mi és nemzeti felszabadítás ügyének politikai vezetését, Lengyelország újjászületésének és átformálásának szentelte egész életét. Eszmei tevékeny­sége, egyénisége elválaszthatat­lanul összekapcsolódik a len­gyel jelenkor alakulásával — hangoztatta a Politika című lap. Wladyslav Gomufkát, a LEMP első titkárát 65. születésnapja alkalmából Lenin-renddel tün­tették ki. Mint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek , erről szóló törvényerejű rendelete mondja, a kitüntetést „a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság népeinek test­véri barátsága és együttműkö­dése fejlesztésében szerzett ki­váló érdemeiért, a béke és a szocializmus megszilárdításáért végzett tevékenységéért, a kom­munista világmozgalomban ki­fejtett sokéves aktív munkálko­dásáért kapta". Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszi­gin születésnapja alkalmából táviratban üdvözölte Gomulkát. VIZSGÁLAT A PHQENIX HADMÜVELET ÜGYÉBEN Washington — Fulbright sze­nátor bejelentette, hogy az ame­rikai szenátus külügyi bizott­sága a hónap végén vizsgála­tot indít az úgynevezett Phoe­nix-hadművelet keretében Dél­Vietnamban elkövetett kegyet­lenkedések kivizsgálására. A hadműveletet azért indították, hogy leszámoljanak mindazok­kal, akik Dél-Vietnamban szót mernek emelni a Thieu-Ky rendszer ellen. Nemrég szená­tusi különbizottság járt Dél­Vietnamban, és visszatérte után úgy nyilatkozott, hogy a Phoe­HONDURAS = Ter.; 112 088 km" lak 2,315 mi fő SALVADOR _ Ter.^lSaSkm 1. lak.: 3,266mójá^ uruseg; 21 IfS/km'e/att E3 l-ioti/km' 0 10-50 J<S'/k/r> 19 50-lOO fiS/Jari v-=>r->— /NICAIiAGl'.A IC&at övazet z*W ' £ : COSTA Sah*' •ookm nix eredményes volt, és több mint 15 000 embert sikerült semlegesíteni. A „semlegesítés" amerikai szóhasználat szerint kivégzés, vagy jobbik esetben koncentrációs táborba való el­hurcolást jelent. Saigon — Miután lejárt az amerikai hadvezetőség és a saigoni bábkormány által elfo­gadott rövidke tűzszünet, az amerikai intervenciósok foly­tatták hadműveleteiket: pén­tekre virradóan Dél-Vietnam te­rületén összesen 68 összetűzést provokáltak. Mint ismeretes, a DNFF a holdújév alkalmából négynapos tűzszünetet hirdetett meg. Az amerikaiak és a saigoni bábkor­mány ezt nem fogadták el és csak 24 órás tűzszünethez já­rultak hozzá. Titkolódzás Laosz körül Washington — Az amerikai külügyminisztérium arra törek­szik, hogy eltitkolja az ameri­kaiak laoszi intervencióját. Mindeddig nem tették közzé az amerikai szenátus egyik albi­zottságának tárgyalásairól szó­ló jegyzőkönyv tartalmát, amely­ből kitűnik, hogy az utóbbi időszakban milyen méreteket öl­tött az amerikai beavatkozás Laoszban. A szenátusi vitáról szóló jegyzőkönyvet a külügy­minisztérium cenzúrázta, s mint ismeretes, a szenátus tiltakozott ez ellen. A „Washington Daily News" című lap véleménye sze­rint jelenleg 2150 amerikai tar­tózkodik Laoszban. GRECSKO marsall, szovjet honvédelmi miniszter csütörtö­kön hazautazott a Csehszlovákia területén állomásozó középső hadseregcsoporttól. Prágában találkozott Gustáv Husákkal, a CSKP KB első titkárával és I.udvík Svobodával, Csehszlo­vákia elnökével. A MOSZKVAI PRAVDA pén­teki számában Kuznyecov, a Szovjetunió Hőse cikkében meg­emlékezett a jaltai konferenciá­ról, melyet negyed évszázaddal ezelőtt tartottak meg. MOSZKVÁBAN megjelent a „Szovjetunió Kommunista Párt­jának története" című tan­könyv harmadik bővített kia­dása. A tankönyv feldolgozza a párt történetét egészen 1969 júniusáig. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap fogadta a Kremlben Seydoux de Clauson francia nagykövetet. Az elnök Archibald Wilson brit nagy­követtel is tárgyalt. EZ ÉVBEN már 34 partizán esett el a kolumbiai partizán­harcokban. A hírt a kolumbi­ai katonai hatóságok közölték. AZ AMERIKAI igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy a szövetségi bizottság a 29­éves Lucy Gillyt vádolja Yab­lonski és családja meggyilkolá­sával. Ezzel négyre emelkedett a megvádolt személyek száma. AZ IFJÚ Yablonski erőszak alkalmazásával és választási csalással vádolta meg Boilt és más szakszervezeti funkcioná­riusokat. Nézete szerint a mun­kaügyi minisztérium nem tette meg a szükséges lépéseket, hogy ezeket a hiányosságokat leleplezze, az igazságügyi mi­nisztérium pedig nem kíván beleavatkozni az esetbe. AZ OLASZORSZÁGI mezőgaz­dasági dolgozók csütörtöki sztrájkja Emilia, Apulia és Campania vidékén volt a leg­eredményesebb. A CGIL sze­rint ezeken a területeken » sztrájkban való részvétel elér­te a 90 százalékot is. AZ AMERIKAI atomenergiai bizottság csütörtökön már a második földalatti nukleáris robbantást hajtotta végre. A nukleáris töltet 500 méteres mélységben volt elhelyezve, s a robbanásának az ereje kb. 20—200 kilotonna volt. SABENATAS város közelében újabb összetűzésekre került sor Honduras és Salvador kö­zött. Csütörtökön a késő esti órákban hondurasi területen harcok folytak salvadori és hondurasi csapatok között. Négy salvadori katona meg­halt, a hondurasiak vesztesége egy sebesült. A GÖRÖG kormány csütörtök este „erélyesen" cáfolta azo­kat a híreket, hogy Teodora­kisz, a világszerte ismert, ha­ladó szellemű zeneszerző kór­házban van és haldoklik. A ze­neszerző felesége kijelentette, hogy tavaly november óta sem­mit sem tud férjéről. A VARSÓI külügyminiszté­riumban pénteken délelőtt foly­tatódott a Lengyel Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányképviselői­nek véleménycseréje a két or­szág közötti politikai kérdések­ről s kapcsolataik rendezésé­ről. AZ FKP XIX. kongresszu­sán péntek reggel Étieiine Fajon beszámolójára került sor a párt téziseinek országos vi­tájával kapcsolatban. Ezen a napon szólalt fel Roger fiar­audy ismert francia filozófus is. Garaudyt a munkásosztály vezető szerepét csökkentő és egyéb, nem marxista nézeteiért a kongresszus több küldötte már a vita eddigi folyamán élesen bírálta. RAJAH SINGAPORE londoni főkormányzója csütörtökön aláírta Singapore csatlakozá­sát az atomsorompó-egyoz­ményhez. Az egyezményt ed­dig 90 ország írta alá, de csak 27 állam ratifikálta. 10 MILLIÓ olasz vett részt a pénteki két óráig tartó álta­lános sztrájkban. Olaszország három legnagyobb szakszerve­zeti központja a CGIL, UIL, CISL felhívta a dolgozókat, hogy ezzel az általános sztrájk­kal fejezzék ki tiltakozásukat a több ezer munkás és szak­szervezeti tag bebörtönzése és bíróság elé állítása ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents